Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-25 / 24. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1996. január 25., csütörtök „Lassie” hazatér A kutyahűség és a rendkívüli kitartás példája lehet az a kutya, aki a délszláv hadszíntéren fél­ezer kilométert tett meg, hogy meglelje a harcok elől elmene­kült gazdáit. A horvátországi Petrinja vá­roskában lakott a szerb Milan Radanovic feleségével, két gyermekével és az ötesztendős Dena kutyával. Múlt év augusztusában a horvát hadsereg támadásba lendült, és visszavette az addig a szerb szakadárok fennható­sága alatt levő várost. A Rada­novic család elmenekült, és egy Belgrádtól 50 kilométerre lévő településen állapodott meg - idézte az AFP egy belgrádi lap írását. Dena négy és fél hónapon át kutyagolt a háború dúlta terüle­teken, országhatárokon és frontvonalakon keresztül, ahol vajmi kevés táplálékot találha­tott. Testsúlyának több mint felét elveszítette; 15 kilósra so- ványodott, de kitartását végül is siker koronázta. December utolsó napjaiban, kimerülve, kisebesedett lábakkal végre megtalálta gazdáit. A straubingi naptár Ünnepi külsőben, jubileumi ki­adványként jelent meg idén 400. alkalommal a legöregebb németországi naptár, a Strau- binger Kalender. Léteznek ugyan német földön nála öre­gebb naptárak is, de egyik sem jelent meg olyan rendszeres­séggel, mint a straubingi, amely 1597 óta állandó kísérője a ba­jor embereknek. A naptárt - akárcsak a múlt­ban - most is elsősorban Alsó- Bajorországban és Felső-Pfalz- ban olvassák, de ismerik Bajor­ország határain kívül is. Megje­lenése összefügg a straubingi könyvnyomtatás kezdetével. A hagyományoknak megfelelően képekkel gazdagon illusztrált naptárt Straubingban nyomják és Cham egyik szakosított könyvesboltjában árusítják. Az idei kiadvány borítólapján a „König Ludwig” lapátgőzös látható füstölgő kéményeivel a Dunán - mögötte a történelmi Straubing képe, templomtor­nyaival és hercegi kastélyával. A naptár első oldalai feltün­tetik az idei év ünnepeit, majd figyelmeztetik az olvasót, hogy 1966 szökőév 366 nappal. Csil­lagászati adatok és a „Százéves naptárból” vett időjárási előre­jelzések következnek ezután, s végül utalások az 1801-2092 éveket átfogó „öröknaptár” be­jegyzéseire. Külön oldalak fog­lalkoznak „a hasznos háziálla­tokkal kapcsolatos tudnivalók­kal”, és megtalálhatók benne a térség fontosabb vásárai. Magyarországon van olyan cég, amely különböző hengerzárak roncsolás nélküli nyitására al­kalmas szerkezeteket árul. Ilyen úgynevezett rezgőkéses kulcsot Németországban gyártanak. Az egyik típus mechanikus: ezekkel nyitják (nem csak a krimifil­mekben) a betörők másodpercek alatt a zárakat. A második már elektromos és automatikusan működik. Alkalmazásához ke­vesebb kézügyesség és rövidebb idő szükséges. A magyar cég húszezer forintért a használatára is megtanítja a vevőt, sőt ad egy oktató videokazettát is. Erre a tényre pár napja hívta fel a Hungária Biztosító felül­vizsgálati önálló osztálya a BRFK vagyonvédelmi osztá­lyának a figyelmét. Jogosan. A lakást, hétvégi házat, gépkocsit védő hengerzár ezután még a je­lenleginél is kevesebb akadályt jelenthet a bűnözőknek - mint az alábbi példák igazolják. A minap került Budapesten Z. Sándor és V. Attila több, közöt­Josef Jacobsot gyermekkora óta a Rajna vidéki borok fog­lalkoztatták. Egy szőlősgazda fiaként több évtizeden át dol­gozott a szőlőültetvényeken. 