Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-16 / 283. szám
12 Dtinántúli Napló Gazdaság 1995. október 16., hétfő IMF-feltételek Várhatóan a jövő év elején létrejöhet a 18 hónapra kiterjedő megállapodás a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között. Ezt Bokros Lajos pénzügyminiszterjelentette be szombati tájékoztatóján. A Nemzetközi Valutaalap feltételei között szerepel, hogy a költségvetés, illetve az államháztartás összevont hiánya nem haladhatja meg a GDP 4 százalékát, jövőre a fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2 milliárd dollárt és megáll az ország további külföldi eladósodása. A valutaalap fontosnak tartja az államháztartási reform megindítását, azt, hogy gyorsuljon a privatizáció és a társadalombiztosítási alapoknál is megkezdődjenek a reformok. A miniszter elmondta, hogy a világbankkal két jelentős kölcsönt készítenek elő. Az egyik a vállalati pénzügyi, a másik az államháztartási szektor átalakítását szolgálja. Hangsúlyozta: Magyarország számára az IMF- fel kötendő megállapodás a lényeg, mert kedvezőbbé teheti hitelfelvételi pozícióinkat. A fokozódó bérkövetelésekkel kapcsolatban Bokros véleménye: minél nagyobb mértékű jövő évi nominális béremelést harcolnak ki a szakszervezetek, annál magasabb lesz az infláció. Minden társadalmi réteg rosszabb pozícióba kerülhet, mintha a jelenlegi keretek között folytatódik a stabilizációs program végrehajtása. Ameny- nyiben nem folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika? Bokros lemond. Megjelent a Szaknévsor Megjelent az Országos Szaknévsor legújabb kötete. Vállalkozók, cégek részére nyújt fontos információkat, amelyek képviselői az ingyenes kiadványt átvehetik Pécsett a Szaknévsor Hirdetésszervezői Irodájában a Rácvárosi úton. Szakmai nap A Pécsi Vízmű tart szakmai napot Pécsett a Zöld-Híd Tanácsadó Irodájában kedden délután, amelyen többek között szó lesz az egyéni vízmérők tulajdonjogáról, valamint a lakásonkénti vízmérés gazdaságosságáról. Szimpózium A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara Kaposváron október 17-én rendezi meg negyedik alkalommal a nemzetközi takarmányozási szimpóziumot, amelynek fő témája az energia- és fehérje ellátás hatása a kérődző állatokra. A termelők és feldolgozók novemberben újra tárgyalnak Emelkedett a tej felvásárlási ára Termelési színvonal liter/év/db 4000 5000 6000 7000 Tejár: 32 Ft/1-2,92 +2,06 +5,48 +7,81 31 Ft/1-3,87 +1,10 +4,52 +6,84 30 Ft/1-4,82 +0,14 +3,55 +5,86 29 Ft/1-5,77-0,82 +2,58 +4,89 28 Ft/1-6,72-1,78 +1,62 +3,92 27 Ft/1-7,67-2,74 +0,65 +2,95 26 Ft/1-8,62-3,70-0,31 +1,98 24 Ft/1-10,52-5,62-2,25 +0,04 Az elmúlt években Baranyában is drasztikusan csökkent a tehénállomány, a meglévő tehenészetek jelentős része túlélési gondokkal küzd. A folyamatos ellátás és a termelők érdekében szükség lenne arra, hogy a tehéntartók jövedelme tisztes megélhetést jelentsen nekik, s lehetővé tegye a termelés szinten tartását, sőt fejlesztését. Dr. Vass Tibor gazdajegyző, a Baranya Megyei Területi Agrárkamara felkérésére számításokat végzett annak eldöntésére, hogy a tejtermelés jelenleg mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak. A költségek megállapításánál a tartástechnológiai, takarmányozási, szaporodásbiológiai és termelési feltételeket, valamint a jelenlegi takarmány- és energia-árakkal vette figyelembe. Csak a közvetlen költségekkel számolt, az amortizációval és az esetleges hitelek kamataival nem, ami még tovább csökkenti 3-4 forinttal a tej literenkénti árából maradó hasznot. Számításai során arra a következtetésre jutott, ha a tejhozam évente tehenenként nem éri el az 5000 litert, akkor veszteséges, 6-7 ezer literes hozam esetén már elérhető szerény nyereség, ha a tej megfelel a magasabb minőségi követelményeknek, alacsony a csíraszáma, s ezért megfelelő árat sikerül elérni. A kistermelő ilyen hozam mellett sem jut nyereséghez, mert ő literenként maximum 24 forintot kaphat. A jelenlegi árviszonyok nem teszik lehetővé a termelőknek, hogy tisztességesen megéljenek, az elhasználódott eszközeiket pótolni tudják.