Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-28 / 353. szám

1995. december 28., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Nem kívánok elszakadni az önkormányzattól A polgármesterség szolgálat Az utolsó munkanapon is akadt tennivaló fotó: Müller a A mágocsi szövetkezet csődje után nagyon nehéz helyzetbe került a település. Ma már nem ennyire sötét a kép. Las­san, lassan megindul valami. Sziveri Mátyásnál a falu na­pokban nyugdíjba vonuló pol­gármesterét ez megnyugvással tölti el.-Tizenkilenc éven át vol­tam tanácselnök és polgármes­ter, ami nehéz, de szép szolgá­lat szerintem - mondja. - Hogy az ember ilyen hosszú időn át tudja csinálni, ahhoz fontosak az emberi kapcsola­tok és az, hogy olyan munka­társakkal legyen körülvéve, mint én, és ilyenkor az ön- kormányzati intézmények ve­zetőire és munkatársaira is gondolok. 1977 januárjában kezdett Mágocson. Sok kihívással kel­lett szembenéznie. A 2800 la­kosú nagyközségnek jelentős lemaradásai voltak.- Amikor idekerültem, ezek mindjárt feladatokat is adtak - folytatja Sziveri Mátyásné. - Nagyon nehéz volt helyben tervezni, nem volt annyira ki­számítható, mint most, hogy mennyi pénzzel is rendelkezik majd az önkormányzat. Ennek ellenére azonban sok mindent könnyebb volt megcsinálni, ugyanis a nagyközségben jól működő gazdasági egységek voltak. Ezek vezetői átérezték a település gondjait. Minden egyes kezdeményezésünket nemcsak anyagilag, hanem er­kölcsileg is támogatták. Amikor Mágocsra került a nagyközség utcáinak nagy ré­szében földes út volt, ma már mindenhova aszfaltos út vezet, s mindezt 1981-re elérték. Megvalósult egy régi álom is, tornaterem épült, teljes egé­szében helyi erőből. Mire a megye tervei szerint megkez­dődött volna az új iskola épí­tése, addigra falu már befe­jezte azt. A nagyközségben 1945 és 1977 között két állami bérlakás épült, 1977 és ’85 között tizenegy. Lett Öregek Napközije, ami jelenleg szoci­ális otthonként működik, és itt épült a megye első önálló lak­részekből álló gondozóháza is. Létrehoztak egy kislabort, ahol minden vizsgálatot hely­ben elvégeznek, fizikoterápiás kezelőt és 1978-tól gyerekor­vosa is van a falunak. Ma a la­kások háromnegyed részében van kábeltévé, és a 70 száza­lékában telefon. 1995-ben el­készült az új 1200-as telefon- központ.- 1990 után nehezebb lett, mert át kellett állni valami másra, egy más jellegű önálló­ságra. Megszűnt a felső irányí­tás - mondja a nyugdíjba vo­nuló polgármesterasszony. - Az emberekben is egy felfo­kozott várakozás volt, amiből nagy csalódás lett. Ezt és a munkanélküliséget nehezen éltem meg. Sziveri Mátyásnét közel 14 éves tanácselnöki múlt után kétszer is polgármesterré vá­lasztották. Előtte női vezető nem volt a faluban. Bizonyíta­nia kellett. Amikor az utak el­készültek, akkor nyert csatát, a mágocsiak máig is büszkék arra, hogy mindenhova aszfal­tos út vezet.- Mindent csak teljes erő­bedobással tudok csinálni - fe­jezi be beszélgetésünket. - Azonban egyre jobban érez­tem, az egészségi állapotom ezt nem teszi lehetővé. Elsza­kadni nem akarok az önkor­mányzattól, a pénzügyi bizott­ság tagja vagyok, ott szeretnék továbbra is tevékenykedni. Alapítványi Szakközépiskola Sásdon A sásdiak nem fizetnek a szemétszállításért Módosított helyi adók körkép Emlékgyűrű Tegnap ünnepélyes önkor­mányzati ülést tartottak Mágo­cson, amelyen a testület elbú­csúzott a nyugdíjba vonuló Szí­ven Mátyásáétól, aki tizenki­lenc évig volt a település ta­nácselnöke, később polgármes­tere. Munkája elismeréseként a testület monogramos emlék­gyűrűt adományozott neki. Ajándék Versekkel, karácsonyi dalokkal köszöntötték a vásárosdombói óvodások szüleiket és nagyszü- leiket az intézményben a téli szünet megkezdése előtt tartót karácsonyi ünnepélyen. A negyvenegy apróság kezében almába tűzött égő gyertyát tartva állta körül a feldíszített fát, majd hangulatos műsoruk után közösen megkeresték a fa alatt megbúvó új játékokat, az önkormányzat ajándékait. Új házhelyek Vásárosdombón az önkor­mányzat a sásdi szövetkezettől földterületeket vásárolt, mely­ből az egyiken 16 házhelyet alakítottak ki. Ebből tizenné­gyet értékesítenek, míg a két szélsőt megtartják közterület­nek. A házhelyekre már sokan jelentkeztek. Az első lakáshoz jutókat támogatják, nekik a vé­telárból egy meghatározott ösz- szeget elengednek. Azonban feltétel, hogy vásárosdombói állandó lakosok és 35 év alat­tiak legyenek. Képeslap Három fajta új képeslap készül Vásárosdombóról. A fotókat az egyik helyi képviselő készítette és Pécsett a Repro fi ex Kiadó és Nyomda Kft. készíti el. A ké­peslapokon szerepel a község új címere is. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Alternatív Alapítványi Közép­iskola kezdi meg működését Sásdon 1996. szeptemberétől, a veszprémi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Alap- és To­vábbképzési Bt. szakközépis­kolájának oktatási programja alapján. Az intézmény volt bí­róság épületének felső szintjén kap helyet. Az intézmény ma­gánalapítványi iskolaként mű­ködne, melyben a sásdi önkor­mányzat az egyik alapítvány­tevő. Az alapítványi vendéglátói­pari szakközépiskolában a négyéves nappali és levelező tagozaton szakács, cukrász, fel­szolgáló, vendéglátóipari el­adói végzettséget, valamint érettségit szerezhetnek a diá­kok. Ezzel a képesítéssel a diá­kok továbbtanulhatnak ötöd év­folyamon vendéglátóipari me­nedzser szakon, ami már felső­fokú végzettséget ad. Az egy­éves szakmunkásképző tanfo­lyamon gyorsétkeztetési ven­déglátói eladókat képeznek, ami az OSZJ által elismert szakképesítést ad. A szakközépiskolában az első két évfolyamon közisme­reti tárgyakat tanulnak a diá­kok, minimális szakmai gya­korlat mellett. A tananyag beé­pül az alapfokú oktatási rend­szerbe, ezért a 9-10. osztály el­végzése lehetővé válik a szeré­nyebb képességű tanulók ré­szére is. A 10. évfolyam befe­jezése után eldönthető, hogy ki folytathatja tovább az érettségit adó 11-12. évfolyamon, s ki szerezzen inkább tanfolyami keretek között szakmát. Az iskolában elsősorban a Sásdon és környékén dolgozó középiskolai tanári végzettség­gel rendelkező, vagy a tovább­tanulást vállaló pedagógusok fognak tanítani. A szakmai képzésbe is a helybeli egyetemi szakirányú végzettséggel ren­delkező értelmiségiekre kíván­nak támaszkodni. A cél egy magas színvonalú képzés meg­honosítása, melynek keretei között akár két nyelvből - né­met és angol - is nyelvvizsgát tehetnek a diákok. Január 2-án délután két óra­kor megbeszélést tartanak Sás­don a Körzeti Általános Iskola aulájában. Erre várják mind­azon fiatalokat a három megye sarkából, akik szeretnének még többet megtudni erről a tovább­tanulási lehetőségről. A sásdi önkormányzat fizeti ezentúl a lakosság helyett a szemétszállítás díját. Minderről az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén döntött. Mindez azonban nem egyik pillanatról a másikra dőlt el. A közgyűlés elején még a szemét elszállítá­sára tett ajánlatról szólt a vita. Miután a közgyűlés magasnak találta a vállalkozók által meg­állapított összeget, megkezdő­dött az egyezkedés. Végül je­lentősen lealkudták a díjat az induló ár és a megszavazott kö­zött csaknem 20 forint a kü­lönbség, s ekkor döntött úgy a képviselőtestület, hogy az ön- kormányzat vállalja 1996-ban a szemétszállítás díjának kifize­tését, azonban a kommunális adót 1000 forinttal megemelik. A kommunális adó eddig egy évre családonként 3000 forint volt, míg a szemétszállításért 2000 forintot fizettek évente a sásdiak. 