Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-18 / 315. szám
1995. november 18., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 A novemberi Jelenkor A Pécsett szerkesztett Jelenkor novemberi számának élén a nemrégiben elhunyt kiváló pécsi költő, Csorba Győző verse, majd Berták László Csorba Győző ravatalánál mondott búcsúztatója olvasható. A folyóirat egykori szerkesztőjére, meghatározó munkatársára emlékező szerkesztőségi nekrológ sajnos, nem az egyetlen e lapszámban. A magyar irodalom másik súlyos vesztesége Baka István költő halála, akiről a hátsó bontón emlékezik meg a szerkesztőség. Tolnai Ottó verse kettejük halálát foglalja egybe. A hetvenöt éves Somlyó Györgyöt a köjtő saját versének közlése mellett Szigeti Csaba A palimpszesztus hátsó oldala című tanulmányával köszönti a folyóirat. A továbbiakban Károlyi Amy, Kovács András Ferenc és Vörös István verseivel találkozhat az olvasó. A szépirodalmi rovatban kaptak még helyet Szijj Ferenc, Rácz Péter és Závada Pál rövidebb prózái, Sebők Zoltán esszéje, valamint Körösi Zoltán A tárt szárnyú lepke című, folytatásokban közölt regényének befejező része. E rovat külön figyelmet érdemlő közlése Darvasi László nagy terjedelmű novellája, A Kleofás-képre- gény. A kritika-rovatban Ágoston Zoltán Bacsó Béla Határpontok című hermeneutikai esszékötetét, Juhász Erzsébet Stanislaw Vincenz Tájak - történelemmel című esszékötetét méltatja. Borbély Szilárd verseskötetéről, a Mint. minden. alkalom.-ró\ Tarján Tamás és Kappanyos András írt bírálatot. A rovatot Bécsi Tamás Ficsku Pál A videodisznók esete és más történetek című prózakötetéről, valamint Peer Krisztián Zilahy Péter Lepel alatt ugrásra kész szobor című verseskötetéről írott recenziója zárja. Tolnai Ottó In memóriám Csorba Győző A kis káosz nagy geometria. Babér, rákpáncél, az égő Adriáról, szentjánoskenyérkard. Az ablakon szétmosott kis firhang. Egy belga bélyeg Baudelaire-illata; az angyal fűrésze nem vé réz fel, csonkol. Eső, általános raszter. A Csontváry-múzeum előtt vadgesztenye kopog (Aztán Bosznia-Hercegovinát kellett elővennem. Mosztárban a római hidat -), a Halál, Élet-Nagyságban: gipsz (Goethe), szögek, egy leszakadt gomb nyoma. A kis geometria nagy káosz. Babér. Baka István Valóban olyan voltál, mint egy: oroszvers. Magad fordítottad. Le. A föld felé. Magadnak magad. . . Látlak ott, Szentpéterváron (te ezeket az Ottókat rímhelyzetbe hoznád, ha fogcsikorgatva is, de egy magamfajta* -), a járdaszélen, mint aki kölnit ivott: angyalhugyszagúan. Am, valami csillan a ladikban (akárha szíved, RaszJcolnyikov kabát alá rejtett baltája): aranyikonon csempésznek át a túlvilágra. A pécsi Parti Galériában látható Somogyi Győző festőművész és Korényi Dalma keramikus kiállítása. Képeinken a Palóc asszony III. c. kerámia és a Magyarok nagyasszonya c. festmény. (Fotó: Löffler Gábor) „Katedrát csak katedrára” Beszélgetés dr. Kiss Z. Gézával, az Ormánság kutatójával Nagy örömmel kopogtattam egykori főiskolai tanárom, dr. Kiss Z. Géza pécsi, Magaslati úti lakásának ajtaján, hogy bemutassam olvasóinknak az Új Dunántúli Napló honismereti rovatának állandó szerzőjét.- Tanár úr, igaz, hogy ön nemcsak névrokona az ormán- ság-kutató kákicsi Kiss Gézának?- Igen, és erre büszke vagyok. Édesapám és kákicsi Kiss Géza testvérek voltak, nagybátyám tevékenységét mindig meghatározónak tartottam. Az először 1937-ben megjelent „Ormánság a magyar néprajz- tudományban” kimozdíthatat- lan tekintélyt biztosít számára, s egy ország figyelmét irányította rá a dél-baranyai tájegységre, amelynek népe a migráció révén már végérvényesen a múlté lett. Hatalmas kutató és rendszerző munkával kiváló művet hozott létre. Másik alapvető műve, az Ormánsági Szótár - amelyet szellemi hagyatékából 1952-ben szerkesztett Keresztes Kálmán, és az Akadémiai Kiadó adott ki - a tájegység bibliája, a helyi kutatás pótolhatatlan segédlete.- Hogyan alakult az Ön pályája?- A Veszprém megyei Nyá- rádon születtem Kiss Zoltán református lelkész hatodik gyermekeként. 1962-ben szereztem bölcsész-doktori címet régi alma materemben, a debreceni egyetemen. 1964-től tanítottam a pécsi tanárképző főiskolán, majd a JPTE bölcsész karán 1987-es nyugdíjba vonuláso- mig.- Ön ezer szállal kötődik a honismereti mozgalomhoz.- Ez ugyanúgy életem része, mint az oktató és a kutatómunka, s ebben is mesterem, a híres történész, Szabó István útját követem. Évtizedeken át résztvevője voltam az országos honismereti akadémiáknak. Szerény tehetségem szerint középiskolásoknak segédkönyvet, főiskolásoknak kutatásmódszertant írtam. A Népművelési Intézettel együtt dolgozva 17 éven át szakkörvezetői tanfolyamokat vezettem, ahol több mint száz hallgató kapott a népművelési munka folytatására szóló jogosítványt. A szakköri tagokkal együttműködve valójában a tanárrá, kutatóvá válás útját egyengettük. Kapcsolatban álltunk a tudományos kutatóhelyekkel, a hallgatókkal igyekeztem minél jobban megismertetni azokat a történeti forrásokat, amelyek feltétlenül szükségesek egy-egy tanulmány, város vagy tájegység monográfiájának megírásához, de fölkészítettem őket a szakkörvezetés gyakorlati teendőire is.- S itt értünk el a tanári pálya summázatához.- Életem egyik meghatározó célja a tanítás volt. Katedrát csak katedrára cseréltem, míg a középiskolától eljutottam az egyetemig. Feladatokban, korszakokban, témákban nem válogattam: nem tettem soha különbséget a tanári munka kis és nagy fejezetei közt. Ebbén a vonatkozásban 42 év alatt semmit sem változtam.- És a helytörténet?- Megközelítőleg száz hely- történeti témájú írásom jelent meg 1959 óta, vannak közöttük ormánsági témájú önálló kötetek, társszerzőként vettem részt Baja, Komló, Sásd monográfiájának megírásában, sőt a horvát nyelven megjelent drávai hor- vátok (Podravski hrvati) c. monográfia megírásában is. Fő kutatási területem azonban az Ormánság táradalom- és mentalitástörténete. E témakörből 1983-ban szereztem kandidátusi, 1994-ben pedig a történelemtudományok doktora címet. Negyedszázados kutatómunkám eredményeit összegzi a Régi Vajszló c. munkám. Az Akadémiai Kiadó kérésére 1986-ban a jogvédő iroda hozzájárult, hogy írásaimat Kiss Z. Géza néven szignáljam. Dr. Vargha Dezső Pécsi kiadók karácsonyi könyvújdonságai megjelenik a világhírű kortárs francia filozófus, Jacques Derrida munkásságából: a Marx kísérteiéi és az Esszé a névről, amely egymaga a szerző 1993- ban kiadott három könyvét is magában foglalja. A Pannónia Könyvek megjelenteti Nagy Imre Berták László című kötetét, amely tíz beszélgetésben szólaltatja meg a kortárs magyar irodalom Pécsett élő, jelentős személyiségét. Kelemen Lajos Kaposvárott élő, Podma- niczky- és Radnóti-díjas költő Hegyi verseny című, harmadik kötetével jelentkezik. Rónai Béla nyugalmazott főiskolai tanár számos nyelvészeti tanulmány és könyv szerzője. Mint cseppben a tenger címmel megjelent könyve a második világháború alatt nyugatra űzött magyar katonákról és leventékről emlékezik. A Tanulmány Kiadó Eszmék a politikában: a nacionalizmus címmel adott ki izgalmas tanulmánygyűjteményt e témakörben. Cs. L. A Pécsett működő könyvkiadók a karácsonyi könyvvásárra számos színvonalas kötettel jelentkeznek. A Jelenkor Nádas Péter életmű-sorozatának új darabja két filmnovellát tartalmaz Vonulás címmel. Darvasi László A Kleofás-képregény-e prózagyűjtemény, amely novellákat és két kisregényt foglal magában. Mészöly Miklós életműsorozatának következő kötete korábbi, különböző időpontokban íródott elbeszéléseiből közöl válogatást Idegen partokon címmel. Az Alexandria, Hegyi Lóránd képzőművészeti írásaiból nyújt át egy csokorra valót. A következő történet Cees Noo- teboom, Európa több országában is élő író regénye, A fényképezőgép, A fürdőszoba pedig Jean-Philippe Toussaint sajátos hangulatú regényei. Karátson Endre Lélekvándorlás-a, a Párizsban élő irodalmár kilenc novelláját tartalmazza. Ahogyan élsz címmel jelenik meg a kolozsvári Bállá Zsófia válogatott és új verseinek kötete. A JAK-Jelenkor Műfordító Füzetek 6. és 7. köteteként jelenik meg Michel Tournier Kispróza és Robert Menasse A regény kora című munkája. Két kötet is Szőke Kálmán Októberi társulat Az ősz vándorszínházát járva, kellékeket színek szőnek, a vörösréz, a sárga. Próbaidős kökénybokor és piros szoknyás ág kezdi majd el ötvenedik előadását. A birsalma ugrani készül, érett fővel, tűnődve méri távolságát a földtől, s bár az évszakomhoz őszülök már, úgy nézem, mintha először látnám: az október írógépén záradékot kopog a tárgyilagos eső. Művészbejáró A régimódi előadói estek hagyományát kívánja föleleveníteni a pécsi Ifjúsági Ház, amikor ismét útjára indít egy művészeket bemutató, beszélgetős sorozatot, ezúttal Művészbejáró címmel. A havonta jelentkező estek házigazdája, Bükkösdi László szerint nagyon fontos, hogy a fiatalokkal megismertessék az eredményesebb művészeket. November 23-án, csütörtökön Moravetz Levente, Villon: Megáldva és leköpve mindenütt c. műsorával kezdődik a sorozat, azért is, mert ő kapta idén a Pécsi Nemzeti Színház közönségdíját. A következő est, decemberben a 60 éves Berták Lászlót köszönti, januárban pedig a 35 éves Pécsi Balett nemzetközi gárdája lesz Bükkösdi László vendége. V K