- Torz az az arány is, hogy a kistermelőtől 24 forintért felvásárolt tej a boltokban 50 forint feletti áron kapható - állítja dr. Vass Tibor. - Szükség van arra, hogy a tej termelői ára emelkedjen. A szakértők 40 forintos literenkénti árat tartanak reálisnak. Azonban az egyelőre még kérdés, hogy ki viselje ennek a terhét. A feldolgozóipar, a kereskedelem és az állam együtt, vagy a fogyasztók? Ez utóbbit magam elfogadhatatlannak tartom. Az elmúlt napokban ismét tárgyalóasztalhoz ültek a Ba- ranyatej Rt. képviselői és a megye tejtermelői, hogy tárgyaljanak a tej felvásárlási áráról.- Szerettük volna, ha a tej felvásárlási ára 32 forintról 34-re emelkedik év végéig. Az 1996. évi árakról csak később akartunk tárgyalni - mondja dr. Vass János, a Baranya megyei Területi Agrárkamara főtanácsosa. - A Ba- ranyatej azonban 1996-ra is a 34 forintos árat szerette volna. A termelők azonban csak a idei évről tárgyalhattak, mert a tejterméktanácstól nem volt felhatalmazásuk arra, hogy a jövő évi árakban is megegyezzenek. A Baranyatej figyelembe vette a termelők kérését, ezért a felvásárlási árat 33 forintra emelte. Nem volt egyszerű, amíg eddig eljutottak, pedig nem kértek semmi többet, csak annyit, hogy talpon maradhassanak, s valamennyi hasznuk legyen a tevékenységükön. A bicsérdi tehenészet például, ami tavaly még nyereséges volt, idén a tehenen- kénti 9000 literes évi tejhozam mellett 3 millió forintos veszteségre számít.-Az is elgondolkodtató - mondja a főtanácsos -, ha az országban tejfelesleg van, amit nehéz exportálni, akkor miért támogatjuk az újabb biológiai alapok beállítását. Meg kellene keresni a lehetőségét annak, hogy nyereségessé váljon a jelenleg veszteséges ágazat. Az egyik ilyen lehetne, ha a támogatást közvetlenül a termelő kapná meg. Ha ez nem oldható meg, akkor a fogyasztóra kell áthárítani a költségek egy részét, ami viszont a tej- fogyasztás további csökkenését jelenti, de nem megy tönkre az ágazat. A harmadik lehetőség, hogy az állam segít, megfelelő mértékű exporttámogatást ad, hogy a külföldi piacokon is eladható legyen, vagy csak a hazai piacra termelni, de ehhez csökkenteni kell az állattartók számát. Sz. K. Ezer kilométer - két keréken Az Útalap törvénynek megfelelően félévenként meghirdetett kerékpárút-építési pályázat 1995. évi második fordulója a tárcaközi bizottság október 10-i döntésével lezárult. A felhívásra 60 pályázat érkezett, 877 millió forint összértékű kerékpárút építéséhez kérve támogatást. A jól előkészített, a kiírás követelményeinek megfelelő pályázatok mindössze 20 százalékkal lépték túl a támogatási lehetőséget. A tárcaközi bizottság 34 pályázatot részesített összesen 214 millió forint támogatásban, 60 km kerékpárút építésének feltételeit megteremtve. Ezzel az idén hosszuk már meghaladja az 1000 kilométert. Ä döntés alapján Nagymaroson és Vácott, valamint Apos- tag és Ersekcsanád térségében egy-egy szakasz építésével lendületet vehet a Duna-balparti kerékpárút megvalósítása. A fővárosban, a pesti oldalon Ferencváros és Kőbánya gyarapodhat kerékpárutakkal. Békés megyében, ahol a meglévő hálózat több mint egytizede található, most további öt szakasz (Békéscsaba, Kardoskút, Nagykamarás, Nagyszénás, Szeghalom) gyarapodhat. Örvendetes, hogy a pályázatok legtöbbje a biciklishálózat ütemezett kialakításán fáradozik. Egyrészt a településen belül, másrészt nagyobb térségi, esetleg országos kapcsolódásokat is szem előtt tartva társulnak az önkormányzatok egy-egy hosszabb szakasz építésére. FEB Szektorsemlegességet kérnek a magángazdálkodók Veszélyben a jövő évi termés A gazdakörök sürgetik az aszálycsomagot Az egyes régiókat sújtó ka- tasztrófa-jellegű elemi károk következtében termelők tömegei kerültek a csőd szélére. A gazdakörök idejében jelezték a gondokat, ám a kormányzat eddig egyetlen intézkedést sem tett a magán- gazdálkodókat ért aszálykárok enyhítésére, kompenzálására. Pedig a gyors és konkrét segítség elmulasztása, halogatása nagymértékben csökkenti a jövő évi termelés alapját, ugyanis a katasztrófa sújtotta területeken gazdálkodó termelők nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással az őszi talajelőkészítési és vetési munkák megkezdéséhez - fogalmazta meg álláspontját elnökségi ülésén a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezet szerint a magántermelők túlnyomó többsége anyagi-jövedelmi helyzeténél fogva nem rendelkezik a pénzintézetek által előírt hitelfelvételhez szükséges fedezettel, ennek hiányában pedig kölcsönhöz sem jutnak. Ezért az olyan kormányzati intézkedések, mint például a kamat elengedése vagy a hitel-visszafizetések idejének meghosszabbítása, egyáltalán nem, illetve hátrányosan érintik ezt a termelői kört. A gazdakörök tiltakoznak az olyan kárenyhítő módszerek ellen, amelyek nem biztosítanak esélyegyenlőséget a mezőgazdaságban dolgozóknak, továbbá sürgetik azoknak a rendeleteknek a kidolgozását, amelyek azonos támogatási feltételéket teremtenek. A szövetség elnöksége javaslatot tett az agrárkormányzatnak, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, soron kívüli eljárással biztosítsa a katasztrófa sújtotta övezetben élő magán- gazdálkodók számára a jövő évi termés megalapozásához szükséges anyagi fedezetet, támogatást. Szorgalmazzák továbbá, hogy a jövőben olyan agrártámogatási rendszert alakítsanak ki, amely szektorsemleges, és amelyhez valamennyi mező- gazdasági termelő azonos eséllyel férhet hozzá, (újvári) Ez a piacgazdaság? Olyan méreteket öltött a must exportja, illetve a szőlőültetvények elöregedése, hogy sürgős kormányzati közbelépés nélkül jövőre szőlőimportra szorulhatunk. ' Mint azt Németh Ákos, az Egervin Borgazdasági Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az idei szüret során 120-130 ezer mázsa, a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több szőlő felvásárlását tervezték, ám ezt a mennyiséget igen nehezen képesek beszerezni. Ennek legfőbb oka az, hogy a szüret idején 50-60 ezer tonna mustot szállítanak ki Szlovákiába a tokaji és az egri borvidékről, ugyanis a must vámtétele csak egynyolcada a borénak. Az alföldi borkereskedők anélkül vásárolják fel az egri szőlőt és mustot, hogy cukorfokát megmérnék, és nagy tételben exportálják az alapanyagot. Németh Ákos szerint az olyan minőségi termékeket előállító cég, amely rendesen fizeti az adókat, az illetékeket és a vámokat, nem képes versenyezni az alkalmi felvásárlókkal, akik máris 30 százalékkal verték föl az árakat. Amikor az illetékes tárcáktól és a terméktanácstól kértek segítséget, azt a választ kapták, hogy „piacgazdaság van”. Rókavadászat Hétfőn az ország nyugati határszélén rókaveszettség elleni hadjárat indul. Az állategészségügyi szolgálat által a következő 14 napban repülőgépről leszórt csalétkek olyan vakcinát tartalmaznak, amely az állat szervezetébe jutva védelmet nyújtanak a veszettség ellen. Európában az ilyen jellegű esetek harmada Magyarországon fordul elő. Évente több mint ötezer embert oltanak be, mert beteg állat közelébe került. Kétszer - tavasszal és őszszel - végeznek évente veszettségmentesítést, 20-20 millió forintért. A mostani akcióhoz a Népjóléti Minisztérium is hozzájárult, megduplázva a keretet, 6-ról 10 ezer négyzetkilométerre tudták növelni a védett terület nagyságát. Az Európa Unió 1995-től csalétkenként 0,5 ECU-támo- gatást ígér a Dunántúl „kezelésére”, amennyiben a kormány a szóban forgó összeget megelőlegezi. Ám e lehetőséggel egyelőre nem tud élni a tárca. Szeretnék a Duna-vonaláig kiterjeszteni a védelmet. Amerikában a vállalkozó „kincstári” bevételt jelent Borsós István a Baranya Megyei Kézműves Kamara titkára Amerikában több héten át tanulmányozta az ott működő vállalkozói központok munkáját. A tanulmányutat az amerikai kongresszus által támogatott PIET iroda koordinálta, szervezte. Volt Washingtonban, Ohio Államban, Toledo- ban és Cleveland-ben. Mint, mondja Amerika nagyon komolyan szervezett társadalom, amelyik őrzi az ősi kultúrákat. Nagyok a szélsőségek, de az értékek is látszanak. Mindebből hozzánk csak a felszín jut el.- Kint tartózkodásom alatt a vállalkozásfejlesztést vizsgáltam - mondja Borsós István. - Megnéztem több vállalkozói központot, volt olyan is, ahova az utcáról mentem be. Ez utóbbi volt az egyik legsikeresebb programom. Az ipar- és városfejlesztési koncepciókat elemeztem, valamint azt, milyen a társadalmi szervezetek kapcsolata az önkormányza-' tokkal. Jártam kamaráknál is, s láttam hogyan működik együtt e három szervezet. Amerikában a városok abban érdekeltek, hogy vállalkozóik legyenek, mert akkor lesz „kincstári” bevételük. Külön programok készülnek arra, hogyan tudják megtartani őket. A vállalkozói központokat is annak idején a kisebbségek, a nők, a bevándorlók, a dél-amerikaiak gondjainak megoldására, vállalkozóvá válásuk elősegítéséhez hozták létre. Ehhez állami hitelgarancia alapok kapcsolódnak, amelyek pénzzel segítik ezen vállalkozások elindítását. Ezekben a központokban mindenhez hozzájuthatnak a vállalkozók, minden segédanyagot megkapnak amire szükségük van. Ezen kívül, addig támogatják a tevékenységüket, akár 3-4 évig is, amíg a saját lábukra nem állnak. Akik a központok által kidolgozott programokban vesznek részt, azok közül viszonylag kevesen buknak meg.- Az amerikai vállalkozó, ha valami teljesen újba fog, akkor az üzleti tervét szakemberekkel készítteti el - folytatja Borsós István. - Ahhoz, hogy a piacon tudjon maradni a kisvállalkozónak sokat kell dolgoznia, s nagyon jó minőséget kell produkálnia. A kamarai rendszer is önkéntes. Véleménye szerint a kint látottakból sok mindent át lehet venni, például a marketing munkát, vagy azt, hogy a cégeknél a nyitva tartás után (úgynevezett after closed) összejöveteleket tartanak, amelyeken ott vannak a kamarák is, akik aktív részesei a közéletnek. Ezek nagyon jó alkalmak az informális kapcsolatok kialakítására. Az önkormányzatok szakbizottsági ülésein is részt vesznek a kamarák és érdekképviseleti szervezetek munkatársai, s így közvetlen beleszólásuk van a elöntésekbe. Sok helyen az egyetemen belül működik vállalkozói iskola, valamint olyan kisvállalkozás-fejlesztési központ, ahol állandó telefonügyletet tartanak, úgynevezett vállalkozói elsősegélyt nyújtanak. Sz. K. Jó közepes termés várhat« - A szajki Béke Tsz. földjein is megkezdődött a cukorrépa szedése. Az idén kilencven hektárról takarítják be az értékes haszonnövényt. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ t I i i