87 éves korában kezdte el tu­dományos pályafutását, ame­lyet most doktori diplomával akar megkoronázni. Diplo­mamunkájának címe: Roman­tika a Rajna vidéken a XIX. században. A befejezést 100. születésnapjára, január 15-re tervezi.- Én vagyok a világ legidő­sebb diákja - mondta büszkén a dpa német hírügynökség tu­dósítójának, és hozzáfűzte, Százévesen doktorál máris beiratkozott a frankfurti egyetem következő szemesz­terére. Jacobs 67 éves korában ke­rült a frankfurti egyetemre. A könyvtár felügyelőjének al­kalmazták. „20 évig dolgozott a könyvtárban, s ez idő alatt jó kapcsolatokat épített ki pro­fesszorokkal és hallgatókkal” - emlékezik vissza fia, Wolf­gang. „Valamikor aztán el­kezdett tudományos munkával foglalkozni.” Az egyetemi tanulmányokat 93 éves korában fejezte be. A „Magister Artium” címet „jó” osztályzattal kapta. Értekezé­sének címe ez volt: „Szőlő- termesztés a Rajna vidéken a középkorban.” Ezután az egyetemnek egy másik szakán akart továbbtanulni, de közöl­ték vele, csak akkor maradhat, ha további előmenetelre törek­szik. így látott neki a doktori cím megszerzésének. A rajnai borokkal foglal­kozó 100 éves doktorjelölt ki­jelentette az érdeklődő újság­írónak: „Csak vizet iszom. A bor megártana.” Földalatti repülő - A Fujita Corporation tervei szerint Tokió és Oszaka között kellene megépíteni azt az 550 km hosszú, 50 méter átmérőjű alagutat, amelyben Geoplane, vagyis földalatti repülőgépféle közlekedne. A turbópropelleres járműcsoda óránként 600 kilométe­res sebességre lenne képes, és 400 utast tudna szállítani. Óriási homokóra Brüsszelben, amely az Európai Unió egységes pénzét tartalmazza alul, fent pedig a tagor­szágok felnagyított pénzei „folynak” bele. A szimbolikus tárgy egy kiállítás része, ahol az egységes európai pénz technikai bevezetéséről tárgyalnak. A sarkvidéken át Japánból Európába Egy japán oceanográfiai alapít­vány az Északi-sarkvidéken át Európába vezető tengeri út le­hetőségét tanulmányozza. Egy ilyen hajózási útvonal a felére rövidíthetné a hajóút idejét a hagyományos - a Szuezi-csa- tomán át vezető, egy hónapot igénybevevő - úthoz képest. Az alapítvány szakértői szerint a nyári időszakban kellene a for­galmat lebonyolítani, szilárd építésű, a jégnek ellenálló fe­hérhajókkal, hogy a konvojok ne függjenek a jégtörőktől. Az elmúlt nyáron kísérleti utat tett Japánból Norvégiába egy orosz gyártmányú, jégálló teherhajó, amely Yokohamából indult el augusztus elsején, és 13 ezer kilométer megtétele után, 28 nap alatt ért a norvég partokhoz, miközben tanulmá­nyozta a jégnek a hajótestre gyakorolt hatásait. A japán szakértők következtetései sze­rint két hét alatt meg lehet tenni ezt az utat, amely csupán a megfigyelések-mérések miatt tartott közel egy hónapig. Helikopterek betiltva Albarto Fujimori perui elnök betiltotta a helikopteres leszál­lásokat a Machu Picchu híres inka romjainál, mivel félő, hogy a helikopterek által keltett erős rezgés megrongálja a mű­emléket. Az Andina hírügynök­ség jelentése szerint Fujimori azt követően rendelkezett így, hogy maga is helikopteren lá­togatott el a Machu Picchuhoz. A