Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-03 / 330. szám
1995. december 3., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Btftiántúli Napló 3 A lovaktól a kisvasúiig Szelíd-, vagy ökoturizmus: a természeti értékek fenntartása, védelme, szakszerű, megfelelően szervezett és ellenőrzött bemutatás mellett. A Boronka, a Somogy Természetvédelmi Szervezet Marcali környékén lévő szépséges területe nem csak kínálja magát erre egyedülálló vonzerejével, rendkívül ritka vízi élőhelyeivel, de most már elmondható: fejlesztési koncepció alapján szeretnék a célt elérni. A napokban ismertették ugyanis a STSZ és a Híd a Boronkán Egyesület által szervezett széles körű találkozón a Boronka Tájvédelmi Körzetre kidolgozott, az ökoturizmust szolgáló elképzeléseket. Igen komoly szakmai háttérrel: a NATURPLAN Zöldövezet Tervező Iroda elkészítette a térség bemutatá: sához szükséges túraútvonalak, kerékpár-, lovasutak és a kisvasút nyomvonalának fejlesztési tervét. Mindezt azzal a gyakorlattal szemben, hogy a Boronka „használatba vétele” az értékfogyasztó tömegturizmus helyett értéket teremtsen, amennyiben ez a lehetőség kiegészítő jövedelmet is nyújt a lakosságnak. Ha már a pénznél tartunk: a szakmai tanácskozáson részt vettek a környék településeinek polgármesterei is, akik céltudatosan törekednek a falusi idegenforgalom Boron- kára alapozott fejlesztésére. Ennek érdekében határozták el azt is, hogy a térségben a turizmus által megtermelt értékek helyben maradnak, itt kerülnek majd felhasználásra, s nem vándorolnak a nagyobb utazási irodák zsebébe. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem egy részét visszaforgatják a természeti értékek megőrzésére, a vonzerő fenntartására. A találkozón jelentették be azt is, hogy a székesfehérvári Kodolányi Főiskola turizmustanszéke és a „Somogy” a jövőben közösen dolgozik a térség ökoturisztikai fejlesztése érdekében. Mészáros A. Origami-díszek adventre Gondos odafigyeléssel készülnek a díszek fotó: löffler Az adventi koszorúk első gyertyáját illik ma este meggyújtani, s feldíszíteni csillaggal ablakot, ajtót pedig fenyőággal. A készülődés megkezdődhet. Pécsett a KPVDSZ művelődési házában működik az ország egyik legnagyobb ori- gami-klubjának, a kecskeméti papírhajtogatók fiókszakköre. Vezetője Wogemé Sági Judit, aki hat esztendeje ismerkedett meg a távolkeletről származó kedvteléssel, amely mindenek felett a kreativitást fejlesztő hobbi, időtöltés. Tegnap délelőtt a szakköri tagok adventi csillagdíszeket, gyertyatartókat, egyéb ékességeket hajtogattak- ragasztgattak papírból, olykor belefeledkezni valón, gyönyörűre. Az egyik kislány, a negyedik osztályos, szépszemű Harsányi Krisztina Kertvárosból jár be az origami klubba. Áttetsző, nyolc darab, kékszínű selyempapírból készített csillagot. A kész csillagot Kriszti az ablakra ragasztotta, s ahogy a fénysugár áttört rajta, a selyempapír sötétebb- világosabb árnyalattal adta vissza azt, szép fényjátékkál. K. F. FOTÓ: NAGYSÁNDOR Nem tudhatjuk, hogy hány gyermek végzi ugyanígy A múlt heti pécsi csecsemögyilkosság után . . . Ha nincs „bölcső”, segít a szekszárdi alapítvány Nagy port kavart fel az a múlt héten történt pécsi bűncselekmény, melynek elkövetője egy szemetesedénybe dobta újszülött gyermekét, aki ott kihűlés következtében életét vesztette. Sajnos, a rendőrség nagy erőkkel folytatott nyomozása ez- idáig nem járt sikerrel. Azt sem tudhatjuk, hogy hány gyermek végzi ugyanígy nylonzacskóban egy szeméttárolóba dobva, hiszen csak a véletlennek köszönhető, hogy ebben az esetben fény derült erre a szörnyű tettre. Az ilyen és hasonló esetek megelőzése, illetve a bajba jutott anyák segítése a feladata a tavasszal alakult szekszárdi Bölcső Alapítványnak. Ez az alapítvány várja azon anyák jelentkezését, akik nem tudják vállalni születendő gyermekük felnevelését és félnek a hivatali procedúrától. Az eljárás diszkrét és teljesen ingyenes, mind az örökbe adónak, mind az örökbe fogadónak. Rengetegen várakoznak ebben a pillanatban is arra, hogy felneveljenek egy újszülöttet, és aki - bár gyermekét nem tudja felnevelni, de - felelősséget érez iránta és bizalmatlan az alapítvánnyal szemben, leteheti gyermekét a szekszárdi evangélikus templom kapujába, ahonnan a lelkész azonnal eljuttatja a Bölcső Alapítvány védelmező karjaiba. Még mindig jobb megoldás így elmenekülni a gyermeknevelés kötelezettségei elől (esetleg örömet is okozni azoknak, akiknek nem adatott meg az utód), mint a biztos halál karmaiba adva a kisded életét. Rendes Zoltán Új kisebbségi önkormányzatok Aratják a nádat a Balatonon Aratják a nádat a Balatonon. Az Alexander Holdinghoz tartozó, Nádker Rt. elsőként a Kis-Balato- non kezdte meg a munkát, ugyanis ezen a természet- védelmi területen csak február végéig dolgozhatnak. A tervek szerint idén az egész Balatonról összesen 1 millió kéve nádat takarítanak be. Elsődrámás szerzők Egerváron Nyílt fórum ’95 címmel négynapos szakmai tanácskozást rendeznek Egerváron drámaírók és színházi szakemberek részvételével november 30. és december 3. között. A XI. alkalommal megrendezésre kerülő találkozón három elsődrámás szerző - Egressy Zoltán, Kiss Csaba, Pertics Róbert - is bemutatkozott. Ma a műhelybemutató keretében kolozsvári szerző műve kerül színre, de látható volt a nagyváradi Szigligeti Színház előadása is. Elemezték a zalaegerszegi Hevesi Színház két, műsoron lévő darabját is. Nyílt nap Kaposváron az Iparművészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet tegnap nyílt napot tartott, melyen tájékoztató hangzott el az intézményben folyó képzésről. Ezen kívül vásárt rendeztek a tanulók által készített munkákból. A kisebbségek november végén ismét választáson indíthatták jelöltjeiket. A törvény azonban, a választás után 15 napon belül esedékes alakuló ülést követően ismeri csak el a kisebbségi önkormányzatok létét. Ahogy az országban másutt, Tolna megyében is csekély részvétellel járultak az urnákhoz. Keszühidegkúton, Nagy- mányokon és Várdombon mégis megalakulhatott a német, Gerjenben, Sárpilisen és Szakoson pedig a cigány kisebbségi önkormányzat. Somogybán 15 településen kezdeményezett a cigány kisebbség, ám a szándék dacára hat településen, így Nagyatádon is, érdektelenségbe torkolt a választás. Egyesek szerint a hírverés bénultsága, mások szerint a többletmunkától és -kiadástól tartó önkormányzatok idegenkedése járult az eredménytelenséghez. Csurgó, Bolhás, Bolhó, Csokonyavisonta, Iharosberény, Lakócsa, Nagykorpád, Segesd és Somogyszob lakossága sikerrel szavazott.- Néhol rendkívül kedvező hozzáállást tapasztaltunk az önkormányzatok részéről - bocsátotta előre Szegedi Tibor, a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezetének elnöke, aki munkatársaival csaknem tíz településen segítette a felkészülést, részint a buktatók előrevetítésével. - A kormány diszkriminatív intézkedésének tekintjük azonban, hogy a jelöltek most nem kapták meg a tavaly még rendelkezésre állt, kétezer forint ún. kampánypénzt. Egyes önkormányzatok manipulálni próbálták a jelölteket, amit már jeleztünk is a megyei főjegyzőnek. Mindemellett rendkívül fontosnak tartom a helyi érdekképviseletek sokasodását. Számos előrelépés, a kultúra és a foglalkoztatás terén, korántsem csupán pénzkérdés, hiszen adottak a törvényben lehetőségek. Csak élniük kell vele. Koszücs István, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének titkára szerint azonban a kísérleti év sem megnyugtató, miután a munkához máig hiányoznak a feltételek. - Számos településen nem tisztázódott az önkormányzatok viszonya, munkakapcsolata. Igaz, ez mindkét félen múlik. Több szószóló kisebbségi elnökünket kirekesztettek az önkormányzatok zárt üléseikről, pedig a részvételre a törvény lehetőséget ad. Országos szervezetünk sem töltötte még be a szerepét, hiszen nem születtek törvénymódosító javaslatok. Ki kell kényszeríte- nünk a rendszer életképességét, de addig felelőtlenségnek tartom a „kampányolást". Korántsem általánosítható, de állítólag akadt baranyai falu, ahol az elöljárók egyszerűen lebeszélték a jelölteket. Mindenesetre alakuló ülésükre készülhetnek Pécsett a bolgár, Kozármislenyben, Mecsekná- dasdon, Fazekasbodán és Olaszon a német, Hetvehelyen, Kővágótöttösön és Gilávnfán pedig a cigány kisebbség megválasztottjelöltjei. Tröszt E. A tartozás oka: az infláció Óvatos becslések szerint az ország 160 kórházának legalább 8 milliárd forintnyi adóssága van. Konkrét adatot azonban nem tudni, mert a kérdőíves felmérésre csak 128 intézmény válaszolt. Közülük viszont egyetlen egy sem akadt, amelynek ne lett volna kifizetetlen számlája. A Somogy Megyei Kórháznak nem jelentős a tartozása, azonban nem tudták kigazdálkodni a 13- havi illetményt. Ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megelőlegezi nekik. Mint az intézmény gazdasági igazgatója elmondta, nem a rossz gazdálkodás miatt kerültek ebbe a helyzetbe, hanem hosszú évek óta nem ellensúlyozza az állami költségvetés az inflációt. A kórházak nagy része elért egy olyan pontra, hogy már nincs tartalékuk. A Somogy Megyei Kórházban is, hogy működni tudjanak, kényszerből későbbre halasztották gép, műszer megvételét. Tolna megyében a szekszárdi kórház igazán jól gazdálkodott, mert nem tartoznak senkinek. Dombóváron is úgy néz ki, hogy az évet hiány nélkül zárják, de a 13. havi fizetés itt is gondot jelent. Jelentős a fűtési költségük, de ha nem lesz nagyon hideg, akkor még arra is van remény, hogy 4-5 milliót megtakaríthatnak, ami a 13. havi illetmény része lesz. Baranyában a siklósi kórháznak sincs pillanatnyilag tartozása, és a 13. havi illetményre is megvan a keretük. Az idei évet önerőből csinálták végig, de hogy jövőre mi lesz, azt még nem tudják. A következő évben ugyanis a tb az ágyszám alapján köt szerződéseket, ami a kiskórházakat sújtja a legjobban. Pécsett a Honvéd Kórháznak is jelentős a tartozása. A működésükre fordítható pénzből kénytelenek egyes életfontosságú műszereket beszerezni, ami a fenntartó feladata lenne. Minden lehetőséget megkeresnek, hogy a költségeiket csökkentsék. Megversenyeztetik a beszállítóikat, hosszabb fizetési határidőt kémek, a szabad kapacitásaikat értékesítik a piacon. Vállalkozó orvosokkal kötnek szerződést diagnosztikai, valamint néhány céggel szűrővizsgálatok elvégzésére. Sz. K. Műtét Pécsett, a Honvéd Kórházban FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR > k i á
