Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-23 / 22. szám

1996. január 23., kedd Hazai Körkép Dlmántúli Napló 7 Egyeztető megbeszélések Több évre szóló megállapodás szükséges Az új alkotmány rögzítse az érdekegyeztetés kereteit - javasolták az Autonóm Szakszervezetek vezetői Kiss Péter munkaügyi mi­niszterrel tegnap tartott egyeztetésükön. Addig is tisztázni kellene az érdekegyeztetés jogosítvá­nyait, eljárási rendjét, s vi­szonyát a tb-önkormányza- tokhoz, parlamenti bizottsá­gokhoz. Mint a közös sajtótájékoz­tatón elmondta, felkeresi va­lamennyi országos munkavál­lalói és munkaadói érdekkép­viseletet a partneri viszony lehetőségeinek tisztázása, a feladatok egyeztetése érdeké­ben. A találkozók menetrend­jét még nem állították össze; elsőként azokkal az érdek- képviseletekkel tárgyal, ame­lyektől meghívást kap. A tárgyalópartnerek egyet­értettek abban, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács keretei között még aláírható egy or­szágos, több évre szóló ke­retmegállapodás. A szakszer­vezeti vezetők felvetették, hogy ez térjen ki a keresetek alakulására, a foglalkozta­tásra, a szociális ellátásra, a munkaügyi kapcsolatokra. A találkozón szó volt a pri­vatizációs többletbevételek felhasználásával foglalkozó, pénteken esedékes tárgyalás­ról a kormányzat és az ÉT képviselői között. Kiss Péter szerint a kormányzat e téren is kész mérlegelni a szociális partnerek javaslatait. Módosították az alapmolekulát Szer a bőrallergia ellen Minden harmadik, negye­dik ember túiérzékeny, fűre, fára, állatszőrre, házi­porra, vegyszerre. Egy bu­dapesti orvosi szimpóziu­mon most bemutatkozott az allergiás vagy tartós gyulla­dással járó kiütésekre kifej­lesztett legújabb szer. A népbetegségként jegyzett allergia gyakorta okoz csúnya bőrpírt, kellemetlen viszke­téssel járó csalánkiütést. Az allergiás vagy tartós gyulla­dással járó bőrkiütésekre, ek­cémák kezelésére évtizedek óta ismert készítmények vi­szont kockázatos mellékhatá­sokkal, például bőrelvéko- nyodással járhattak. Az új szer - a hatóanyag alapmole­kulájának módosítása révén - a hagyományosnál eredmé­nyesebben gyógyít, mellékha­tásai alig vannak. A Schering-Plough Interna­tional - amely asztma- és al­lergiagyógyszereivel piacve­zető az Egyesült Államokban és sok más országban - ter­mékei közül immár 21-et for­galmaz Magyarországon. Ézekhez a rászorulók tb-tá- mogatással juthatnak hozzá. A legújabb gyártmányból kenőcs és krém készül. Az előbbi rövidesen forgalomba kerül, az utóbbi máris kap­ható, kizárólag vényre. Bőr­gyógyász vagy háziorvos ír­hatja fel. (cs. b.j.) Az egyedi mérés lenne a jó A gázzal együtt drágul a távfűtés is A távfűtéses lakásokban élők legtöbbje átalánydíjat fizet. A szakemberek a ta­karékosságra is ösztönző egyedi mérés elterjesztését pártolják, de nem tudnak anyagi támogatást adni a lakásonként 20-50 ezer fo­rint kiadást jelentő átalakí­táshoz. Mindez a távhőszolgáltató vállalatok nemzetközi szövet­ségének budapesti találkozó­ján hangzott el, ahol mintegy húsz ország csaknem 80 szakembere cserélte ki tapasz­talatait. A többi között szó esett ar­ról, hogy hazánkban idén fel­tehetőleg kétszer emelik a gáz árát, s ez tovább növeli a táv­fűtés költségeit, illetve díjait is. A hatályos rendeletek sze­rint a fogyasztók