Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-14 / 341. szám

1995. december 14., csütörtök A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Védelmet kémek a taxisok Taxik és együttérzők sokasága érkezett kedden a pécsi te­mető elé Gál Csilla búcsúztatására fotó: laufer László Horvát karácsonyi koncert Pécsett A Magyar Rádió Horvát Szer­kesztősége és a „Hrvatska Ma- tica Iseljenika”, a határon túli horvátok szervezete közös ren­dezésében Karácsonyi Kon­certre kerül sor december 14-én 18 órai kezdettel a POTE aulá­jában. Az est vendégei egyebek között Marta Nikolin és a Rav- nica tamburazenekar, de sik­lósi, drávasztárai és más pécsi kórusokkal is találkozhat a kö­zönség. Tudományos emlékülés A magyar iskola 1000 éves ala­pításának évfordulójára alakult Sziebert Róbert Iskolatörténeti Emlékbizottság tart tudomá­nyos emlékülés-sorozatot Pécs pedagógusainak részvételével. A nyitó rendezvényre decem­ber 14-én kerül sor a Szivár­vány Gyermekházban, ahol 13.30- tól az Istenkúti ÁMK képzőművészeti- és fotókiállí­tása után be is mutatkozik az in­tézmény, majd előadás hangzik el a kolozsvári Bolyai-Babes Egyetem történetéről. Húszéves a Kodály Gimnázium Fennállásának huszadik évfor­dulóját ünnepli a pécsi Kodály Gimnázium a héten. Ma az is­kola klubjában 15 órakor dr. Nádor Tamás mutatja be Pécs zenei krónikája című könyvét. Holnap 10-kor kerül sor a Ko- dály-emléktábla koszorúzására az iskola aulájában. Szombaton 10.30- kor kiállítás nyílik, majd 11 órakor dr. Révész Mária al­polgármester köszöntőjével kezdődik a jubileumi műsor. Az országban nyolc taxist öltek meg az elmúlt tíz évben fuvar közben. Idén kettőt: Siklóson Erlich Jánost, majd nemrég Pé­csett Gál Csillát. Taxis-gyilkos­ság történt az említett időszak­ban Budapesten, Székesfehér­váron, Nyíregyházán és Debre­cenben. E szomorú statisztiká­ban a főváros után megyénk következik. Tegnap a Miniszterelnöki Hivatalban a taxis és a fuvarozó közösségek nevében a minisz­terelnöknek címzett levelet adott át Peredi Péter, a Fuva­rozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára Veress József kabinetfőnök-helyettes­nek. A levél írói jogszabályalko­tást kérnek, hogy a taxist köz- szolgálati feladatot ellátó sze­mélynek tekintsék. Ebben az esetben az ellene bűntényt el­követő tettest súlyosabb bünte­tés illetné. Azt is szorgalmaz­zák, hogy önvédelmi fegyvert, vagy sprét, elektromos sokkolót használhassanak a járműveze­tők, amennyiben megtámadják Két és fél éves felfordulás, föld­túrások után a pécsi Szőlész­dűlő tavaly végre vezetékes vízhez jutott. Az örömbe azon­ban már a múlt héten üröm is vegyült. Csőtörés áztatta az ut­cát a múlt hét keddjétől hétfőig. Bár a lakók - elmondásuk sze­rint - azonnal jelezték a hibát a Vízműnek, a munkálatokat csak hétfőn kezdték meg. Az útfeltúrások miatt közlekedni nem lehetett, s több mint egy napig víz nélkül maradtak, pót­lására nem jött a lajtoskocsi. őket, s a szó már nem elég. Me­gyénkben az utóbbi egy-másfél évben fokozódó veszélynek vannak kitéve a taxit vezetők. Megesik, hogy felpofozzák őket, kocsijukat megrongálják a A Pécsi Vízmű Rt. üzemvi­teli vezetője, Simon Rudolf el­mondta, az első bejelentést a csőtörésről ők pénteken kapták meg. Miután diszpécserük csak szivárgást észlelt a helyszínen, a hiba megkereséséhez hétfőn fogtak hozzá. Mivel a mű­anyagból készült vezeték meg­hibásodását nem lehetett mű­szerrel bemérni, több próbafú­rást kellett végezniük, s a hibát csak szerda délután orvosolhat­ták. A 24 órás vízkimaradást lajtoskocsival nem tudták pó­viteldíj miatt ágálok. Az ag­resszíven fellépő utasok több­sége 20-30 éves: nem részegek, amikor