Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-21 / 318. szám

10 Dtinántúli I^apló Gazdaság 1995. november 21., kedd A baranyai építőipari cégek bizakodóan várják az építés kezdetét fotó: laufer László Tőkeemelés után Európa legnagyobb autópálya építkezése indul el A minisztérium nem tartja megalapozottnak a vállalkozást Lotz Károly, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter eny­hén szólva nem tartja megalapozottnak a Déli Autópálya Rt. pénzügyi hátterét, ám ettől függetlenül, ha az anyagi fedezetet előteremtik, eljárásjogi akadálya nem lesz az építkezés meg­kezdésének. Vagyis a főhatóság engedélyezi a koncessziós eljá­rás megkezdését. __________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE N agy repülések és bukások a tőzsdén Eseménytelen volt az el­múlt hét a Budapesti Ér­téktőzsdén. A jegyzett és a forgalmazott! kategória összes forgalma 1,1 millió forint alatt maradt, s a BUX-index sem mozdult el az 1505-1515 pontos sáv­ból. A kárpótlási jegyek piacán sem történt semmi változás: a szokásosnál csupán árnyalattal maga­sabb, 46 millió forintos forgalom mellett az árfo­lyam 171-172 forinton sta­bilizálódott. A jegyzett kategória legsike­resebb részvénye a Richter Gedeon volt, melynek árfo­lyama a hét elejei 2060 forint­ról 2235 forintra emelkedett, ami 8,5 százalékos hozamot jelent. Ez a kedvező változás minden kétséget kizáróan an­nak tudható be, hogy a társa­ság -nemzetközi részvényki­bocsátásán a befektetők oly nagy érdeklődést tanúsítottak, hogy a felajánlott részvény- csomag nem volt elegendő a kereslet kielégítésére. A helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy november 20-tól Magyarországon is lehet je­gyezni a papírokat, mégpedig a jelenlegi tőzsdei árfolyam alatt mintegy 10 százalékkal (2000 forintos áron). Az Egis árfolyama 3360-ról 3410 forintra emelkedett, a megszokott magas, 262 millió forintos forgalom közepette. Szintén emelkedésről szá­molhatunk be a Graboplast piacáról: a hét eleji 1760 fo­rintos nyitóárra 1820 forintos záróár következett. Ez arra utal, hogy az árfo­lyam hetek óta tartó gyengél­kedésének - a piaci kereslet élénkülése folytán - vége szakadhat, jóllehet, a heti 42 millió forintos forgalom még mindig viszonylag alacsony­nak tekinthető. Az említett papírokkal szemben esett a Danubius (1235-ről 1200-ra), a Fotex (127-ről 115-re), az IBUSZ (925-ről 900-ra), a Pick Sze­ged (6035-ről 5950-re) és a Zalakerámia árfolyama (3050-ről 2900-ra). így nem csodálkozhatunk azon, hogy a részvénypiac egészét reprezentáló BUX- index - a gyógyszergyári pa­pírok emelkedése ellenére - nem nőtt. A forgalmazóid kategória papírjainak árfolyama túl­nyomórészt változatlan ma­radt, eltekintve attól, hogy az Agrimpex 14 000 forintról 12 000 forintra esett. Az elmúlt héten megtartott diszkont kincstárjegy-aukció­kon az átlagos hozamok to­vább mérséklődtek. így az 1 hónapos papír 28,87 százalé­kos (29,12 százalék), a 3 hó­napos 29,69 százalékos (29,83 százalék), a 6 hónapos 30,54 százalékos (30,72 szá­zalék), illetve a 12 hónapos 31,41 százalékos (30,72 szá­zalék) hozamot fizet. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség A csődtörvény csődje Iparjogvédelmi ankét Pécsett Iparjogvédelmi ankétot tart a mai napon 10 órától a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara a Tettye-irodaházban (Dr. Majorossy u. 36). A ren­dezvényen szó lesz a magyar szabadalmi törvény fejlődésé­ről, a szabadalmi bejelentések gyakorlatáról és átfutási idejé­ről, a termék védjegyek szere­péről és baranyai vezető cégek ismertetik tapasztalataikat a témakörben (Geopard Kft., Boly Rt., Fordán Kft., stb.).Ugyanakkor a kamara is tájékoztatja az érdeklődőket, miként segíti az innovációt, mi­lyen pályázati rendszerek, ipar- jogvédelmi, szabványügyi szolgáltatások állnak a vállal­kozók rendelkezésére. A kamara a vállalkozókért A kamarai tevékenység a vál­lalkozók szolgálatában - Té­nyek, lehetőségek a kamarai szolgáltatások hasznosításában címmel tart ma 15 órától elő­adást a Pátria Szállóban dr. Sík­fői Tamás, a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara főtit­kára. Az ingyenes rendezvényt a Vezetés Tudományos Társa­ság Baranya Menedzser Clubja szervezi. Vezetőképzés minden cégnek A korábbinál szélesebb körű továbbképzést szervez a Phare- program keretében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Az 1993-94-ben mintegy öt­száz felső szintű vezető szá­mára szervezett sikeres képzés folytatásaként 1995 novembe­rétől 1997 júliusáig ezer kö­zépvezetőnek tartanak újabb tanfolyamokat. A vállalatok előtt álló válto­zások során sok új feladat vár a középvezetőkre. Az irányítási technikák elsajátítását is előse­gítő programot minden 50-nél több alkalmazottat foglalkoz­tató magyar vállalat igénybe veheti, függetlenül attól, hogy állami, magán, szövetkezeti, dolgozói vagy önkormányzati tulajdonban van-e. A képzés anyagi fedezetét az Európai Unió a Phare-program keretében 2,7 millió ECU-val - 465 millió forinttal - biztosí­totta. A tanfolyamon részt ve­vők cégeinek jelképes összeg­gel, csupán tízezer forinttal kell hozzájárulniuk a költségekhez. A képzésre meghirdetett pá­lyázatot a Számaik Open Busi­ness Scool nyerte, a tanfolya­mokat folyamatosan szerve­zik. Ferenczy Europress A Baranyát is érintő, szinte az egész Magyarországot át­szelő autópálya építésére szer­veződött részvénytársaság azt tervezi, hogy rövid időn belül 2,5 milliárd forintra emeli alap- tőjkéjét, ezzel megteremtődnek a pénzügyi feltételek a munkák elkezdésre. A tervek szerint az építkezéseket a Dél-dunántúlon kezdenék, innen haladnának fokozatosan kelet felé. Kétség­telen, az összekötő út megépí­tése Magyarország jónéhány te­rületét kedvezően érintené, hi­szen ezzel a települések elérhe­tősége javulna, nem beszélve az egyéb kereskedelmi létesítmé­nyek vállalkozói hasznáról. Nem véletlen tehát, az érintett területeken lévő önkormányza­A gyakran kényszerű helyzet­ben született vállalkozásoknak számolniuk kell vele, hogy nem minden családtag tudja meg­szerezni a szükséges szolgálati időt, s emiatt gyarapszik az el­látatlanul maradó gazdálkodók száma. A mezőgazdasági mun­kák - főként a növénytermesz­tők jó része „beszállt” az alap­tőkébe. Lotz Károly miniszter vi­szont nem tartja megalapozott­nak a társaság pénzügyi hátte­rét, szerinte a néhány milliárdos tőkével nem érdemes ekkora vállalkozásba belefogni. Az au­tópályáról szóló elképzeléseket tudomásul vették, de sokáig he­zitáltak, komolyan vegyék-e a beruházási terveket. Végül úgy döntöttek, állami hozzájárulást nem igényeltek, ha össze tudják szedni a minisztérium számítá­sai szerint több mint ezer milli­árd forintot, eljárásjogi akadá­lyokat nem gördítenek a vállal­kozás sikere elé, engedélyezik a koncessziós pályázatok kiírá­sát. tés és a kertészet - idényjelle­géből ered, hogy októbertől márciusig alig akad tennivaló. Korábban a mezőgazdaság­ban a szolgálati időt úgy számí­tották, hogy aki 1000-1500 órát ledolgozott, az egy nyugdíjévét szerzett. Most a szolgálati időt egységes elvek alapján számít­Debreceni Ferenc, a Déli Au­tópálya Rt. (Dap Rt.) vállalko­zási igazgatója a miniszter vé­leményét elhamarkodottnak tartja, hiszen az ígért tőkeeme­lést még nem hajtották végre, ennek - véleménye szerint - csak az idő szabhat határt, az is lehet, hogy még ebben az évben megtörténik. Azt meg végképp torznak tartja a vállalkozási igazgató, miszerint a 723 kilo­méter hosszú autópálya költ­sége ezer milliárd forintnál is többe kerülne, számításaik sze­rint mindent egybevetve is csak 3 milliárd dollár lesz a költség, mely jelenlegi átszámítással közel 400 milliárd forintot je­lent. Mindenesetre fedezetlenül milliárdok röpködnek ide-oda, a minisztérium viszont ennek ellenére sem zárkózik el az S-9- es jelzéssel a valamikor a ködös távolban megépülő autópálya építés támogatásától. Békéssy G. ják valamennyi munkavállaló­nak, így a mezőgazdaságban sokan lesznek olyanok, akik - mivel évente csupán hat hóna­pot dolgoznak - csak két év alatt tudnak megszerezni egy szolgálati évet. A nyugdíjkorhatárhoz kö­zelgő magángazdálkodók, leendő agrámyugdíjasok érthe­tően félnek a jövőtől. Ezért sür­geti az érdekképviseleti egyesü­let különféle megoldások, ja­vaslatok kidolgozását, és a tör­vényalkotók elé terjesztését. Újvári Gizella Sem a törvény, sem pedig a hozzá kapcsolódó jogszabályok nem működnek a kívánt haté­konysággal - jelentették be a felszámolók, vagyonfelügye­lők, csődmenedzserek és végel­számolók konferenciáján, ahol a szakemberek osztották meg egymással tapasztalataikat. A megbeszélés a Pénzügy­minisztériumot képviselő Sza­kács Tibor vitaindító előadásá­val kezdődött. A minisztérium felmérései szerint a csődbe ju­tott cégeknél elsősorban a piaci részesedés esett vissza, másod­sorban a külföldi tőke okozott nehézséget. A magyar vállalko­zók nem tudják felvenni vele a versenyt, a keleti piacok beszű­külése pedig mozgásterüket korlátozza. Hasznos lenne az árverés bevezetése, valamint az adós felkészülési idejének meghosszabbítása. Dr. Csóké Andrea, a Legfel­sőbb Bíróság munkatársa kie­melte: a joghézagok visszaélé­sekre adnak lehetőséget. A bí­rónő szerint a csődeljárás csu­pán időhúzásra jó, arra, hogy a tűz közelében lévők saját zse­bükbe menthessék a megma­radt vagyont. A reorganizáció­nak nyoma sincs. A nagy cégekből kft.-ék sora alakul, a hitelezőknek pedig fi­tyisz jut. Azt sem ellenőrzi senki, hogy apport címén hogy kerülhet 500 ezer forintos Tra­bant az alaptőkébe. Mivel a felszámolók díjazása minimális, csak a lelkiismere­tük gátolja meg őket abban, hogy csaljanak, lopjanak. Bozsó Bea Mi lesz veled, agrámyugdíjas? Hiú ábránd, hogy a mezőgazdaság családi és magánvállalkozá­saiban nagy jövedelmek keletkeznek, és ezek helyettesíthetik majd a társadalombiztosítás nyújtotta biztonságot. A jelenlegi körülmények között még az 54 százalékos tb- és nyugdíjjárulék kifizetése is gondot okoz számukra - állítja a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Szervezetének elnöksége. Az adóeljárások rendje változik legközelebb Azt már többször hallhattuk, olvashattuk, mi a véleménye Pitti Zoltánnak, az adó- és Pénzügyi ellenőrzési Hivatal elnökének az adójogszabá­lyok változásáról. Most dr. Minarik György, az APEH korábbi vezetője látogatott el Pécsre, s tőle kérdeztük, mit várhatunk az adótörvény-mó­dosításoktól. A Vállalkozók Országos Szövetségének társ­elnöke - ellentétben Pitti Zol­tán egy héttel ezelőtti pécsi nyilatkozatával - úgy véleke­dett, hogy az adójóváírás egy­értelműen a fekete gazdaság­ból való kirekesztésük miatt történő kompenzáció a bérből és fizetésből élők számára. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az egyéni vállalkozókat sújt­ják legjobban a mostani új­donságok. Minarik György kitért arra is, hogy a jelenlegi ellenőrzési létszámmal és a személyek képzettségével csodákat nem lehet tenni. Ugyanakkor az el­lenőrzések időtartamát semmi nem szabályozza, így rendkí­vüli módon elhúzódhat egy- egy vizsgálat, ami a vállalko­zókat többnyire igen hátrá­nyos helyzetbe hozza. A köz­gazdász jelezte azt is, hogy jövőre az adószabályok terén csaknem bizonyos, az adózási eljárás rendjén fognak szigo­rítani, mert ez a terület a leg­ingatagabb napjainkban. M. B. E. December 4-e után már csak az új szám alapján fogadnak el átutalást Változnak a pénzforgalmi jelzőszámok Az egységes bankzsírórendszer bevezetése után (ez egy éve tör­tént meg) az MNB illetékesei megerősítették, az egyértelmű meghatározás érdekében vál­toztatni kell a pénzforgalmi jel­zőszámok rendszerén is. Erre legfőképpen azért volt szükség, hogy az átutalások gyorsabban érjenek a címzetthez, ennek ér­dekében viszont alkalmazkodni kell a zsírórendszer követelmé­nyeihez. Az elképzelések sze­rint ez év március 21-től beve­zetésre került volna az egysé­ges jelzőszámrendszer, a pénz­intézetekkel az egyeztetések elhúzódtak, az indulás decem­ber elejére tolódott ki. Mit kell feltétlenül tudni az új rendszerről, milyen szabá­lyokat kell betartaniuk a ban­koknak és a pénztulajdonosok­nak? A régi típusú nyomtatványo­kat, amelyeken természetesen még a régi jelzőszámok szere­pelnek, kell még alkalmazni azon átutalásoknál, amelynek teljesítése december 1-je vagy az azt megelőző nap. December 4-e után a tranzakciókra vonat­kozó megbízásokat már csak az új nyomtatványokon, az azon szereplő pénzforgalmi jelző­számmal tud elfogadni a ban­kok valamennyi szervezeti egy­sége. Fontos tudnivaló az is, hogy az új pénzforgalmi nyom­tatványok kitöltésénél a „Köz­lemény” rovatban bankszámla- szám már nem tüntethető fel. December 4-től a kibővített átfordító táblát lehet használni, amelynek segítségével az át­meneti időszakban mind a régi, mind az új pénzforgalmi jelzőszámmal indíthatók átuta­lások a bankzsíró rendszerben. Ez azonban csak január 2-ig lesz érvényben, eddig a kibőví­tett átfordító tábla hitelesítő táblává szűkül le, amely már csak az új, a pénzforgalmi jel­zőszám első nyolc karaktere által meghatározott irányba engedi át az átutalásokat a zsí­rórendszerbe. Van azonban ki­vétel is. Az Országos Taka­rékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. természetes szemé­lyek részére vezetett bank­számláin április 1-jéig (plusz egy hónap „kifutási” idő) en­gedélyezik a régi pénzforgalmi jelzőszámok használatát. E ki­vétel nem vonatkozik az OTP Rt. vállalkozási és önkor­mányzati számláira. A régi pénzforgalmi nyom­tatványok (átutalási és pénzin­tézeti postautalvány) decem­ber 31-ig lesznek érvényben. Az MNB az által a forgalma­zott új nyomtatványokat no­vember 15-től biztosítja szám­latulajdonosai részére. A jegy­bank a számlatulajdonosoknak segítséget kíván nyújtani azzal is, hogy a régi és az új számla­számot egy CD-lemezen jele­níti meg, ennek segítségével elvégezhető a törzsadattárban a jelzőszám csere. A lemez megrendelhető az MNB pénz- forgalmi szabályozási osztá­lyán (1850 Budapest V., Sza­badság tér 8-9.) B. G. Pi 1 * í i

Next

/
Thumbnails
Contents