Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-01 / 298. szám
6 Dünántúli Napló Lahti 1995. november 1., szerda A minőséget tartjuk fontosnak Interjú Seppo Valisaiéval, Lahti város polgármesterével- Két évtizeddel ezelőtt testvérvárosunk még a negyedik legnagyobb városa volt Finnországnak. Akkor megcélozták a százezres szám gyors elérését. Azonban Lahti lejjebb csúszott a városok népesség szerinti ranglistáján. Hogy történhetett ez?-Valóban, mintegy húsz esztendeje Lahti az ország negyedik nagyvárosa volt. Ezt követőn azonban egyrészt számos új város fejlődött ki, például Espoo és Vantaa, amelyek nagyságukat tekintve Lahtinál nagyobbak. Másrészt pedig a falvak is fejlődésnek indultak Lahti környékén, ezek magukhoz vonzották a lakosságot Lahtiból. Ez a folyamat szintén hozzájárult ahhoz, hogy városunk nem érte el a remélt százezres lélekszámot. Megemlítendő az is, hogy Lahti város környéke - egy viszonylag kis, 25 km-es sugarú körben, a középpontban városunkkal - erőteljes fejlődésnek indult. Itt mintegy 155 ezer ember él, s elégedettek vagyunk ezzel a lakosságszámmal. A minőséget tartjuk fontosnak, nem a mennyiséget.- Ön hosszú idő óta Lahti polgármestere. Mi az, amire szívesen emlékezik vissza, s mit felejtene el leginkább?- Tizenöt éve vagyok Lahti polgármestere, s azon kérdésére, hogy mi volt a legkellemesebb emlék, azt mondanám, hogy természetesen számos olyan kedves dolog van, amit szívesen kiemelnék. Talán a kultúrának és a felsőoktatásnak a nyolcvanas években való fejlesztése az, ami a leginkább az emlékezetemben "marad mint jövőt építő cselekedet. A kérdés második felére tulajdonképpen nem is tudok pontos választ adni, ugyanis az embereknek a munkával töltött élete olyan, hogy nem sikerülhet minden.- Korábban a Lahti és Pécs közötti együttműködés igen élénk volt, ez azonban az elmúlt években a minimálisra csökkent. Az Ön véleménye szerint mi lehet ennek a legfőbb oka ?- Meg kell vallanunk, hogy az utóbbi években valóban meglehetősen döcögött az együttműködés városaink között. Ennek többek között Unió tagjává válik, akkor az együttműködés minden bizonnyal sokféle területen, sokféleképpen újra megindul.- A városok közötti kapcsolatokat elsősorban az idősebbek és a középkorúak ápolják. Seppo Välisalo polgármester a személyekben bekövetkezett változások lehetnek az okai. Úgy gondolom, hogy immár jobb és aktívabb irányba haladunk, és nagy várakozással tekintünk az elkövetkező évek elé. És ha úgy adódik, hogy Magyarország is az Európai Tett-e valamit Lahti azért, hogy a fiatalabbak is bekapcsolódjanak az együttműködésbe?- így igaz. Az együttműködésben a közép- és az idősebb korosztály veszi ki leginkább a részét. Természetesen, javulást várunk e területen. Lahtiban voltak fiatalok, akik érdeklődést mutattak a városok közötti ifjúsági csereutazások és más cserék iránt, de túl sok eredményt nem tudtunk elérni. Hosszabb időtávot tekintve azonban minden bizonnyal ezen a területen is javulni fog a helyzet.- Mióta és hogyan készült Lahti a 90. éves jubileumra?- Már egy éve készülünk az ünnepségsorozatra, amelynek a csúcspontja november 1-jén, a várossá avatás napjának évfordulóján lesz. Szoros munkaprogramot dolgozott ki a külön e célra létrehozott jubileumi munkacsoport.- Mik a város tervei az évezred utolsó öt évére, és mire készülnek az új évezred elején ?- Legfontosabb feladatunk a munkanélküliség csökkentése, illetve a munkaerőhelyzet javítása, továbbá a város erős gazdaságának fenntartása. Ami pedig a beköszöntő évezredet illeti, elsősorban sportcélkitűzések jutnak eszembe, köztük a 2001. évi sívilágbajnokság és a 2006. évi téli olimpiai játékok megpályázása. Ezek a legfontosabb célkitűzések Lahti jövőbeni fejlődése szempontjából. Ahhoz, hogy mindezeket el is tudjuk érni, minden lehetségesét meg kell tennünk. Ezek azért is fontosak városunk számára, mert ezekhez központi pályázatok útján támogatást nyerhetünk el, hisz egyedül a város nem tudná azokat megvalósítani. Dr. Végh József Finn-magyar barátság A Pécsi Magyar-Finn Társaság szeptember végén egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett meg Lahti várossá nyilvánításának 90. évfordulójáról. Jouko Heinonen, a Lahti Városi Múzeum igazgatója az egyesület klubestjein és oktatási, köz- művelődési intézményekben tartott előadásokat a testvérváros történetéről, s vendégük volt Ahti Lamminmäki, a Finn- Magyar Társaság Lahti Szervezetének egykori elnöke is, aki Lahti és Pécs kapcsolatainak kezdeteire emlékezett vissza. 7^ November 29-én a Nevelők Házában rendezi következő klubestjét a társaság. Ekkor kerül sor a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója forgató- csoportja által a 90. éves jubileum augusztus 26-i szabadtéri rendezvényeiről készített riportfilmjének sugárzás előtti vetítésére. Bárány György operatőr és Hárságyi Margit szerkesztő-riporter mellett meghívták élménybeszámolóra dr. Páva Zsolt polgármestert is, aki Pécs képviseletében részt vett az eseményeken. 7^ A Pécsi Magyar-Finn Társaság közvetítő szerepet vállalt abban, hogy a Finn-Osztrák Társaság Lahti Szervezetével és az Osztrák-Finn Társaság Steiermarki Szervezetével együtt elősegítse, hogy a Pécs- Lahti és a Pécs-Graz testvérvárosi együttműködés mellett kialakuljon Lahti és Graz partner- kapcsolata is. Ez év augusztusában a Pécsi Magyar-Finn Társaság elnökének Seppo Välisalo lahti polgármester elmondta, hogy ma erre nagyobb az esély, mint a Grazban három éve megfogalmazódott kívánság felvetésekor. Ugyanis Lahti a legközelebbi jövőbeni új testvérvárosát mindenképp az Európai Unió tagországaiból választja. A pécsi finn barátok huszonkettedik éve működő közösségének tagjai és más érdeklődők az idén is részt vehetnek finn nyelvtanfolyamon. Érdeklődni a 330-853-as telefonon lehet. A finnül tanulók részére három- évenként intenzív nyelvtanfolyami csereutazást szerveznek Éahtiba. 1996-ban a testvérvárosban magyar nyelvet tanulók csoportját várják Pécsre. Ez évben is megrendezik az egyesület a Pikkujoulut, a kiskarácsonyt. A Nevelők Házában tartandó december 13-i műsoros klubestre - amelyen karácsonyi finn italokat és édességeket is ízlelhetnek a résztvevők - meghívják a NOKIA cég nemrég létesült pécsi üzemének már itt dolgozó finn alkalmazottait és családjukat. December 12-től 15-ig Baranyába látogat Sirkku Harra, a savonlinnai művészeti és háztartási szakiskola igazgatója. Sirkku Harra az itteni népművészetfel ismerkedik és előadásokat, bemutatókat tart. A 90 éves város A Magyarországon ismert finnországi útikönyvek általában úgy kezdik Lahti múltjának bemutatását, hogy a város története nem bővelkedik jelentős eseményekben. 1672-től 1727- ig vásárok színhelyeként ismert. A századfordulón még jelentéktelen kis hely, noha már századok óta rajta keresztül vezetett a turku-viipuri út, s 1869- től - mint a Riihimáki-Szentpé- tervár között épített vasútvonal egyik állomása - elsők között kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe. 1878-ban a Hollolá- hoz tartozó kis faluból nagyközség lett, majd 1905. november 1-jén - ma kilencven esztendeje - városi rangot kapott. Ekkor még csak két és fél ezer lakosa volt. Ipar és kereskedelem Lahti ipari és kereskedelmi város. A foglalkoztatottak jó 30 százaléka az iparból él. A város mint kereskedelmi központ kielégíti tágabb vonzáskörzetének közel 200 ezer lakosát. Legnagyobb hagyománya a fa- feldolgozásnak, a bútoriparnak (ASKO, ISKU) van. De nagy fontosságú a gépgyártás, fémipar (RAUTE), a ruhaipar (LUHTA) és az élelmiszergyártás (OULULAINEN). Egész sor exportorientált régebbi vagy újabb cég működik Lahtiban: Halton, Kemppi, Tekno- ware, Stola, Rammer stb. A felsőfokú képzés elsősorban a Helsinki Egyetem lahti tagozata néhány évvel ezelőtti megnyitásának köszönhető. De magas színvonalú a régebbi hagyományokra visszatekintő kereskedelmi felsőiskolai oktatás is. A NEOPOLI Technológiai Központ pedig a legújabb konw-how-k kidolgozásáról és terjesztéséről gondoskodik. Élénk kulturális élet Lahti nemzetközileg elismert kulturális rendezvényeiről. A nemzetközi orgonahetet (amely egyúttal a skandináv országok komponistái orgonaműveinek versenye is) az idén nyáron hu- szonharmadszor rendezték meg. 1963-tól 17 alkalommal került sor a mukkulai turistacentrumban az írók nemzetközi szemináriumára, amely sokáig a Kelet és a Nyugat alkotóinak jelentős párbeszéd-fórumaként is szolgált. Nemzetközi részvétellel zajlik a piactéren (a torin) felállított sátorban a jazz-tori, a „dzsessz-piac” is. Sok külföldi előadóművészt vonz a mukkulai slágerfesztivál, és sok országból küldik el munkáikat a grafikusművészek a Plakát Bi- ennáléra. Jól hangzik a határokon túl is a Lahti Városi Színház, a Formatervező Intézet és az Osmo Vänskä vezette Városi Szimfonikus Zenekar neve. A város jónéhány képzőművésze Pécsett-Baranyában is kiállított vagy alkotott ösztöndíjasként: Olavi Lanu, Matti Koskela, Marja-Liisa Mäkipentillä, Re- ino Hietanen és sokan mások. Téli olimpia 2006-ban? Az osloi Holmenkollens mintájára 1922-ben Lahtiban télisport-központot alapítottak. Összesen 13 síugró-sánca, 50 krn-nyi megvilágítható sípályája van a városnak. A síugrást hatéves korban kezdik el. Ekkor el is kell kezdeni, így lehet csak olyan sportolói karriert elérni, mint Toni Nieminen, Jari Puikkonen, Veikko Kaukko- nen. A város 1926-tól 5 alkalommal volt házigazdája az északi számok sívilágbajnokságának és kétszer a biatlon vb- nek. Most megpályázták a 2001. évi sívilágbajnokságot és számítanak arra, hogy 2006- ban a norvégiai Lillehamerral vagy az NSZK-beli testvérvárosukkal, Garmisch-Partenkir- chennel együtt megszervezhetik a téli olimpiai játékokat. A nagyszerű, modern sport- létesítmények (szabadtéri és fedett stadionok, uszodák, jégcsarnok stb.) más nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmassá teszik Lahtit. Még a jövő évezredre tervezett világrendezvények előtt sor kerül a városban más jelentős nemzetközi sporteseményekre: 1998- ban 40 országból 5-600 sportolót és edzőt várnak a súlyemelő világbajnokságra, 1997-ben pedig házigazdái lehetnek az ifjúsági kenu világbajnokságnak, amelyhez ideális feltételeket biztosít a Joutjärvi tó kenuközpontja. Szintén két év múlva rendezik meg az úgynevezett világjátékokat. 70 ország 2500 sportolója olyan sportágakban méri össze tudását, amelyek kevésbé elterjedtek, s nem szerepelnek az olimpiai számok között, mint pl. az aerobic, az aikido, a body-building, a teke, a triatlon, a görkorcsolya, a vízisí stb. Végh J. Az Alvar Aalto tervezte Ristin kirkko (Kereszt templom) Lahti jelképévé váló síugrósáncok
