Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-25 / 24. szám

1996. január 25., csütörtök Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 Tárgyalás az együttműködésről Hazánk szorgalmazza az 1994-ben lejárt ma­gyar-román kulturális egyezmény megújítását, s rendezni kívánja a diplomák elismerését is. Az erdélyi magyarság támogatására szánt ösz- szeg elosztásában nagy szerepet szánnak az érintett szakmai grémiumoknak. Mindez az RMDSZ Markó Béla elnök vezette küldöttsé­gének budapesti tárgyalásain hangzott el. Elismerés az Európa Tanácstól Európa-diplomát adományozott az Európa Ta­nács az ipolytarnóci ősleleteket őrző természet- védelmi területnek, valamint a Budai Tájvé­delmi Körzethez tartozó Szénás-hegyeknek. A 30 éve alapított diploma ezúttal első ízben kerül Magyarországra, és a védett területek kiemel­kedő természeti értékét, valamint magas szín­vonalú természetvédelmi kezelését ismeri el. Székházak a kisebbségeknek A Kincstári Vagyoni Igazgatóság eddig 466 millió forintot költött az országos kisebbségi önkormányzatokat megillető székházak meg­vásárlására, illetve felújítására. Csak az Orszá­gos Cigány Kisebbségi Önkormányzat késett meg a székházigénylési kérelem benyújtásával. A többiek kivétel nélkül hozzájutottak az őket megillető székházak használati jogához. Bírák, ügyészek a miniszternél A miniszterelnök megbízása alapján Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerdán találkozott a bírák és az ügyészek érdekvédelmi szervezetei­nek képviselőivel. A megbeszélésen a bírák és az ügyészek bérfejlesztéséről, munkafeltételei­ről és a jogszabályalkotás időszerű kérdéseiről váltottak szót. Nem fizetik vissza a 28 milliót A Magyar Igazság és Elet Pártja tegnapi tájé­koztatóján bejelentették, hogy a Legfelsőbb Bí­róság helyt adott a Magyar Fórum Kft. felül­vizsgálati kérelmének és törvénysértőnek mi­nősítette a Fővárosi Bíróság első- és másodfokú döntését. így a cégnek nem kell visszafizetnie az ÁVÜ-től korábban felvett 28 millió forintot. Arnold Mihály a Kordax-ügyről A vámhatóság „Kordax-ügy- ben” tett lépéseinek jogszerű­sége mellett szól az a levélter­vezet is, amely az Új Magyar- ország hasábjain látott napvi­lágot, habár ezt sokan másként interpretálták - nyilatkozta Arnold Mihály, altábornagy, a VPOP parancsnoka. A vámpa­rancsnok egyébként azzal in­dokolta eddigi - és szándékai szerint jövőbeni - hallgatását az ügyben, hogy folyamatban lévő eljárásban lehetőleg nem akarja befolyásolni az illeté­kes eljáró pénzügyőröket. A pénzügyőrparancsnok szerint a levélben foglaltak is megerősítik, hogy a jogsza­bály szerint a fogyasztási adót az országba behozott termé­kek után mindenképpen meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy a termék bérmunka, il­letve import útján érkezik az országba. Az akkor érvényes jogszabályok lehetővé tették, hogy a beérkező termékek után bizonyos esetekben ne kelljen a határon megfizetni az adót előre, még az értékesítés előtt. A levéltervezet valójában arról szól, hogy a Pénzügymi­nisztérium akkori állásfoglalá­sával ellentétben a bérmunka során hozzáadott érték, illetve a bérmunka-szolgáltatás ér­téke is adóalapot képezhet a jogszabályi előírások szerint. Az azóta végrehajtott - a le­vélben is kezdeményezett - jogszabály-változtatások egyébként ennek megfelelően módosították, egyértelműsítet- ték az előírásokat. A Kordax benzin-ügylete esetében ez 10%-os értéket érinthet. Arnold Mihály érthetetlen­nek tartja, hogy miközben az üggyel a sajtó a véleményal­kotást sem mellőzve részlete­sen foglalkozik, azt a tényt nem hangsúlyozta, hogy