vadul fenyegetőzve ki­törnek. Csuti J. tolni, mivel a csúszós úton a jármű nem bírt feljutni az ut­cába. Néhány órára ugyan megnyitották a vezetéket, de ebből csak az éppen otthon le­vők kaphattak vizet. Simon Rudolf elmondta, miután a kivi­telező Dél-dunántúli Vízügyi Építő Kft. egy éves garanciát vállalt munkájára, a hiba meg­keresése és elhárítása is az ő feladatuk lett volna. így a mos­tani és a további munkálatok költségét a DÉLVIÉP-nek kell állnia. Velősy G. Vizes gondok a Szőlész-dűlőn Indul a fenyőfaszezon a piacokon Bár a fenyőfadömping várha­tóan csak a jövő héten lesz iga­zán jellemző, az árusok már ki­telepedtek a zöldségespiacokra. Szigetváron és Siklóson szinte akciós áron lehet a hagyomá­nyos lucfenyőhöz jutni, folyó­métere 300 forint. Harkányban és Komlón egy százassal többet kell adni értük, és jellemző a darabonkénti eladás is (felszá­molva természetesen a fa szép­ségét). Magasabbak az árak va­lamelyest Pécsett, a kereskedők 400-600 forintért árulják a fe­nyő méterét. Talán jó hír a háziasszo­nyoknak, hogy így karácsony közeledtével, bejglisütés előtt a dió és a mák kilójáért ugyan­annyit kérnek az árusok mint egy hónapja, s továbbra sem emelkedett a burgonya és a vö­röshagyma ára. V. G. Pécsi Vásárossá rnók Pécs, Uránváros Komló Siklós Szigetvár Harkány Szentlőrlnc burgonya 30-45 45 40-50 50 45 60 40 vöröshagyma 28-30 35 30-40 35-45 35 60 35 fokhagyma 80-160 120-180 60-140 180-210 150 200 160 fejes káposzta 20-25 20-22 15-20 25 20 40 20 kelkáposzta 40-50 55 50 70 50 80 50 savanyú­káposzta 100-130 80 100-120 100 100 140 60-80 fekete retek 30-60 60 40 50 50 120 100 sárgarépa 48-60 20-60 60-80 60 60 100 60 petrezselyem 80-120 70-80 60-80 100 120 150 110 szárazbab 220-320 250-260 100-140 240-300 300 350 290 sütőtök 20-40 35-50­30 40 100 50 alma 80-120 80-100 60-90 60-80 50-130 90-150 80-130 körte­140 60-70 170 130 160 130 dióból 500-600 600-640 500-600 680 550 650 550 mák 200-300 220-240 250-400 280 300 350 500 méz 380-500 350 350-550 . 350 400-500 250 tojás 7.50-12 10-12 8,50-13 11 __13__ 1 3 12.50 Levél egy halott gyermekhez Kedves Roland! Biztosan nem hallottál róla - hiszen még csak tíz éves vol­tál, amikor a múlt hétfőn a szíved tájékára szorítottad a légpuska csövét, és meghúz­tad a ravaszt -, hogy él vala­hol Olaszországban egy Ori- ana Faliad nevű újságírónő. Amikor gyermeket várt, köny­vet írt hozzá, aminek azt a cí­met adta: Levél egy még meß sem született gyermekhez. Es ebben a könyvben gyönyörű dolgokról beszélt. Félelemmel vegyes várakozással az élet hétköznapi ügyeiről. Ha találkozhattunk volna még az előtt, hogy otthon, a szűk pesti lakásban magadra zártad az ajtót, elővettél egy kockás vagy vonalas lapot, amelyen a világ legszebb, de legfájdalmasabb betűivel üzentél néhány szót, majd meghúztad a ravaszt; szóval, még ez előtt, ha összefutunk, biztosan nem arról beszélget­tünk volna, hogy a születé­sünk az a halálunk egyben, meg ilyesmi. Hanem látszólag csip-csup, ám utólag nagyon fontos helyzetekről. Biztosan megkérdeztem volna, hogy megy a suli, szeretsz-e focizni, melyik a kedvenc együttesed, mi akarsz lenni - és te vála­szoltál volna. Valamit bizto­san. Roland, most rólad beszél a fél ország. Nem hiszem, hogy ezt akartad volna. Bár ki tudja, hiszen ki láthatott bele a gondolataidba. Elárulom neked, hogy most félek, és rengetegen vagyunk így ezzel. Nagyon-nagyon sokunknak van gyereke, nekem két nagy fiam. Félek attól, hogy nem mindig sikerült úgy szólnom hozzájuk, úgy befogadni min­denestül őket, hogy ők is tel­jességgel befogadjanak. Félek attól, hogy sokszor el­lenükre cselekedtem, pedig nem akartam. Hiszen azt hit­tem és hiszem most is, hogy megadtam, ami tőlem tellett, de a legtöbbször úgy, hogy eleve kijelöltem az utat. Félek, hogy egészen más a vi­lág az ő szemükkel nézve, mint az enyémmel, és félek, hogy egyszer csak elmegyünk egymás mellett. Hogyan ke­rülhetnék még közelebb hoz­zájuk, hogyan védhetem és őrizhetem még jobban őket? Bár nem akartad, egy csomó kérdést föltéptél ben­nem. Ezért írtam, Roland. Balogh Zoltán A hitelező tisztessége Én azt gondolom gyermeki naivitással, hogy a demokrá­cia egyik, talán leglényege­sebb feltétele a jogbiztonság. A törvények tiszteletben tar­tása, s a törvényeken alapuló szerződések korrekt teljesí­tése, ami a felek egyenrangú­ságán és tisztességén múlik. Hát nem így van. Megosztanám önökkel, hogy vajon miből is szűrtem le ezt a - talán mások által már régen tudott, sejtett (?) - tanulságot. Hétfőn levelet kaptam, az OTP-től. Ebben arról tájékoztattak, hogy az OTP Bank Rt. - a számlake­zeléssel kapcsolatos költsé­gek változásának hatására -, a lakáscélú kölcsönök kezelési költségét 1995 szeptember 1- től (tehát visszamenőleg) a fo­lyószámláról teljesítő ügyfe­lek számára évi 2 százalékra, a befizetési lappal törlesztők esetében évi 3 százalékra mó­dosította. Tény, amikor két és fél éve aláírtam a kölcsönszerződést, 1 százalékos kezelési költség­ről szólt a fáma. Most, mivel nem vagyok az OTP átutalási betétszámláján - lelkem rajta, hogy más pénzintézetre vok­soltam -, nálam ezt az egy­százalékos kezelési költséget háromra emelték. S akár így nézem, akár úgy a korábbi kölcsönszerződésben rögzített egyik feltételt - kezelési költ­ség írásban lefektetett össze­gét - módosította az OTP ön­hatalmúlag. S mit tehetek? Önök is éppen úgy tudják a választ, mint én: fizetnem kell. Elhiszem, hogy az OTP költségei emelkedtek. (Kinek nem emelkednek a költségei ma?) De remélné az ember egy pénzintézettől, hogy min­dennapjai változásait körül­ményeire való tekintettel az újabb és újabb üzleti szerző­déseiben érvényesítené, s ne a régiekben. így volna korrekt a gondolkodás, már a szerződés megfogalmazásakor. Mert hát amikor megkötöt­tük a szerződést, annak egy pontjában rögzítve vagyon: a hiteldíj időközben változhat. És én aláírtam, azt. A hiteldíj pedig két részből áll, az üzleti kamatból és a kezelési költ­ségből. S mivel az üzleti ka­mat emelését az Alkotmány- bíróság alkotmányellenesnek ítélte, maradt a másik tétel megemelése. (Ügyes.) S nem akarok elszomorí­tani senkit: ebben a határ a csillagos ég. Márahogyan a pénzintézeti logikát követem. Kozma Ferenc A polgári védelem 60 éve A polgári védelem - légoltalom 1995. december 14-én ünnepli megalakulásának 60. évforduló­ját. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1917. áprilisában in­tézkedett a „légjármű-elhárító szolgálat” feladatairól. A légol­talmi tevékenység - a tűzoltás, az épületek védelme, a rendfenn­tartás, a segélynyújtás - a helyi szervek feladata volt. A gazdasági válságból való ki­lábalás után a hatósági légolta­lom kiépítésére vonatkozó jog­szabályt 1935-ben fogadták el. A törvény előírta, hogy min­den magyar állampolgár 14-től 60 évesig nemre való tekintet nélkül, légoltalmi kötelezettség alá esik. A végrehajtás érdeké­ben a legszigorúbb szankció a halálbüntetés is lehetett. Feladata - akár ma is - a „légi­támadások pusztító hatásait csökkenteni képes létesítmé­nyek” építése, üzemeltetése, egyéni védőeszközök, egészség- ügyi, műszaki tűzoltó felszerelé­sek beszerzése, az építési, tűzvé­delmi szabványok, előírások ér­vényre juttatása, a légoltalmi se­gédosztagok megszervezése, fel­szerelése, kiképzése. A hatósági légoltalom szervezetét 1935-36- ban teljesen kiépítették. 1937. december 5-én megala­kult a Légoltalmi Liga. Fő fel­adata a lakosság légoltalmi fel­készítése és a hatósági feladatok társadalmi támogatása volt. A társadalmi háttér azonban a Liga félkatonai jellegét álcázta. 1938 őszétől jelentős óvóhelyépítés kezdődött Buda­pesten, majd a II. világháború ki­törése után mindenütt az ország­ban. Az óvóhelyek költségeit részben az állam, részben a fővá­ros, illetve a vidéki elöljáróságok vállalták, részben áthárították a gyárak, lakóházak tulajdonosa­ira. A bombatámadások megindu­lása után a légoltalom gyorsan és hatékony szervezte meg a men­tést, kárfelszámolását, a sérültek ellátását és a helyreállítást. A szervezet a nyilas hatalomátvé­tellel gyakorlatilag széthullott. A magyar légoltalom újjászervezése 1949. október 18- án történt meg, amikor a szerve­zet a belügyminiszter irányítása alá került. A kormány védelmi kérdéseket tárgyaló testületé megfogalmazta a légoltalom cél­ját: ,Az állampolgárok előkészí­tése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellen­séges támadó fegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására.” A légoltalom szerveit e határozat alapján 1950-51-ben szervezték újjá. A légoltalom szervezete há­rom nagy területet fogott át:- a hatósági légoltalom, amely a tanácsokra épült,- az üzemi légoltalom,-az egész lakosságot átfogó lakóházi önvédelmi csoportok. A légoltalom megbecsülésé­nek fontos állomása volt, hogy a szervezetet fegyveres testületté nyilvánították. 1951 májusában megalakult Budapesten az első katonai alakulat a Központi Lég­oltalmi Zászlóalj, amelynek fel­adata lett az ország lőszer- és bombamentesítése. Az 1962-es őszi kubai kon­fliktus a légoltalom fejlesztését is felgyorsította. A Kormány Hon­védelmi Bizottsága 1962 no­vember 1-jével átrendelte a bel­ügyi tárcától a honvédelmi mi­niszterhez a szervezetet. Fel­gyorsult a szaktechnikával és felszereléssel történő ellátás. 1964-ben formailag is rögzítette az Elnöki Tanács rendelete, amely előírta, hogy a követke­zőkben a légoltalom helyett az új tevékenység célját és jellegét tel­jesen kifejező polgári védelem nevet és fogalmat kell használni. A magyar polgári védelem 1972-re a korszerű követelmé­nyek színvonalára emelkedett. 1972 januárjában alakult meg a Hátországvédelmi Alakulatok Parancsnoksága, átvette a pol­gári védelem összes katonai szervezetét, kivéve a fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi, járási törzseket és raktárakat. Az 1976. évi Honvédelmi Törvény a polgári védelmi köte­lezettségeket az „elemi csapások és más rendkívüli események" időszakára is kiterjesztette. 1977 december 13-án Genf- ben Magyarország is aláírta az 1949. évi Genfi Egyezmények kiegészítő jegyzőkönyveit. A szerződést ’89-ben az Ország­gyűlés ratifikálta. A jegyző­könyvek szerint a polgári véde­lem fogalma: minden olyan hu­manitárius feladat, amelynek az a célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellensé­geskedés, a háborús cselekmé­nyek, a katasztrófák ellen és se­gítse azok közvetlen hatásainak leküzdésében, a túlélés feltétele­inek biztosításában. Az új védelmi doktrína meg­fogalmazásával egyidejűleg ’90 júüusától a polgári védelmi igazgatás a honvédelmi tárcától a belügyi tárcához került át. Hosszú vita után rendeződött a polgári védelem Belügyminisz­tériumon belüli helye. Megfo­galmazódott: a polgári védelmi munka állami feladat, a Polgári Védelem Országos Parancsnok­sága saját hatáskörében önálló­ságot élvez. Jelenleg folyamat­ban van a polgári védelmi tör­vény elfogadtatása, ami mér­földköves változást ígér a szer­vezet életében. I I * f

Next

/
Thumbnails
Contents