Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-01 / 298. szám

1995. november 1., szerda Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Kincset érő kincstár Emelkedő adótételekről vitázik a Ház Tudjuk, elégedetlenek sok százezren Horn Gyulát a MÚOSZ vezetői fogadták Üj javaslat a családi pótlék rendszeréről és mértékéről Húszezer forint a jövedelemhatár Értesülésünk szerint a héten új, részletes javaslat kerül a kormány elé a családi pótlékról és a családok támogatásának rendszeréről. Ez a korábbinál magasabb jövedelemhatárhoz igazítaná a gyerekek után adható összegeket. A fejenként 20 ezer forintnál nagyobb jövedelmű 1, illetve 2 gyermekes családok a juttatásban nem részesülnének. Ha az elgondolás törvényerőre emelkedik, akkor a korábbinál szélesebb kör lesz jogosult a családi pótlékra. Igényelhetik például a nevelőszülők, vagy azok a bevándoroltak, akik ál­landó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal ren­delkeznek. A javaslat szerint nem szükséges hat hónapot várni az igény benyújtásával, amennyiben a jövedelem- csökkenés előreláthatólag hat hónapnál hosszabb ideig tart. Az egy főre jutó jövedelem számításánál a családtagok közé számíthatók a rokonok, akiknek eltartásáról az igény­lőnek kell gondoskodnia. Három jövedelemsávot ha­tároztak meg a pótlék meg­adásához. 18 500 forintos egy főre jutó nettó jövedelemig az 1 gyermekes családnak 2750 forint, az 1 gyermekes egye­dülállónak 3250 forint, a 2 gyermekes családnak 3250 fo­rint, a 2 gyermekes egyedülál­lónak 3750 forint, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyer­mek után 5100 forint a pótlék. A második, nettó 18 501 és 19 250 forint közötti jövedelmi sávba tartozók esetében az 1 gyermekes családnak 2000 fo­rint, az 1 gyermekes egyedülál­lónak 2300 forint, a 2 gyerme­kes családnak 2300 forint, a 2 gyermekes egyedülállónak 2700 forint, a tartósan beteg fogyatékos gyermek után 3600 forint a családi pótlék. A 19 250 és a 20 ezer forin­tos egy főre jutó nettó jövede­lemmel rendelkezőknél az 1 gyermekes családnak 1100 fo­rint, az 1 gyermekes egyedülál­lónak 1300 forint, a 2 gyerme­kes családnak 1300 forint, a 2 gyermekes egyedülállónak 1500 forint, a tartósan beteg, fogyatékos gyermek után 2100 forint a családi pótlék. A 3 és többgyermekes csalá­doknál gyermekenként 3750 forint, az egyedülállóknak 3950 forint a családi pótlék, jö­vedelemhatártól függetlenül. A tartósan beteg, fogyatékos gyermek után járó családi pót­lék 5100 forint. Az előteijesztők szerint az új rendszert jövő év májusától le­hetne bevezetni. (Lantos) Az Országgyűlés tegnap megkezdte az államháztar­tási törvény módosításának tárgyalását. A legfontosabb változás, hogy megszűnik a költségvetési tá­mogatások ellátmányszerű ki­utalása és az önálló bankszám­lákon történő pénzgazdálkodás. Helyébe egy új szervezet, a kincstár által működtetett utó­lagos számlakifizetési rend lép. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átmenetileg szabad pénzösszegeket bankba téve, a kamatok nem az egyes költség- vetési intézményeket, hanem a kincstárt illetik meg. Az átala­kítástól több tízmilliárd forintos megtakarítást remél a kormány. A személyi jövedelemadót kivéve megkezdődött vala­mennyi más adónem módosítá­sának a vitája is. Akar László pénzügyi államtitkár elmondta: az adórendszer változtatására azért van szükség, hogy javul­jon a fizetési és külkereske­delmi mérleg. Mérséklődjék az infláció, folytatódjék a jövede­lem-átcsoportosítás a vállalko- , zások és a befektetések javára, az államháztartás hiánya pedig az országban előállítóit érték (GDP) négy százalékára csök­kenjen. Alapvető cél a fekete gazdaság visszaszorítása. A ja­vasolt módosítá sok korrekciós jellegűek, így az adórendszer alapjaiban változatlan. Megmarad a társasági adó 18 százalékos kulcsa, s fenntartják a beruházások ösztönzését. Va­lamennyi befektetőnek előnyös lesz a termelést szolgáló gépek gyorsított leírásának megenge­dése. A magas munkanélküli­ségű településeken akár száz- százalékos adókedvezménnyel is történhet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása válto­zatlanul hagyja az áfakulcsokat, a bevétel növelését az adó alap­jának kiszélesítésével, bővítésé­vel igyekszik elérni. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítása adóemelést tartalmaz: 1996- tól a kőolajtermékek, az ége­tett szeszes italok, a sör és a cigaretta adója 15 százalékkal nő, ami azonban kisebb a jövő évre számított inflációnál. Erősödni fog a települési önkormányzatok adókivetési joga. A törvényben megadott mértékek között az önkor­mányzatok rendeletben álla­píthatják meg a gépjárműadó tételét. A személygépkocsik­nál az éves adótétel 5 ezertől 12 ezerig, a tehergépkocsiknál 16 ezertől 40 ezer forintig ter­jedhet. (simonffy) (Folytatás az 1. oldalról) lakosság döntő többsége meg­érti, nincs más út, a társadalom nem utasítja el a programot. Az MSZP-n belül kialakult helyzetet értékelve rámutatott, hogy parlamenti frakciójuk szinte teljes létszámban egye­tért a miniszterelnök által egy­ségesnek minősített kormány intézkedéseivel, az pedig ter­mészetes, hogy népszerűtlen döntések meghozatalakor feliz­zanak a párton belüli viták. A november végi kongresszus sok kérdésre ad majd választ, s má­jusban, ha szükséges tisztújítás is végrehajtható - jelentette ki. A saját pozícióját firtató kér­désekre elmondta, a pártbeli tisztségére vonatkozó vélemé­nyekkel nem foglalkozik, lekö­tik a kormányzati feladatok, miniszterelnökségével kapcso­latban leszögezte: „bárkit le le­het váltani alkotmányos, de­mokratikus úton”. A kormányátalakításról el­mondta, Kiss Pétert felkérte a lemondott Kósáné Kovács Magda helyére a Munkaügyi Minisztérium élére. Kiss Péter egyelőre tájékozódik. Egyéb­ként „eszem ágában sincs vál­A rendszerváltozás után a poli­tikai intézményrendszer meg­változása viszonylag könnyen és gyorsan lezajlott, kialakuló­ban van a magántulajdonon alapuló társadalom, ám a nagy elosztási rendszerek megválto­toztatni, s remélem nem is lesz rá okom” - zárta le a témát. Az eredeti kormányprogra­mot számonkérő kérdésre úgy értékelt Horn Gyula, hogy alapvetően annak mentén ha­ladnak, természetesnek érezte, hogy korrigálni is kellett, döntő többségében „nem a butasága­ink miatt”. Az aktuálpolitikai kérdések között a Kiskegyed főszerkesz­tője - némi derültség közepette - a miniszterelnök szabadidejé­zása, mindaz, ami a minden­napi életet meghatározza, ké­sésben van. Az MSZP számára az a nagy kérdés, jó-e, ha a szo­cialista párt látja el ezt a felada­tot a szociáldemokrata politiká­jával - vetette fel Szekeres FOTÓ; FEB/DIÓSI IMRE ről, a nőkről alkotott vélemé­nyéről érdeklődött. Szabadideje alig van, de önként vállalta, nem sajnáltatja magát - hang­zott a válasz. A nők nagy hatás­sal vannak rá, „mindenekelőtt esztétikai szempontból”, és na­gyon figyel rájuk, mert sokkal bölcsebbeknek tudja őket mint a férfiakat. Terv szerint hasonló sajtótá­jékoztatón a miniszterelnök de­cember 19-én lép az újságírók és a nyilvánosság elé. G. G. Imre kedden Szegeden. Az MSZP alelnöke szerint erre a kérdésre a válasz igen, mert ép­pen a szociáldemokrata politika alapján lehet a szükséges válto­zásokat előkészíteni és végre­hajtani. Megállapodtak az MSZP és az SZDSZ képviselői az idei törvényalkotási menetrendről. Szándékaik szerint a következő hetekben a költségvetés és a hozzá tartozó adótörvények, va­lamint az államháztartási tör­vény kap elsőbbséget. Továbbra is vita dúl a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti bértárgyaláson. Kedden a munkáltató csak annyiban változtatta meg korábbi javasla­tát, hogy 1996. december 31- éig hajlandó meghosszabbítani a kollektív szerződés hatályát. De ehhez is feltételeket szabott. Állománygyűlést tartanak mától mintegy félszáz helyőr­ségben. A Honvédelmi Minisz­térium és a Magyar Honvédség vezetői ezeken jelentik be a haderő átalakításával kapcsola­tos helyi feladatokat. Általában laktanyabezárásokról, leépíté­sekről, áthelyezésekről szólnak, de lesznek olyan helyőrségek is, ahol növelik a katonák lét­számát. Ezek közé tartozik Tata, ahol az egyik leendő NATO-dandárt alakítják ki. Átlagosan 35 százalékos, számos gyógyszer esetében vi­szont ennél jóval nagyobb drá­gulásra számíthatunk jövőre, ha az egészségbiztosító 1995-ben csak 70 milliárd forintot fordít­hat gyógyszerár-támogatásra. A Népjóléti Minisztérium 75, más szakemberek pedig 82 mil­liárd forintos keretet tekintené­nek elfogadhatónak. Egyelőre nem adják el a Recski Ércbányát. Az értékesí­tési tenderre jelentkező konzor­ciumok ugyanis a valódi érték­nél nagyságrenddel kisebb ajánlatot tettek. Visszakapta a Magyarok Vi­lágszövetsége a Religion Kft.- nek kölcsönadott 60 millió fo­rintot, s a pénzből megkezdték a Benczúr utcai székház felújí­tását. Ezt a szervezet tegnapi tá­jékoztatóján jelentették be. Jogerőssé vált tegnap annak a kolumbiai állampolgárnak az ítélete, aki idén januárban - 116 lenyelt gumikapszulában - 1170 gramm kokaint akart ha­zánkon át Olaszországba csem­pészni. A bíróság döntése sze­rint 3 és fél év börtönben letöl­tendő szabadságvesztés vár rá. Vonatdobálókat fogtak el. Újabb vonatdobálókat fogtak el hétfőn délután a Rákospalota- Újpest vasútállomáson. Az öt fiatalkorút a helyszínen dol­gozó váltókezelő segítségével a rendőrség fogta el. A fiatalok nem csak a vonatokat dobálták meg, hanem a vágányokra is ki- sebb-nagyobb köveket raktak. A rendőrség és a MÁV szakér­tői az ügyben tovább folytatják a vizsgálatokat. A kukoricától a jelképekig Gyors kérdések, gyors miniszteri válaszok Az Országgyűlésben az azonnali kérdések órájában tegnap is érdekes témákról zajlott a képviselők és a mi­niszterek vitája. Bogárdi Zoltán (MDF) szóvá tette, hogy a kormány csak október 20-án adta ki azt a rendeletet, amely engedély­hez kötötte a kukorica export­ját, jóllehet már augusztusban látható volt, a Dunától keletre eső területeken kiégtek a táb­lák. Ráadásul a háromnapos ünnep miatt 25-én, amikor a rendelet hatályba lépett, a ha­tárokon még nem volt kézben a közlöny, s ebből óriási ká­osz keletkezett. Lakos László földművelés- ügyi miniszter elnézést kért a fuvarozóktól, akiknek való­ban indokolatlanul kellett vá­rakozniuk. Úgy vélte: au­gusztusban még nem lehetett pontosan látni a majdan kia­lakuló helyzetet. A kukorica külföldi értékesítési lehető­ségeit alapvetően az hatá­rozza meg, hogy mennyi ta­karmánybúza megy exportra. Az intézkedés a miniszter szerint idejében történt, a ha­zai állatállomány ellátásához szükséges takarmánnyal ren­delkezik az ország. Deutsch Tamás (Fidesz) azt kérdezte a belügyminiszter­től, miért nem indult rendőri eljárás sem a Ferencvá­ros- Aj ax labdarúgó-mérkő­zésen horogkeresztes zászlót kifeszítő huligánok, sem az október 23-án Budapest főút­vonalain fasiszta jelképekkel demonstrálok ellen. Kuncze Gábor válaszában elmondta: az ide vonatkozó tiltó törvény tételes felsoro­lást tartalmaz, amiben sem nyilasindulók éneklése, sem a jellegzetes karlendítés nincs benne, a rendőrség ezért jogi értelemben tehetetlen. A ho­rogkereszt ellen felléphettek volna, de azt a rendezők rendkívül gyorsan eltüntették. Feljelentés nem érkezett. A kormány egyébként már feb­ruárban benyújtotta a parla­mentnek a kérdéssel kapcso­latos törvényjavaslatát. S. Á. Szekeres Imre Szegeden Elmarasztalták a Szerencsejáték Rt.-t és az Objektív stábját Szerencsétlen szerencsések Szakmai és technikai hibák sorozatát követte el a Magyar Te­levízió Objektív című műsora és a Szerencsejáték Rt., amikor nyilvánosságra kerültek a lottónyertesek azonosítását lehetővé tevő adatok. Erről számolt be dr. Majtényi László, az Ország- gyűlés adatvédelmi biztosa a vizsgálatot követően. Az ombudsman elmondta: megállapítható volt, hogy az Objektív stábját a nyertes szel­vény megtalálásáról a Szeren­csejáték Rt. egyik alkalmazottja értesítette. A nyertesek nevét és címét tartalmazó szelvényt nem véletlenül „szemlélhette meg” a kamera, hanem hosszasan lát­hatóvá tették számukra. Tévesnek bizonyult az a vé­dekezés is, hogy a szelvény hát­lapjának kitöltésével a fogadó felhatalmazást nyújt adatainak közzétételére. A szelvény - mai napig forgalomban lévő - szö­vege ugyanis ellentétes a lottó­zás új részvételi szabályzatával. Sem a Szerencsejáték Rt.- nél, sem a televíziónál nem iga­zolódott a munkatársak szán­dékossága a jogosulatlan adat­kezelés bűntettében, így emiatt nem indítanak ellenük eljárást. A nyertesek azonban polgári peres úton - az Adatvédelmi törvény megsértése miatt - kár­térítési igényüket érvényesíthe­tik a Szerencsejáték Rt.-vel, il­letve a Magyar Televízióval szemben. (Nem valószínű egyébként, hogy ezt a szeren­csés, vagy most már inkább szerencsétlen emberek megte­szik, hiszen máris épp elég bajt okozott nekik a telitalálat.) Dr. Majtényi László elren­delte, hogy a lottószelvényekről mielőbb töröljék a nyilvános­ságra hozatalra vonatkozó nyi­latkozat szövegét, amely sérti az információs önrendelkezési jogot, ezért érvénytelen és meg­tévesztő. Szabályozni kell a Szerencsejáték Rt. falai között a sajtó jelenlétének határait és ki kell dolgozni annak a részle­teit, miként őrizhető meg a já­ték titkossága. Az adatvédelmi biztos kérte, hogy a közszolgálati televízió­zásban fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a magánszféra jogainak tiszteletben tartására. (Németh) Az ’56-os forradalmi örökség őrzőinek kitüntetése. Göncz Árpád köztársa­sági elnök kedden tizenkét ismert személyiségnek nyújtotta át a Nagy Imre-emlékplakettet. Képünkön az államfő Petri György költőnek adja át a magas elismerést, fotó: feb/hajdu andrás * •f *

Next

/
Thumbnails
Contents