a Kordax a behozott benzin után egyáltalán nem fizetett fo­gyasztási adót, de az értékesí­tett benzin árában ezt a vásár­lóktól beszedte. A vámkezelés egyébként a Kordax bevallása alapján történt, s amint azt a levéltervezet is megállapítja olyan kódot alkalmaztak, amely az árú fogyasztási adó mentességét jelölte. Ennek megfelelően a jogszabályi elő­írások szerint állapította meg a vámkezelés során az illetékes vámhatóság. Tiltakoznak a társadalmi szervezetek Mostohagyerek civilek? Méltánytalannak és érthetet­lennek tartja a Civil Kerék­asztal a pártok idei megnövelt költségvetési támogatását, s a civil szervezetek nagyfokú mellőzését. A pártok az idén a tavalyinál 20 százalékkal több pénzt, össze­sen 1 milliárd 346 millió forint költségvetési támogatást kap­nak, az arra jogosult társadalmi és egyéb szervezeteknek vi­szont mindössze 390 millió jut. A döntés meghozatala előtt az érintett szerveződésekkel nem konzultáltak. A kerekasztal vezetői emlé­keztetnek arra: korábban min­den parlamenti párt azt ígérte, hogy 1996-ban gyökeresen át­alakítják az elosztás rendszerét. Hiába tették azonban meg a ci­vilek javaslataikat, ezek vitája, értékelése elmaradt. Ehelyett 10 millióval csökkent a támo­gatás összege. Kemény László, a Civil Ke­rékasztal soros elnöke el­mondta: ismeretei szerint a pár­tok a hivatalos 20 százalékos emelésen túl további „bújtatott” pénzt is kapnak, ezzel szemben a 390 millióból 8-10 ezer szer­vezet működőképességét kel­lene biztosítani. A helyzeten javítana, ha a pályázatokat elbí­ráló parlamenti bizottság dön­tés-előkészítő munkájába be­vonnák az érintett társadalmi szervezetek és a Civil Kerék­asztal szakértőit. A költségve­tési támogatás körüli ellent­mondásokat azonban csak egy új törvény megalkotásával lehet megszüntetni. (takács) Februárban tíz százalék Szorgalmazza a béremelést a szakszervezet Továbbra is kitart azon ál­láspontja mellett a Pedagógu­sok Szakszervezete, hogy az idén bruttó 19,5 százalékkal emelkedjen a közalkalmazot­tak bére. Ezt tegnap sajtótá­jékoztatón jelentették be a szakszervezetben. A PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány által garantált febru­ári - 10 százalékos - bérfejlesz­tésen kívül szeptemberben 5 szá­zalékos, államilag biztosított emelést hajtsanak végre. Szölló'si Istvánná főtitkár sze­rint a bérmegállapodás kimun­kálásában a kormány és az ér­dekképviseletek mellett részt kell venniük az intézményfenn­tartó önkormányzatoknak is. Ezzel összefüggésben a további 4,5 százalékos béremeléshez az önkormányzatoknak úgy kell hozzájárulniuk, hogy az intéz­ményrendszer átalakítása nyo­mán felszabaduló pénzeket az oktatásra fordítják. Szó van új közalkalmazotti bértábla beve­zetéséről is - mondotta Szöllő- siné. Ennek azonban béreme­léssel kell majd járnia. A kormányzat és a közal­kalmazotti szakszervezetek kö­zött kötendő - három évre szóló - megállapodás aláírása nagy mértékben függ attól, hogy az idei béremelés ügyé­ben sikerül-e egyezségre jutni. A PSZ részéről a megállapo­dás aláírását meghatározza a közoktatási törvény módosítá­sának sorsa, valamint az állam- háztartási reform ügye is. Négy ütemben értékesítik az áramszolgáltatókat Kárpótló részvények Az áramszolgáltató vállalatok részvényeiből 19,1 milliárd forint értékű csomagot ajánl föl kárpótlási jegyért az Ál­lami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. Az akció a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytár­saság 3 milliárd forint névér­tékű részvénycsomagjával in­dul. Ebből 20 százalékot a ha­táron túli kárpótlásijegy-tulaj- donosok számára különítenek el. Az alanyi kárpótoltak el­sőbbséget élveznek. A rész­vénycserére február 12-étől kerül sor, az OTP Bróker for­galmazásában. Az első ütemet még három követi, amikor további öt áramszolgáltató részvényei­nek 8-8 százalékát ajánlják fel megvételre. Az ÁPV Rt.