Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-21 / 288. szám
1995. október 21., szombat Közélet Dtinántúli Napló 13 „A pártbefolyás a mozgalom halálát jelentené” Előremutató megállapodás Beszélgetés a magyar diákvezérrel Szabó László, a HÖKOSZ elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusza 25 éves. Nevét az utóbbi idők diákmegmozdulásai tették ismertté. Köztudott, hogy október 5-én a miniszterelnök és a HÖKOSZ elnöke megállapodást írt alá, mely voltaképpen rögzítette a 2000 forintos tandíj elfogadását és a kormánynak azt a vállalását, hogy a jövő évben nem változik a tandíj mértéke. Épül az autópálya Hová vezet bennünket az Ml-es? Az 1-es főút hatalmas gépkocsiforgalmát katasztrófaként élik meg a települések Győr és Hegyeshalom között. Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár és Levél mára elvesztette hagyományos arculatát. Évente 20 millió ember, 6 és fél millió gépjármű - közel 600 ezer kamion - dübörgőn itt át. A települések már régen beleroppantak volna ebbe a forgalomba, ha nem tartaná bennük a reményt az Ml-es autópálya következő szakaszának közelgő átadása. December elején átadják a forgalomnak a Bécs-Budapest autópálya utolsó szakaszát, vele új élet kezdődhet a Lajta és a Mosoni-Duna mentén. Nehéz leltárt készíteni arról, hogy itt a szlovák-ma- gyar-osztrák hármas határvidékén mi mindent pusztít az embertelen méreteket öltő forgalom. Somogyi György, Abda polgármestere arról panaszkodik, hogy az út menti házakat folyamatosan rezeg- tetik a súlyos kamionok, eltörnek a tetőcserepek. A pályaépítés hozadékaként a teherautók keresztül-kasul bejárják a falut, megrepedeztek a templom boltívei. Az egész községre rátelepedett a kíméletlen forgalom szennye. A „turisták” és a kamionok áradatában különösen sokat szenvedett Mosonmagyaróvár. Felerősödött az államhatárhoz, a sajátos idegenforgalomhoz, kötődő bűnözés: embercsempészek tucatjai működnek, vállalkozásoknak álcázott bűnözőcsoportok „termelik” a pénzt. Levél község úgynevezett expó-faluját bűntanyának hívják a helyiek, éjszakánként ukrán, szerb, román, német „üzletemberek” hajtanak a nagy dohányra. Az autópálya év végi átadásával megváltozik az élet a régi 1-es úton. A koncesz- sziót elnyerő francia Transroute útépítő cég 3 évre kapta meg a pályát, haszonnal kell tehát üzemeltetnie. Előreláthatóan 800-1000 forintos úthasználati díjat szed a minél nagyobb forgalom reményében. A győri közúti igazgatóság az érintett településekkel összefogva azon fáradozik, hogy a belső forgalmat minimálisra mérsékelje, ezért mesterségesen „visszaépíti” a régi főutakat. Magyaróváron a négysávos út két külső sávját parkolóvá, és zöld szigetekkel tarkított kerékpárúttá alakítják át. Számos helyen egyéb sebességcsökkentő intézkedéseket hoznak. Abdán, az út mentén éjjelnappal üzemel nyolcvan-egy- néhány színes bazár, parkolók hiányában a leállósávra állnak le az osztrák és német autócsodák, hogy utasaik a fonott kosarak, kertitörpék, szalámik és déligyümölcsök között válogassanak. Somogyi György polgár- mester összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartja a kamionok kivonulását, mint azt, hogy itt hagyja a falut néhány üzletember. „Nem sok bevételünk van belőlük. Mivel magánterületen épültek, a tulajdonos bérleti díjat szed, de mi nem tudjuk megfogni az iparűzési adót. Munkahelyeket teremtettek, fejlesztik az infra- stuktúrát, de hol van ez attól, hogy megfullad a falu a forgalomtól. Egyesek 30, mások 50-60 százalékos forgalom- csökkenésre számítanak a pálya üzembe helyezésével. Ha elmaradt a várt hatás, és nem csökken a teherkocsik forgalma, összefog a falu ellenük. Danyi József Szlovákiából Olaszországba Új földgáz-tranzitvezeték Emberek - ilyenek, olyanok... Koncerten vettem részt. Nosztalgiából. Kirívóan idősen a korban fiatalabbak közt. A zene elzsongított, feledtetett mindent, amit kívül akartam hagyni röpke párórára a zajos utcán. Ami a zenén múlott, azt adta, amit vártam. S mégis történt valami, amiről szólni kell, mert keserű szájízt hagyott bennem és rejt némi tanulságot is. Leírom. Hiszem, hogy megértik, megérzik" benne azt, ami rút és méltatlan. Már a kezdés előtt ki-ki érkezése, ügyessége folytán jobb és kevésbé jó helyre ült. Szabadon, számozatlan helyekre. Ez önmagában nem is lett volna baj, hiszen nem a látásért, a zene öröméért jöttünk össze, és ebben fürödni lehet a kép körítése nélkül is. Az előttem lévő sorban két hely üres maradt - az amúgy zsúfolásig megtelt teremben. Már fél órával a kezdés előtt is az volt. Aki az üres szék mellett ült gondosan őrizte, mondván: „foglalt”. Már hangolt a zenekar, félhomályba burkolózott a terem, amikor fiatalember és egy terhes asszonyka érkezett. A férfi látva az üresen tátongó két helyet, odaindult ... Azaz a félútig elért, amikor az üres székek felett szirti sasként őrködő hölgy a birtoklás vad indulatával deklarálta ismételten, és jól hallhatóan a kategórikus tilalmat: „Foglalt”. És két órán át üresen tá- togott két szék. A fiatalember békésen támogatta az oszlopot, és a terhes asz- szonyka hozzádőlve pihentette kettős súlyát. Aztán véget ért a koncert. Oszlott a tömeg. S bennem azóta is motoz a gondolat. Üresen ásított két 600 forintos ülőhely és fáradtan álldogálta végig a műsort ugyanennyiért két ember. Miféle ferde önzés, miféle a „semmit” is birtokolni akaró alantos indulat motiválta a hölgyet, aki vadnyugati módon dokumentálta az egyik dal szövegét, arról, hogy létezik „vad kelet” is. Itt és most. Vannak emberek: ilyenek is, olyanok is, és mások is! Bár nem ez a „másság”, amit tolerálni kell. így gondolom. Talán nem is vagyok ezzel a gondolattal egyedül. Dr. Hegedűs Sándor *- Hogyan értékeli a tíz napig tartó diáksztrájkot és tüntetést?- A megállapodás, amit a miniszterelnök úrral kötöttünk, rendkívül előremutató. Sikerült elérni: a kormány 1996 szeptember elsejétől új tandíjszabályozást vezet be olymódon, hogy annak kidolgozásában érvényesíti a hallgatói elképzeléseket; a hallgatói jogokat, és ebben a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát a kormány jogszabályban rögzíti a tandíj szabályozás tekintetében; továbbá a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a HÖ- KOSZ-szal közösen dolgozza ki a tandíjak ellensúlyozására vonatkozó kompenzációs csomag-tervet. A kiegészítő tandíjról rektorok és főigazgatók bevonásával tárgyalunk. Célunk, hogy a jogszabályból kerüljön ki a kiegészítő tandíj, mint jogi formula.-Egyelőre alig egy-két helyen döntöttek a kiegészítő tandíj bevezetése mellett. Eredménytelen agitátorok- Két ilyen intézmény volt: a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Éőiskola és a Hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola. Mindkét helyen, már erre a félévre, havi 500 forint kiegészítő tandíjat akartak szedni.- Sokak szerint a diákmegmozdulások hátterében politikai pártok ambíciói húzódnak. Mi ebben az igazság?- Amióta én vagyok és ameddig én maradok a HÖKOSZ elnöke, addig itt politikai pártok befolyása nem érvényesülhet, egyszerűen azért, mert ez a mozgalom halálát jelentené. A saját véleményem és a közgyűlés álláspontja: beszélő viszonyban kell lennünk valamennyi politikai párttal, mert mindegyik véleményére és támogatására szükségünk van, de ha rajtunk keresztül akarják saját politikai törekvéseiket érvényesíteni, akkor köszönjük, nem kérünk belőle. Eddig markánsan sikerült ezt kifejezésre juttatni, bár bizonyára akadnak, akik ezt nem veszik jónéven.-Ez így lehet, hiszen máris kegyvesztett lett egy sokak szemében szélsőségesnek tartott párt lapjában. Talán mást reméltek e tömegmozgalmaktól?- A megmozdulások bizonyították azt is, hogy a magyar diákság józan, reális és nem használható föl politikai manipulációk eszközéül. Tudom, jártak közöttünk „agitátorok”, de eredménytelenül...- Igaz-e, hogy Ön hamarosan külföldre távozik, hosszabb időre? Állás várja ott?- Egy napra sem megyek külföldre dolgozni, nemhogy hosszabb időre. Valószínűleg abból keletkezett ez a tévhit, hogy a HÖKOSZ tagja az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségének (ESIB), amelyben 29 ország diáksága képviselteti magát, központja Bécsben van. Ám e szervezetnek évenként változik a vezetése, valószínűleg most majd a HÖKOSZ tölti ezt be.- Ön egyik lapban kifejtette: „Az országban politikai nemzedékváltásra van szükség. Mindenkinek, aki részt vesz a politikában, távoznia kell!" Ezt komolyan gondolta ? Új helyzethez új emberek?- Lehet, hogy kicsit drasztikusan fogalmaztam, de alapjában igazat mondtam. Nem bánom, hogy meghökkentettem az embereket.- Ha műtétre kellene mennie, kihez fordulna: egy kitünően, de most végzett, gyakorlatlan orvoshoz, vagy egy nagy tapasztalaid, ismert sebészhez?-Természetesen ez utóbbit választanám, mint mindenki. De a politikában szerintem más szempontok érvényesülnek: új helyzet van, új látásmód, felfogás kell megoldásához. Akik a régiben nőttek fel, nem tudnak ezekben a követelményekhez idomulni.-Az ország lakossága nemcsak fiatalokból áll és a közvéleményben erősödik egyfajta ellenérzés. Voltaképpen az állampolgárok adóiból tartják fenn a felsőfokú intézményeket. Azok pénzéből is, akik még csak közelében sem jártak a főiskoláknak, egyetemeknek.- Ezzel egyetértek. A HÖKOSZ valóban nem élhet ebben a „tandíj-gettóban"” amelybe most már hónapok óta akarva-akaratlan bezáródtunk. A realitást elfogadva, nem szabad a végletekig feszíteni a húrt. Vegyük tudomásul: eddig jutottunk el és most már más dolgokkal, egyetempolitikai kérdésekkel, minőséggel, a felsőoktatás rendszerével és sok egyébbel foglalkozunk.- Befejezésül még egy kérdést: a nagy világhírű egyetemek mint Oxford, Cambridge, vagy éppen a Yale, a Harvard hallgatói körében tud-e ilyenfajta demonstrációkról?- Ismeretem szerint ott ehhez hasonlók sincsenek. Európában mostanában Bécsben és Dániában voltak kisebb diákmegmozdulások. Természetesen a kérdésben említett egyetemeknél a társadalmi-gazdasági háttér, a tradíciók magyarázzák azt, hogy a diákság ilyenfajta megmozdulására nem kerülhet sor. Dr. Takács Ilona Új tranzit-földgázvezeték megépítéséről állapodott meg a Mól Rt. és az orosz Rao Gazprom. A vezeték, amely Szlovákia felől Dél-Európa irányában szeli majd át hazánkat, a földgáz áthaladását szolgálja. Ugyanakkor a szállítórendszer kiépítésével a hazai ellátórendszer új importbeszállítási útvonallal bővül, lehetővé téve ezzel a növekvő behozatali igények kielégítését. A vezeték megépítéséhez hozzájárulását adta a magyar kormány is. Az előzetes tervek szerint a vezetéket még az ezredforduló előtt megépítik. A létesítmény beruházója és tulajdonosa egyben a Panrusgaz vegyes vállalat lesz. Ez a társaság 50-50 százalékos oroszmagyar tulajdonban van. A vezetéket a Mól fogja üzemeltetni. Az új távvezeték része lesz az Orosz Föderációból Európába tartó magisztrális távvezeték-rendszernek. A tranzitvezeték Szlovákia területén, Ivánka térségében csatlakozik a rendszerhez, és Nyugat-Dunántúlt átszelve Szlovénián át tart majd Olaszországba. Szabó László (középen) Budapesten, az őszi diáktüntetésen Boltról boltra 9999 Tejfölök közt válogatunk. Ismerősöm azon dödög, hogy bármelyiket is veszi, egyik sem az igazi. Amióta kitalálták a homogenizálást - hű de régen volt már ez is -, azóta örökké bajban van a tejföllel. Rácsurgatná a rakott krumplira, a székelykáposztára, de ez nem megy, hiszen kanálnyi csomókban áll meg ott, ahová ejti. Kiöntené a pohárból, de csak hosszas ütögetés, rázás után hullik ki belőle egy tömbben. ,Jgazán kitalálhatná már valamelyik tej gyár - mérgelődik - a folyékony tejfölt, amit