Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-03 / 300. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. november 3., péntek Katonai szövetségeseket ke­res Moszkva, ha bővül a NATO. Gracsov védelmi mi­niszter a lehetséges szövetsége­sek között említette az Orosz­országgal együttműködni kí­vánó közép-európai országokat is, de nem nevezte meg, hogy mely államokra gondol. Kézifegyverekkel vették célba Baranyából a szerbek Eszéket. A városközpontban belőttek több lakásba, néhány családi házat és számos sze­mélyautót is találat ért. A csü­törtöki támadás során nem se­besült meg senki. Észak-Csehországban van a kelet-európai fegyvercsem­pész-maffia központja. A ZDF televíziós állomás értesülése szerint innen szállítják a fegy­vereket a német alvilágnak, Al­gériába, a Csecsenföldre és a délszláv frontra. Borisz Jelcin csütörtökön is­mét fogadta a kórházban ta­nácsadóját, Viktor Iljusint. A szívpanaszokkal ápolt orosz el­nök állapotára vonatkozó köz­lések továbbra is ellentmondá­sosak. Orvosai korábban azt közölték, hogy a hét végéig mindenképpen ágyban kell ma­radnia az államfőnek. Sikert értek el a franciaor­szági merényletek ügyében nyomozó rendőrök: Párizsban letartóztatták a legszélsősége­sebb algériai iszlám terrorcso­port egyik feltételezett vezető­jét, s Lille-ben rábukkantak egy újabb, készülő pokolgép alkat­részeire. Pénzügyi csalásokat leplez­tek le az olasz hadseregben. Mintegy ötezer tisztet gyanúsí­tanak azzal, hogy meghamisí­tott számlákkal vettek fel költ­ségtérítést. Megtalálták azt a nyomdát is, ahol bármilyen kül­földi számlanyomtatványt be lehetett szerezni. Havel egykori börtöne há­romcsillagos szálloda lesz. A Bartolomejska utcai Unitas panzió arról volt híres, hogy néhány dollárért bárki kibérel­hette azt a cellát, melyben egy­kor Václav Havel, jelenlegi cseh államfő raboskodott. Bevetésre kész november vé­gétől a nyugat-európai államok együttműködésével létrehozott, 40-50 ezer fős Eurohadtest, amelyet főként békefenntartó vagy humanitárius akcióknál lehet majd igénybe venni. Átszervezi az osztrák bel­ügyminisztérium a terroriz­musellenes ügyosztályt. En­nek kapcsán Ausztriában is­mét fellángolt a vita arról, hogy szükség van-e új mód­szerek bevezetésére a terro­rizmus elleni harcban. Robbantásos merénylet a Gáza-övezetben. Megtorlásul azért, hogy a Dzsihád vezetőjét néhány nappal ezelőtt Máltán megölték, két palesztin személykocsival öngyil­kos robbantást hajtott végre egy izraeli buszkonvoj ellen. Mindketten meghaltak, tizen­egy utas megsérült. fotó: feb/reuter Sokba kerülnek a világrendőrök Magyar katonák is szolgálnak a kéksisakosok között Az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján sok szó esett a vi­lágszervezet bürokráciájáról, válságáról, pénzügyi gondjai­ról. Kevesebb arról, hogy az ENSZ, mint világrendőr évtize­dek óta inkább több, mint kevesebb sikerrel működik. Az ENSZ kéksisakosai szerte a világon országok tucatjaiban őrizték a békét, az emberi éle­teket. Akkor is, ha a legutóbbi szereplésük, a boszniai, nem éppen a legfényesebben sike­rült, igaz, nem elsősorban a vi­lágszervezet hibájából. Ki emlékezik már arra, hogy a hatvanas évek elején Nyugat-Új-Guineában is ál­lomásoztak ENSZ-csapatok? Vagy ugyanabban az évtized­ben a Dominikai Köztársaság­ban? Ismerősebb a kongói ak­ció, vagy amikor a nemzetközi erők a két ősellenség, India és Pakisztán fegyvemyugvását ellenőrizték. Viharos világunkban sok a békefenntartó művelet. Har­minc éve állnak a Földközi­tengeri vártán a ciprusi béke- fenntartók, akik közé éppen napjainkban kerültek - az osztrák egység keretében - magyarok is. Vannak ENSZ- katonák Angolában és Jemen­ben, Szomáliában és Grúziá­ban, Haitin és Mozambikban. A kisebb-nagyobb létszámú akciók óriási összegekbe ke­rülnek, amelyeket - a kiadá­sok szüntelen növekedése mi­att is - egyre nehezebb előte­remteni. Az ENSZ költségve­tésének idei hiánya összesen 5,2 milliárd dollár, ennek na­gyobbik részét, 4 milliárdot, éppen a békefenntartó akciók számlájára nem fizettek be a tagállamok. A legnagyobb adós az USA, utána Oroszor­szág, Ukrajna és Japán követ­kezik. A szovjet utódállamok pénzhiány miatt kerültek az adóslistára. Heltai András A brit királynő látogatása Új-Zélandon. II. Erzsébet kivitoliból készült köntös­ben fogadta az alattvalói által tiszteletére bemutatott ősi táncot. fotó: feb/reuter Ténykép Nevada és Mururoa Lehet, hogy néhány hónap múlva a nevadai sivatag nevét ugyan­olyan gyakran emlegetik a hírekben, mint a francia atomrobbantá­sok színhelyét, a Mururoa-korallzátonyt? Az amerikai energiaügyi minisztérium nyilatkozata szerint ugyanis az Egyesült Államok jö­vőre itt két, 1997-ben pedig újabb négy föld alatti atomkísérlet végrehajtását fontolgatja. Egyelőre nem világos, miként vág egybe a friss washingtoni be­jelentés Clinton szándékával, miszerint az USA célja továbbra is az atomtesztek általános betiltása. Az első kommentárok jelzik, hogy az amerikai szakértők is a meglevő nukleáris készletek „fenntart­hatóságának és megbízhatóságának” Párizsban is gyakran emle­getett érveit használják. Csakhogy hasonló indokokkal Oroszor­szág is igen hamar felmondhatja az eddig vállalt atomcsendet. Az amerikai fordulat tehát - ha konkrét, végleges politikai dön­tésnek, nem pedig egyfajta kísérleti léggömbnek bizonyul - koránt­sem megnyugtató. Mi több, különösen zavaróan hat azon ENSZ- beli határozati javaslat fényében, amely a tervek szerint november második felében kerül szavazásra a világszervezet közgyűlése elé, s amely több tucatnyi állam támogatásával a nukleáris robbantások teljes felszámolását sürgeti. Szegő Gábor Daytoni napok a tárgyalóasztal mellett Nincs záros határidő A daytoni Wright-Patterson légibázis spártai barakkjai­ban megkezdődtek a délszláv béketárgyalások. Egy fehér galambbal díszített, kék bontású könyv tartalmazza azokat az okmányokat, ame­lyeket az amerikai kormányzat dolgozott ki az összekötő cso­port többi tagjával együttmű­ködésben. Közöttük megtalálható az egy államként fennmaradó Bosznia alkotmányának terve­zete; a menekültek visszatéré­séről vagy kárpótlásáról szóló egyezménytervezet; a szerbek, horvátok és muzulmánok el­lenőrzése alatt lévő területekről készült térkép. „Talán a leg­utolsó, és a legjobb lehetőség a béke megteremtésére” - fi­gyelmeztette a szerb, bosnyák és horvát elnököket az amerikai külügyminiszter. A három és fél éve tartó há­borúban 200 ezren haltak meg, a mértéktelen erőszak követ­keztében tízezrek váltak föl­dönfutóvá. Ez a legsúlyosabb sérülés Európa testén a máso­dik világháború pusztításai óta. Warren Christopher amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, a tárgyalásoknak nincs terve­zett határideje, ám meglehető­sen nagy nyomás nehezedik a jelenlevőkre: Európa és a világ megegyezést vár. Szadista háborús bűnös A szemtanúk félnek a megtorlástól Drágán Nikulics ellen nem­zetközi körözést adott ki a volt jugoszláviai háborús bűntetteket vizsgáló hágai bí­róság. A 38 éves szerb férfi a boszniai Susica haláltábor parancsnoka volt. A nemzetközi bírói testületet 1993-ban az ENSZ állította fel, hogy kivizsgálja a boszniai háborúban elkövetett bűncse­lekményeket és felelősségre vonja a bűnösöket. Vád alá he­lyezhetik mindazokat, akik megsértették a nemzetközi jo­got, megöltek, elhurcoltak, megkínoztak polgári szemé­lyeket és hadifoglyokat, nőket becstelenítettek meg. A tizenegy, különböző nem­zetiségű jogász 43 háborús bű­nös ellen készül vádemelésre - közülük Nikulics volt az első. A helyszínről érkezett szem­tanúk közül nem egy csak ti­tokban mert vallani, mert félt a megtorlástól. A vádlott legtöbb áldozata ugyanis személyes is­merőse, földije, egykori mun­katársa volt. Mindegyikükkel példátlan brutalitással végzett. Akárcsak huszonöt muzulmán nővel - köztük 14 éves lányok­kal -, akiket emberei elhurcol­tak és minden valószínűség szerint megerőszakoltak, majd megöltek. Ördögi, gátlástalan szadista, mondták jegyző­könyvbe a tanúk. A gyilkosok eddig azt re­mélhették, hogy az ENSZ-bíró- ság ítélete papíron marad. De ha megszületik a boszniai bé­kemegállapodás, annak egyik feltétele a háborús bűnösök fe­lelősségre vonása lesz. S akkor a nemzetközi körözések talán eredményre vezetnek. Ferenczy Europress Brit szakértő könyve Marco Pólóról Nem is járt Kínában A velencei Marco Polo so­hasem járt Kínában, útibe­számolója csupán dús kép­zeletének terméke. Frances Wood könyve „Járt-e valójában Marco Polo Kíná­ban?” címmel novemberben jelenik meg Nagy-Britanniá- ban. A British Múzeum Kína- szakértője joggal teszi fel a kérdést: vajon beutazhatta-e Marco Polo az országot? Le­hetett-e Kublaj kán vendége, anélkül hogy látta volna a kí­nai nagy falat? Marco Polo nem említi a teát, a porcelánt, nem szól a nők elkötött lábáról, továbbá egyetlen korabeli forrás sem tesz említést róla, hogy járt volna egy olasz Kínában. Wood szerint tehát csak az útleírás kezdete állja meg a helyét. Marco Polo valóban eljutott Konstantinápolyba, de a többi csak színes men­demondák keveréke. A velencei „utazó” Rusti- cello pisai költőnek mondta tollba a kalandjait, akivel tíz hónapig genovai fogságba^ ült. Valószínűleg unalmukban találták ki e történeteket, hogy gyorsabban teljen az jdő - vé­lekedik a brit szakértő. Marco Polo beszámolójá­nak nincs meg az eredeti kéz­irata. Akkor lett bestseller, amikor 1558-ban először nyomtatták ki, 234 évvel a szerző halála után, alighanem további mesékkel fűszerezve. Makai György Tizenéves gyerekeket tanítanak az ölés mesterségére Rettegett bőmyakúak Everglades környékén, a hírhedt floridai mocsárvilágban szokatlan látvány fogadja azt a kevés látogatót, akit ide beengednek. Itt van a tengerészgyalogos-kiképzésre önként jelentkezett kiskorúak különleges tábora. A Pentagon nem veri nagydobra, hogy lé­tezik ilyen tábor, de az amerikai fegyveres erők első számú elit egysége, a kőkemény bőmyakúak gyülekezete úgy véli: a tenge­részgyalogos-kiképzést nem lehet elég ko­rán kezdeni. A tábor egyik lakója, Josh Thomas mindössze tizenkét esztendős, és a Trident- zászlóalj tagja. Ebben a fura alakulatban ti­zenegy és tizenhét év közötti fiúk és lányok készülnek arra, hogy egyszer majd tisztelt- rettegett bőmyakú tisztek lehessenek. Pa­rancsnokuk, az ötvenhárom éves Joe Ha- zellief szerint a befektetett energia megté­rül. „Nem egy százhúsz centiméteres kis fickó van a kezem alatt, aki pompás katona lesz” - mondja. A kapitány a szeme sarká­ból egy nyurga „veteránra” sandít: a 12 éves Leo Dominguez már öregnek számít, neki meg sem kottyan a harmincöt fokos hőségben a nehéz M-16-os fegyver. „Négyszer lőtt a fiú a céltáblára, és mind a négy golyó a kör közepébe fúródott” - me­séli róla Hazellief. Összesen ötezerötszáz gyerekkel foglal­kozik a tengerészgyalogság a floridaihoz hasonló kiképzőtáborokban, de a jelentke­zők száma ennek a tízszerese. Csak a leg­jobbak lehetnek bőmyakúak. Egyikük, a ti­zenöt éves Jennifer Partridge, lány létére is kiemelkedik a többiek közül: a táborba lá­togató civilek meghökkenve nézték, amint bajonettel leölt egy sertést, melynek húsát majd társai számára is fel kell szolgálnia. A parancsnok szerint a munka jó része arra irányul, hogy a gyerekeket megtanít­Tengerészgyalogos palánták FOTÓ: feb sák a túlélésre őserdei körülmények kö­zött. Ehhez pedig tudni kell, mit lehet tenni egy élő állattal ahhoz, hogy abból étel legyen - ami alkalmasint az életben maradást jelentheti. FEB i ▲ i I á ►

Next

/
Thumbnails
Contents