Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-28 / 294. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. október 28., szombat Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter pénteken Párizsban találkozott román kollégájával, Liviu Maiorral, s a megbeszélésen azt kérte: Bukarest adjon garanciákat, hogy az ottani oktatási törvényben szereplő megkülönböztető rendelkezések - amelyek ellen a magyar kisebbség is felemelte szavát - nem lépnek hatályba. Moszkva nem fenyeget senkit és nem vonja kétségbe egyetlen ország csatlakozási jogát a NATO-hoz - jelentette ki Vlagyimir Lukin, az orosz Duma külügyi bizottságának vezetője Varsóban. A politikus ugyanakkor közölte: elfogadhatatlan, hogy a világ legnagyobb hadigépezete Oroszország közvetlen határáig kívánja kiterjeszteni fennhatóságát. Húsz ortodox egyház vezetői érkeztek Bukarestbe abból az alkalomból, hogy a román görögkeleti egyház önállósága elnyerésének 110. évfordulóját ünnepli. A Demeter napján, csütörtökön kezdődött szertartások, közös istentiszteletek több napig tartanak. Bukarestben befejeződött a Soros-hét, amelynek keretében a neves üzletember által létrehozott romániai „Nyílt társadalomért” alapítvány ötödik születésnapját ünnepelték. Az elmúlt öt évben ez volt a legnagyobb nem kormányzati adományozó szervezet az országban, és az egyedüli, amely oktatási, média, civil társadalmi és demokratikus szervezeteket egyaránt finanszírozott. Ismét gyarapodott a NATO- főtitkári poszt jelöltlistája. Javier Solana spanyol külügyminiszter is kész arra, hogy vállalja a tisztséget, s erről nem hivatalosan már tájékoztatta néhány kollégáját - jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A jelöltlistán továbbra is szilárdan tartja vezető pozícióját Uffe Ellemann-Jensen, volt dán külügyminiszter, valamint Ruud Lubbers, a korábbi holland kormányfő. Részesedést kíván szerezni a Mobil amerikai olajtársaság a Kaszpi-tenger menti kazah olajmezők kiaknázására alakult vegyes vállalatban - értesült a The Washington Post. A lap szerint a vállalkozás néhány éven»belül ötmilliárd dolláros hasznot hozhat. Az évszázad legsúlyosabb katasztrófájának minősítette egy izlandi diplomata a sziget- ország észak-nyugati részében csütörtök hajnalban bekövetkezett lavinaomlást. A lezúdult hó- és jégtömeg maga alá temette egy halászfalu tizenkilenc lakóházát, tizenkilenc ember meghalt. A volt Szovjetunió exnagykövetének visszaemlékezései Bizalmasan amerikai elnökökről Anatolij Dobrinyin, a volt Szovjetunió egyik legnevesebb karrierdiplomatája és hosszú ideig amerikai nagykövete közreadta emlékiratait „Bizalmasan” címmel. A fiatal munkást 1944-ben egy repülőgépgyár futószalagja mellől „emelték ki”. Sztálin tisztogatásai következtében ugyanis nemcsak a párt vezetése, a Vörös Hadsereg főtiszti állománya, de a diplomáciai kar is kiürült. 1952-ben Dobrinyint a washingtoni nagykövetségre küldték, ahol aztán magasabb beosztásokban hosszú évtizedeket töltött. Könyvében végigpergeti az eseményekben gazdag éveket, visszaemlékezik a kubai rakétaválságra, a vietnami háborúra, a prágai tavaszra. Boncolgatja Kissinger személyiségét, Ford, Carter és Reagan elnök politikáját. Dobrinyin szerint „mindegyiküknek meg lett volna a lehetősége a nukleáris béke megteremtésére, ám főként választások idején valamennyien engedményeket tettek a hidegháború nagyhatalmú és befolyásos héjáinak.” Egy sajátos közjáték. „Amerikai polgártársaim! Örömmel jelenthetem, hogy aláírtam azt az utasítást, amely örökre elsöpri Oroszországot. Öt percen belül megkezdjük a bombázásokat” - mondta Reagan 1983. augusztus 11-én a rádió mikrofonjába. A néhány mondatot csak felvétel előtti próbának szánta, ám a mikrofonok már „éltek”. A szovjet kormány részére azonban érthetően nem voltak megnyugtatóak - még ha csak tévedésből is - az elhangzott szavak. Dobrinyin számára leginkább az a meglepő, hogy éppen a politikai szempontból legtávolabbról érkező amerikai elnöknek, Reagannek volt módja eljutni a nukleáris világbéke közelébe. Lelőttek egy koreai kémet Három napig üldözték fotó: feb/reuter Dél-koreai katonák pénteken halálosan megsebesítették azt az észak-koreai kémet, aki után három napig nagyszabású hajtóvadászatot folytattak. Üldözői a fején és lábán találták el a Kim Do Sik néven azonosított férfit, aki a kórházban belehalt fejsérülésébe. A hajtóvadászat még kedden kezdődött. A rendőrség aznap Szöultól délnyugatra tűzpárbajba keveredett két észak-koreai kémmel. Az egyiket sikerült kézre keríteniük, társa azonban elmenekült. Elfogására a hatóságok húszezer katonát mozgósítottak. Phenjan az utóbbi időben egyre több kémet próbál átdobni Dél-Koreába. Szöulban arra gyanakodnak, hogy az ügynökök bevetésével Phenjan politikai célokat követ. Kemény legények a Vatikánban, alabárddal és könnygázpermettel Bevonulás a svájci gárdába Napokon belül új őrzőket kap a pápa: november elsején svájci férfiak újabb csoportja kezdi meg szolgálatát a világ egyik legkisebb hadseregében, a vatikáni svájci gárdában. A Gaggio nevű falucskában élő egykori gárdista, René Hoff évente toboroz és válogat újoncokat a Szentatya és a Vatikán védelmére. A 18-25 éves önkéntesek Svájc katolikus kantonjaiból származnak. A gárdisták többsége régi családi hagyományt folytat. Vatikáni zsoldos csak az lehet, aki legalább 174 centiméter magas, harminc éven aluli, vallásos, nőtlen, edzett és izmos. Szükség esetén ugyanis meg kell védenie a 906 millió katolikus közösség szellemi vezetőjét. A zsoldos szakállt nem viselhet, szerződése két évre szól. Az alapkiképzést a svájci hadseregben kapja. A két év leteltével továbbszolgálhat a gárdista, harmada meg is teszi. Belőlük lesznek a tiszthelyettesek. A pompás díszegyenruhát a hiedelemmel ellentétben nem Michelangelo tervezte, hanem a gárda egyik parancsnoka, és 1914 óta ez a módi. Szolgálatban fegyverük a kard és a jó két méter hosszú alabárd: a dárda és a csatabárd keveréke. Újabban, a pápa elleni merénylet óta könnygázpermet is van náluk, és egy fekete öves mestertől karatét és dzsúdót is tanulnak. A svájci gárda azonkívül, hogy a Szentatya testi épségét óvja, védi a mintegy négyszáz vatikáni állampolgár nyugalmát, biztonságát is, továbbá a különféle ceremóniák alkalmával díszeleg. A gárda tagjai fegyelmezetten élnek, a szigorú szabályzat a szolgálaton kívül is példamutató, hívő keresztény emberhez méltó magatartást követel tőlük. Ám előfordul, hogy néhá- nyuk mégis kirúg a hámból. Júniusban - mert győzött a svájci focicsapat - felöntöttek a garatra, és összeverekedtek az olasz rendőrökkel. A büntetésük - a sok évszázados hagyománynak megfelelően - szökőkúttisztítás volt. A sajtó az utódot találgatja „Jelcin a helyzet ura” Borisz Jelcin teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a helyzetet Oroszországban, nála van az atomfegyverek indításához szükséges „kód” is - jelentette be pénteki sajtóértekezletén Szergej Med- vegyev elnöki szóvivő. Az államfő november végéig orvosi felügyelet alatt áll majd - közölte Medvegyev. Ez nem jelenti azt, hogy Jelcin a jövő hónapot végig a kórházban tölti. Az október 31-re Moszkvába összehívott délszláv csúcstalálkozót és az elnök novemberi utazásait lemondta az orosz külügyminisztérium. Az elnöki szóvivő szerint a pénteken elvégzett vizsgálatok, illetve az orvosi konzílium megállapításai alapján az is- chaemiás szívpanaszokkal előző nap kórházba szállított orosz államfő szívizmainak vérellátása továbbra sem stabil. Medvegyev elmondta, hogy szívelégtelenségnek jelenleg nincs jele, és az orvosok folytatják az aktív terápiát. Viktor Csemomirgyin kormányfő kijelentette: Jelcin a helyzet ura, helyettesítésére nincs szükség. Az alkotmány értelmében az államfő akadályoztatása esetén a miniszterelnök tölti be az elnöki funkciót. A világsajtó mégis találgatja a lehetséges utód személyét. Amerikai megfigyelők szerint a Jelcint körülvevő „kemény mag” aligha látná szívesen Csemomirgyint az elnöki székben. Londoni lapok úgy vélik: az orosz államfő gyakorlatilag temetheti újraválasztási esélyeit. Jelcin még nem jelentette be, hogy indul-e a jövőre esedékes elnökválasztáson, de ha végképp kidől a sorból, úgy hatalmas űr tátong majd az orosz hatalmi piramis csúcsán - jósolja a brit sajtó. Jeruzsálembe költözik a nagykövetség? Tiltakoznak a döntés ellen Miután az amerikai kongresszus úgy határozott, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe kell költöztetni, arab részről meglehetősen szenvedélyes tiltakozások hangzottak el. Izrael 1950 óta fővárosának tekinti Jeruzsálemet, ám ezt a nemzetközi diplomácia - ismerve az arab ellenállást - eddig óvakodott elfogadni. A képviseletek székhelye - El Salvadorét és Costa Ricáét kivéve - Tel-Avivban van. Az arab tiltakozók elsősorban attól tartanak, hogy a többi ország is követheti a washingtoni példát. Márpedig az arab országok hallani sem akarnak arról, hogy egy, a muzulmánok számára is szent helyként tisztelt település legyen Izrael állam fővárosa. Clinton elnök szerint a kongresszusi döntés megakaszthatja az arab-izraeli békefolyamatot. Rabin izraeli miniszterelnök visszafogottan reagált és „szimbolikus jelentőségűnek” nevezte az amerikai lépést. Szerinte a béketárgyalásokon a kemény tények fognak dönteni, és nem az ilyen jelképes lépések. FEB Drogot csempészett az államügyész Botrány Belgiumban Egymást érik Belgiumban a kínos botrányok. A közvélemény még napirendre sem tért a korrupcióval vádolt NATO-főtitkár, Willy Claes lemondása fölött, máris újabb szenzáció került a lapok címoldalára. Néhány napja börtöncella foglya lett Toumai város államügyésze. A 36 éves Beatrice Annicq-et a rendőrség azért vette őrizetbe, mert autójában húsz kiló kábítószert találtak. Az asszony öt éve tölti be magas posztját, és már jó ideje üzleti kapcsolatban állt egy drogbandával, amely „futárként” foglalkoztatta. A hölgy - aki hivatalos címe szerint a „királynő államügyésze” - bizonyos időközönként Amszterdam és London között szállította a kábítószert. A bűnüldöző szervek hónapok óta sejtették, hogy Annicq csempészettel foglalkozik, de társadalmi rangja miatt óvatosan kellett eljárniuk. Amikor egy ízben Brüsszelt elhagyva Ostende felé vette az irányt, már bizonyosak voltak a dolgukban és feltartóztatták. A kocsiban a nővel együtt még három férfi utazott, akik komppal Doverba akartak továbbutazni. Most mind a négyen vizsgálati fogságban ülnek. Az államügyészre akár öt év börtönbüntetést is kiszabhatnak. Ferenczy Europress Kétezer éves világítótorony Megtalálták az ókor hét csodájának egyikét Pénzhiány miatt akadozik a közös kutatás, fejlesztés Európa lemarad az űrversenyben Az űrutazásokban változatlanul az amerikaiak és az oroszok jeleskednek. Az Európai Űrhajózási Ügynökség (ESA) 14 tagállama még mindig kevés sikerrel fáradozik azon, hogy földrészünk nagyobb szerepet kapjon az űrkutatásban. Francia régészeknek sikerült megtalálniuk az ókor második legnagyobb épülete, a fárosznak nevezett alexandriai világítótorony maradványait a kikötő bejáratának közelében. Az óriási kőtömbökből emelt épületet I. Ptolemaiosz, az Alexandráét megalapító Nagy Sándor utóda készíttette Fárosz szigetén, és a mű Kr. e. 279-ben készült el. A 130 méter magas tornyot csak a Kheopsz-piramis szárnyalta túl 146,6 méteres magasságával. A világítótorony szigetét gát kötötte össze a szárazfölddel. Csaknem ezer évig működött, és Kr. u. 700 körül omlott össze. A torony márványburkolatát építkezéseknél hasznosították, és 1400 körül már csak romhalmaz maradt belőle. Ennek is nagy része víz alá került. A búvár-régészek egyenként 75 tonnásra becsülik a felkutatott kőtömböket. Most a fehér márvány burkolat és a fárosz csúcsán álló óriási szobor maradványait keresik. A világító- toronynak - ellentétben a piramisokkal - viszonylag keskeny talapzata volt, s ebben a vonatkozásban hasonlíthatott napjaink felhőkarcolóihoz. A fárosz tetején óriási lámpás égett, amelynek fényét 65 kilométeres távolságból is látni lehetett. A krónikák szerint az olajat bonyolult hidraulika juttatta fel a csúcsra, és hatalmas tükör összpontosította a fénysugarat. Csókos herceg Károly brit trónörökös nagyobbik fiától hangos a bulvársajtó. Vilmos, életében először, részt vehetett a felső tízezer gyermekei részére rendezett hagyományos partin, amely az utóbbi években hírhedt szexorgiák színhelyévé vált. A hangulat most is kiváló volt, a 14 éves alsó korhatárnál is kilenc hónappal fiatalabb, fekete szmokingot viselő herceg remekül érezte magát. Különösen akkor, amikor egy feszülő, piros miniruhába öltözött lány az ölébe ült, és megkérdezte tőle: „Akarsz smárolni? Még életemben nem csókolóztam herceggel.” A ,játék” éjjel kettőig tartott, de Vilmosnak ez bizonyára nem volt ellenére. Az eredeti megállapodások szerint 1997-ben indulna útjára az Alfa űrállomás, amelyet közösen bocsátana fel és működtetne az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada és az ESA. Az európaiak emellett tervbe vették, hogy kifejlesztik az amerikai űrrepülőgép saját változatát, a Hermest, amelyet a francia Ariane rakétával juttatnának el pályájára. A költségek azonban robbanásszerűen emelkedtek, és a műszaki problémák is jóval bonyolultabbak a vártnál. így a főleg a franciák által pártolt Hermes méretei egyre zsugorodtak, míg az európai űrrepülő 1992-re végleg el is tűnt a tervezőasztalokról. Ugyancsak feladták a tervet, hogy a majdani Alfa űrállomás mellett külön működjék odafenn egy európai laboratórium is. Ezek után a britek végképp kiléptek a közös programokból, és az anyagi terhek a megmaradó nagyobbakra, a franciákra, a németekre és az olaszokra hárultak. Ilyen körülmények között folytatódik az alkudozás. Az ESA a tervezett 12 százalék helyett csak a költségek 5,3 százalékának erejéig vesz részt az Alfa állomás kifejlesztésében, ami milliárdokat takarít meg az európaiaknak. A dolgok jelenlegi állása szerint az eredetileg tervezettnél ötven százalékkal kisebb méretben ugyan, de megépül az európai űrlabor, amelyet majd az amerikai Freedom állomáshoz csatlakoztatnak odafenn. A létesítményt a német Daimler-Benz konszern vezetése alatt építik meg, míg a franciák abban az önműködő, embert nem szállító teherűrjármű kifejlesztésében játszanak vezető szerepet, amely utánpótlást szállítana a majdani Alfához. A költségeket - 2004-ig - 5,4 milliárd márkára becsülik. Heltai András A A, i