1996-ban kommunális adó 4000 forintra emelkedik, s nem kell a szemétszállításért fi­Az elmúlt napokban tartotta évvégi közgyűlését a Hegyhát Térségi Fejlesztési Tanács Sás­don, melynek huszonnégy ön- kormányzat a tagja. A közgyű­lésen megválasztották a tanács tisztségviselőit. A Hegyhát Térségi Fejlesztési Tanács el­nöke Kovács Sándomé Sásd, alelnöke Bimbó István Mind- szentgodisa, valamint az elnök­ségi tagjai Farkas István Vásá- rosdombó, Zima István Szágy, Végh István Gödre polgármes­terei lettek. Az ellenőrző bizott­ság elnökének Bakurecz József baranyajenői polgármestert vá­zetni. Sásd a magánszemélyek kommunális adóját 1996-tól a települési infrastruktúra állandó fejlesztésére, a lakosság életkö­rülményeit javító beruházá­sokra tartja fenn továbbra is, úgy, mint a víztisztító 49 millió forintos beruházásának befeje­zésére. A vállalkozók kommu­nális adója továbbra is 2000 fo­rint maradt a foglalkoztatott létszám után. A kommunális adóknál az eddig meglévő ked­vezmények továbbra is élnek. A súlyadót 500 forintban ha­tározták meg a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilogrammja után. Az ipar­űzési adót 8 ezrelékről egy szá­zalékra emelték. A legnagyobb gond azonban az, hogy úgy kell december 31 - ig a helyi adórendeleteket meg­hozni, hogy a költségvetési tör­vény még csak a napokban ér­kezik meg az önkormányzatok­hoz, és csak akkor tudják meg, hogy a központi költségvetés­ből mennyit kapnak. lasztották meg, tagjainak pedig Pozsgai Tibor oroszlói és Hai- ser József kovácsszénájai pol­gármestereket. A Hegyhát Térségi Fejlesz­tési Tanács elsődleges célja a térség összehangolt, hosszú távú fejlesztése, a terület mene­dzselése. Ennek keretei között területfejlesztési programokat dolgoznak ki, valamint a fej­lesztések megvalósításához kö­zös pénzalapot hoznak létre. Mindezek érdekében együtt­működnek magyar és külföldi településekkel, szervekkel, szervezetekkel. Hegyhát Térségi Fejlesztési Tanács Elnökséget választottak Huszonnégy önkormányzat, köztük Oroszló is tagja a ta­nácsnak, melynek célja a települések fejlesztése fotó: Müller Süteményből! Sásdon - A buszmegállónál lévő szolgáltatóházban a helybeliek nagy örömére süteményboltot nyitott a pécsi Zserbó Kft. Az üzletbe a bükkösdi cukrászüzemből szállítják a tortákat, édességeket. fotó: müller andrea A próbatermet maguk takarították, meszelték ki A fúvószenekar gazdát cserélt A sásdi ifjúsági fúvószenekar, 1974-ben alakult, s Bernhardt András vezette 1986-ig. A nagyközségi művelődési köz­pont zenekaraként szép sikere­ket ért el. Később a művelődési központ a könyvtárhoz került, míg a zenekar a zeneiskolához. Mostani vezetője Elek Péter 1987-ben kezdett el Sásdon a zeneiskolában tanítani a felesé­gével együtt. Mind a ketten Pé­csett végeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, s tagjai a Pécsi Vasutas Fúvósze­nekarnak.- Jelenleg 47 tagú a sásdi vá­rosi fúvószenekar. Most már el­jutottunk odáig, hogy minden szólamban legalább ketten- hárman vannak - mondja Elek Péter. - Az átlag életkor 16 év. Van főiskolát végzett, szakmá­val rendelkező épp úgy, mint általános iskolás. A legfiatalabb zenész hatodik osztályos. A ta­gok közül huszonhármán a sa­ját hangszerükön játszanak. A zenekar fenntartója no­vember elsejétől ismét a sásdi művelődési központ és könyv­tár. Az intézmény pincéjében van a próbatermünk, amit ma­guk a gyerekek meszeltek és takarítottak ki. A régi helyükre kerültek vissza. A szétválást követően voltak viták is a hangszerek miatt, de ezek las­san rendeződnek. A két intéz­mény - a zeneiskola és a sásdi művelődési központ és könyv­tár - szerződést kötött, melynek értelmében a zeneiskolának két hónappal előbb jeleznie kell ha igényt tart valamelyik hang­szerre, s annak jogosságát az önkormányzat is ellenőrzi. Mi­óta nem a zeneiskolához tarto­zik az együttes, három szülő vásárolt a gyerekének hang­szert.- Szeretnénk visszaszerezni a zenekar régi hírét - folytatja Elek Péter. - Amióta városi fú­vószenekar lettünk a régi együt­tes tagjai közül is többen je­lentkeztek, hogy újra játszaná­nak. 1996-ban a legfőbb célunk az arany minősítés megszer­zése, ami nem lesz könnyű, mert nagyon erős a mezőny. Gondolkodunk egy egyesületi forma létrehozásában is. A ter­veink között szerepel az is, hogy testvérkapcsolatot alakí­tunk ki egy külföldi zenekarral. ) ) i i

Next

/
Thumbnails
Contents