helikoptereket az utóbbi idő­ben azért kellett használni az idős és szívbeteg turisták szállí­tására, mert a heves esőzések okozta földcsuszamlás kimosta a helyhez vezető biztonságos utat. Naponta átlag 300-400 tu­rista keresi fel az Andokban a Limától 565 kilométerre délke­letre fekvő romvárost. Elektromosan, automatikusan, roncsolás nélkül Mint kés a vajban... tűk egy 4 millió forintos kárt okozó betörés alapos gyanújával előzetes letartóztatásba. A ház­kutatásnál kiderült, hogy nekik már rezgőkéses kulcsuk is volt. Mit jelent ez az új eszköz? Hogyan hat a vagyonbiztonsá­gunkra? Erről kérdeztük Somodi József vezérőrnagyot, a BRFK betörési alosztályának vezetőjét. Az őrnagy kijelentette: a ve­szély reálisan nőtt, de mérsé­kelni ma még lehet. Véleményét több tényező figyelembevételé­vel alkotta meg. Ami a technikát illeti: a hengerzárak biztonsága nem ma került először ve­szélybe. Erőszakos nyitásukat a rögzítő csavar átvágásával a lengyel bűnözők honosították meg hazánkban még a 70-es évek végén, a 80-as évek elején. Akkori ellenszerét elég hamar felfedezték. Ez után terjedt el egy speciális szerszám haszná­lata, amivel egyszerűen kitépték a betétet. Napjainkban a telepes villanyfúró a legnépszerűbb be­törési eszköz, ezzel roncsolják szét a zárbetétet. Az új, rezgőké­ses módszer alkalmazása annyi­val veszélyesebb, hogy keve­sebb zajjal jár, nem szükséges hozzá speciális és nehezebben rejthető szerszám. Rövidebb időt tölt el a betörő a legkocká­zatosabb helyen, a zárt lakásajtó előtt vagy a gépkocsi mellett. A több, különböző rendszerű zár azonban csökkenti a betörés veszélyét, ugyanis a bűnöző mindig a kisebb kockázatot vá­lasztja. Tökéletes biztonságot nyújtó zárak nem léteznek. Ha a bűnözők valahol nagy zsák­mányt remélnek, akkor oda kellő előkészítés után be is tud­nak hatolni. A nagy értéket rejtő lakást, gépkocsit többféle riasztó berendezéssel célszerű ellátni. Lakások védelmében legjobb az a rendszer, amely ott riaszt, ahol az intézkedni jogosult rendőrök elérhetők. Egyébként a lakásbetörések száma csökken. E különösnek tűnő jelenségnek több összete­vője van. Leginkább a fővárosi lakások veszélyeztetettek, s a betörések közül itt követik el a legtöbbet kifinomultabb mód­szerekkel. A pesti betörők zöme rájött, hogy a jól vagy alig védett lakásokból csak rit­kán lehet milliókat elvinni. Sú­lyosabb holmik cipelése na­gyobb lebukási kockázatot rejt. Célszerűbb a viszonylag védtelenebb, nagyértékű ko­csikat elvinni, különösen ak­kor, ha ezt szervezetten, a lo­pás és az értékesítés fázisait összehangolják. Akik ennél is nagyobb hasznot remélnék, azok a csalásra, hamisításra állnak át. Legtöbbször a szer­vezett bűnözéshez kapcso­lódva százmilliók megszerzé­sét tűzik ki célul. Somodi őr­nagy állítja: a most felderítés alatt álló több vagyonellenes illetve gazdasági bűncselek­mény főszereplői között szá­mos régi, ismerős betörő van. Vagyis a csökkenés egyik oka: a betörők krémje kedvezőbb terepen működik. Visszatérve a magyar pia­con árusított zárnyitóra: hasz­nálatával éppen az a réteg ke­rülhet veszélybe, amelyiknek értékei vannak, s maga is pró­bálja azokat védeni. (A jogta­lan használatot Németország­ban sem tudják megakadá­lyozni éppen úgy, mint a lő­fegyverrel való