úgy lehet belecsurgatni mondjuk a bablevesbe, hogy utána ne úgy nézzen ki, mintha túrót rakott volna bele...” Csakugyan nem lehetne az „ínyencek” részére visszahozni a folyékony tejfölt? hiszen - laikus ésszel úgy vélem, a tejföl eredeti állapota a folyékonyság lehet. Tehát csak a homogenizálástól kellene megkímélni, s csak úgy natúr beletölteni a poharakba. Még talán olcsóbb is lehetne, ha kihagynának egy gyártási mozzanatot. Nyílt egy üzlet, cserével kínál ún. tartós fogyasztási cikkeket, vagyis mosógépeket, hűtőszekrényeket, porszívókat és más efféléket. Az árakat figyelve nevethetnékje támad az embernek. Egytől egyik minden árának az utolsó három számjegye kilences. De néha még az előző is az. Nem tudom, ki hogy van vele, de én őszintén kételkedem az ilyesfajta árak valódiságában. Tudom, nyugatról hozzánk is begyűrűzött valami a 9-cel, 99-cel végződő árforma, amely hivatása szerint olyan illúziót kellene, hogy keltsen a vásárlóban, mintha az árú nem annyiba, hanem „csak” ennyibe kerül, s ez a szemfényvesztés mindössze 1 vagy 10 forintban fejeződik ki. Óriási! ík És ha már az árakról esett szó, essék ezután is. Egyszer régebben szóvá tettem, hogy a géppel készült árcédulácskák legtöbbször alig olvashatók. Akkor egy kereskedő magyarázkodott, hogy olyan festék- szalagokat kapnak, amelyek szinte pillanatok alatt elvesztik a láthatóságot. Nos, a helyzet - mint láthatjuk mindenfelé a boltokban - semmit sem változott. Azóta is zömében fehérnek látszó címkék vannak az árukon, ahol nincs címke, ott valahová, alig felfedezhető helyre odafirkantják az árat, másutt meg az áru alatt a polc szélén lenne az ár, de szintén csaknem olvashatatlanul. Egy szó, mint száz. Az áruk java részét illetően a hiányosnál is gyatrább az árinformáció, ami aztán egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza a vásárlót, hiszen a pénztárnál derül csak ki, hogy aminek az árát ő ennyinek hitte, az valójában már annyiba kerül. Magyarán: egyre kevésbé mindegy a vásárlónak, hogy mi mennyibe kerül. Mivel az egyszámjegyű infláció - megfordítva a reklámszlogent - csak ígéret és nem bizonyosság. Jó ideje megszokhattuk már, hogy az előrecsomagolt árukon ott van a címke, ami informál egységárról, súlyról, fizetendő árról és még sok mindenről. Újabban több pécsi boltban egy újfajta árazógép fura produktumával találkozhatunk. Ez is informálja a vevőt mindarról, amit az előzőkben felsoroltam, csupán egy valamit próbál titokban tartani. Azt, hogy milyen áru rejlik a csomagolás alatt. Vagyis a legapróbb, a legolvashatatlanabb betűkkel azt nyomtatja ki a gép, ami majdnem olyan fontos (lenne), mint az ár: az áru megnevezését. Holott a sok egyforma, vagy egymásra hasonlító árú esetében nem mindegy, hogy mi van a csomagban. Miből készülhet? - tűnődöm több árucikk esetében is a boltban. Az egyik gyümölcslét úgy hirdetik, hogy minden doboz két és fél kiló narancs vitamin tartalmát rejti. Hol terem meg annyi narancs, amiből ennyi vitamint nyernek? Vagy a vitaminnak semmi köze már a gyümölcshöz? A felvágottak között tucatnyi ilyen-olyan fantázianevű májas sorakozik, választékban is, mennyiségben is jóval több, mint amikor szinte számolatlanul dolgozták fel a sertéseket a húsüzemekben. Mert manapság - tudjuk - jóval kevesebb a vágósertés. Kevesebb sertésnek pedig kevesebb a mája. Akkor pedig miből készülhet a rengeteg májas? A polcokat ellepik a külföldről jövő mogyorókrémek. Különböző adalékanyagok vannak bennük, de az alap - íz szerint legalábbis - a mogyoró. De vajon terem-e annyi mogyoró, amit beledolgoznak e töméntelen krémbe? Lehet, hogy nem? S ezért nyomja el egyik-másiknál a jellegzetes mogyoróízt a kakaó íze? És, kételkedik az ember az ún. olcsó borok valódiságában is, különösen pedig azokéban, amiknek még csak „normális” bor-nevük sincs. Láttak-e ezek szőlőt? Hársfai István i a i 4
