Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-23 / 350. szám
1995. december 23., szombat Dlinántúli Napló 17 Pécsi körkép Hatályba lépő rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének alábbi önkormányzati rendeletéi december 23-án lépnek hatályba: az 1995. évi 63. számú és az 1995. évi 64. számú az 1995. évi költségvetés módosításáról, valamint az 1995. évi 66. számú az 1995. évi 47. számú önkormányzati rendelet módosításáról. (Ez utóbbi a tüzelőolaj-felhasználás lakossági költségeinek kiegészítésére és a gazdaságosabb fűtési módra való átállás támogatását szabályozta. A módosítás az ilyen támogatásért a november 15—i határidőig jelentkezettek kérelmének anyagilag kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé újabb ilyen célra kapott központi juttatásból.) A Mecsek Egyesület Ötórai beszélgetése Önkormányzati Tandíj-támogatási Alap A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok megsegítésére szolgál A közgyűlés dr. Révész Mária alpolgármester javaslatát egyhangúlag elfogadva úgy határozott, hogy az 1996. évre Tandíj-támogatási Alapot hoz létre 1 millió forint tőkével. A költségvetés lehetőségétől függően ez az összeg nagyobb lehet később. A testület annak a lehetőségét is megvizsgálja, hogy az alapból közalapítványt hozna létre. így az önkormányzaton túl mások is részt vehetnének a rászoruló egyetemi-főiskolai hallgatók támogatásában. A közgyűlés azt a sajnálatos helyzetet méltányolta, hogy a kormányintézkedésként bevezetett havi 2000 forintos alaptandíj, valamint a felsőoktatási intézmények által kényszerűségből bevezetendő helyi tandíj együttesen nagy terheket rónak a hallgatókra. Fennáll annak a veszélye, hogy a már eddig is szociálisan rászoruló családok fiataljai egy részének időlegesen vagy végleg abba kell hagyniuk tanulmányaikat. Ezen a helyzeten szándékozik segíteni az alap létrehozásával az önkormányzat. Az támogatás feltételeit és az odaítélés szabályait január végéig kidolgozzák. Az eredeti elképzelés szerint a pécsi lakhellyel rendelkező és felsőoktatási intézményekben - nemcsak Pécsett - tanuló hallgatók kaphatnának a szociális rászorultság elve alapján és egyéb feltételek fennállta esetén olyan mértékű támogatást, hogy az Alap a 2000 forintos alaptandíj fizetési kötelezettségét vállalja át. D. I. Ez bizony már több, mint domb! Közművesítésre vár a Makár-hegy Remélhetőleg sikerül megállítani a hegy beépítését fotó: laufer László S ha újra teve „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába”- így szól a tanításról Márk és Lukács evangélisták egybehangzó feljegyzése. Ezen ősi szólás három alapvallásra kiteijedő hatását érzékelteti, hogy ez az egyetlen újszövetség! idézet, amelyet egy az egyben vett át a Korán. Ennek ellenére kevés olyan gazdagról tudok, aki visszarettent volna a tű fokától, a gyarapodástól, akárcsak költség- vagy adómegtakarítás formájában is, s ne panaszkodott volna megsarcolt voltára. Reméltem, hogy az ünnephez illő idézettel kezdhetem szokásos jegyzetemet, mégis ezt a példázatot provokálta a közgyűlés idei utolsó ülése. Ám karácsony az öröm, a szeretet és a megbékélés hírnöke már a hozzá vezető napokban is. Igaz, én már csak úgy vagyok ezzel, hogy az emberekkel könnyebben tudok megbékélni, mint a tetteikkel, illetve bizonyos tényekkel és jelenségekkel, de a békesség kedvéért keresek örvendetes momentumot is. Hallottam, hogy egyeseknek igencsak visszatetsző volt, hogy elégtelenül bizonyított feltevésekre, illetve képtelenül hibás számításokra alapítva is sikert aratva érvelhettek a közgyűlésben egy kisebb mértékű iparűzési adóemelés mellett olyanok, akik személyesen is érdekeltek. Hallottam, hogy egyesek az sem tetszett: miért az emelés 50 százalékos mértékét lehetett ennyire kidomborítani, s miért nem azt, hogy ez csak négy ezreléknyi növekedés abszolút számban, miközben ötmilliós adóalapig 0 az adókulcs. Megint mások fúrcsállották az előbbihez kapcsolódva, hogy annyi időt töltött a testület ezzel témával, noha közvetlenül csak egy-két ezer ember érint, miközben korábban általánosabban, vagy sokkal szélesebb rétegekre vonatkozóan kurtábban elintézte az efféle te- hemövelésekét, s közérdekre hivatkozva azoktól nem hagyta magát eltéríteni, nemhogy 50 százalékkal kedvezőbben. Aki csak ezt látják az ügyben, nem észlelik az örömteli példát: így kell érdeket érvényesíteni az arra hivatott fórumon. Remélhetőleg azok is tanulnak belőle, akiknek szintén lenne miért küzdeniük. Kétségtelen: szószólók híján ez tevebújtató vállalkozás. Egyébként még akár Illyés Gyulának is igaza lehet, aki azt írta: Jtt a földön mindenki maga szabja meg magának, hogy milyen szoros a tű foka”. A közgyűlés többsége most úgy szabta meg, hogy a város bőven át fog férni. Különben is az a felfogás divatozik: csak attól üdvözölünk, ha akik már eddig sem tudtak átférni a tű fokán, egyre kevésbé lesznek erre képesek. Ennek az idejét ugyan nem tudhatjuk, de a tű fokát távolról szemlélők igyekezetét azon alig rejtett optimizmus hatja át, hogy másodszor már talán nem a tevével fog példálózni a Fiú. Dunai Imre Közalapítványt hozott létre a város a Szentháromság szobor megmentésére Az esztendő utolsó Ötrórai beszélgetését tartja a Mecsek Egyesület december 27-én 17 órától a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületében. A program során dr. Lá- rencz László gyógyszerész tart ismertetőt - eredeti hangfelvételekkel - a néhai neves pécsi gyógyszerész. Baranyai Aurél életútjáról, munkásságáról, a gyószerészet múltjáról, a Mecsek gyógynövényeiről és a népi orvoslásról. Új társaság: Pécsi Fürdő Kft. A korábbi Pécsi Vízműből megmaradt Pécsi Fürdő Vállalatot csütörtöki ülésén korlátolt felelősségű társasággá alakította át Pécs Önkormányzatának Közgyűlése. Az új kft. székhelye a Szendrey utca 7. szám alatt lesz. A gazdasági társaság ügyvezetőjévé az eddigi igazgatót, Szabó Tamás választotta meg a közgyűlés. Mit tetszik gondolni, melyik a magasabb: a pécsi Makár-hegy (domb?), vagy a budapesti Gel- lért-hegy? Bármily hihetetlen is, de a pécsi „domb” magasabb a budai „hegy”-nél, mégpedig bő 30 méterrel. Minthogy a Gellért-hegy „csak” 234 méter magas, a pécsi pedig 270. Ha tehát valami csoda folytán egymás mellé állíthatnánk a két képződményt, bizony a ma- kár-hegyről könnyedén beláthatnánk a Citadella udvarába. Mégis a Gellért határozott hegy-forma, hiszen a hegyláb sokkal közelebb van a tengerszinthez, mint a pécsi, amelynek környezete is jóval a tengerszint felett van. Szóval innen ered az az optikai csalódás, ami a Makár-hegyet csupán dombnak láttatja. Mindenesetre értsünk egyet abban, hogy - Makár-hegy. Szükségét éreztük annak, hogy ezt elöljáróban elmondjuk, mert ennek a Makár-hegy- nek az ún. közterület szabályozási tervét fogadta el nemrég „Makár-domb" helymegjelöléssel a Pécsi Önkormányzatának Közgyűlés. A Makár-hegy- Közép-Makár, Felső-Makár, Makár dűlők, Völgy-dűlő kelet- közterület-szabályozási terve megalkotásának a kimondott célja pedig, hogy ez az előfeltétele a Makár-oldal közműellátásának. Ami viszont kimondatlanul és óhatatlanul is azzal jár, hogy a Makár-hegy alsóbb régióiban már megindult intenzív beépítés feltételei a felsőbb régiókban is megteremtődjenek. Hogy aztán egyszer - talán nem is a távoli jövőben - megszülessék majd az itt is hiábavaló jelszó, miszerint „ meg kell állítani a Makár-hegy beépítését!”. Ha valakinek ez netán nem lenne ismert, helyettesítse a „Mecsek”-kel a „Makár”-t. De egyelőre csak közművesítésről, még szűkebben véve telekrészek közterületbe vonásáról van szó, ami egészen konkrétan útépítéseket, vagyis egyes területek „feltárását” jelenti. Ami pedig a mai életfeltételeket fogja javítani a most ott élők számára. De mivel a közművesített telkek jobb áron értékesíthetők, nyilván megkezdődik - vagy inkább folytatódik? - majd a még meglévő nagyobb szőlőterületek „aprítga- tása”. Egyelőre azonban - mint a közgyűlés által elfogadott előterjesztés kimondja - „tilos minden olyan tevékenység végzése, amely a közterület kialakítását nehezítené, vagy költségesebbé tenné”. Ha ennek érvényt is tudnak szerezni, máris kezelhetőbb a helyzet. Az új szabályozási előírásokat illetően egyébként jó tudni, hogy „utcai kerítéseket, támfalakat építeni - engedély alapján - csak a szabályozási tervben meghatározott vonalon, illetve vonalra szabad; ettől eltérni csak a telek belseje felé lehet", továbbá, hogy „épületet csak a szabályozási vonaltól számított legalább öt méter széles élőkért tel lehet építeni”, valamint, hogy „a közterületek tervezett szélességének a tényleges kialakítása a közművesítés megkezdésének az előfeltétele Hársfai István Majd kilencven éve szentelték fel a Széchenyi téren ma is álló Szentháromság szobrot, amely ugyan műemléki védettségű, ám ez a körülmény legkevésbé sem mentesítette a fokozódó légszennyezettség okozta állagromlástól. Avatása óta kétszer élt meg kisebb, s nem túlságosan hasznos felújítást. Állapota megérett az alapos rekonstrukcióra, amelyet a Belvárosi plébániához tartozó közösség és a Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezett az önkormányzat mint tulajdonos által ígért segítségre támaszkodva. Időközben az a lehetőség meghiúsult, hogy az eredeti kezdeményezők magánalapítványt hozzanak létre a szobor megmentésére. Ezért - különös tekintettel a millecentenáriumi ünnepségekre - a közgyűlés a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 200 ezer forint alaptőkével maga hozza létre a „Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért” Közalapítványt, amelyhez adománnyal bárki csatlakozhat. D. I. 87 éve rongálja a légszeny- nyeződés fotó: laufer l. Pinceprogram 1996-ra A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Belügyminisztérium Településfejlesztési Főosztálya az 1996. évi pinceveszély-elhá- rító program műszaki-pénzügyi előirányzatához decemberre megkérte Pécstől (is) a város saját erőforrása nagyságának megjelölését. Az 1996-2000 közötti időszakra elkészült és a Belügyminisztériumnak is elküldött pécsi középtávú pinceveszélyelhárító programban az 1996-os esztendőre 50 millió forint előirányzat szerepel. Ennek közel kétharmada lett önerőként megjelölve. Az eddigi bevált gyakorlatként saját erőforrású munkaként idén is az éves költségvetésben a történelmi belvárosban és annak közvetlen környékére tervezett közmű-rekonstrukciós és burkolat-helyreállítási munkákat jelölték meg. A közgyűlés megszavazta 32 millió forintos önerő vállalását, amelyhez így 18 millió forint központi támogatás járulhat a pályázat elnyerésével. Az önerő a tervek szerint a következő költségvetési témákból áll majd össze, ami még így előzetesen is mindenképpen jelzés értékű arra vonatkozóan, hogy hol várhatók jelentősebb közmű-rekonstrukciós munkák. Ilyennek számít öt feladat: a Vince utcai csapadékcsatorna (10 millió Ft), a Tettye II. ütem csapadékcsatorna (10 millió Ft.), az Szent Ágoston téri út- és járdaépítés (15 millió Ft), a Rákóczi út 50. számú épület udvarának rendezése (8 millió Ft) és a Felsőmalom utcai burkolatfelújítás (14,5 millió Ft) D. I. Városvédő őrjárat Evekkel ezelőtt Ráday Mihály Pécsre érkezvén az állomásépületet látva megjegyezte: nagyon rossz, hogy a monarchia jellegzetes, mára már a városképhez tartozó indóháza mellé egy oda semmiképpen nem illő toldalékot biggyesztettek, elrontván az összképet, s egyúttal szegénységi bizonyítványt állítva ki az utókor ízléséről. Emellett ezen a abnormális épülettoldalékon a technika újabb vívmányát is láthatjuk díszelegni, illetve láthatják mindazok, akik utasként Pécsre érkeznek. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső' Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az december 21-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 23,4%, nitrogéndioxid 30,6,%, széhmonoxid 22%, szálló por 91 %, Ózon 25,1 %. A város levegője a gáznemű lég- szennyező anyagok tekintetében kielégítő volt. A kéndioxid koncentrációk a késő esti órákban ugyan a napközbeni alacsony értékekhez képest jelentősen megnőttek, de a határértéket nem haladták meg. A szálló por szennyezettség a Kodály Z. és a Szabadság úton meghaladta az egészségügyi határértéket. (A levegőszennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.)
