Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-28 / 353. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. december 28., csütörtök A szerbek megkínozták a francia pilótákat Kivégzés - játékból Megkínozták azt a két francia pilótát, akik több mint három hónapot töltöt­tek a boszniai szerbek fog­ságában, s akiket csak a pá­rizsi békeszerződés aláírása előtt engedtek szabadon. Minderről maguk az érintet­tek számoltak be kiszabadu­lásuk után a francia hírszerző szolgálatoknak, ám a párizsi kormányzat eddig szigorúan titkosnak minősítette a val­lomásokat. Elmondták, hogy a gép le- lövését követően a szerbek alaposan megverték őket, egyiküknek még az orra is el­tört. A pilóták találkoztak Ratko Mladic tábornokkal, a boszniai szerbek egyébként háborús bűnökkel vádolt ka­tonai parancsnokával, aki kö­zölte: „Az én foglyaim vagy­tok, s bűnözőként kezelünk benneteket.” Majd a pilóták szerint értésükre adta, hogy megkínozzák és agyonlövik mindkettejüket. A katonák beszámoltak ar­ról is, hogy időnként elját­szatták velük saját kivégzé­süket, a földet éréskor eltört lábukat összevissza rugdal­ták, és néha még fojtogatták is őket. Kiszabadulásukkor vi­szont magas rangú katonai vezetők arra utasították a pi­lótákat, hogy vallják ezt: a szerbek betartották a hadi­foglyokra vonatkozó genfi konvenciót. Mit akarnak a magyarok Amerikától? A Los Angeles Times cikke a térségben tapasztalható várakozásról Az egyik legnagyobb amerikai napilap, a Los Angeles Times karácsonyi számában hosszú írást közölt arról a különbség­ről, ahogyan Amerika, illetve a térség országai, elsősorban Magyarország vélekedik az amerikai jelenlétről. Bosznia az amerikaiak szá­mára egyéves küldetés. Az Új­világ legtöbb polgárának már a jövő évi karácsony jár az eszé­ben, amikor megint „idehaza lesznek a fiúk”. Nem így gondolkodik azon­ban Keleti György magyar honvédelmi miniszter, aki sze­retné, ha maradnának az ame­rikai tanácsadók Bosznia után is. Jó lenne, ha a Taszáron a most használt korszerű eszkö­zök később a magyar hadsere­get erősítenék. A térség államai - Csehor­szág, Lengyelország, Magyar- ország - között éles verseny folyik a mielőbbi NATO-tag- ságért. Az oroszok ennek ért­hetően nem örülnek: a befelé forduló hagyományos ameri­kai külpolitika felülkerekedé- sére számítanak, illetve arra, hogy a kelet-európai országok feladják „Nyugat-imádatukat”. Keleti szerint viszont az oro­szok hamis álmokban ringat­ják magukat. A boszniai akció csupán egy időben korlátozott hadműve­letnek látszik a felszínen, a béke fenntartására. Ám a tér­ség országai, hosszú távú kö­vetkezményekkel számolnak. Számukra egyfajta teszt ez: ha Amerika sikeresen teljesít, ak­kor ez segít meghatározni je­lenlétét, kapcsolatát a jövőben Közép-Európával. Ha azonban idő előtt kivonja csapatait, ak­kor Magyarország és szom­szédai számára ez azt jelenti, hogy biztonsági szempontból nem számíthatnak Amerikára. Az amerikai-magyar kato­nai kapcsolatok az USA szá­mára nemcsak lehetőségeket kínálnak, hanem veszélyekkel is járhatnak. A régióban fel­ütötte fejét a nacionalizmus. Magyarországon egyre na­gyobb népszerűségnek örvend Torgyán József, a kisgazda pártvezér, aki populista és na­cionalista egyszerre. A boszniai misszió köze­lebb hozhatja Amerikát Kö- zép-Európához, mint valaha. A most kialakuló kapcsolatok igen értékesek lehetnek az olyan országoknak, mint Ma­gyarország, de Európa más ré­szeinek, és magának az Egye­sült Államoknak is. De csak akkor, ha az Egye­sült Államok egyértelművé te­szi: mindenképpen távol kíván maradni a régió etnikai és terü­leti vitáitól. (FEB) Halálos áldozata is van a csehországi influenzajár­ványnak. Eddig másfél mil­lióan betegedtek meg, és ez a lakosság majdnem tizenöt százalékát jelenti. Egyelőre marad külügy­miniszteri posztján Andrej Kozirev. Később dől csak el, hogy a parlamenti képvi­selői mandátum és a kül­ügyminiszteri tisztség közül melyiket tartja meg. Özönvízszerű esőzések okoztak áradásokat a kará­csonyi ünnepek alatt Brazí­liában. Legalább 28 ember halt meg, negyvenen eltűn­tek. A dél-afrikai KwaZulu- Natal tartományban ugyan­csak áradás pusztított. 131 személy életét vesztette. Befejezi a hét végéig Uk­rajna az 1995-re tervezett nukleáris robbanófejek Oroszországba szállítását. Az Egyesült Államok há­romszázötvenmillió dollárt folyósít Kijevnek az atom­leszerelés költségeire. Gázmérgezésben meghalt 13 középiskolás egy pekingi diákszálláson, egy gyereket kórházban ápolnak. A tra­gédiát a fűtőrendszer hibája okozta. Megöltek Algírban tíz isz­lámista gerillát a biztonsági erők. 1992 óta ötvenezer ember halt meg a komman­dósok és a muzulmán szél­sőséges csoportok közötti összecsapásokban. Letartóztattak egy hol­land kokaincsempészt, aki Moszkván és Budapesten át próbált öt kilogramm ko­kaint és 46 adag szintetikus kábítószert Hollandiába csempészni. A magyar ható­ságokat az orosz bűnüldö­zők értesítették. Életét vesztette három orosz katona és kilenc lá­zadó Csecsenföldön a felke­lők és az orosz fegyveres erők harcaiban. Heves tü­zérségi összecsapásokat je­lentettek Groznij csecsen főváros környékéről. A gyilkosság után gyár­tották feltehetően azt a fegyvert, amelyet nemrégi­ben azzal küldtek el egy svéd lapnak, hogy Olof Palme kormányfő meggyil­kolására használták. Túlélte az immár 120 éves Jeanne Calment asszony, a világ legidősebb embere, azt a francia férfit, aki harminc évvel ezelőtt életjáradék fe­jében megvette tőle lakását. •^ORSZÁG Tervezett pontonhíd a Száva folyón Banja Luka@­A 20 ezer amerikai béketeremtő j főhadiszállása , A13 ezer angol béketeremtő főhadiszállása SZAR/UE’ Gornji Vakut Mosta«/ A 7500 francia béketeremtő főhadiszállása fJÍBÜS GRAriKA/35 i? i6j A Bosnyak - Horvat Államszövetség területe A Boszniai Szerb Köztársaság területe Béketeremtés Folyamatosan érkeznek a bé­kefenntartó erők Boszniába. Kedden az IFOR-katonák Sanski Most környékén 12 holttestre bukkantak. A brit járőrök négy különböző helyszínen fedezték fel a halot­takat. Egyelőre csak annyi de­rült ki, hogy a holttestek már több hónapja a föld alá kerül­tek, ám azt nem tudni, hogy az áldozatok katonák vagy polgári személyek voltak-e. A muzulmán és horvát erők szeptemberben foglalták el Sanski Mostot a szerbektől, s szerb vádak szerint a városba bevonuló katonaság több ezer szerbet bántalmazott. A szara­jevói vezetés viszont azt állítja, hogy a szerbek több száz mu­zulmánt gyilkoltak meg. Gorbacsov még tétovázik A volt pártfőtitkár Jelcinről, Oroszországról, Boszniáról Változatlanul nyitott kérdés, indul-e Mihail Gorbacsov az 1996-os orosz elnökválasztáson. „Én magam még nem döntöt­tem, a feleségem pedig egyértelműen ellene van” - jelentette ki a glasznoszty és a peresztrojka egykori „feltalálója”. „Az egymillió támogató aláírás nem probléma. Inkább arról van szó, hogy sokan úgy gon­dolják, kibújnék a felelősség alól, ha ebben a nehéz helyzet­ben nem jelöltetem magam. A kommunista, illetve a Jelcin el­nököt támogató sajtóban vi­szont gyakran már most hangu­latot keltenek fellépésem ellen” - jelentette ki az utolsó szovjet elnök a News című osztrák hírmagazinnak adott nyilatko­zatában. Milyennek látja Gor­bacsov ma a világot? Az oroszországi helyzet: „Nagy társadalmi balrafordu- lást tapasztalhatunk, ami össze­függ a szociális problémákkal, és azzal, hogy Oroszország, a Szovjetunió jogutóda elvesz­tette nemzetközi befolyását.” Jelcin politikája: „Amit csinál, nem sokkterá­pia, inkább megrázkódtatások sorozata, gyógyító hatás nélkül. Ez azonban nem egy ember, hanem egy egész csoport poli­tikája.” Zsirinovszkij és Lebegy: „Nem azonos fajsúlyú embe­rek. Zsirinovszkijt nem kell túl komolyan venni.” A csecsen válság: „Elejétől fogva elleneztem a kormány politikáját. Sokáig le­becsülték a feszültségeket, az­tán meg egyszeriben ultimátu­mot szegeztek nekik. Az, hogy Dudajev csecsen vezér állítólag közvetítőként javasol engem, a valóságban inkább az ellenem irányuló orosz intrika része.” Bosznia: „A tragédia összefügg azzal, hogy Oroszország nem képes felelősséget vállalni a világért. Amikor 1991 őszén beszéltem Miloseviccsel és Tudjmannal, még lehetett volna politikai megoldást találni.” A NATO: „A túlhaladott hidegháború terméke. Az európaiaknak ki kellene alakítaniuk a saját biz­tonsági rendszerüket, ami nem kerülne ellentétbe az Egyesült Államok érdekeivel. A világ­ban megint túl sok az erőszak.” Bánatát szivarfüstbe, nyugtátokba temette A szívtipró magányos halála A behízelgő hangú énekes, a jópofa színész, azaz Dean Martin magányosan halt meg karácsony első napján, Beverly Hills-i villájában. A 78 éves színész nem bírta már sem a dohányfüs­töt, sem az italt. Tüdeje mondta fel a szolgálatot. Az olasz származású férfi az amerikai álmot testesítette meg. Volt benzinkutas és bokszoló, míg bárénekes korában fel nem fedezte a komikus, Jerry Lewis. Tizenhat közös filmjük után Lewis szólókarrierbe fogott. Ekkor nyúlt Martin az első po­hár italhoz. A rövid hullámvölgy után színészként és énekesként egyedül is sikereket aratott. Ba­rátai közé tartozott Frank Si­natra és Sammy Davis. Martin volt a legromantikusabb* közü­lük. Az Everybody loves some­body című dala nők millióinak szívét hódította meg. A jóképű férfi háromszor nősült és - saját bevallása szerint - 1500-szor lépett félre. Hét gyermeke szü­letett, és élete sikeresnek, bol­dognak látszott - egészen nyolc évvel ezelőttig. Legkedvesebb fia, Dean ugyanis ekkor rohant neki repülőgépével egy szikla­falnak, s szörnyethalt. Fájdalmát whiskybe, vod­kába, szivarba és nyugtátokba temette. Három évvel később meghalt legjobb barátja, Sammy Davis is. Martin nem akart tovább élni, de az azon­nali megoldás helyett a lassú Dean Martin fotó: feb öngyilkosságot választotta. „Ha majd egyszer meghalok, örül­nék, ha az emberek emlékeze­tében úgy maradnék meg, mint egy rendes fickó, aki megtette a kötelességét. Jó lenne, ha szere­tettel gondolnának rám” - mondta egyszer. Úgy legyen. Cartert mind többet emlegetik honfitársai A legsikeresebb exelnök Az amerikaiak mind többet beszélnek volt államfőjük­ről. Jimmy Carter máris el­nyerte „a legsikeresebb ex­elnök” megtisztelő címet. A demokrata párti Carter is­meretlenségével, amatőrsé- gével szerezte meg a győzel­met a nixoni profizmusból ki­ábrándult légkörben. Hivatali idejéhez fűződött a Camp David-i izraeli-egyiptomi megállapodás. Tevékenységét beárnyékolta, hogy mély­pontra jutott a hazai gazdaság, Reagan így könnyen kiütötte a nyeregből. Georgiái földimogyoró­farmjára hazatérve, békeku­tató központot alapított, amely elemzéseivel hívta fel magára a figyelmet. Amikor pedig ismét demokrata elnök került hatalomra, békeközve­títőként egyik kényes felada­tot a másik után kapta. Tavaly Kim ír Szén észak­koreai elnökkel találkozott, hogy kompromisszumot ke­ressenek a phenjani atomvál­ságra. Sokat segített a haiti krízis megoldásában, majd többször járt Boszniában, és a Karadzsiccsal folytatott meg­beszélései nyomán jöhetett létre a tűzszünet. Nemrég Afrikában, Bu­rundi, Ruanda, Zaire, Uganda és Tanzánia vezetőivel tár­gyalt kétmillió menekült sor­sáról és jövőjéről. Szóba ke­rült Nobel-békedíjra történő jelölése is. Hercegnőt játszik az anyós Nehéz betartani az illemszabályokat Monaco új sztárja Maguy Ducruet. A hölgy fiatal ko­rában eladónő volt egy mo­pedüzletben, majd egy nem túl jól kereső halárus felesé­geként örült annak, hogy szociális bérlakáshoz jutott. A középkorú nő ma a „kok­télpartik királynője”. Nem lett hercegnő, de anyósként ezt játssza, amióta Daniel fia tör­vényesen is Stephanie mona­cói hercegnő férje lett. Nincs olyan társasági esemény, amelyen ne jelenne meg a miniállamban. Rendszeresen kivágja azo­kat az újságcikkeket, amelyek nevét említik, s bánkódik, hogy még mindig ritkán sze­repel. A fiatalokhoz irányít- tatja ruhaszámláit is, és elkí­séri őket a luxusjachtjukon tett kirándulásokon. Semmit sem bíz a vélet­lenre, megrendelte például Nadine de Rotschild bárónő viselkedési kódexeit, ame­lyekben azzal kapcsolatosan ad tanácsot, hogyan kell mo­zogni előkelő társaságban. Persze más erről olvasni, és megint más mindezt átültetni a gyakorlatba. Ä bárónő szerint például nem ildomos lépten-nyomon arról nyilatkozni - miként azt az igen aktív anyós teszi -, hogy még egyetlenegyszer sem hívták meg az operába, az uralkodói páholyba. Iszlám előretörés Győzött a török fundamentalista párt A modern török állam meg­alapítása óta most történt meg először, hogy egy fun­damentalista iszlám párt szerezze meg a legtöbb sza­vazatot a választáson. A világsajtó az eddigi kor­mányzó pártok hibáival és a katonai vezetés mulasztásai­val magyarázza a szélsőséges iszlám párt győzelmét. A Jó­lét Pártja szavazóinak azon­ban csak csekély részét képe­zik azok, akik az iszlám elő­írásait akarják a mindenna­pokban alkalmazni. A hagyományosan nagy szerepet játszó katonai veze­tés is felismerte, hogy a vá­lasztók egyötödének szavaza­tát nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a fundamentalis­táknak - akár kisebb koalíciós partnerként - szerepet kell kapniuk a kormányban. Párizst nyugtalanítja, hogy Törökországban egy iszlá­mista párt demokratikus vá­lasztáson megszerezhette a szavazatok több mint húsz százalékát. A Le Monde min­denesetre rámutat: hiba lenne ebben egy algériai jellegű helyzet kialakulásának elője­leit látni. A Necmettin Erbakan ve­zette párt főleg a török nagy­városok szélén található sze­génynegyedekben és a tíz éve polgárháborútól sújtott kurd területeken ért el sikert. < ( 4 n

Next

/
Thumbnails
Contents