Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-28 / 353. szám
10 Dünántuli Napló Gazdaság 1995. december 28., csütörtök Kisgazdák figyelmébe - A földművelési miniszter kijelölte azokat a húsipari feldolgozó vállalatokat, amelyek a jövő esztendőben jogosultak lesznek vágósertés-felvásárlásra, -feldolgozásra és -tárolásra. Baranyában a Délhús Rt. (Pécs, Siklósi út 37.) vehet részt a sertések garantált árú állami felvásárlásban. fotó: tóth László Mi bántja a baranyai vállalkozókat? Beszélgetés a VOSZ megyei elnökével a múlt és a jelen gazdasági gondjairól Új adószámok Amennyiben egy vállalkozásról bebizonyosodik, hogy fantomcég, akkor a neve és adószáma közzétehető. Ugyanez történik a magánszemélyek 10 millió, a társas vállalkozások 100 millió forintot meghaladó adótartozása esetén, a jogerős bírósági döntést követően - mondta egy szakmai fórumon Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztály- vezetője. A szakember elfogadhatatlannak tartja, hogy 700 ezer egyéni vállalkozó átlagosan évi 108 ezer forint jövedelmet vall be. Ezért - ha az alkotmányjogi kontroll is lehetővé teszi - az APEH rákérdezhet majd a jövedelmi viszonyokra, és ha adójogilag elfogadhatatlan választ kap, kivetési becslést alkalmazhat. Ennek összege az adott szakma jövedelmi átlaga lenne, s 1997 februárjától vezetnék be. A személyi számot kiváltó adószámot egyébként 8 millió állampolgár kapja meg január közepéig. Mai falujárók A falusi turizmusban érdekeltek a jövő évben várhatóan nem emelik számottevően áraikat - az adókedvezményeknek köszönhetően. Ez azt jelentheti, hogy átlagosan és a szolgáltatások minőségétől függően 500-1500 forint közötti összegért lehet majd egy éjszakát eltölteni e vendéglátóknál. A falusi turizmus tíz ágyig, illetve 300 ezer forint bruttó árbevételig továbbra is szja-mentes marad. A jelek szerint mind szélesebb körben ismerik fel ennek a sajátos iparágnak a lehetőségeit, várható hasznát, s azt, hogy a jövedelem érdekében tőkét kell befektetni. Jó példa erre: az Országgyűlés illetékes albizottságában a képviselők egyetértettek vele, hogy az elkülönített pénzalapokból - például a terület- vagy a gazdaság- fejlesztési alapból - kapjon támogatást a falusi vendégfogadás. Ehhez pályázat révén lehet jutni. A turizmusnak ezt a válfaját hazánkban hasonló okból és módon segítik, mint a nyugat-európai országokban. Sokan, így a politikusok is, egy esetleges agrártúltermelés levezetésének és a falusi munkanélküliség mérséklésének hatékony módját látják benne. A Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetségének több mint ezer tagja van. A falusi vendég- fogadók hazánkban jelenleg mintegy ötezer vendégváró ágy- gyal rendelkeznek. Ez évente mintegy 100 ezer vendégéjszakát jelent. Újjászerveződött a Vállalkozók Országos Szövetségének baranyai csoportja, s elnökének Komáromi Istvánt, a Garancia Rt. ügyvezető igazgatóját választották meg. Időszerű volt már egy aktív vállalkozói érdekképviseleti szervezet létrejötte a megyében, hiszen a kamarák az új felállás óta ilyen funkciókat nem tölthetnek be. Már pedig a vállalkozóknak a régióban minden eddiginél nagyobb szüksége van érdekük érvényesítésére, hiszen az ipari termelésben, a gazdasági fejlődésben a térség messze elmaradt az idén az országos átlag mögött. Komáromi Istvánt arról kérdeztük, miként látja a VOSZ baranyai csoportjának vezetője az általános gazdasági gondokat, a magánszféra kitörési lehetőségeit?- Hogy mit hozott a vállalkozóknak a rendszerváltás, arra röviden úgy válaszolhatnánk: átéltünk egy „vállalkozásbarát” kormányt és jelenleg egy „szakértői” kormány dilettáns gazdasági döntéseiben úszkálunk. Tekintsünk csak vissza a nyolcvanas évek végére. Mielőtt a vasfüggönyt elhúzták a bevásárlóturizmus már megindult óriási ütemben. Japán gazdasági-szakemberek véleménye szerint a nyolcvanas évek végétől 1992-ig ötvenmilliárd dollár vándorolt ki nyugati szomszédainkhoz csupán azért, mert az idejétmúlt devizakódexhez senki nem mert hozzányúlni. Tehát jelentősen megrövidítették a hazai vállalkozók bevételét. Mindenki azt várta a hatalomra jutott „vállalkozásbarát” kormánytól, hogy ezt és még sok-sok más gazdasági törvényt helyretesz. Ehelyett az első szabadon választott kormány nyugaton udvarolt, miközben a keleti biztos piacot tönkretette.- Miként látják a délvidéki háború és a kapcsolódó gazdasági embargó következményeit a baranyai vállalkozók?- Biztos számokat még nem tudunk, hogy az embargó mekkora károkat okozott hazánknak, de a régióban naponta a bőrünkön tapasztalhatjuk a kártételét. Érzékeltetni szeretném mindezt egy megtörtépt esettel. Egy pécsi cégnek 60 milliós nagyságrendű kintlévősége volt egy szerb cégnél és a partner közölte fizetni nem tud a háború miatt, de áruban kompenzálja a tartozását. Ennek engedélyezését kérte a magyar cég az akkor illetékes NGKM-től, aki hosszú levelezés után közölte a szankciók mindenkire kötelezőek - tehát nem teljesítheti fizetési szándékát. Bizony így „büntettünk meg renitens- kedő szomszédot” - azaz így érvényesítette a gazdasági szankciót vállalkozásbarát kormányunk. Úgy gondolom ilyen gazdasági büntetést most is sokan elviselnének nálunk.- Napjainkban azért változott a helyzet...- A miniszterelnök úr nemrégiben felkereste déli kollégáit, ahol gazdasági együttműködést ajánlott hazánk részéről. Természetesen ezt üdvözölni kell minden vállalkozónak, mert igazán jól jönne iparosnak, kereskedőnek egy-egy biztos megbízás, üzlet. De talán célszerű lett volna a vasfüggöny lebontásának évfordulóján - az irányban lobbizni, hogy hazánk földrajzi közelsége révén az újjáépítésre kapott nyugati kölcsönökből konkrét megbízásokat kapjon ipari és kereskedelmi célra. Most különösen aktuális a téma a NATO csapatok magyarországi állomásoztatását illetően. Ez az utolsó lehetőség, hogy üzleti alapon állapodjon meg a kormány a déli újjáépítésben való részvételünkről.- Vállalkozói körökben most bizonyosan a gazdasági megszorító intézkedések jelentik a legtöbb problémát.- A megszorító intézkedésekkel mindenki egyetért, aki minimális gazdasági ismeretekkel rendelkezik. De a napjainkban érzékelhető Bokroscsomagról az a véleményem, hogy a feladó sem ismerte tartalmát. A megvalósítása kapkodó, a szociális érzékenységhez szokott állampolgár tiltakozik, az alkotmányossága több részben kifogásolható, a vállalkozók számára ez a gazdaság- politika kiszámíthatatlan.- A magánszférát újabban rendre azonosítják a feketegazdasággal. Hogyan vélekednek a vállalkozók erről a diszkriminációról?- A közelmúltban beszámolt a miniszterelnöknek az a bizottság, amely feketegazdaság eddigi eredményeit tárta fel. Itt hangzott el, hogy mennyi adóhiányt, vámtartozást tártak fel. Véleményem szerint akkor vessük össze a számokat, ha bizonyított az adóhiány, a vámtartozás pontosabban: amit ebből leszurkolnak a nagykalapba! A vállalkozók részesei a gazdasági folyamatoknak és nem csodára várnak csupán arra, hogy olyan kiszámítható döntések szülessenek tipegő demokráciánkban a gazdasági szabályozók vonatkozásában, amely egy lényeges dolgot vesz figyelembe, „élni és élni hagyni.” Mészáros B. E. Akiket a pénz nem boldogít Minek nevezzelek? A pénz beszél címmel érdekes sorozatot indított a Magyar Televízió, amelyben neves szakemberek magyaráznak meg egy-egy, a laikusok számára is nélkülözhetetlen pénzügyi tudnivalót. írásainkban nyomon követjük a sorozat adásait, s rövidített, szerkesztett változatban közreadjuk az elhangzottakat. Ezúttal a pénz szerepéről, hagyományos és mai funkcióiról feltett kérdésekről beszél Bácskai Tamás közgazdász- professzor.- Fizetési eszköz funkciója az elmúlt évtizedekben is érvényesült. Más a helyzet az értékmérő funkcióval, ami - a gazdaságirányítási rendszer formájától függően - hol másodlagos, hol meghatározó szerepet játszik. A pénz mint értékmérő, az áru-áru közötti értékviszonyt fejezi ki, megmutatva, hogy a közös nevezőként elfogadott forintból hány egységet ér az egyik és hányat a cserére felkínált másik áru. A nagy körforgás elején ott van a kielégítésre váró szükséglet.- Mit jelent a sokat emlegetett fogyasztói ár?-A vállalkozó az ár kimondása előtt felméri, hogy neki mibe került az általa felkínált áru vagy szolgáltatás. Felszámítja a költségeket, a saját munkájának az árát, az esetleg kifizetett béreket, közterheket, de nem feledkezik meg a „gondoskodó” államnak fizetendő adóról sem. Mindezt együttesen figyelembe véve alakul ki a fogyasztói ár. Ebben természeA tévésorozat szerkesztője tesen benne foglaltatik a tisztességes haszon is.- Ha már a haszonnál tartunk: manapság sok szó esik felhalmozott értékről, sőt kincsről is. Ez lényegében két azonos fogalom?- Ég és föld a különbség! A kincs forgalomból kivont, értéket közvetlenül nem termelő vagyonnak tekinthető. Adott esetben kiadást is jelent a tulajdonosának, mert mondjuk egy-egy nagyobb értékű festményt biztosítani kell. Az a körülmény azonban, hogy a kincs közvetlenül nem termel pénzt, még nem jelenti azt, hogy értéke azonos marad. Rendszerint ugyanis változik, általában emelkedik. Tulajdonosának azonban nem ez a fontos, legtöbbször speciális szükségletet elégít ki. A felhalmozott érték - más szóval: vagyon - rendszerint olyan tartós fogyasztási cikkek sokasága, amely nap mint nap részt vesz az értéktermelő körforgásban. Motyovszki István Nem fogja a puska sem Magyar pénzszállító autók Nyugatra is Páncélozott pénzszállító kocsit fejlesztett ki a Gödöllői Gépgyárból alakult Kuruc Részvénytársaság. Az üzemben korábban elsősorban haditechnikai eszközöket állítottak elő. A Varsói Szerződés megszűnése után elmaradtak a volt szocialista országokból a megrendelések, ezért kellett átállniuk a gödöllőieknek „békésebb” eszközök gyártására. A termékszerkezet váltás eredményeképp megszületett az első világhódításra készülő portéka is. A Mercedes alvázra szerelt páncélozott kocsi meglehetősen kemény, sőt szinte feltörhetetlen diót jelent a fegyveres banditáknak: karosszériája ellenáll a kézifegyverek legkülönbözőbb lövedékeinek. Természetesen az ablakai is speciális golyóálló üvegből készültek a különleges járműnek. A Magyar Posta a biztonságos pénzszállítás új eszközéből máris megrendelt hat ilyen autót. A speciális gépkocsik híre azonban már külföldre 'is eljutott. Nemrégiben tárgyalások kezdődtek arról, hogy a jövő évben 15-20 hasonló páncélozott pénzszállító gépkocsit állítanak elő nyugati megrendelésre. Korai a kocákra koccintani A sertéstenyésztők szerint kedvezőtlen az új támogatási rendszer Jövőre akár 7 millió sertés is lehet az országban, vélekednek a feldolgozók a tenyésztési kedv fellendülése nyomán. Az állatállomány növekedését, a telepek benépesülését elsősorban a kormány ösztönző intézkedésének tulajdonítják: a tenyészállatok után juttatott támogatásnak, és annak, hogy az állam a hitelek után fizetendő kamatok egy részét átvállalta. A termelők azonban már korántsem ilyen optimisták Tüske Róbert, a termelőket tömörítő Sertés Választmány titkára szerint csak elméletileg lehetséges a hétmilliós sertés- állomány, gazdaságossági szempontból már az ötmillió is piaci zavart okozhatna, ha csökkenne az export. Márpedig vélhetően csökkenni fog a kiszállításokat támogató keret drasztikus megnyirbálása miatt. Kétséges az is, hogy az alacsonyabb szubvencióval teljesíthető lesz-e a jövőre tervezett 2,8 milliárdos export? Ilyen mennyiségű mezőgazda- sági termék - a titkár szerint - csak akkor szállítható ki, ha az eladók felélik tőkéjüket, a termelők és a feldolgozók pedig legfeljebb a pénzüknél maradnak. Rontja az állattartók helyzetét a termelési támogatások megkurtítása is. Várhatóan 1996-ban megszűnik a te- nyészkocák után folyósított 15 ezer forintos állami juttatás, és a 10 ezer forintos forgóeszköz-kiegészítő támogatás. Ehelyett az apaállatok vásárlását kívánja az állam ösztönözni. Ez összességében csökkenti a termelők bevételeit. Számolni kell azzal is, hogy ha nem lesz juttatás az anyakocák után, nem várható a sertésállomány látványos emelkedése sem. Annyi tőkét ugyanis az üzemek nem tudtak felhalmozni, hogy képesek legyenek a termelés jelentősebb bővítését anyagilag fedezni. A feldolgozó vállalatoknak szembe kell nézniük a ténnyel: a termelés csökken; a tőkehúsforgalom egy éve nem változik, s már a húskészítmények forgalma is zsugorodni kezd, amely pedig 1990 óta folyamatosan nőtt. Újvári Gizella Januártól emelkedik néhány jövedéki termék fogyasztói ára Több bennük az adó, mint az alkohol Jövőre jelentősen emelkedik néhány jövedéki termék fogyasztói ára. A kormányzat döntése értelmében a sör, az égetett szeszesitalok és a cigaretta fogyasztási adója átlagosan 15 százalékkal nő. Januártól 10-20 százalékkal emelkedik a sör, a cigaretta és az égetett szeszesitalok ára. A szakértők szerint kérdés, hogy az adóemelés eredményez-e adóbevétel-növekedést, vagy csupán a feketegazdaság térnyerését segíti elő. A kormányzat az ily módon keletkező, fogyasztói adó-emeléséből származó többletbevételeket 2121,5 milliárd forintra becsüli. Az adóemelés miatt ezen termékek fogalma már eddig is folyamatosan csökkent. Kivétel a cigaretta: bár a legális forgalma stagnál, de a feketepiacot nem lehetett látványosan visz- szaszorítani. A szakértők szerint a szeszféléknél 10 milliárd, a dohányáruknál 6-10 milliárd, a bornál 1-1,5 milliárd forintra tehető az adóbevétel-kiesés. A hozzáértők úgy tudják, hogy a cigarettapiac tizede a feketekereskedelem kezében van, ez csaknem 2-2,2 milliárd szál illegális cigaretta eladását jelenti. A legális forgalmazás után tavaly 55,5 milliárd forint adót kasszírozott a költségvetés, idén ennél nagyobb lesz a bevétel. A dohány fogyasztási adójának emelése mellett január 1 -jé- től a zárjegyet is a gyártóknak kell fizetniük, ami csomagonként 30 fillér többletköltséget jelent. A feketegazdaság is „erősít”: az adóemelések miatt várhatóan 6-10 milliárd forint adókiesést okoz majd. A szesziparban átlagosan 13- 14 százalékkal drágulnak a pálinkák, vodkák és egyéb égetett szeszek árai. A termékek adótartalma már ma 70 százalék feletti, ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy a feketepiac minimum 30 százalékos részesedést szerzett. A szeszipar 20 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe, de már megtalálta a menekülési irányt: termékeit a keleti piacokra exportálja.
