Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-03 / 330. szám
4 Bthántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1995. december 3., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából FERENC nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.10 nyugszik 15.54 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: SZALAI KORNÉLIA A szabad ember A népvándorlás viharos idejére nyúlik vissza Ferenc nevünk eredete. Ekkor vándoroltak át a Rajna mentén lakó frankok Galliába, a mai Franciaország területére. A frankok nyelvén a Ferenc „szabad embert” jelent. Időjárás Borult, párás, néhol tartósan ködös idő várható, szórványos szitálással, gyenge esővel, hó- szállingózással. A délkeleti, keleti szél mérsékelt marad. Az éjszakai hőmérséklet -2, +3, a nappali hőmérséklet 0, +5 fok között valószínű. Vízállások: Mohács 285 cm. áradó, vízhő 6,0 fok; Őrtilos -98 cm. apadó, vízhő 4,5 fok; Barcs -7 cm. áradó, vízhő 4,1 fok; Drávaszabolcs 23 cm. apadó, vízhő 3,0 fok. A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 48. heti 6/45-ös lottó nyerőszámai a következők: 5, 9, 15,16, 35, 39. Pótszám: 38. Az „Álomotthon a Hatoson” kisorsolt nyertes számai a következők: 1, 18, 23, 28, 41, 43. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy drága édesanyám, anyósunk, nagymamánk és dédnagymamánk özv. MUTH ANDRÁSNÉ hosszú szenvedés után 89 éves korában, december 1- én elhunyt. Temetése december 4-én 14-kor kezdődő gyászmise után lesz a pécsdevecseri temetőben. A gyászoló család (52103) Frissdiplomás színész sikere az Édes Anna címszerepében Kaposvárott A nő szolgalelkű, azután mégis lázad- Izgultam, tartottam tóle, hogy nem fognak szeretni, hiszen egy vidéki társulat zártsága nehezen fogad új embert- vallja leplezetlen őszinteséggel Német Mónika, a friss diplomával első évadára a kaposvári Csiky Gergely Színházzal frigyet kötött huszonéves művész. De, szerencsére tévedett. Az ifjú szárnypróbálgatók kellő hevületével és eredendő szakmai nyitottságával párosult munkakezdésében nemcsak kollégái körében talált segítő partnerekre. A Bezerédi Zoltán rendezte Édes Anna címszerepében nyújtott hiteles, sajátos eszköztelenségében megkapó alakítását mindannyiszor lelkes ünneplő tapssal köszönte Kaposvár köztudomásúan jóhoz szokott közönsége. Nemes egyszerűséggel „fantasztikus érzésként'’ említi a premierközönség vastapsát. Noha a törékeny, ceglédi születésű lány, éppenséggel nem a világot jelentő deszkákról álmodozott hajdani gyerekszobájában. - Az általános iskolai tanárom tanácsára hallgatva jelentkeztem a szentesi irodalmi-drámai gimnáziumba. Középiskolásként kértek egy Rózsa Ferenc film forgatásához, ott tetszett meg a pálya. A főszerepet végül nem én játszottam, de nem is az volt a fontos. Hiszen a próbafelvételek alatt rengeteget tanulhattam. Azután jelentkeztem és felvettek a főiskolára. És most itt ülök, fáradtan, egy kimerítő próbaidőszak után. Mint egy lemerült Duracell nyuszi. És sokat kell szenvedni. Rendkívül sokminden történik a színpadon. Mert ha segít is a rendező, nekem kell megtalálnom az utat a figurához. Kosztolányi Édes Annája és Német Mónika úgy tetszik, némi közös vonást is mutat. - Én is tudok ilyen lenni, ilyen szolgalelkű. És kiszolgáltatott, aki egy ideig folyamatosan alámegy egy vagy akár több embernek. De azután egyszer csak fellázadok én is, bár kerülöm a konfliktusokat. A darabnak is azt a jelenetét szeretem, amikor Jancsi odaadja a gyógyszert, hogy menjen el a gyerek és Anna a görcsök rémálmán keresztül jut el az egyetlen valóságos kitörésig. Mert a gyilkosság sem párosul érzelmi lázadással, hiszen a cselekedete csak olyan, mint amikor feltesz egy fazék levest. Mónika elmondása szerint még most sem dédelget szerepálmokat, bár, Ibsen Nóráját azért egyszer szívesen ját- szaná. Részint a jelenet kedvéért, amelyben a törékeny, „kalitkájában” repkedő madárkát idéző nő, egy tánccal, megható buzgalommal, becsvággyal, felkészül a bálra. Tröszt Éva Győzött a budapesti lobby Pillanatképek az 1976-os pécsi filmszemléről (Új Dunántúli Napló-archívum)-Nem a város, hanem a filmszakma kezdeményezte, hogy ismét Pécsett rendezzék meg a Magyar Játékfilmszemlét. Mi örültünk a felkérésnek, és megtettük ajánlatunkat. Sajnos, eredménytelenül - nyilatkozott lapunknak dr. Révész Mária, Pécs alpolgármestere. - Tavasszal Bacsó Péter filmrendező és Szekeres Dénes, a volt pécsi filmszemle gazdasági igazgatója keresett meg bennünket. Elmondták, hogy a filmesek visszavágynak Pécsre. A budapesti filmszemle lélektelen, az alkotók megnézik a filmeket, aztán mindenki hazamegy. Pécsett együtt lehetett maradni. Alkalom adódott a szakmai vitákra, beszélgetésekre. Gyógyírt találhattak a sértődöttségekre. A szakma megbékélt. A város vezetősége úgy gondolta, hogy Pécs üzleti életének jót tenne egy ilyen nagyszabású rendezvény. Emellett a város eredményesebben kapcsolódhatott volna be az ország kulturális életének vérkeringésébe.- A filmszemle megrendezése mintegy 40 millió forintba került volna. Ebből tízmilliót a város, a többit a Magyar Mozgókép Alapítvány vállalta magára. A rendezvényt a Baranya Megyei Közgyűlés is támogatta volna. Szeptemberben a filmszemle igazgatója, Horváth György telefonon tájékoztatott bennünket, hogy a Mozgókép Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, Budapesten rendezik meg továbbra is a szemlét. A döntésről, és annak indoklásáról írásos tájékoztatást nem kaptunk. így csak feltételezni tudom, ajánlatunkat eszközként használták fel arra, hogy a budapesti önkormányzattól minél nagyobb támogatást nyerjenek el. Ha igaz az, amit Bacsó Péter nekünk elmondott, akkor ezzel a döntéssel nem csak mi, hanem a filmszakma is vesztett. U. G. Mátyás király a vérpadon Mátyás király ellen összeesküvést szőnek a nagyurak és ellenkirályt hívnak be az országba. Mátyás azzal haragította magára őket, hogy új adót vetett ki az ország érdekében. A királynak azonban lelkiismereti válságot okoz, hogy az adó megnyomorítja alattvalóit. Hogy megtudja mit érez a nép, álruhát ölt, és elvegyül közöttük. A nagyurak ebben az öltözékben találnak rá. Megvádolják, hogy ő, akiről titokban persze, tudják, hogy a király, ösz- szeesküvést sző Mátyás király ellen, és ki akarják végezni. Ez a rövid tartalma annak a rockoperának, amit tavasszal a kolozsvári színház magyar tagozata fog előadni. A darab szövegét Moravetz Levente pécsi színművész írta az erdélyi Csép Sándor „Ne félj önmagádtól” című művét felhasználva Venczel Péter zenéjére. Az előadást Kiirthy András rendezi majd.- A kolozsváriak ötlete volt a rockopera. Már elkészült a zene és a szöveg is, amikor magyarországi segítséghez folyamodtak. A Magyar Televíziót és a Margit-szigeti Szabadtéri Színpadtól kértek anyagi támogatást. Ők azonban az eredeti darabot nem találták elég jónak ehhez, és megkerestek engem, hogy dolgozzam át. A kétfel- vonásos műből végül három felvonásos rockopera született. Már több zenés darabnak voltam szövegírója, ez volt azonban az első alkalom, amikor előbb volt kész a zene, és nem a verseimet zenésítették meg. így dolgozni sokkal nehezebb. A kolozsváriak már nagyon várják a darabot. A dallamok kiszivárogtak, nagyon sokan ismerik őket. A társulattal még nem találkoztam, de telefonon beszéltem velük, és felvételről hallottam őket énekelni. Hangjuk csodálatos. Tervem volt, hogy jövőre a pécsi szabadtéri színpadon lesz a darab első magyarországi bemutatója. Sajnos, a Pannon Nyár elnevezésű rendezvénysorozat tervét a város nem támogatta, így ebből nem lesz semmi. U. G. Fórum a sajtóetikáról A kommunikátor felelősége és szabadsága címmel rendezett szombaton fórumot az MSZP sajtótagozata. A tanácskozáson a sajtóetika kérdéseiről fejtették ki álláspontjukat újságírók és politikusok. Bolgár György szerint a sajtónak az egészen rendhagyó kivételektől eltekintve kötelessége nyilvánosság elé tárni a megszerzett információkat. Bodor Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi tendencia szerint megszűnik a vidéki lapok önálló szellemisége, mivel anyagaik jelentős részét piaci megfontolások alapján egységesen szerkesztik. Horvát János úgy vélekedett, a politikusoknak le kellene szokniuk a televízió szidalmazásáról. Székely Ferenc, az MTV alel- nöke kifejtette, a sajtó elkülönülőben lévő hatalmi ág. Hardy Mihály szerint elmozdulás van a korábbi merev frontvonalaktól. A vesebaj megelőzéséért A PAB Nephrológiai Munkabizottsága és a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. Belklinika Diabetológiai munkacsoportja közös rendezésében szombaton került sor Pécsett az első, országos Pécsi Diabeteses Nephro- páthiás Napra. A cukorbetegek közel egyharmadánál a vesét érik el a szövődmények. Ezért is rendkívül fontos a diabetes korai felismerését garantáló szűrés - bocsátotta előre dr. Jermendy György kandidátus, a fővárosi Bajcsy-Zsi- linszky Kórház belgyógyászati osztályvezető főorvosa. Miután a szövődmények a betegség korai, még panaszmentes stádiumában megelőzhetők, a cukorbetegek körében legalább évente egyszer indokolt volna a vizeletvizsgálat. A tanácskozás ezért egyúttal a rendszeres szűrés országossá tételét szorgalmazta, fűzte hozzá dr. Nagy Judit, a POTE professzora. A cukor- és a vesebetegséggel foglalkozó szakemberek első országos tanácskozását az elmúlt tíz esztendőhöz köthető nemzetközi és hazai kutatási eredmények összegzésének szándéka hívta életre. Előadások hangzottak el a gyógyszer- készítmények legújabb kísérleteiről, amelyek várhatóan öt-tíz éven belül előlegezhetnek hathatós előrelépést a cukorbetegség kezelésében. Tröszt É. Rádió Mellett jegyzet Egy tiszteletteljes asszony... Nem mondhatnám, hogy szánkómra rokonszenves egyéniség Szöllősi Istvánná. Azért nem, mert bár az MSZP tagja, képviselője, ám ahogy ezt manapság sokan megjegyzik: sztrájkot szervez a kormány ellen. A pedagógusok érdekében, és a választói érdekében is. Természetesen nem emiatt, hiszen a parlamenti képviselőnek legelemibb kötelessége, hogy szót emeljen egy népes réteg gondjainak megoldásáért. Nekem az jut eszembe, hogy éz a dinanjikus asszony ugyan melyik parlamenti pártban tehetné meg ugyanezt. Hiszen tudunk arról, hogy a kisgazdáknál, a keresztény demokratáknál, Fi- desznél vagy MDF-nél eltanácsoltak, kizártak úgy mond „renegát” személyiségeket. De amikor ezt kimondom, már zavarba vagyok, mert következhetne egy kézzelfogható megoldás: ki kell zárni. Tehát előhozakodni hajdani módszerekkel? Hát ezt aztán nem. Legutóbbi nyilatkozata meggyőzött: Szöllősinének igaza van, amikor - a korábban követelt 25 százalékról - 19,5 százalékra csökkentve engedékenynek mutatkoztak a kormánynak, ám a kormányszervek ajánlata most már csak 8%. „Semmi biztosíték arra, hogy ezt a 8%-ot valaha is előteremtik!” Aztán beszélt az elbocsátásokról, létszámcsökkentésről. Túl gyorsan megy minden, kegyetlenül, embertelenül. És ki az, aki felelősséggel ki meri jelenteni, hogy egy pedagógusközösségben ki, melyik tanár alkalmatlan a pályára? Bevallom: tisztelet ébredt bennem személye iránt, aztán - mert nehezen adom meg magamat én is - ismét ellenérveket hoztam fel: nem csak a pedagógusok mozgolódnak és sztrájkolnak, hanem arra készül a hivatásos katonatisztek egy- egy csoportja, aztán a rendőrök, a tűzoltók, a határőrök, mozdonyvezetők, vasutasok, sofőrök, paksi „atomisták”, az energia-hálózat munkástömege, postások. A követelés 15%, 20%, 25 és 35 százalék (!) és csak alig hallható a pénzügyi kormányzat ellenvetése, miszerint a követelések teljesítése olyan roppant inflációba vemé az országot, hogy soha ki nem hevernénk. Ez a nép már átélt egy világraszóló inflációt a negyvenes évek második felében, amikor örültünk, ha a heti gyári fizetésünkért kaptunk fél kiló savanyú káposztát. Nem tudom, Szöllősni tudja- e, hogy az államnak nincs pénze? Biztosan tudja. És valahol ott az igazság, amikor azt mondja, túl gyorsan megy minden. Mert a rendszerváltás első óráiban bizony, patkóra kerül a mezőgazdaság és az ipar egyaránt. És ha nincs termelés, ha nincs portéka, munkabér sincs, semmi sincs. A sztrájkok hoz- hatnak-e változást? Aligha. De Szöllősiné előtt fejet hajtok. k 4 á A
