Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-23 / 22. szám
8 Dunántúli Napló Közélet 1996. január 23., kedd Gazdaságtalanok az atomerőművek? Az energia valóságos ára Pár évtizeddel ezelőtt az atomenergia hasznosításának kezdeti korszakában sok szakember és a lakosság jelentős része is úgy gondolta, hogy hosszútávra megoldódtak a világ energiagondjai. Az eufória azonban elmúlt és ma már az érdekli a szakembereket, hogy a hatalmas beruházások megtérülnek-e egyáltalán? tényleges üzemelési idő. Tény az is, hogy a beruházás és az eltemetés, lebontás, valamint a keletkezett sugárzó anyagok kezelésével kapcsolatos költségek nagyok. Ugyanakkor a felhasználásra kerülő üzemel Paksi Atomerőmű vezérlőterme Két egymással homlok- egyenest ellenkező felfogás prominens képviselőjétől kértünk szakvéleményt erről a kérdésről. Szabó László, a statisztikai mágnességtan professzora, aki egy ideig Kanadában is dolgozott, munkája során végzett ilyen számításokat. Számításai arra a váratlan következtetésre vezették, hogy az atomreaktorok, ha a teljes élettartamuk és lebontásuk során keletkező összes bevételeket és költségeket tekintetbe vesszük, egyáltalán nem gazdaságosak. Miért nem veszik ezt észre a közgazdászok? Szabó profesz- szor szerint lényegében arról van szó, hogy meghamisítják a könyveléseket. Nem írják be azokat a költségeket, amibe az atomreaktor eltemetése kerül majd, jól lehet ez több annál, mint amennyibe a megépítés került a létrehozás időpontjában. Ez azt jelentené, hogy az atomerőművek lebontási költségeit majd valamikor unokáink és azok leszármazottjai fogják fizetni különböző ma még ismeretlen címszavak alatt. A professzor a gazdasági érvek mellett az iparág részben már ismert veszélyességére is hivatkozik. Az atomerőművi balesetek, katasztrófák mellett felhívja a figyelmet az óceánok mélyén „parkoló” üzem- képtelen szovjet atomtengeralattjárókra, melyek egy idő után szétkorhadva újabb sugárzó veszélyt jelentenek az élővilágra, köztük az emberre is. Mivel az orosz hadseregnek feltehetően ma sincs pénze atomtengeralattjárói kellő karbantartására, egyre nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan balesetek, melyek következtében sugárzó anyag szabadulhat ki, mely az élővilágot veszélyezteti. Vidovszky István, a KFKI Atomenergiai Kutatóintézet ügyvezető igazgatóhelyettese ugyanezekről a kérdésekről némileg másképp vélekedik. Az atomerőművek üzemelési időtartamát 30-40 évre tervezik - mondja. Csak menet közben derül ki, mennyi lesz a anyag olcsó. Nagyon nehezen lehet megbecsülni 20-30 évre előre, hogy mennyibe fog kerülni mai áron a kiszolgált atomerőmű lebontása. Mindemellett Vidovszky véleménye szerint a gazdaságossági vizsgálatoknál inkább a hagyományos energiatermelő rendszerek és az atomreaktorok mutatóit kell összehasonlítani. Ilyenek a szénnel, vagy olajjal működő erőművek is. Magyarországon a nemzetközi előírások ellenére még nem szereltek fel kénelválasztó berendezéseket a szénerőművekre. Ezeket a berendezéseket, melyek meglehetősen költségesek, 2020-ig mindenképpen üzembe kell helyezni a további környezetszennyezés elkerülése végett. A jelenlegi felállásban az atomenergia olcsóbb a szénnél - becslések szerint 20-30 százalékkal. Az olaj, mint energiaforrás, kétszer annyiba kerül, mint az atomenergia. A hagyományos energiatermeléssel okozott környezett szennyezési ártalmak pedig e nézet szerint nem kevésbé veszélyesek, mint az atomerőmű baleseteknél keletkező egészség- károsodás. A jól ismert csernobili baleseten kívül egy olyan amerikairól, a Three Mile Island-iról tudnak, ami ötös fokozatú volt a nemzetközi hét fokozatú skálán, de ott csak az anyagi kár volt nagy. A lakosságot a katasztrófa nem érintette. A csernobili balesetnél a sugárzás hatásait vizsgáló nemzetközi csoportok szerint a közvetlen sugárzástól 31 ember halt meg. Az összes, hosszú távon várható halálozás kb. 2000 fő. Azt úgyszólván lehetetlen bizonyítani, hogy hányán kaptak daganatos betegséget Csernobil következtében, mivel azon a területen nem voltak korábbi onkológiai statisztikák a lakosságról. A paksi erőműben 1982-87 között helyezték üzembe a négy energiatermelő blokkot egymás után, melyek jelenleg az ország villamosenergiatermelésének 43%-át adják. A tervek szerint 2020-ig fog üzemelni. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgató-he- ’ lyettesének véleménye szerint hazai viszonylatban jelenleg ez a legjobb, legbiztonságosabb, legolcsóbb ilyen volumenű energiatermelő rendszer. Hoffmann József Az adótánc folytatódik Ti boldog önkormányzatok T i boldog önkormányzatok, ti csak adóztassatok! - mondhatná a pénzügyi kormányzat és a parlament az 1996. évi adótörvénynek arra a fejezetére, mely a városi és községi önkormányzatok idei adókivetési szabályait határozza meg. Ezek a szabályok és módosításaik bizony a helyiek keményebb megadóztatására biztatják az önkormányzatokat, egyszersmind arra intve őket, hogy ha több pénzből szeretnének gazdálkodni (márpedig hogyisne szeretnének), akkor vállalják ezért saját lakosságuk előtt az erkölcsi felelősséget is. A lehetőség ott is megvan, ahol az eddigi felső határokat már elérték. Egy sor adónemben, nevezetesen a vagyoni adók és a kommunális adók összes változatában, valamint az iparűzési és a gépjárműadók egyes változataiban a kiszabható adók felső határa alaposan a magasba szökött. Kezdjük a vagyoni adókkal, azok közül is az építményadóval, mely a tavalyi négyzetméterenkénti 300 forint helyett akár 900 forintban is megszabható, bár nem haladhatja meg az építmény forgalmi értékének 3 százalékát évente. Míg addig adómentes volt a lakás, ha a bejelentett családtagokra 25 vagy annál kevesebb négyzetméter lakóterület jutott, mostantól minden talpalatnyi lakóterület adóztatható, beleértve a pincét, a padlást, a balkont és a terraszt is. A telekadónál a négyzetméterenként kiszabható adó duplájára nő, 100 forintról 200 forintra, s az érték egy százaléka helyett az éves adómennyiség az érték 3 százalékát érheti el. Egy háromszáz négyszögöles telek-évi adója így meghaladhatja a 20 ezer forintot. Még szerencse, ha az önkormányzat tagjainak szép nagy háza és telkei vannak. Négyszeresére, 3 ezerről 12 ezer forintra emelkedik a magánszemélyek építmény, telek, illetve lakásbérleti jog után kiszabható adója, háromszorosára a vendégéjszakánként kiszabható idegenforgalmi adó, de nem haladhatja meg a szállásdíj 4 százalékát. Az iparűzési adó a vállalkozások nettó árbevételének 0,8 százalékában volt maximálva 1995-ben. Az idén ez a szám 1,2 százalék. Növelhetők, ha nem is tetszés szerint, legfeljebb valami minden közgazdasági megfontolást nélkülöző absztrakt megfontolás szerint a gépjárműadók is. így a súlyadó a tavalyi 200 forintról (a jármű súlyának minden 100 kilójára) 400-800 forint közötti összegre nő, a motorkerékpárok, lakókocsik, utánfutók évi adója pedig a tavalyi 1000 forint helyett 2000- 5000 forint között állapítható meg. Egy kipusztult falu újjászületik FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Ez a „Gyűrűm nem „az” a Gyűrűfű Az utóbbi időkben újra meg újra elhangzik e név: Gyűrűfű. Még mindig a hajdani megren- dültségtől kísérten, ám új időszerűséggel áthatva. Néhányan megvetik a lábukat a Dinnye- berkin túli lankák között, hogy új Gyűrűfűt építsenek. Az erről szóló híradásokban mindig nagy a lelkendezés: íme, egy kipusztult falu újjászületik. Nem kell azonban ahhoz ün- neprontónak lenni, hogy kimondjuk: bármi lesz is azon a helyen, az már nem ugyanaz. Nem is kellene hát azon a néven emlegetni. Az előzményekről azonban essék szó. A 60-as-70-es évek fordulóján országos sokkot váltott ki, amikor híre ment, hogy a csöppnyi baranyai falut, Gyűrűfűt otthagyta utolsó lakója is. A falu elnéptelenedett, s ezt oly nehéz volt tudomásul venni, hogy máig felemlegetjük, változatlanul mély megrendült- séggel, miközben senki egy szót nem ejt, nem hogy viharos lelkesedéssel, de még csak úgy egyszerűen sem - arról, hogy míg Gyűrűfűt immár negyed- százados országos gyász kíséri, Baranyában két új község is született: Sátorhely és Szente- gát. Arra meg végképp nem gondol senki, hogy viharos történelmünk során hány település szűnt meg létezni, s hány új született. Valahogy úgy, mint az emberek is: születnek, élnek, meghalnak... A jellegzetesen aprófalvas Baranyában Gyűrűfű megszűnése idején - e falut hivatalosan 1974-ben nyilvánították megszűntnek - több más piciny falu is a kihalás szélére sodródott, ilyen volt pl. Korpád, Révfalu, Mónosokor, stb., amik csak azért nem válthattak ki újabb kihalási sokkot, mert még mielőtt megtörtént volna az elnéptelenedés, e településeket más közeli, életképesnek tartott településekhez csatolták. Vagyis a név előbb tűnt el a térképről, mint maga a falu. Helyes volt ez? Utólag persze ezen is lehet vitatkozni, de azon nem, hogy egy faluban, melynek a lélek- száma már 10-20-30 főre zsugorodott, meg lehet-e erővel tartani a még ott maradt elvágyókat. Amikor nincs már bolt, sosem volt út és templom, s talán iskola sem . .. Gyűrűfű elnéptelenedése után - erre sem árt emlékezni! - volt egy mozgolódás: a még meglévő házakat felújítva, majd felhasználva üdülőfalut lehetne ott létesíteni. Szép gondolat volt, el is ismerték ezt azok, akik mégsem tapsoltak hozzá. Az elutasítást könnyű volt megindokolni: akik beköltöznének az elhagyott házakba, hirtelen előállnának az igénynyel, hogy be kellene vezetni a vizet, a villanyt, utat kellene építeni, boltot nyitni, stb., stb., és akkor hogyan lehetne megállni, ha mindezt teljesítik, a volt gyűrűfűiek előtt, akik joggal mondhatnák: mi bezzeg nem kaptuk meg mindazt, amit most az uraknak megadtak. A negyedszázada elnéptelenedett Gyűrűfűből mára semmi sem maradt, az enyészeté lett ott minden. Gyűrűfű már nincs, most már csak a nosztalgia őrzi az emlékét. Lehet-e tehát arról beszélni, hogy Gyűrűfű újjászületik? Lássuk be: ami most épül, épülget, az idővel terjeszkedhet, még faluvá is nőhet, s az is lehet hosszadalmas közigazgatási eljárás után, de az a „Gyűrűfű” soha nem lehez „az” a Gyűrűfű. Vállalkozók és értelmiségiek klubja A Rotary támogatja a tehetséges fiatalokat Ifjúsági szervezetek szakmai konferenciája Még az előző kabinet rendelte meg a műszaki egyetem szociológiai tanszékétől azt a tanulmányt, amely az ifjúsági szeve- zetek rendszerváltás utáni átalakulásáról szól. A tanulmány szerzői az elkészült anyagról hétfőn tartottak szakmai konfenciát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mátyási Sándor, a szociológiai tanszék munkatársa, a tanulmány egyik írója bevezetőjében elmondta: a kutatás célja elsősorban az volt, hogy tükröt tartson a politikusok és a társadalom elé. Hangsúlyozta, hogy a témával kapcsolatban nagyon nehéz volt megbízható infomációhoz jutni. Szabó László, a HÖ- KOSZ volt elnöke szerint a szervezetek működését a pénztelenség, a hatalomvágy és az egyéni karrierépítés jellemzi. A z 1991-ben újjáalakult pécsi Rotary Klubról az indulásukról szóló tudósításban írtunk utoljára. Azóta létezésükről és működésükről csak azokból a kis hírekből sejthettünk valamit, amelyek egy-egy jótékonysági rendezvényre invitáltak - mint legutóbb a Csontvári Múzeumban megtartott színvonalas jótékonysági hangverseny - vagy a Gyermekmentő Szolgálat programjainak segítéséből, illetve azok a fiatalok, valamint szüleik, ismerőseik tudták, hogy léteznek, akiknek segítették, segítik a külföldi tanulását. A Rotary Klub alapvetően jótékonysági egylet. Eredete a századelőre nyúlik vissza. 1905-ben egy Paul Harris nevű amerikai úr alapította, kifejezetten jótékonysági célokkal. Ennek a klubnak a tagjai magasan képzett és anyagilag tehetős emberek lehettek. Működésük gyorsan népszerű és sikeres lett, s példájukra a világon egyre másra alakultak a Rotary Klubok. Olyannyira elterjedt, hogy ma már közel 200 országban - az USA államait is beleértve - mintegy 30 ezer klub működik. Magyarországon az első Rotary Klub 1925-ben Budapesten alakult, s a második magyar klub 3 évvel később 1928-ban Pécsett jött létre. Alapítótagjai között olyan híres pécsi neveket találni, mint Hammeri (gazdag nagykereskedő), Litke (pezsgőgyáros) Paizs (nyomdatulajdonos) és a világszerte elismert tudós, egyetemi tanár (POTE) Entz Béla, aki a pécsi klubtagságán kívül az Európai Rotary Klubok kormányzóságának elnöki tisztét töltötte be egy évig. A Mecsek is őrzi az első pécsi Rotary Klub nevét, ők építették ki a Tubeshez vezető sétányt. A magyar klubok a háború miatt szűntek meg, s a háború után nem alakulhattak újból. A rendszerváltást követően 1991-ben indult el újból a pécsi Rotary Klub, amely tagja a klubok nemzetközi szervezetének. Európai központja Zürichben van, de különböző területi kormányzóságok koordinálják a hálózatot. A pécsi klub a bécsi kormányzósági központhoz tartozik. A klub szervezeti szabályzata szerint minden évben másik elnököt választanak. A jelenlegi elnök Tímár István (a Sörgyár volt igazgatója, a gyár privatizációja óta szakmai tanácsadó). A szabályok szerint a klubba nem lehet jelentkezni, csak a tagok ajánlására vehetnek fel valakit a tagjelöltek listájára. A klub szavaz aztán, hogy felvegyék-e vagy sem, ehhez azonban a tagság csaknem egyöntetű igenlő szavazata szükséges. Az is szabály, hogy egy szakmát csak egy tag képviselhet (kivétel ez alól az orvosok és diplomaták). Az elnök elmondta, Magyarországon jelenleg kicsit más a helyzet, mint külföldön. Hiszen kritérium, hogy a legmagasabban képzett emberek lehetnek a tagjai, nálunk azonban a diploma, a magas képzettség ritkán jár együtt anyagi jóléttel. Szerencse, hogy magasan képzett, erkölcsileg feddhetetlen vállalkozók is tagjai lehetnek a klubnak. A klub fennállása óta a jótékonysági rendezvényeiből befolyt összegből, valamint külföldi segítségből eddig támogatást nyújtott szociális otthonoknak, rendszeresen segítik a Gyermekmentő Szolgálatot, de talán a legfontosabb tevékenységük, hogy a tehetséges fiatalokat felkarolják, több pécsi diák a klub segítségével juthatott ki külföldre tanulni. A pécsi klub azt tervezi, hogy a nemzetközi alapítványtól függetlenül egy helyi alapítványt hoznak létre. Szervezése folyamatban van, s ha bejegyzésre kerül, az ide befizetett pénz -leírható lesz az adóból. S. Zs. * / í k