visszaélést.) A lakosság, a rendőrség és a biz­tosítók érdekei tehát azonosak. Némethy Gyula A szerelem istennőjének randevúja február 3-án Bolygók ha találkoznak Télen különösen csodálatos az égbolt. Sok fényes csillagból mondabeli alakokat formált a képzelet a derült égboltban gyönyörködve. Ha esténként délre nézünk kelettől nyugatig sorakoznak az Ikrek, az Ori- ont, a Bika, a Kos, a Pegazus. Fejünk felett az Auriga, a Per­seus, az Andromeda, a Hattyú csillagképek. S most a Pegazus nagy négyszöge alatt ott ragyog a csodálatos Vénusz és az egyenletes fényű halványabb Szaturnusz bolygó. A Holdat kivéve - mely teljes kör alak­ját február 4-én éri el - a Vé­nusz a legfényesebb éjszakai égitest. Közeledve felénk, lát­szó átmérője fél évig egyre nő. Jelenleg felületének 3/4 részét látjuk távcsövön át, majd egyre keskenyedő sarló alakot fog mutatni. Énnek ellenére nő a fényessége, áprilisban lesz a legfényesebb, - 4,5 nagyság- rendűnek fog látszani. Ezért sem téveszthető össze csilla­gokkal, melyek fénye egyéb­ként is pislákol, hiszen - ellen­tétben a bolygókkal - róluk egy pillanatban csupán egyet­len foton jut a szemünkbe, me­lyet az eltérő sűrűségű légréte­gek megtáncoltatnak, míg a bolygók fotonjai egymás táncmozgását lecsillapítják. A Vénusz június 10-én lesz földközelben, 43,5 millió km távolságban, de akkor már - egy irányban lévén a Nappal - sarlója teljesen elfogy, nappal lesz fenn az égbolton, így nem lesz megkereshető. Június vé­gén a hajnali ég gyöngyszeme lesz. Az ókori emberek két kü­lön néven tisztelték az esti il­letve a hajnali bolygót. Gyor­san mozog előre-hátra a Nap­hoz és a csillagokhoz képest. Valódi keringése is gyors, 0,6 év alatt végez el egy keringést. Ez a Földhöz legjobban hason­lító égitest. Mérete csupán 5%- kal kisebb. Naptól való távol­sága 108 millió km. Vastag, forrólégköre óriási nyomást fejt ki a felszínre, melyet szik­lás, magas hegyek is tarkítják. Oxigén és víz nélkül nincs rajta élet. Csak messziről nézve érde­melte ki, hogy a szépség és szerelem istennőjéről kapta el­nevezését. Késő éjjel sohasem látható, mivel nem távolodik el a Naptól. Nappal távcsővel megkereshető, az űrhajósok pedig szabad szemmel is lát­hatják, akárcsak a csillagokat, mi vei. az égbolt nappali fényét, kékségét a légkör fénytörése okozza. Legnagyobb kitérését a Naphoz képest kelet irányban 46ü-kal április 1-jén éri el, amikor is négy és fél órával később nyugszik le. A Szatur­nusszal történő együttállása természetesen csak látszatje­lenség. Köztük 1,4 milliárd km-es óriási távolság lesz. A Szatumuszt március 17-én le­körözi a Nap. Hajnali égitestté válik. Naprendszerünknek ezt a második legnagyobb bolygó­ját legkülsőként ismerték az ókoriak. A zsidók magukénak vallották. Róla nevezték el a szombatot a római naptárban, Saturnus a rómaiak egyik leg­főbb istene, a görög Kronossal azonosítható, Zeus ősével, magával az Idővel. Távcsővel szemlélve csodálatos gyűrű­rendszere kápráztatja el a szemlélőt, és még fantasztiku- sabb képeket, adatokat tártak elénk a közelében járt űresz­közök. Most segédeszköz nélkül is mindenki könnyen megkeres­heti ezt a 1,4 fényességbeli nagyságrendű bolygót a Vé­nusz felett 3 holdátmérőnyi tá­volságban. Dr. Tóth * k x i X

Next

/
Thumbnails
Contents