Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-22 / 349. szám

1995. december 22., péntek VÁROSAINK Djmántúli Napló 9 Szép karácsonyi ajándékot adott Fortuna egy mohácsi családnak A lakáscserét korábban is tervezték Egymillióért indultak, végül három lett belőle Díjnyertes házak A megyei közgyűlés „Az építészeti kultúráért” pályáza­tán első díjjal jutalmazta az Arany udvar épületét, melyet Simity István építészmérnök tervezett. „Az év lakóháza” pályázatán dicséretben részesítették Simity István II. Lajos u. 28.számú családi házát. A második dicséretet érdemelt épület szintén mohácsi, Somogyi László építész üzemmérnök tervei alapján ké­szült a Felső-Dunasor 18. szám alatt. fotók: tóth l. Anyakönyvi hírek Mohácsi körkép Szünidei program gyerekeknek Általános iskolás tanulók szá­mára szervez szünidei progra­mot Mohácson az Ifjúsági Ház. Ma délelőtt 9 órától karácsonyi fa- és ablakdíszek készítését ta­nulhatják meg az érdeklődők. December 27-én, szerdán csere-bere akciót tartanak. Te­lefonkártyák, kinderfigurák, al- bumos matricák cserélhetnek gazdát 9-től 12-ig. December 28-án Bosnyák Mihály rajztanár irányításával a képzőművész műhely nyílt foglalkozásán ve­hetnek részt, majd 29-én dél­előtt filmeket vetítenek, illetve különböző társasjátékokkal játszva tölthetik az időt a IH-ba betérők. Könyv a Fogadalmi Emléktemplomról Igényesen szerkesztett, díszes könyvet jelentetett meg a Mé­dia Mohács Kft. a Fogadalmi Templomról. A jellegzetes épü­let történetét dr. Rózsás Józsej írta Tihanyi János ismertetései­nek felhasználásával. A temp­lom építését előkészítő, s az 1926. augusztus 29-ei alapkőle­tételétől napjainkig történt események forrásmunkáit Mó- rócz Sándor saját helytörténeti gyűjteményéből bocsátotta a szerző rendelkezésére. A fény­képekkel gazdagon illusztrált kiadvány színes borítójának tervét Szökó'cs Béla készítette, a könyv lektora Felcser László és Müller Géza volt. A templom­ról kivonatos ismertető német, angol és francia nyelven is ol­vasható. Az oldalt összeállította: Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te- lefonszáma: 69-364-268-Mikulásra csomagot kaptam. Karácsonyra rendőrautót kér­tem, amelyik szirénázik és vil­log is. Szürke színűt. Szép ka­rácsonyfánk lesz, láttam, olyan magas, hogy az anyunak az or­ráig ér - sorolja Janika, az öt éves, bogárszemű, kicsit sely­pítve beszélő fiúcska. Közli még, hogy az óvodában a Benke Alex a barátja, aztán be­fejezettnek tekinti a társalgást. Nővére, a tíz éves Szabina se­gítségével még pörget egyet va­lami zenélő ufó-mütyürön és bejelenti, visszamegy a szobá­jukba, mert a Szabadnapos baba című videofilmét nézi, és pont a kopasz ember fejére ön­tötték a tejet, amit a kisbabának főztek ebédre, így ellenőrizték, hogy nem meleg-e. Czene Jánosné, három gyermekes édesanya. Moso­lyogva hallgatja a kisfiút, s megjegyzi, a fenyőfát minden évben a munkahelyén, a Me­cseki Erdészeti Rt. bólyi cseme­tekertjében kedvezményes áron kapják. Idén, miután már sza­badságon volt, a munkatársai választották neki a gyönyörű, ezüstfenyőt. A barátságos, lakótelepi két­szobás lakásukban férjével föl­váltva mesélik, milyen körül­mények között élnek, s hogy' jutottak három millióhoz.- Szerencsénket a fiamnak köszönhetjük - mondja Czene János. - Nagyon szeretett volna A testvérvárosi kapcsolatok jó­voltából remek koncertkörútról érkezett haza egy hete a Mohá­csi Zeneiskola küldöttsége. A franciaországi Wattrelosban évente december elején rende­zik az ifjú szólisták nemzetközi versenyét, s a partnerváros ze­neiskolájától most erre szólt a meghívás a Dobos József ve­zette rézfúvós quintettnek. Az együttes tagja Molnár Géza, aki, mint a tavalyi verseny győztese, egyúttal jutalom kon­certet játszhatott a gálán. Az idei vonósversenyre viszont a Kecskeméti Zeneművészeti Szakközépiskolában továbbta­nuló mohácsi Lemel Agnes ne­vezett. A szólisták zongorakísé­rője Dobosné Horesnyi Mónika tanárnő volt. Útban Franciaország felé a németországi Bensheimben pi­hent meg a csoport, ahol miku­lás napi koncertekkel kedves­kedtek a helybéli kórház és két szeretetotthon lakóinak, illetve az ünnepi vásárban a város pol­gárainak. Zenészeinket fogadta Gert Matzer, a magisztrátus fő­egy patronos pisztolyt. A fele­ségem ellenezte, de a gyerek olyan szépen kért, vegyem meg neki, hogy nem tudtam ellen­állni. Két hete pénteken bemen­tünk a Kocsisék boltjába, meg­kapta a pisztolyt, és vettem még két Bingót is. Őszintén szólva néhány alkalommal láttam csak ezt az adást a tévében, nem is pontosam tudtam hogyan kell vele játszani.- Annyira nem, hogy haza hozta a szelvényeket, egyiket le is tépte, de nem jó helyen, aztán föltette őket a térelválasztó pol­cára -veszi át a szót a felesége. - A szombati adást megint nem néztük. A múlt szerdán én men­tem a kis boltba, ott kérdik, nem mi nyertük-e az egymil­liót, mert nem jelentkezett még a nyertes, és valaki a környék­ről vette meg a kihúzott sor­számút. Egyből rávágtam, hogy nekünk nem lehet ilyen szeren­csénk, de azért eltettem a pa­pírt, amire fölírták a számokat. Itthon teszek-veszek, ünnepek előtti takarítás közben eszembe jut, amit a boltban hallottam. Inkább csak úgy magamnak dörmögtem, keresgéltem a Bingót. Csak a leszakított akadt a kezembe. Később kérdi a fér­jem, mit kerestem. Mondom neki, erre leveszi a polcról a másik szelvényt, nézi, nézi és egyszer csak azt mondja, tény­leg mi nyertünk! Hát még meg is sértődtem, mit viccelődik ve­titkára, s a hangversenyeiket mikuláscsomagok átadásával jutalmazta. A Wattrelosban Alain Fau- garet polgármester köszöntötte a küldöttséget. Az ott töltött négy nap alatt több nagy sikerű koncertet adtak a meghívó ze­neiskolában, a mozgáskorláto­zottak otthonában, sőt két fellé­pésre átruccantak még a szom­szédos Belgiumba is. Természetesen a legnagyobb várakozás a vonósok versenyét és gálakoncertet előzte meg a magyarok körében. Kovács Győzd, zeneiskolai igazgató szerint - aki egykori tanítvá­nyát elkísérte - a Bruch: g-moll hegedűversenyének I. tételét játszó Lemel Ágnes eddigi leg­jobb teljesítményét nyújtotta, ám a majdnem teljesen profi mezőnyben így sem sikerült döntőbe jutnia, de a fejlődésére biztosan kedvezően hat majd ez a megmérettetés. A december 10-én rendezett gálakoncerten lépett színpadra a tenor kürtös Molnár Géza és az ütőhangszereken játszó má­lem. Na, akkor már én is össze­hasonlítottam a számokat, és lá­tom, egyezik! Akkor bejelentet­tem. Szombaton már jött is ér­tünk Budapestről a taxi és a té­véstúdióba, egyenes adásba ment a műsor, amikor a pörge­tésnél sikerült az egymilliót megháromszoroznom. Úgy indultunk, hogy az egymillió a miénk és kész. Azt is hihetetlen szerencsének érez­tük. Pont mostanában Pócsán nézegettünk egy házat, amit 300 ezer forintért meg lehetne venni. 400-at persze rá kellene költeni, hogy lakható legyen, de ezt a lakást jövőre már nem tudtuk volna fönntartani. Havi 40 ezer forintból élünk négyen, mert a legidősebb fiúnk már önálló, viszont a bankkölcsö­nünk, amit négy éve vettünk föl, amikor ide költöztünk, au­gusztustól megduplázódna. Hát így most nem kell otthagyni a férjemnek a munkahelyét, a Fa­rostlemezgyárat, és talán sike­rül egy három szobás lakást vennünk Mohácson. Nem let­tünk mi gazdagok, bár kimond­hatatlanul örülünk a pénznek. Nagyon jókor jött - összegezte a terveket Czene Jánosné. Szabinának, a negyedikes kislánynak nincs különös kí­vánsága karácsonyra. Mutat egy színes papírokból hajtoga­tott fenyőfadíszt, amit ő csinált és büszkén mondja, az is ráke­rül majd a fára. Berta Mária sodik elmúlt évi győztes francia fiú. A 30 tagú kamarazenekar­nak és a két szólistának erre az alkalomra írott Concerto gros- sot maga a szerző, Desirée Dondeyne vezényelte - kirob­banó sikerrel.- Rendkívüli felkészülést igényelt a rengeteg módosított hangot tartalmazó kiváló darab bemutatása. Különösen a szólót játszó Molnár Gézának és az itthoni próbákon a zenekari ki­vonatról kísérő zongoristának kellett megfeszített munkát vé­geznie. A bemutató előtt mind­össze két főpróbára volt lehető­ségünk a zenekarral. Ennek el­lenére elmondhatom, hogy a 13 éves tanítványom főiskolai szintű produkcióval lepte meg a zeneértő francia közönséget és a szakmát - összegezte véle­ményét a maga szerepét amúgy mindig szerényen elhallgató Dobos József, tanár. A sikeres koncertek eredmé­nyeként a rézfúvós quintett egy tavaszi franciaországi hangver­seny körútra szóló újabb meg­hívás kapott. Köveskuti Péter Születtek: Amrein Tamás (Boly), Maczali Máté Zoltán (Geresdlak), Németh Natália (Székelyszabar), Kovács Va­nessa Adrián (Sátorhely), Tóth Dániel (Boly), Szilágyi Balázs (Dunaszekcső), Wéber Tibor (Himesháza), Kis Kitti (Bár), Frank Sára (Mohács). Meghaltak: Bense László Ferenc (Mohács), Hauszman Antal (Szajk), Pető József Má­tyás (Mohács), dr. Pap Fe- rencné Halmai Erzsébet (Mo­hács), Lantos János (Mohács), Stank Józsefné Scheidler Juli­anna (Görcsönydoboka), Hor­váth Mihály József (Mohács), Garai Ferencné Szabó Erzsébet Éva (Dunaszekcső),Mufics Já­nos (Versend), Dara Albert (Mohács), Fischer Péter (Hi­mesháza), Szűcs István (Köl- ked), Glück Józsefi Pócsa). Európai turnén a zenészeink Főleg a gyermekek örömére - A mohácsi min­denki karácsonyfája tíz méter magas az idén és a Pallér Kft. udvaráról került a főtérre. fotó: tóth László Tisztelt Kolbe Mihály Festőmű­vész Úr! Ha élne, mit mondana az átalakított Korona Szálloda láttán, és mit érezne, ha tudná, hogy az étteremben lévő fal­festményeit gipszkartonokkal le­takarva tüntették el - több mint félévszázados fennállásuk után? Mi tudjuk, hogy festményének e „kíméletes megsemmisítése” nem egyeztethető össze a kul­túra- és művészet pártolásával, még akkor sem, ha világunkban szinte mindent a pénz ural! Városunk Díszpolgára! Megkövetjük Önt, mert a dísz­polgárságát megsértették a ké­pek lefedésével. Különösen azért sajnálatos e cselekedet, mert Mohács egykori hagyo­mányos életképeit, többnemze­tiségű lakóinak viseletét örökí­tette meg a három festményen. Tisztelt Tanárunk! Szégyen­érzettel vegyes büszkeséggel írnánk e levelet volt tanítványai nevében. Sajnáljuk a történte­Elkésett tiltakozók két mi, a halkabban beszélők, de a művészetét tisztelők. Ezt soha nem tettük volna a munká­jával, de nem volt hatalmunk, beleszólási jogunk, erőnk meg­akadályozni. Kedves Rajztanár Kollé­gánk! Megdöbbenve vettük a hírt az épület tervezett átalakí­tásáról. Csak ennyit jelentett több évtizedes rajztanárságod, a város iránti tiszteleted? A szép­ről, a művészet nemesítő hatá­sáról szólt tanításodból a büszke és okos utódokra csak ennyi maradt? Kedves Barátunk! Elkesere­dett tehetetlenségünkben írhat­nánk Neked e levelet. Gyengé­nek bizonyultunk. A történteket nem tudtuk megakadályozni. Talán a szellemeddel tovább élő erő többünkben megerősí­tésre szorul - ha kell hangunk határozottabb felemelésével, hiszen tudjuk: a nemzet, mely­nek múltja nincs, jövője sem lesz! - s akkor reménykedhe­tünk legalább abban, hogy uno­káink egykor még láthatják a Korona Étterem falára festett képeidet. A festmények letakarásával egyet nem értők: Bertha Bulcsu író, Gábor Éva és Pál Mihály szobrászok, Lencsés Ida gobe­linművész, B.Pilaszanovich Irén és Pandúr József művé­szettörténészek, Kelle Sándor festőművész, dr. Kövesi Jó­zsefné Apáczay Csere-díjas pe­dagógus, Kolbach Ferenc pe­dagógus, Kedves János és dr. Papp Iván a Városvédő Egyesü­let, valamint a Kossuth Egylet nevében, Sárkics György festő, egykori tanítvány, továbbá számos közép- és általános is­kolai rajztanár, illetve művésze­tet pártoló mohácsi polgár. MOHÁCS rok u. 17. ^ (69)311-047 » Álom Bt., Széchenyi tér 9. (69) 322-847 r Spitz Jánosné Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda) ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents