Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-21 / 318. szám

1995. november 21., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 Házi vágás A sertés, a marha, a juh és a házinyűi vágásáról, bontásá­ról, a töltelékáru készítéséről kaphatnak részletes és hasznos információkat az olvasók Bernhard Gahm Házi vágás című könyvéből. Mindenkinek ajánlható, aki rendszeresen vág otthon állatot. Nagyon sok gyakorlati fogást, fontos higié­niai szempontot és igen válto­zatos ízlést kielégítő recepteket közöl. A könyvújdonság megren­delhető a Futár Szakkönyvszolgá- latnál (1300 Budapest, Pf. 126). Gépvásárlási tanácsadó Használtautó-katalógus már van, de olyan mezőgazdasági gépkatalógus még nem került az olvasók kezébe, amilyet a Hajdu-Bihar megyei Alapít­vány Gépvásárlási Tanácsadó címmel adott ki. A füzet ismer­teti a gépkiválasztás főbb szempontjait, mintákat közöl a kisgazdaságok gépparkjának összeállításáról, és több száz gép adatait is irányárait is közli, majd a gépforgalmazók név- és címjegyzéke követke­zik. Bizony, egy ilyen hasonló kiadvány Baranyában is el­kelne. Hegyi kukorékoló A hegyi kukorékoló hazája Németország (Észak-Rajna Westfáüában található). Egy régi monda szerint von Berg gróf 1190-ben, a keresztes hadjáratból hazatérve hozott magával hosszan, elnyűjtottan kukorékoló kakasokat és tyúk­jaikat. Mindezt azért tette, mert egy hajnalon a hosszan kuko­rékoló kakas hangjára ébred­tek, és ez mentette meg az ő és társai életét, mivel így az ellen­ség nem tudta álmukban meg­lepni őket. Von Berg gróf kas­télya ebben az időben a Dühn- völgyben volt, és a közelben levő altenbergi kolostorban lakó barátok tenyésztésének eredményeképpen elterjedt az egész vidéken. Azért, hogy az eredeti kukorékolás hangzását és terjedelmét a tenyésztésben tovább vigyék, évente nagy kukorékolóversenyeket ren­deztek, melyeknek győztesei részére a Berg grófok rendkí­vül magas összegű díjakat adományoztak. A fajta szeren­csésen átvészelte a második vi­lágháborút, s azóta a mai napig megrendezik évente a kukoré­kolóversenyeket. (Kistermelők) Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 5-ikén jelentkezünk Gyümölcstermesztés - korszerűen Ígéretes új fajták (3.) Folytatva az új, a kistermelők számára biztató tulajdonságú gyümölcsfajták ismertetését, most két meggy, egy pirosri­biszke, egy feketeribiszke és két köszméte fajtát mutatok be, közös bennük, hogy mindegyik hazai, magyar nemesítés. Meggy Csengődi: 3-5 nappal a Me­teor korai után érik, kb. június 10. körül. Gyümölcse sötét bordó színű, mérete 20-22 mm, íze savanykásan édes, gyü­mölcshúsa középkemény, fes- tőlevű, a színanyagtartalma hő- és időálló, ezért konzervipari feldolgozásra, különösen léké­szítésre kiválóan alkalmas, Jó nyersfogyasztásra is. Kiemel­kedő tulajdonsága, hogy nö­vényvédelem nélkül is termel­hető, biotermelésre alkalmas. (1. sz. kép). Maliga emléke: június 22. körül érik, gyümölcsmérete 23- 25 mm. Színe teljes éréskor sö­tétpiros, íze savanykás-édes, nem festő-levű. Tartósításra és nyersfogyasztásra is alkalmas. Húsa középkemény. Kiskert-tu­lajdonosoknak főleg azért ajánlható, mert fája gyenge nö­vekedésű, spur-típusú! Pirosribiszke Fertődi hosszú­fürtű: nevének megfelelően fürtje hosszú, végig bera- kodottak. Bogyói kellemes ízűek, mé­retük közepes. A közismert Jonkheer van Tets fajta után érik, kb. 7-10 nap­pal. Nemesítői első­sorban feldolgo­zásra ajánlják (2. sz. kép). Feketeribiszke Fertődi 1. Kiváló termékenységű, mert magas az ön- termékenyülő ké­pessége. Korán te­rem, kb. június 10. körül van az érési ideje. Fürtje hosszú, nagyok a bogyói. Köszméte Könnyen szedhető. Zöld győztes: június első fe­lében betakarttható. Termése igen nagy, ez az áru értékének magas volta mellett a szedést is meg­könnyíti, kézzel jól szedhető. A gyü­mölcs mérete miatt nagy érdeklődésre számíthat ez a fajta (3. sz. kép). Zöld gyöngy: gyümölcsei aprób­bak az előző fajtá­nál, de azért a 19 mm-t meghaladják. A termésük kerek, mutatós. A fajta kiváló tulajdonsága - főleg kiskert-tu­lajdonosok szá­mára -, hogy telje­sen rezisztens- az amerikai köszméte lisztharmatra. Buzássy Lajos Ismét lesz OMÉK 1 QQű ““»u'7,u' lyyU 30. es szep­tember 8. között a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem központi terüle­tén rendezik meg a jubileumi mezőgazdasági kiállítást. Te­hát megszakad a már megszo­kott 5 éves ciklus (utoljára 1990-ben volt OMÉK), és új helyszínen, vidéken rendezik az OMÉK ’96-ot (eddig évti­zedek óta a kőbányai vásárvá­ros, azt megelőzően a Városli­get adott helyszínt a legna­gyobb agrár seregszemlének). A Földművelésügyi Minisz­tériumban megalakult az OMÉK ’96 főbizottsága, és a már korábban létrejött szakbi­zottságok elkészítették a köz­Gödöllő az új helyszín ponti bemutatóra vonatkozó koncepciókat. Ez lesz a rendszerváltás utáni első OMÉK, tehát sok új gondo­latot kell tartalmaznia a kiállí­tásnak. A magyar gazdaság át­alakulása az agrárágazatban már az elmúlt évtizedben megkez­dődött, ez a kiállítás is segíthet meghatározni a nemzetgazdasá­gon belüli helyünket piaci kö­rülmények között. A megválto­zott körülmények számos új té­makört hoznak felszínre (szek­torsemlegesség, tartós állami kör, kisgazdaság, jogrend, in­tézményrendszer, EU- harmonizáció stb.). így a kiállításon az új agrárpoli­tika is tükröződni fog, a korábban már megszokott demonstratív és szemléltető jel­leg mellett. A szervezők 80 országnak küldtek részvételi meghívót. Várható, hogy a jubileumi OMÉK-ot méltó keretek között tartják meg. A tervek szerint a kiállítást vállalkozói alapon szervezik, ezért a költségvetési támogatás a hagyományokhoz képest szerényebb arányú lesz Nem egyszeri alkalommal lesz Gödöllőn az OMÉK, ha­nem ezentúl állandó helyszínt ad az agrárkiállításoknak és kapcsolódó rendezvényeiknek. Indul a Kertészeti Népfőiskola Az előadások nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen várnak A hagyományoknak megfele­lően ismét indul a kertészeti népfőiskolái oktatás. Kezdés december 4-én, 16.30 órakor az ÁFÉSZ Szövetség szék­háza (Pécs, Irgalmasok, volt Bem u. u. 5. sz.) elsőemeleti előadótermében. A főiskolai oktatást dr. Szent-Miklósi Fe­renc, a Kertészek és Kertbará­tok Országos Szövetségének elnöke nyitja meg. Ugyancsak hagyomány már, hogy az első előadást dr. Diófási Lajos, a Dunántúli Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet igazga­tója tartja. Az előadás címe: „Ä szőlőnövényvédelem 1995. évi tapasztalatai”. Szőlőtelepítés Már maga a cím is figyelem­felkeltő és tanulságos. Az el­múlt évek csapadékhiányos hónapjaiban ugyancsak elfe­lejtettük, hogy a szőlőnövényt a peronoszpóra gombabeteg­ség is megtámadhatja. Nos, az idei évben volt alkalmunk a betegséggel kapcsolatos is­mereteinket „felfrissíteni” és a védekezést gyakorolni. Az előadásban erről is szó lesz bőven, leszűrvén a gyakorlati tapasztalatot. A peronoszpóra után a lisztharmat és ezt követte a koraőszi szürkerothadás (Bot- ritis), amely egyes helyeken a korai szüretet eredményezte, károsan befolyásolva a bor minőségét. Mindezekről bő­ven hallunk az előadásban, amely igen tanulságosnak ígérkezik. Figyelemre érdemes lesz továbbá a „Milyen szőlőfajtát érdemes telepíteni az ezred­fordulón” című előadás is. Itt az Európai Unióhoz való csat­lakozásunk szem előtt tartása a fajtamegválasztás kritéri­uma. A népfőiskolái oktatás te­matikája több új témakörrel gazdagodott. Ä legújabb irányzatoknak és követelmé­nyeknek megfelelően beiktat­tuk a „Biotermesztés megva­lósítása a gyakorlatban” c. előadást, amelynek helyi lel­kes képviselője és előadója dr. Tóth Sándorné agrármér­nök. Biotermesztés Az elmúlt oktatási évben egy zöldségtermesztéssel kapcsolatos előadást is beik­tattunk. Az előadás iránt olyan nagyfokú volt az érdek­lődés, hogy hármat kellett e témakörben tartanunk. Ebből okulva az idén is három elő­adást és egy gyakorlati bemu­tatót vettünk fel a tematikába. Megyénkben ugyanis a zöld­ségtermesztés, fólia alatti haj­tatás - korai termesztés - nem nagyon terjedt el. Ezen jóljö­vedelmező ágazatot szeret­nénk felkarolni, ezt a célt szolgálja a „Fólia alatti zöld­ségtermesztés” c. előadás. Falusi turizmus Új színfolt a falusi turiz­mus fejlesztését szolgáló „Bor-út, borbemutató” téma­körben majdan elhangzó elő­adás, amelyet az egyik legille­tékesebb előadó, Polgár Zol­tán tart Villányban. Szorosan kapcsolódik ide az 1994. év CII. (102) törvény a hegyköz­ségekről. A törvény a szőlő és bor termeléssel, a minőségi követelmények megszigorítá­sával foglalkozik. Reméljük, hogy a hegyközségek megszi­lárdulása a minőségi bor elő­állítását és forgalmazását nagyban elősegíti. Az elő­adást dr. Lisicza István, a „Pécs Vidéke Hegyközség” elnöke tartja. A minőségi bor előállítása nagy szakértelmet, a bor fej­lődésének folytonos ellenőr­zését és szükség szerinti be­avatkozást igényel. Különö­sen aktuális ezen témakör eb­ben az évben, mivel bizony nagyon sok szőlőt rothadtan, idő előtt kellett a Botritis mi­att leszüretelni. Az idevonat­kozó tudomány elméletébe és gyakorlati kivitelezésébe ve­zet be bennünket Csepeli Zol­tánná főtechnológus, borá­szati szakmérnök. Bemutatók Az elméleti oktatásokat gyakorlati bemutatók követik. Elmaradhatatlan a szőlőmet­szési bemutató, amit hovato­vább már több csoportra osztva lehet csak megtartani, mivel a 300 főt meghaladó létszám is előfordult az elmúlt évben. Hasonló érdeklődés kíséri a gyümölcsfametszés bemutatóját is. Az intenzív gyümölcstermesztés új irány­zata a nyári zöldmetszés. En­nek kiváló szakértője és mű­velője dr. Sipos Lajos ker­tészmérnök, aki rendszeres előadója a népfőiskolának. Igen lenyűgöző, diával szem­léltető előadásokat szokott tartani a hektáronkénti 3-4000 darabos almaültetvényekről. A Kertészeti Népfőiskola „NYITOTT”! Minden kerté­szet iránt érdeklődőt szeretet­tel várunk, hogy új ismeret- anyaggal gyarapodjunk és/ vagy a régi ismereteinket fel­frissíthessük. Dr. Tamcsu József Borminősítés csak Budapesten A szőlős gazdák közül egyre többen szeretnék borukat érté­kesíteni. Ezt csak akkor tehetik meg, ha beszerzik az Országos Borminősítő Intézet engedé­lyét. Azonban sérelmesnek tartják, hogy miért csak Buda­pesten végzik el ezeket a vizs­gálatokat, amikor helyben is lennének olyan minőségellen­őrző és kutató intézetek, ame­lyek korszerűen felszerelt la­boratóriummal rendelkeznek, s kevesebbe kerülne az engedély megszerzése is.- Az Országos Borminősítő Intézet 1881 óta létezik - mondja Molnár Olivér igazga­tóhelyettes. - A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által elismert bázis intézmény. Az EU-ban az általunk minősí­tett borokat elfogadják. Már egyszer megpróbálták a bor- minősítést bevinni az egykori MÉVI-hez, nem járt sikerrel. Most is gondot jelent, hogy az orosz kivitelre szánt borok mi­nősítését egy kft. is elvégez­heti. Próbálunk a gazdáknak azzal is segíteni, hogy a me­gyékben vannak felügyelőink, Baranyában Pécsett, akikhez a mintákat elvihetik. Mielőtt a bor forgalomba kerül kémiailag és érzékszervi- leg minősíteni kell. A kannás és hordós borokon is rajta kel­lene lennie az OBI engedély számának. A fehér bor minősí­tése 3000, vörösé pedig 3625 forintba kerül, ebben minden szükséges vizsgálat, okirat benne van. Belföldre hét-tíz, míg exportnál három napon be­lül megvan az engedély. A híres baranyai szőlővidéken termelt borok a legszigorúbb minősítésen kiállják a próbát FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ L ( l V f

Next

/
Thumbnails
Contents