-nek az idén 200 milliárd forint értékű va­gyont kell átadnia, ebből 80 milliárdnyit vásárolható kár­pótlási jegyért. A vagyonérté- kesítőnek a társadalombizto­sítási önkormányzatokkal szembeni átadási kötelezett­sége 50-60 milliárdot tesz ki. A vagyonkezelő részvény- társaság további 37 milliárdot juttat az önkormányzatoknak a földérték után, ebből 15 mil­liárdot készpénzben. A gáz- és elektromos szektor vagyo­nából pedig 48 milliárd fo­rintnyi részvény jár az ön- kormányzatoknak. Már mintegy 270 ezren kapituláltak az A-vírus előtt Támad is, hátrál is az influenza A betegek száma megyénként 1995. december 18-tól 1996. január 21-ig BORSOD-ABAUJ­ZEMPLEN 18 301 j NÓGRAD ­GYÖR-M0S0N- ESZTERGOM. «*”*EV8Í/ SOPRON K0MAB0M BUDAPEST 6 194 * 21660 10 335 55 313 \ PEST FEJÉB 17 493 18 731 S\ 6 64» BÉKÉS Y 6 093jS SZABOLCS­SZATMAR-BEREG 13 554 VAS 14 430 V p c; 8 772 ;. HAJDU-BIHAR JÁSZ-NAGYKUN- 15 972 SZOLNOK BÁCS-KISKUN .:k.v.vvA-.-. 12 302 CS0NGRÁD; Az országban összesen: 267 014 Eddig csaknem 270 ezer embert döntött ágynak az influenzajárvány, amely - az orvosi jelentések szerint - régiónként meg­lehetősen eltérő erővel támad. Azokban a me­gyékben, amelyek­ben elsőként ala­kultak ki járványos gócok, már alig- alig fordul elő új megbetegedés, ahova viszont ké­sőbb érkezett az A- vírusok hulláma, ott még felmenő ágban van a fertőzések görbéje. Dr. Straub Ilonától, az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet főorvosától megtudtuk, hogy január harmadik hetében 80 870 megbetegedést jelen­tettek, s a biztosítottak 22,6 százalékát vették táppénzes ál­lományba. Az orvosi statisztikák azt mutatják, hogy a két veszé­lyeztetett korosztály - a gye­rekek és a 60-on felüliek - kö­zül most az előbbiek, azaz a 15 évnél fiatalabbak körében emelkedik az influenzások száma. Olyannyira, hogy a ja­nuár 15-21. között megbete­gedetteknek csaknem 30 szá­zaléka a gyerekek közül került ki, sőt, például Vas megyében ez az arány elérte a 40 száza­lékot is. Összességében Győr-Mo- son-Sopron, Vas és Komá- rom-Esztergom megyében vette le lábáról a legtöbb em­bert az évente csaknem menet­rend szerint érkező és távozó kór. Ahol elsőként terjedt a ví­rus - így Baranyában, So­mogybán, Tolnában - már lé­nyegében lecsengett a járvány. A délkeleti, keleti régiókban, vagyis Bács-Kiskunban, Bé­késben, Csongrádban, Hajdú- Biharban és Szabolcs-Szat- már-Beregben viszont most te­tőzik. A járvány eddigi öthetes krónikája szerint egyébként 267 014-en betegedtek meg; a különféle szövődményeket 78-an nem élték túl. Cs. B. J. Ötmilliót érő Jackpot Tombol a Telemázliláz. A szerencsejáték vonzereje ab­ban rejlik, hogy bármikor bárkire rámosolyoghat a sze­rencse, száz forint ellenében milliók hullhatnak az ölébe. Feltéve, ha mázlija van. S hogy kinek mekkora mázlija van, az ország-világ előtt kiderül hétfő esténként a Tv 2-es csatornáján, 21 óra 15 perckor. Áhhoz nem fér kétség, hogy a tengerentúlról érke­zett látványos, izgalmas, nyilvános szerencsejáték rö­vid időn belül népszerűvé vált. Fél ország szurkol a té­vék képernyője előtt a sze­rencsét próbáló játékosok­nak, hogy ki ne húzzák a „tü­zes golyót” vagy, hogy ping­ponglabdájuk üres lyukba hulljon. A legutóbbi - január 22-ei - Telemázli-show részvevői közül a „tüzes golyó” játékon Kovács Lujza (Tiszafüred) 480 