Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-14 / 341. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. december 14., csütörtök Bosznia nem fordít hátat a békének. Mohamed Sacirbej bosnyák külügyminisz­ter is részt vett szerdán a Párizs melletti Royaumontban tartott tanácskozáson, amelyen vég­leges formába öntötték a francia fővárosban aláírandó békeszerződést. fotó: feb/reuter Horn Gyula kérte Szöultól a kereskedelmi akadályok lebontását Hitel a Dunaferr korszerűsítéséhez Horn Gyula szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Szö­ulba érkezett. A kormányfő csütörtökön tárgyal Kim Jung Szám államfővel és Ri Hong Ko miniszterelnökkel. Horn Gyula a látogatás elsőd­leges céljának azt tartja, hogy a szöuli kormány elhárítsa a kétoldalú árucsere-forgalom magyar exportra nézve hátrá­nyos akadályait. Ezt a minisz­terelnök mintegy hetven üz­letember előtt mondta azon az üzleti fórumon, amelyet a dél­koreai kereskedelmi kamara szervezett a magyar kormány- küldöttség látogatása alkal­mából. Megnyitóbeszédében a ma­gyar kormányfő arra hívta föl a helybéli üzletemberek fi­gyelmét, hogy Magyarország­nak „tranzitszerepe” van Ke­let-Nyugat és Észak-Dél kö­zött is. Ez a geopolitikai adott­ság igen alkalmassá teszi arra, hogy Közép-Európa pénzügyi és kereskedelmi központjává váljék. Horn arra kérte a dél-koreai kormányt, hogy hárítsa el a kereskedelmi akadályokat, az üzletemberek pedig tegyenek konkrét lépéseket a gazdasági kapcsolatok bővítésére.- Szeretnénk, ha a dél-ko­reai befektetők még több fej­lett technológiát, gyártási módszert hoznának az or­szágba, munkahelyteremtő, az exportot bővítő és a magyar alvállalkozókra támaszkodó fejlesztésekről döntenének - mondta. A fórumot követően Horn Gyula fölkereste a félvezető ipar egyik első számú világcé­gének, a Samsungnak Szöul közeli gyártótelepét. A Sam­sung Elektronix vezetői el­mondták, hogy jászfényszarui vállalatuk kapacitását a mos­tani kétszeresére, 400 ezer ké­szülékre fogják növelni. Dél-Korea 25 millió dollár összegű hitelt nyújt Magyar- országnak a Dunaferr Vas- és Acélmű korszerűsítéséhez - jelentette szerdán a Reuter a szöuli külügyminisztériumra hivatkozva. A szöuli bejelen­tés szerint a hitelmegállapo­dást csütörtökön írják alá. A közép-európai bizton­ság kulcsának nevezte a ma­gyar-szlovák alapszerződést Vladimír Meciar, kormánya működésének első évfordu­lóján mondott beszédében. A szlovák miniszterelnök sze­rint a dokumentum megfele­lően biztosítja a két ország jövőbeli együttműködését, választ ad a kisebbségi jogok kérdésére. Nem lesz fordulat Orosz­országban a hét végi parla­menti választásokat köve­tően - jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Viktor Csemomirgyin. Az orosz miniszterelnök szerint akkor sem változik meg a kor­mány irányvonala, ha a vok­solás eredményeként a kommunisták többséget sze­reznek az alsóházban. Megbénult az élet szerdán Brüsszel belvárosában: több tízezer közalkalmazott tün­tetett a Dehaene-kormány megszorító intézkedései el­len. A meghirdetett moder­nizációs program a munka­helyek fölszámolását és az inflációt követő bérkiigazí­tás megszüntetését helyezte kilátásba. Nem fenyeget radioaktív szivárgás a nyugat-szlová­kiai apátszentmihályi (Jas- lovské Bohunice) atomerő­műből, amelyben kedden tűz volt - közölte Dobroslav Dobak szóvivő. A tűz egy különálló kompresszorban keletkezett rövidzárlat mi­att. A lángokat kézi eszköz­zel azonnal eloltották. Nemzetközi olajembargó bevezetését fontolgatja az Egyesült Államok Nigéria ellen, így próbálva rászorí­tani az afrikai országot a polgári kormányzat vissza­állítására, és az emberi jo­gok tiszteletben tartására. George Moose amerikai külügyminiszter-helyettes közölte: ha a helyzet meg­követeli, Washington egy­maga is hajlandó intézkedni. 14 évi börtönre ítélte egy pekingi népbíróság szerdán a neves kínai polgárjogi ak­tivistát, Vej Csing-sent. A testület a kormány megdön­tésére szőtt összeesküvés­ben találta bűnösnek a 45 éves férfit. Sarkvidéki fagy és vastag hótakaró tartja szorításában az Egyesült Államok észak­keleti részét, míg az ország nyugati partvidékén hatal­mas esőzések és hurrikán erejű szélviharok pusztíta­nak. A kitépett fák három embert zúztak halálra. Vitáznak a visszacsatolás módján (Folytatás az 1■ oldalról) csapatok keretében a belga és az orosz egységek semmit sem tettek a nemzetiségi tisztogatás ellen. Megengedték az őslako­sok kiűzését. Most minden va­lószínűség szerint ugyanezek­nek az egységeknek kell le­fegyverezniük a szerb szabad csapatokat. Ebben mindenki ké­telkedik. Még a Biztonsági Ta­nács is halasztgatja a katonák lefegyverezésére vonatkozó ha­tározat meghozatalát. Ha az említett egységek tesznek is valamit, az csak lát­szólagos lesz és fennáll annak veszélye, hogy a betelepültek egy napon előveszik eldugott fegyvereiket és azzal várják vissza azokat, akiket ők kiűztek otthonaikból. A menekültek azért bizonytalanok, mert ők üres kézzel nem tudnak véde­kezni és nem lehetnek majd urai az otthoni helyzetnek. A menekültek borúlátók azért is, mert az egyezmény le­hetőséget ad arra, hogy a visz- szatérés végső ideje két év le­gyen. Azok, akik már négy éve várnak a hazatérésre most elke­seredettek, hiszen a lehetséges két évvel összesen hat évet len­nének távol otthonaiktól. A te­lepesek hat év után már teljesen otthonosan érzik majd magu­kat. Hat év alatt megváltozik a lakosság nemzetiségi összeté­tele és akkor majd a nemzet­közi szervek is elfelejtik az 1991-es népszámlálás adatait. Négy évvel ezelőtt Baranya 49 településén összesen 54 190 la­kost tartottak nyilván. Közülük 22 712 horvátnak, 8 952 ma­gyarnak és 13 819 szerbnek vallotta magát. Ma a becslések szerint a lakosság 60 százaléka szerb, mivel a horvátok és ma­gyarok nagy része elmenekült, illetve kiűzték őket. Az egyezmény 7. pontja a legvitatottabb. A szöveg szerint a telepeseknek joguk van visz- szatémi oda, ahonnan jöttek (Kninbe és Nyugat-Szlavóni- ába), de új lakhelyükön is ma­radhatnak. Hogy térhet akkor vissza otthonába a kiüldözött? Egy házban éljen az üldöző és az üldözött? Az Alapegyezmény említett szövegét ismeri majd minden menekült és ezért kell megér­teni azt az idős, otthonától távol élő nénit, aki Eszéken azt állí­totta: „Mi sohasem mehetünk haza”. T. I. Választások a szomszédban Az osztrákok egyharmada a vasárnapi választások kUszöbén még mindig bizonytalan: nem tudja, kire adja a voksát. Wolf­gang Schüssel, a Néppárt vezetője abban bízik, hogy vége sza­kad a szociáldemokratákkal folytatott közös kormányzásnak. Az előrehozott választásokat a költségvetési vita miatt írták ki. A honatyák ugyanis nem tudták eldönteni: milyen mértékű ta­karékosság szükséges. Ausztria az Európai Unióban a harmadik-ötödik helyen áll a legfontosabb gazdasági muta­tók tekintetében, de ez nem vi­gasz a súlyos társadalmi el­lentmondásokra. A nem kívána­tos jelenségek közé tartoznak a külföldiek ellen végrehajtott merényletek, a levélbombák. Sokan úgy érzik, hogy a két nagy kormányzó párt elhaszná­lódott, miközben erősödött a Haider-jelenség. A szabadság- párti vezér gátlástalan demagó­giával próbálja maga mellé állí­tani az elégedetleneket. A közvélemény-kutatók sze­rint a szociáldemokraták tava­lyi 35 százalékos eredménye 31-33-ra csökkenhet. A Nép­párt javított ugyan a helyzetén, de aligha szárnyalja túl a 29-30 százalékos szintet. Haider akár a szavazatok egynegyedét is megszerezheti; bekerülhetnek a parlamentbe a zöldek és a libe­rálisok is. A kézenfekvő megoldás a nagykoalíció lenne, de akkor semmi sem változna, Vranitzky kancellár és Schüssel között megromlott a viszony, egyikük sem kíván másodhegedűs lenni. Matematikailag elképzelhető egy Schüssel-Haider kettős, de a szabadságpárti vezérnek aligha örülnének az európai partnerek: bizonytalan és elszigetelt kor­mányjönne létre. A Pécsi Tiszteletbeli Osztrák Konzulátus december 16-án és 17-én a Magyarországon élő osztrák állampolgárok rendelke­zésére áll a szavazás lebonyolí­tásában 9-től 17 óráig. Kompbaleset a Fülöp-szigeteken. Manilától, a fővárostól 125 kilométerre kigyulladt és majdnem elsüllyedt egy komphajó: legalább tizenheten életüket vesztették, de a fedélzeten tartózkodó utasok zöme, csaknem másfél száz ember megmenekült. fotó: feb/reuter Mladics tábornok búcsúzóul meglapogatta őket Pilóták - protokoll nélkül A boszniai szerbek által au­gusztus végén lelőtt és fog­ságba esett két francia pi­lóta sorsa a daytoni megál­lapodást követően fordult biztatóra. Chiffot kapitány és Souvignet hadnagy 104 napos fogság után nyerte vissza szabadsá­gát. Egy Drina-parti motel halijában vezették őket a szil­vapálinkát kortyolgató Ratko Mladics boszniai szerb tábor­nok (egyébként a Hágai Bíró­ság szerint háborús főbűnös), Momcsilo Peresics, a jugo­szláv hadsereg parancsnoka és Jean Philipe Douain fran­cia vezérkari főnök elé. Mladics búcsúzóul kezet fogott velük és meglapogatta mindkettőjüket, majd egy-egy barna borítékot nyomott a ke­zükbe, amelyekben egészség- ügyi vizsgálataik gyűjtemé­nye volt. A francia diplomáciának tehát sikerült elérnie, hogy még a békemegállapodás csü­törtöki, párizsi ünnepélyes aláírása előtt hazakerüljenek a pilóták. A megfigyelők persze a legapróbb részleteket is nyilvántartják. Karadzsics boszniai szerb vezető távol­léte azt sejteti, hogy a pilóták a katonai és nem a politikai vezetők fogságában voltak. A franciák, hangsúlyozzák, hogy semmiféle gesztust nem tettek, de belgrádi diplomaták szerint talán mégis bele­egyezhettek azoknak a hidak- nak és kommunikációs köz­pontoknak a helyreállításába, amelyek a NATO-bombázá- sok nyomán dőltek romba. Amerika új csodagyereke A négyéves kislány drámákat olvas Az ohiói Cuyahoga Fallsban élő Marissá Patterson két­éves volt, amikor édesanyja egy mesekönyvből olvasott neki, hogy a kislány elalud­jon. De nem aludt el, sőt, amikor a mama abbahagyta, kezébe vette a könyvet és to­vábbolvasta a mesét. A szülők először azt hitték, hogy kívülről tudja a történe­tet, de a kislány fölnyitott egy ismeretlen könyvet, s abból is fölolvasott. A közben négy­évessé cseperedett Marissá most Shakespeare színdarab­jaiban mélyül el, kikapcsoló­dásként pedig Melville Moby Dickjét lapozgatja. De szíve­sen forgatja a Bibliát is, ked­venc szövegrésze Dániel his­tóriája az oroszlánbarlangban. Párhuzamosan tanul spa­nyolul és japánul, bár kezdet­ben nehezen boldogult az írásjelekkel. Marissát 134-es IQ-val vették fel a különleges tehetséget' eláruló amerikaiak szervezetébe, amelynek ő a legfiatalabb tagja. Az elfogulatlan nagypapa szerint különben olyan, mint a magakorabeli gyerekek. A kislány még nem döntött, mi akar lenni: gyermekorvos, vagy pincérnő kedvenc pizzé- riájában. Ferenczy Europress Eltúnt Vasarely-alkotások nyomában A mester perli az autógyárat Kínos botrányba keveredett • a Renault. Az autógyárnak bíróság előtt kell számot adnia arról, hová lettek Vic­tor Vasarely művei. A 87 éves művész pert indí­tott annak kiderítésére: hová lettek a Renault-művek tulaj- • donába került munkái. A het­venes évek elején az autógyár művészetpártolás címén szá­mos ismert mester alkotását vásárolta meg. Vasarelytől „baráti áron”, 300 ezer fran­kért vett meg 31 fali plaszti­kát, amelyet ezután a vállalat éttermének díszítésére hasz­nált fel. Néhány évvel ezelőtt a Re­nault pénzhiányra hivatkozva felhagyott a műpártolással. 1985-től kezdődően pedig ap­ránként eltűntek a konszern főépületéből az alkotások: először raktárépületekbe, majd ismeretlen helyre kerül­tek. Az a hír járta, hogy a ké­pek és szobrok ma már ma­gángyűjtők vagyonát gyara­pítják. Ha így történt, akkor a Renault megsértette azokat a feltételeket, amelyekkel hoz­zájutott a művekhez. Vasarely azt követően for­dult a bírósághoz, hogy éve­ken keresztül hiába kért felvi­lágosítást az autógyártól mű­vei sorsa felől. Azt követeli, hogy „eltűnt” képeit szolgál­tassák vissza, a sérülteket pe­dig restaurálják. I i I fi l í I

Next

/
Thumbnails
Contents