szabadon dönthetnek arról, hogy áta­lánydíjat fizetnek-e, vagy a mérés szerinti elszámolást vá­lasztják. A szakembereknek viszont nincsenek eszközeik a korszerűsítés ösztönzésére. Ezért első lépésként szak- tanácsadással azt szorgalmaz­zák, hogy ahol csak lehet, az egyes épületek fogyasztásá­nak önálló mérésére térjenek át. Következő lépésként ugyanis a lakók is kedvet kaphatnak az egyedi mérés feltételeinek megteremtésére. Erettségireform csak 2000 után Tudós testület mondja ki a végsó' szót az új szabályzatról Indokolatlanok azok az indulatos bírálatok, amelyek az érett­ségi tervezett reformját érik. Mert - mint a művelődési tárca szakemberei emlékeztetnek rá - a nyilvánosságra került kon­cepció korántsem végleges, például a történelem érettségire vonatkozóan sincs döntés. A megújított szabályok szerint leg­korábban csak 2004-ben vizsgáznak majd a gyerekek. A minisztérium az Országos Közoktatási Intézettől rendelte meg a reform tervezetét, s késő ősszel küldte ki a középisko­láknak, a pedagógusok széles köreinek - mondotta munkatár­sunknak Juhász József főtaná­csos. A vélemények, javaslatok ezekben a napokban érkeznek vissza, s a tárcánál feldolgozá­sukra, elemzésükre külön érté­kelő csoport alakult. A koncepció szövegéhez kérdőívet is mellékeltek. Ezen egyebek között arra kérnek vá­laszt a pedagógusoktól: milyen vizsgakövetelményeket kellene érvényesíteni, hogy a jövő érettségije megfeleljen a hazai hagyományoknak, a nemzeti ér­tékeknek, a nemzeti identitás- tudat erősítésének. Egy másik kérdés azt tuda­kolja a tanároktól, hogy szük­ségesnek tartják-e minden ma- turandus számára a kötelező vizsgát a többi között anya­nyelvből, illetve magyar nyelv­ből, történelemből. Az érettségi vizsgákra vo­natkozóan három lehetséges változatot tartalmaz a koncep­ció. Az „A” variánsban négy kötelező tantárgy szerepel, kö­zöttük a történelem. A másik két változatban is szerepel a história, igaz, azokban választ­ható tárgyként. A három változat azonban egyenrangú, s még sok elemzés előzi meg a ^döntést, amely a nemzeti alaptanterv 1998-as bevezetéséhez kapcsolódik. A végső szót egy tudósokból, neves szakemberekből álló úgynevezett tízes bizottság mondja majd ki. Mint a főtaná­csos kijelentette: szinte kizárt, hogy a szakmai - és a társa­dalmi - közvélemény ellenére döntene majd a testület. Deregán Gábor Amiből a kevés is nagyon sok Közutainkon a közlekedés ál­dozatainak emlékművét akár minden kilométerkőnél fel le­hetne állítani. Még akkor is, ha 1995-ben az előző évhez viszonyítva 5,3 százalékkal kevesebb személyi sérülés fordult elő, és Zala kivételével minden megyében csökkent a balesetek száma. Összességében tavaly több mint 1300 áldozata volt a fe­gyelmezetlen, szabálytalan közlekedésnek; csaknem minden harmadik karambol súlyos, maradandó sérülés­sel járt. A baleseti „veszélytérkép” azt mutatja, hogy Budapesten és Pest megyében következett be a legtöbb súlyos, halálos végű szerencsétlenség, de Bács-Kiskun, Győr és Csong- rád megye közútjai is az átla­gosnál veszélyesebb autóste­repnek bizonyultak. K. T. A közlekedési balesetek száma* Megyék 1995. év Halálos Súlyos Könnyű. Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas 135(148) 51 (57) 147(157) 56 (51) 53 (66) 76 (73) 69 (86) 83 (70) 76 (71) 40 (39) 28 (49) 21 (27) 174(156) 47 (51) 71 (78) 67 (50) 42 (46) 36 (37) 61 (53) 31 (45) 1180(1246) 306 (280) 561 (581) 345 (363) 379 (440) 404 (462) 348 (367) 402 (436) 418 (452) 199 (232) 179 (196) 129 (147) 916 (898) 265 (276) 398 (398) 293 (296) 209 (221) 217 (234) 295 (304) 252 (217) 2617(2686) 401 (451) 452 (456) 391 (453) 616 (602) 516 (654) 351 (434) 606 (627) 733 (750) 271 (278) 177 (269) 178 (174) 1245 (1319) 268 (265) 386 (440) 281 (296) 272 (274) 286 (304) 357 (375) 205 (201) 3932(4080) 758 (788) 1160(1194) 792 (867) 1048(1108) 996 (1189) 768 (887) 1091 (1133) 1227(1273) 510 (549) 384 (514) 328 (348) 2335(2373) 580 (592) 855 (916) 641 (642) 523 (541) 539 (575) 713 (732) 488 (463) Veszprém Zala Összesen 1364(1410) 7695(8046)10609(11308) 1966(20764) * Zárójelben az 1994-es adatok. A családjogász tanácsa egyedül álló szülők számára A gyermek véleménye is döntő A fejlett nyugati országokban már régi hagyomány a végren­delkezés. Nálunk azonban - föltehetően a tulajdonviszonyok­ban végbemenő változások miatt - csak mostanában terjed az írásban rögzített végrendelet készítése. Természetesen nem­csak vagyontárgyakról szólhatnak a testamentumok. Rendelkezhet-e például az el­vált szülő arról, hogy halála után ki legyen gyermekének a gyámja? - kérdeztük dr. Makai Katalin családjogásztól, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettesétől. A szakember szerint a válasz egyértelmű: igen. A Családjogi Törvény azonban azt is ki­mondja, hogy az elvált szülők esetében a gondviselő halála után a másik szülő lép elő gondviselővé abban esetben, ha a szülői felügyeleti jogától nem fosztotta meg a bíróság. Más szóval: ha kellő feltételeket tud biztosítani a gyermeknek és megfelelő vele a kapcsolata, az elvált házastárs végrendelete el­lenére is ő nevelheti tovább. Viszont, ha a gyámhatóság megfelelőbbnek ítéli a feltéte­leket a nagyszülőknél vagy más rokonnál, határozhat úgy, hogy ideiglenesen náluk helyezi el a gyermeket és hivatalból pert indíthat a végleges megoldá­sért. Csak ezután kerülhet sor ez utóbbiak gyámként történő kirendelésére. Fontos tudnivaló - mondta a továbbiakban dr. Makai Katalin hogy az elhelyezési perben életkorától, fejlettségétől füg­gően a gyermek véleménye is döntő lehet. Tizennégy éves kor után pedig kötelező figyelembe venni a kiskorú akaratát. Gyámsági felügyeletre tör­vényesen 18 éves korig van szükség. N. Zs. Döntés-előkészítés. Horn Gyula miniszterelnök elnök­letével hétfőn ülést tartott a Tudománypolitikai Kollé­gium. A testület első olva­satban tudomásul vette a Központi Műszaki Fejlesz­tési Alap helyzetéről szóló előterjesztést. Elhatározta, hogy az 1996-tól hatályos tudománypolitikai irányel­vek tervezetének végleges változatát vitára bocsátják. Életmentők. Két amerikai katonának köszönheti az életét az a magyar sorka­tona, aki a taszári bázison a repülőtéri leszállópálya kö­zelében lett rosszul. Az ájult Pfeiffer Jánosra szokásos el­lenőrző kőrútjukon bukkan­tak rá, s azonnal a tábori, majd a kaposvári kórházba szállították. Hévízhasznosítók. Egye­sület alakult a hazai termál­vizek hatékony és környe­zetvédő hasznosítására. Á 6 jogi és 56 természetes sze­mélyt tömörítő társulás a Dunántúlon és az Alföldön 350 millió forintos költség­gel kísérleti méréseket vé­gez a jelenleg meddő kutak értékeinek kiaknázására. Vadászegyetem. Jelentős állomáshoz érkezett a ma­gyar vadászat: már érlelődik a vadvédelemről és vadgaz­dálkodásról szóló törvény- javaslat, amelyet várhatóan még ez év végéig elfogad az Országgyűlés. Ezt Suchman Tamás, az Országos Magyar Vadászati Védegylet el­nöke, privatizációs minisz­ter hangsúlyozta a XIII. va­dászati téli egyetem meg­nyitóján. Nem vágyik másra. Csin­talan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke közölte: a márciusi kongresszuson nem pályázik a pártelnök politikai helyettesének mi­nősülő esetleges általános elnökhelyettesi vagy ügyve­zető elnöki posztra. Eddigi feladataival szeretne foglal­kozni, s nem tartja szüksé­gesnek, hogy ehhez a jelen­leginél nagyobb politikai mozgásteret kapjon. Kritikus tanulmány. A Budapesti Műszaki Égye- tem szociológiai tanszékén elkészült az ifjúsági szerve­zetek rendszerváltás utáni átalakulásáról szóló tanul­mány, amelyet még az előző kabinet rendelt meg. A többi között megállapítja: a ma működő ifjúsági szerveze­tek többségét a profitszer­zés, a karrier motiválja, s nem az érdekek valós kép­viseletének szándéka. Szlovák nyelvű iskola Szarvason. Ebben a tanévben először indítottak két első osztályt a szarvasi szlovák általános iskolában. Csaknem százötven kisdiák - köztük az 1. b- sek - ismerkedik itt a szlovák ábécével és az olvasással. fotó: feb/medgyasszay béla Hat és fél millió városlakó Hetvenöt miniközség elnéptelenedésre ítélve? A kálvinista Rómának, azaz Debrecennek jóval több mint két­százezer lakosa van, Miskolc, Szeged és Pécs „csak” 160-200 ezer közötti népességszámmal dicsekedhet a megyei városok rangsorában. Az „alvégen”, vagyis a legkisebb települések kö­zött viszont versenytárs nélkül áll a Zala megyei Gosztola és a Borsod megyei Gagyapáti. Az előbbiben 19, az utóbbiban 14 a hivatalosan nyilvántartott lélekszám. Ilyen és hasonló érdekességek­kel szolgálnak városainkról, falvainkról a hazánk telepü­lésszerkezetéről most elkészült statisztikai térképek. A Központi Nyilvántartási és Választási Iroda kimutatása szerint az országban jelenleg 3147 települést - 22 megyei jogú várost, 202 várost, 252 nagyközséget és 2679 községet - tartanak nyilván. A népesség számát tekintve az élen Pest megye áll 998 983 lakossal, utána Borsod-Abaúj- Zemplén (785 827) és Haj­dú-Bihar (567 814) követke­zik. Legalacsonyabb a lélek­szám Vasban (276 870), Tol­nában (260 380) és Nógrádban (230 789). Az urbanizáció folyamatát, a falvak megtartó erejének gyön­gülését jól érzékelteti, hogy ha­zánkban napjainkban már több mint 6 és fél millióan városok­ban - közülük kereken 4 mil­lióan Budapesten, illetve me­gyei jogú városokban - élnek. Összesen negyvenegy olyan városunk van, amelyet 50 ezer­nél többen, s 109 olyan, ame­lyet 10 ezernél többen laknak. A nagyközségekben mintegy 1 millió 170 ezren, a községek­ben pedig 2 millió 760 ezren élnek. Az adatokból kiolvasható: számos falut, kistelepülést fe­nyeget annak veszélye, hogy belátható időn belül elnéptele­nedik, s végleg eltűnik hazánk közigazgatási térképéről. Erre utal, hogy ma már 75 olyan kisközsége van az or­szágnak, ahol a helybeliek száma nem éri el a százat; e mi­nifalvak összlakossága körülbe­lül 5 ezerre tehető. (koós) a A i

Next

/
Thumbnails
Contents