ezer forintot nyert, ame­Szerencseposta lyet további 50 ezer forinttal tetézett meg a „Lökdöső- dőn”. Marton Istvánné, aki Veszprémből érkezett egye­nesen a televízió stúdiójába, 140 ezer forinttal gazdagab­ban tért haza. Mészárosné B. Márta a „Szerencsetölcséren” 80 ezer forintot nyert. Immár hagyomány, hogy a szerencsejáték végén kisor­solnak három személyt azok közül, akik nem jutottak be a műsorba. Az ő bánatpénzük 100-100 ezer forint. A leg­utóbbi nyertesek: Tóvári Henriett (Balatonkenese), Surján András (Dombóvár) és Gulyás Jánosné (Móráp). Továbbra is érdemes tehát „kaparni”, s Fortuna köze­lébe férkőzni. Most különö­sen, hiszen a Jackpot - mivel hétfő este nem lelt gazdára ­a jövő héten több mint ötmil­lió forintot ér. Halmozódó nyeremények Semmiképpen ne szalasz- szuk el vasárnap délben a Tv 1-en megnézi a Szerencse­perceket. Mivel a múlt héten nem volt telitalálatos szelvény, a 4. heti ötös lottó főnyeremé­nye 170 millió forint. Szépen gyűlik a hatos lottó nyereményösszege is. Aki he­lyesen tippel, ezen a héten 81 milliót, vagy egy 25 milliót érő otthont nyerhet. Az Álomotthon „belépőjét” - a ráadásként kisorsolt hat szá­mot - ugyanis még senki nem találta el. A Joker nyereménye a múlt hét óta megduplázódott: most 8 milliót ér. Gyűlik a totópénz is A foci szerelmesei, ha he­lyesen tippelnek, a 13 talála­ton felül a plusz 1 találatra, 5,5 milliót nyerhetnek. (X) Szabó Iván indul Az MDF ügyvezető elnöke és frakcióvezetője bejelentette: feltételes jelleggel vállalja a je­lölést a Magyar Demokrata Fó­rum elnöki posztjára. Ha Für Lajos elfogadja az újrajelölést, akkor ő visszalép. Ha viszont elzárkózik ettől, akkor sorom­póba áll és Für Lajost tisztelet­beli elnöknek ajánlja. Lezsák Sándor, az MDF al- elnöke már korábban közölte: ha jelölik és megválasztják, vállalja az MDF elnöki tisztjét. Ellenkező esetben azonban még az elnökség munkájában sem kíván részt venni. Szabó Iván a továbbiakban a márciusi országos gyűlésig nem kíván nyilatkozni, mert az eltérő nézetek ütköztetését az MDF belső ügyének tekinti. Támogatják Szekerest Az MSZP parlamenti frakció­jának gazdasági munkacso­portja elfogadhatónak tartja a képviselőcsoport vezetőségé­nek jelenlegi összetételét, és támogatja Szekeres Imre újravá­lasztását a frakcióvezetői posztra. Ugyanakkor szeretné, ha címzetes frakcióvezető-he­lyetteseket is választanának, s szorgalmazza, hogy a jövőben a szerdánkénti frakcióüléseken valóban politikai vitát folytas­sanak a leendő törvényekről. A testület szerdai ülésén egyébként Suchman Tamás mi­niszter elmondta: biztosítottnak látja az idei privatizációs bevé­teleket is. A közeljövőben megkezdődik az energiaszektor magánosításának második üteme, s megjelenik az egysze­rűsített privatizáció második üteméhez tartozó cégek listája. Védik az érettségit A Fidesz-Magyar Polgári Párt helyteleníti, hogy a művelődési tárca reformtervezete adós ma­rad az érettségi követelményei­nek egységesítésével. Pokomi Zoltán alelnök azt is kifogá­solta, hogy a történelem nem szerepel a kötelező érettségi tantárgyak között. Horn Gábor, az SZDSZ ok­tatási szakértője viszont kije­lentette: sem az SZDSZ, sem a művelődési tárca vezetője nem kívánja megszüntetni a köte­lező érettségi vizsgát történe­lemből és irodalomból. A kö­zelmúltban nyilvánosságra ho­zott érettségikoncepció olyan vitaanyag, amely különböző változatokat tartalmaz. Ezekről azért kérte a művelődési tárca a szakma, a pedagógusok véle­ményét, hogy újra lehessen gondolni az érettségi jelenlegi rendszerét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents