Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-06 / 273. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1995. október 6., péntek OMFB-pénzek baranyaiaknak Évente mintegy 2 milliárd fo­rintot oszt szét magyar vállal­kozóknak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályáza­tokra. Megyénk társaságai sin­csenek kizárva ebből a lehető­ségből. A Baranyai Innovációs Szövetségnél (Pécs, Őz utca 5., tel.: 324-968) pillanatnyilag két pályázatra lehet igényt benyúj­tani: hazai konferenciák szer­vezésére 20 millió forintos, ki­állításokon, szakmai rendezvé­nyeken való megjelenésre pe­dig 600 millió forintos országos keretre váiják a jelentkezése­ket. Eravis-közgyűlés Az Eravis Szálloda és Vendég­látó Rt. részvényeinek 51,4%- át november közepén nyilvános forgalomba hozza. Az 1,5 mil­liárd forint értékű részvény- csomag jegyzését készpénzért és kárpótlási jegyért hirdetik meg. A részvények 15%-át a munkavállalóknak és a mana- gementnek ajánlják fel. To­vábbi 20%-ot kap a társada­lombiztosítás és 12%-ot a terü­letileg illetékes nyolc fővárosi önkormányzat. Az Eravis Rt. jelenleg 86,4%-ban az ÁPV Rt. tulajdonában van. Ha nincs must... A Szőlő és Bor Terméktanács kezdeményezte a földművelési tárcánál, hogy a jövőben csak egyedi engedély birtokában ex­portálhassák a mustot és a sző­lőt, - közölte Urbán András, a terméktanács főtitkára. A feldolgozóknak mind több gondot okoz az alapanyag be­szerzése. Ennek a rossz termés- eredmények mellett az az oka, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a mustexport. Amint arról korábban hírt ad­tunk, a Hegyaljáról és az egri borvidékről már eddig 50-60 ezer hektoliter mustot szállítot­tak ki Szlová­kiába. Az exportőrök azt hasz­nálják ki, hogy a must vámté­tele csupán egynyolcada a bo­rénak. A feldolgozók szerint ez oda vezethet, hogy jövőre importra szorulunk, drágul a bor és még többen fogják hamisítani. Ezért kérték a kormányt, hogy védje meg a minőségorientált üzeme­ket. A terméktanács az' Ország- gyűlés őszi ülésszakán, a feke­tegazdaság elleni és az agrár- törvények tárgyalásakor kez­deményezni fogja több jogsza­bály, köztük a Büntető tör­vénykönyv módosítását is, hogy hatékonyabb ellenőrzés és szankcionálás révén vessenek gátat a borhamisításnak. Pécsi irodabérleti díjak, ipartelepek és üzletek árai Az üzletvásárlás még mindig jó bolt A baranyai ingatlanpiacon gyakorlatilag minden területen visszaesés tapasztalható, ez alól csupán az üzleteknek, iro­dáknak kínált helyiségek kivételek, amelyeket minden eddi­ginél drágábban árusítanak. Az esetek többségében még hir­detést sem adnak fel az értékesítésről, személyes kapcsolato­kon keresztül pillanatok alatt kerül új tulajdonos, pedig egy-egy adás-vételnél 5-10 millió forint cserél gazdát 30 négyzetméteres ingatlanmérettel számolva - tudtuk meg a Fundus ingatlanközvetítő irodától. A megközelítőleg fél év tokát, mert nemigen jelentke- múlva átadásra kerülő, parko- zik vevő a 100 ezer forint fe­lóval ellátott Aqua-üzletház a letti négyzetméteráron. Pécsett, a közeljövőben átadásra kerülő Aqua-üzletház te­rületén 30->t0 üzlethelyiséget kínálnak hasznosításra belváros peremén, a Park mozi mellett épül, s itt 30-40 üzletet kínálnak a komplexum két szintjén. A földszinti boltok 160 ezer forint+AFA/négy- zetméter árai belvárosi átlag­értéknek tekinthetők, igaz, ez a városrész a központi gyalo­gosforgalom szempontjából már peremvidéknek minősül. Bizonyítja ezt az is, hogy a másik eladásra váró pécsi üz­letház a Citrom utcában jóval drágább - áraiban pillanatnyi­lag ez a csúcs a városban -, ahol közel 300 ezer forint az utcaszinti helyiségek ÁFÁ-s négyzetméterára. Ugyanak­kora a Kereskedők Házában az egyre ritkább tulajdonos- váltásoknál 220-280 ezer kö­zött mozog a négyzetméter-ta­rifa. Körülbelül ezek az árak a jellemzőek a Ferencesek úti és a Király utcai boltokra is, per­sze errefelé sokkal kisebb a kínálat. Természetesen az üzletek­nél is a nagy méretek arányta­lanul olcsóbbak - a 100 négy­zetméteren felüli helyiségek­ről van szó, bár a belvárosban ilyen kínálat csak elvétve akad. Ahogy kifelé haladunk a belvárosi forgalomból, a ke­reskedelmi célú ingatlanok mind nehezebben eladhatók. A Klimó utcában, az Aradi Vértanúk útján például időn­ként hónapokig kínálják a bol­A régi városrészekben (Uránváros, Meszes, stb.) ugyancsak nincs mozgás, egyedül Kertvárosban van még némi élet, így a FEMÁ-ban a horvát bevásárló turizmusnak köszönhetően az üzletárak elérhetik a 200 ezer forint/négyzetmétert, egyéb­ként a panelvárosrész más te­rületein (Nevelési Központ, Diana tér, Krisztina tér) 120-160 ezres négyzetméterá­ron cserélnek tulajdonost az üzletek. Az irodák valamivel ol­csóbbak mindenütt, bár mind. több belvárosi földszinti lakó jön rá, hogy otthona ilyen cél­lal nagyon jól értékesíthető. A központban a lakásokra érvé­nyes 70-80 ezer forint/négy- zetméterárakat az irodai átala­kítási lehetőség rögtön meg­emeli 20-30 ezer forinttal, úgy hogy a munkát majd a leendő tulajdonosnak kell elvégezni, sőt a hatósági engedélyek be­szerzése is az ő feladata lesz. Persze az üzleteket, irodá­kat nem kell feltétlenül meg­venni, lehet bérelni is. A leg­keresettebb belvárosi helye­ken 2-3 ezer forintot kel fi­zetni minden négyzetméterért havonta, de Kertvárosban és a történelmi városközpont pe­remrészein is csak egy ezres­sel olcsóbb a díj. Az irodabér­let viszont csaknem egységes városszerte: ezer forint/négy- zetméter/hó. Az iparterületeket természe­tesen nem a Széchenyi tér kör­nyékén kell keresni, a raktárá­ruházak, diszkontlerakatok a városszélén épülnek. A leg­kedveltebb Pécs keleti része, itt a 6-os út mentén a Shell-kút környékén 1400-1700 forint/ négyzetméterbe kerülnek az összközműves telkek, de a pel- lérdi, az Ipari Úti-Tüskésréti úti ingatlanok is hasonló áron kaphatók. Másfélszer többe ke­rülnek a Verseny u. Megyeri u. térségében fekvő ipartelepek, bár egyre többen meggondol­ják, hogy érdemes-e egy rak­tárbázis létesítésére ennyi pénzt áldozni. Összegzésképp elmond­ható: irodákra és üzletekre túlkínálat van a bérbeadásnál, tulajdonjoghoz viszont a frek­ventált helyeken még kész­pénz ellenében is csak fű alatt lehet hozzájutni. Ugyanakkor az iparterületekből még ked­vére válogathat mindenki, itt jó ideig nem lesz telített a piac. Mészáros B. E. Főként a belvárosi irodák, üzletek ára borsos FOTÓK: Müller Régiós franchise-konferencia Széles körű üzleti találkozót is szerveznek a Határon Túli Magyarok Fesztiválján Pécsett A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Fran­chise Szövetséggel együttmű­ködésben szervezi meg október 17-én azt a regionális frachise konferenciát, amelyen az érdek­lődő baranyai vállalkozók rész­letesen megismerkedhetnek a hazánkban is egyre népszerűbb vállalkozási forma elméleti és gyakorlati ismérveivel egy­aránt. A kamara székházában (Pécs, Majorossy I. u. 36.) 10 órakor kezdődő rendezvényt dr. Szemere Gabriella, a Magyar Franchise Szövetség elnöke nyitja meg, majd szakemberek, gyakorlati alkalmazók ismerte­tik a franchise tudnivalóit. Első alkalommal rendeznek nemzetközi üzletembertalálko­zót Pécsett a Határon Túli Ma­gyarok Fesztiváljának kereté­ben. A több gazdasági és társa­dalmi szervezet közreműködé­sével meghirdetett rendezvény keretében október 20-án 10 órá­tól előadásokat hallgathatnak az érdeklődők a külföldiekkel közös vállalkozások létrehozá­sáról, befektetési és támogatási lehetőségekről. A program ke­retében lehetőség nyílik üzleti megbeszélésekre, konzultáci­ókra. Mindkét pécsi gazdasági rendezvényre előzetesen je­lentkezni a 327-155/143-as te­lefonszámon lehet. Hatékony az átképzés Egy új módszerrel, amely három hónapon át figyeli a munkanélküliek sorsát, vi­szonylag pontosan értékel­heti az Országos Munka­ügyi Központ, hogy támoga­tási eszközei közül melyik a legeredményesebb. Tavaly az átképzési támoga­tásra jelentkező 100 munka- nélküli közül 90 fejezte be ta­nulmányait, és 47-nek sikerült elhelyezkedni az újonnan ta­nult szakmában. Az átképzé­sek másik célja a meglévő munkahelyek megtartása. Azok, akik ezért vettek részt a tanfolyamokon, 80 százalék­ban megőrizték állásukat. A munkanélküliek vállal­kozását segítő támogatás há­romnegyed részben tekinthető eredményesnek. A bértámo­gatással foglalkoztatottak 71 százaléka három hónap után is a munkáltatónál maradt. A munkaadók kétharmada szerint ez a támogatás tette le­hetővé a foglalkoztatás bővíté­sét. A csökkentett munkaidős foglalkoztatással a veszélyez­tetett munkahelyek háromne­gyedét mentették meg. Egy- egy állás megőrzése átlagosan 32 ezer forintba került. A korengedményes nyugdí­jazás hosszú távú elkötelezett­séget jelent a munkaügyi köz­pontoknak. A támogatás havi összege átlagosan 15 600 fo­rint, amit az öregségi nyugdí­jig hátralévő négy évben kell fizetni. B. B. A Budapesti Árutőzsde hírei • A beharangozott kormányintézkedések hatására befellegzett az 1995. évi búzatermés határidős árainak, vége a lendületnek. Aki eddig nem adott el, az búcsúzhat szép reményeitől. • A kukoricaárak továbbra is nőnek, a május 20 180 Ft/tonna. • A BL-55-ös liszt novemberben 35,80 Ft/kg. A sertésárak szi­lárdulnak, a vevők visszahúzódtak. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica november 16.160 december 17.200 Búza december 21.270 1996. július 17.100 Napraforgó november 38.500 EU vágósertés I. november 209,00 december 209,00 ajánlati ársáv Ft/t 16.160 16.160 16.160 17.200-17.40017.200-17.40017.200-17.400 21.270 16.600-16.70017.100-17.400 37.700 38.500-39.300 213.00 EU vágósertés II. november 213,00 210,00 215,00-217,00 december 211,00 - ­Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Ami a Bokros-csomagból megmaradt Az Alkotmánybíróság már két­szer megnyirbálta a március 12-én nyilvánosságra hozott, Bokros Lajos pénzügyminiszter nevéhez fűződő, gazdasági megszorító intézkedéscsomag rendelkezéseit. A tíz határozat jelentősen megváltoztatta az eredeti elképzeléseket, ám a pénzügyminiszter szerint a terv lényegét - hogy a kiadásokat csökkenteni kell, az államház­tartás költekezését a belső el­adósodás megállítása érdeké­ben keretek közé kell szorítani - a bírói testület döntése nem vál­toztatta meg. Mi maradt meg az előterjesztésből? Ezt próbáljuk felsorolni, hozzátéve, a taláros testület még hozhat olyan dön­téseket, amely az alábbi intéz­kedések közül néhányat meg­változtat, esetleg meg is szün­tethet. . Módosult a személyi jövede­lemadó törvényben az árfo­lyamnyereség számítására vo­natkozó rendelkezés. Emelték a cégautók adóját, bővítették az adófizetésre kötelezettek körét, de az Alkotmánybíróság hatá­rozata értelmében a magán- személy által használt cégautó­nál lehetőséget kell biztosítani a bizonyításra, hogy magán­célra nem használja az autót. A társasági adórendszerben szigo­rították a munkanélküliek fog­lalkoztatásához kapcsolódó adócsökkentési feltételrend­szert. Hatályban maradt a sze­rencsejátékról szóló törvény is, emelkednek az illetékek, beve­zették a tandíjat. Módosult a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, va­lamint a közalkalmazotti tör­vény is, amelyből egy lényeges rendelkezést hatályon kívül he­lyeztek az alkotmánybírák, mégpedig azt, hogy bizonyos esetekben felére csökkentették volna a végkielégítés összegét. A pilótajátékot tiltott szerencse- játéknak minősítették. A helyi önkormányzatok könyvvizsgá­lót kötelesek alkalmazni, azon­ban az alkotmánybírák határo­zatukban kimondták: a könyv- vizsgálói jelentés határidejének elmulasztásából eredő jogi kö­vetkezményeket törvényben kell rendezni. Megváltoztatták a polgárok személyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról szóló tör­vényt, az Alkotmánybíróság ebből több rendelkezést is hatá­lyon kívül helyezett, így a sze­mélyi szám használatának meghosszabítását, valamint a különböző információs rend­szerek összekapcsolását. Ötre emelték az egy minisztérium­ban alkalmazható államtitkárok számát. Feltételekhez kötötték a fel­számolás alatt lévő cégeknél a béremelést. A fogászati ellátá­sért 18 életév felett és az öreg­ségi nyugdíjkorhatár alatt fi­zetni kell. Az orvosi rehabilitá­ción túli szanatóriumi ápolásra, gyógyfürdői szolgáltatások igénybevételére térítési díjat számolnak fel az intézmények. A mentővel való betegszállítá­sért 100 forintot kell fizetni. A betegszabadságnak csak az első 10 napját fizeti a munkáltató, ezt követően a tb fizeti a táp­pénzt. A kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak csak a ténylegesen kivett jövedelem után kell 10 százalék baleseti járulékot fizetni. Ez évben még változatlan feltételek alapján jár a gyes, a gyet és a várandó­sági pótlék. A családi pótlékot változatlan formában folyósít­ják ebben az évben, az új támo­gatási rendszer valószínűleg a jövő év elején lép hatályba, a tervek szerint továbbra is rászo­rultsági alapon járna a pótlék, ám nem lehet kizáró ok az ellá­tásban a lakás számára nem mobilizálható vagyontárgy. B. G. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. október 5-től Pénznem vételi közép eladási angol font 210,28 212,22 214,16 ausztrál dollár 101,17 102,07 102,97 belga frank (100) 449,91 454,21 458,51 dán korona 23,84 24,07 24,30 finn márka 30,87 31,16 31,45 francia frank 26,73 26,98 27,23 gör.drachma(IOO) 56,80 57,34 57,88 holland forint 82,71 83,50 84,29 ír font 214,35 216,33 218,31 japán yen (100) 131,62 133,08 134,54 kanadai dollár 99,08 99,97 100,86 kuvaiti dinár 441,60 445,73 449,86 német márka 92,60 93,49 94,38 norvég korona 21,06 21,26 21,46 olasz líra (1000) 81,99 82,73 83,47 osztrák sch. 13,15 13,28 13,41 portugál esc.(100) 88,47 89,30 90,13 spany. pes.(100) 107,07 108,07 109,07 svájci frank 115,24 116,31 117,38 svéd korona 19,04 19,21 19,38 USA dollár 132,42 133,63 134,84 ECU (Közös Piac) 171,35 172,97 174,59 * > A 4 á

Next

/
Thumbnails
Contents