Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-03 / 300. szám

1995. november 3., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Kovács Zoltán, a pécsi stúdig vezetője egy már muzeális lemezkoronggal fotó: Tóth l. A hétfejű dinoszaurusz Fórum a körzeti közszolgálati „Média és idea” címmel ta­nácskozást tartottak tegnap Pécsett, a megyei közgyűlés dísztermében. A dél-dunántúli körzeti közszolgálati rádiózás lehetőségeit taglaló fórumot a Magyar Rádió elnöksége, Pé­csi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége rendezte a Ba­ranya Megyei Közgyűléssel együtt. A Pécsi Rádió adása 1953. november 12-én azzal a szü­netjellel vette kezdetét, ami a tegnapi tanácskozást nyitó öt­perces archív összeállításnak is a kezdete volt, amellyel a helyi rádiózás történetét idéz­ték fel. A médiatörvény születésé­nek kínjairól és sikereiről számolt be az első hozzászóló, Wéber János, aki az egyeztető tanácskozásokon az MDF szakértőjeként vett részt. Sinkó János, a Magyar Rá­dió alelnöke 70 éves dinosza­urusznak nevezte intézmé­nyét, amely hét körzeti stúdiót működtet. A műsorgyártó nagyüzemből igyekeznek kor­szerű közrádiót csinálni, ebbe az irányba azonban csak a re­gionális rádiók fejlesztésével vezethet út. Egy nemrégiben készült felmérés szerint vidéken két­szer annyian hallgatják a kör­zeti adásokat, mint a három országos műsort együttvéve. Helyi információkra, helyi szolgáltatásokra, helyi hirde­rádiózásról tésekre van igény. Ehhez azonban nemcsak a műsorké­szítés mai rendszerét kell át­alakítani, a műsorszórás el­avult rendszerén is változtatni kell. A nehezen fogható kö­zéphullámú adások nem elégí­tik ki a mai igényeket, nem versenyezhetnek egy magas URH-frekvencián sugárzó ke­reskedelmi rádióval. A parlamenti képviselők, helyi médiavezetők, városi és megyei elöljárók részvételével megtartott tanácskozáson kon­szenzus volt abban a tekintet­ben, hogy a helyi nyilvánosság fórumainak erősödésére van szükség, a vidéki és az orszá­gos jelzők nem lehetnek egy­más ellentétei. Peták Péter A Pécsi Rádió hétvégéje Elkészült a szívsebészet Új rektorportré A Janus Pannonius Tudomány- egyetem Rákóczi úti aulája előtti folyosón tegnap avatták fel dr. Hámori József, a JPTE volt rektorának portréját. A festmény készítője Somos Mik­lós Munkácsy-díjas festőmű­vész. Belvárdgyula első díszpolgára Nem nagyon szokás, hogy kis­községekben díszpolgári címe­ket adományozzanak. Ezt a rossz hagyományt törték meg Belvárdgyulán, ahol Németh Jenó' polgármester a remekül sikerült falunap keretében adta át a község legidősebb emberé­nek, a 85 éves Kovács Lajosnak a díszpolgári címet. E címben kifejezésre juttatták: köszönet azért a sok munkáért, amit Ko­vács Lajos a község és a közös­ség érdekében tett. Jótékony célú Charlie-koncert Charlie fellépésével rendez jó­tékonysági koncertet a Nem­zetközi Gyermekmentő Szolgá­lat november 3-án 19 órai kez­dettel a Pécsi Városi Sportcsar­nokban. Az egyesület munkáját segíteni kívánó polgárok a Nemzeti Filharmónia jegyiro­dájában, az Ifjúsági Házban, a Hunguest, az Expressz, az IBUSZ utazási irodákban és a szolgálat Irgalmasok útja 5. (I./109.) alatti irodájában vásá­rolhatnak jegyet. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az november 1-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemez­ték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 16%, nitrogéndioxid 36%, szénmo- noxid 38%, szálló por 107%, ózon 8%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határér­ték 169%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 61%-a), a legmagasabb kéndi­oxid szennyezettséget (a határ­érték 27%-a) és a legmagasabb szénmonoxid szennyezettséget (a határérték 58%-a) a Kodály Zoltán úton mérték. Ural-vidék képeken „Házunk felett lukas rénbőr” címmel kiállítás nyílt a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara au­lájában. A Finnugor Tanszék szervezésében Dobó Attila és Nagy Zoltán képei láthatók az Ural vidékéről, Komiföldről, Udmurtiából és Hanti-földről. „Az újságírók színészek. Ha nem tetszik, ahogy játszanak, el kell menniük” - mondja a Francia Rádió Belfort-i Szer­kesztőségének igazgatója, aki maga is újságíróként kezdte, és immár hét éve irányítja Fran­ciaország egyik legnépszerűbb helyi rádióját. Hogy mennyiben más rádiózni ott? - ez is kiderül szombaton délelőtt 9 és 11 óra között, a „Jó pihenést!” című zenés, szórakoztató magazin­ban. Schweier Rita szerkesztő­műsorvezető szerint érdekes lehet megtudni azt is, miért le­hetnek fontosak manapság a mentálhigiénés programiro­dák?! Központok nyílnak szerte az országban, de vajon egész­ségesebb lesz-e a lelkünk? A választ a dél-dunántúli régióve­zető adja meg, de kíváncsiak vagyunk az Önök véleményére is, ezért a beszélgetés élő lesz. Kicsik, nagyok, még na­gyobbak - sorsok, jövőképek. Mi lesz a mohácsi óvódások­kal? - botrány a Rókus utcában. Milyennek látja a világot Orsós György, a huszonéves fogyaté­kos fiú, aki országos rajzpályá­zaton a legjobbak között szere­pelt? Hogyan él ma az a fiatal­ember, akinek sikerült kigyó­gyulnia szenvedélybetegségé­ből? Szenvedélyek, rabság ­egy börtönből szabadult lélek története. Lesz továbbá sport, megtud­hatják, melyek voltak a hét leg­lényegesebb eseményei és me­lyek lesznek a hétvégéé. Mind­eközben pedig sok-sok jó zene szól - Koszits Attila válogatá­sában. A vasárnap a kívánságműso­roké a Pécsi Rádióban: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén a hall­gatók levélben érkezett kéréseit teljesíti, míg délután 3-tól 4-ig a telefonos üzenetközvetítő kí­vánságműsor szól, a Kovács Imre-Tuczai József műsorve­zető-zenei szerkesztő páros jó­voltából. (Folytatás az 1. oldalról) Keresztelőre is sor került teg­nap, a három szívsebészeti mű­tőt két magyar nagy szívsebész elődről, valamint egy híres amerikai szívsebészről nevez­tek el. Történetüket dr. Gulácsi István adjunktus ismertette (aki egyik motorja volt korábban a pécsi szívsebészetnek, ő fordult segítségért a pécsi országgyű­lési képviselőkhöz, hogy lob­bizzanak az ügyért, amikor úgy tűnt, ismét meghiúsul a pécsi szívsebészet.) Ezután Mayer Mihály me­gyéspüspök felszentelte a mű­tőket, mely egyházi esemény természetes, hiszen a II. sz. kli­nikai tömb nemcsak az egye­temhez, de az Irgalmasrendhez is tartozik. Az ünnepségen részt vett Hilarius atya rendfőnök is. Az ünnepség - a klinika szű­kös befogadóképessége miatt - a Palatínus Szálló dísztermében folytatódott. Itt mondták el gra­tulációikat a Népjóléti Minisz­térium, a szívsebész szakmai kollégium, az Országos Cardio- lógiai Intézet jelen lévő képvi­selői. Itt számolt be Korompai Ferenc arról a nehéz, buktatók­kal, ellendrukkerekkel, be nem tartott ígéretekkel teli útról, amin keresztül kellett menni, amíg eljutottak ehhez az öröm­Talán sokakat megdöbbent a tény, milyen tévhitek élnek az információktól agyonbombá­zott fiatalok körében is, ha a szexualitásról faggatják őket. A fiatalkori abortuszok statiszti­kai adatai sem épp megnyugta­tók. Ma idehaza minden 10. terhességmegszakítást 18 év alatti kamaszon végzik. A helyzet javítására, a ma­gyar fiatalok szexuális egész­ségének és kultúrájának emelé­sére kezdte meg működését az teli naphoz. Felsorolta mind­azokat, akiknek köszönhető a megvalósulás. Az előző ciklus rektorának, dr. Kelényi Gábor­nak - aki szintén beszélt az előzményekről - dr. Tekeres Miklós exrektorhelyettesnek - aki megszámolni sem tudja, hányszor utazott fel a miniszté­riumba és hányszor veszekedett az illetékesekkel emiatt. A meghívott vendégek között dr. Szabó Zoltánnak - aki az első magyar szívátültetést végezte, s egykori pécsi lévén, a rendel­kezésére álló eszközökkel segí­tette az ügyet - és dr. Pusztai Erzsébetnek - egykori államtit­kárnak, aki a képviselőkkel együtt lobbizott a Parlament­ben, hogy a költségvetésből a pénzt meg tudják szerezni. És milyen a szívsebészet? Gyönyörű! A kivitelezők jó munkát végeztek, s aki nem tudja, el sem hiszi, hogy több száz éves falak között jár. Ki­csit ünneprontás, de nem hall­gatható el: egyelőre szívműté­tekre nem kerülhet sor, opti­mista számítások szerint is csak január-februárban fekhet fel az első szívbeteg a műtőasztalra. Ugyanis egyelőre - ígéretek el­lenére - olyan alapvető műsze­rek hiányoznak, amelyek nélkül nem lehet szívműtétet végezni. orvosokból és védőnőkből ver­buválódott „Most van holnap” szervezet országos telefonszol­gálata. Vezetője, dr. Jákó Kinga elmondta, a segítség- nyújtásnak ezt a formáját tart­ják a leghatékonyabbnak, hi­szen itt a gyerekek név nélkül érdeklődhetnek a számukra legkínosabb kérdésekről is. A szolgálat hétközben a 06- 30-51-51-51-es számon (nor­mál tarifa mellett) 15 és 19 óra között érhető el. Velősy G. Az első magyar, aki szívet operált A szívsebészet egyik műtőjét Eisert Árpádról nevezték el. Ő volt az, aki 1951-ben Nyír­egyházán az első magyar szívműtétet végezte. Az ün­nepségre meghívták az özve­gyét és fiát, akiket elkísért egyik volt munkatársa is. Az ő elbeszélésükből rajzolódott ki egy rendkívüli képessé­gekkel és tudással rendelkező ember portréja, aki ha nem itt él, világhírű lehetett volna. A háború után a szlovákiai magyar üldözés elől mene­kült, papírok nélkül, egy szál ruhában. Nyíregyházára ke­rült, ahol először státuszhiány miatt kertésznek vették fel. S mint „kertész” már a második napon epevezeték műtétet végzett olyan megoldással, ami akkor Magyarországon még elképzelhetetlen volt. Az egykori munkatárs, Rohanics Sándor szerint egészen külön­leges kvalitású ember volt. Az első szívbillentyű-műtéthez egy amerikai orvos által leír­tak alapján fogott hozzá, úgy, hogy ekkor még nem volt szívmotor, a szívet végig mű­ködés közben operálta. Ilyen műtétet akkor nemcsak ná­lunk, de Európában sem csi­náltak még. (Eisert Árpád 3 évig Pécsett is dolgozott, Ku- dász professzor mellett.) A piruló kérdések vonala KONZUMBANK BÁSTYA BETÉTJEGY Biztos alapon magas haszon már a 9. hónap után 35% éves kamatot fizet A Bástya betétjegy rugalmas konstrukció. Már az első hónapban évi 21% kamatot fizet, s ez a kilencedik hónap után éves 35'yo-ra emelkedik. így érheti el Ön a 28%-os éves átlagkamatot. Kamatvesztés nélkül bármikor visszaváltható. KONZUMBANK Közeli fiókunk: Pécs. Rákóczi u. 46. Az Iparos Színkör Kárpátalján Hideg kultúrházak - meleg fogadtatás Kárpátaljai vendégszereplésről érkezett haza vasárnap a Pécsi Iparos Színkör, melyet már má­sodszor hívtak meg az ott élő magyarok Ukrajnába. A hely­színek, ahol hideg kultúrházak- ban meleg fogadtatás várta a társulatot: Vári, Nagybereg és Mezőkaszony voltak. A kárpátaljai nehéz gazda­sági helyzetet, szegényes élet­viszonyokat mi sem jellemzi jobban, rtiint az a tény, hogy áramot csak a reggeli és az esti órákban kapnak a települések. Az egyik község vezetőinek például a pécsiek előadása ér­dekében külön kérvényt kellett benyújtaniuk, hogy bekapcsol­ják elektromos rendszerüket. Eközben a környező települé­sek nem kaphattak áramot. Ilyen nehéz életkörülmények elviselésében nagy szerepe le­het a neveltetésnek. A pécsiek kabaréműsorát, a Kellér Dezső, Nóti Károly, Vadnai László humoreszkeket és bohózatokat nem csoda, hogy kitörő tapssal, felszabadult kacagással fogad­ták a helybeliek. A rendszere­sen határainkon túl turnézó ipa­rosok (hűen hagyományaikhoz) ezúttal is meghívóiknak aján­lották fel a műsorok bevételét - tudtuk meg Szentgyörgyi Mik­lóstól, a társulat vezetőjétől. A vendégszereplést a Bara­nya Megyei Művelődési Köz­pont szervezte, az „iparos ne- vettetők” a BAT Pécsi Do­hánygyár és a Kézműves Ka­mara támogatásával juthattak ki ismét Kárpátaljára. Balog N. Péterfalván színes műsorral köszöntötték a pécsieket m . • 4» 4 i 1 i I

Next

/
Thumbnails
Contents