Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-16 / 283. szám

8 Dúnántúli Napló Külföld 1995. október 16., hétfő Lady Thatcher 70 éves „Az egyetlen férfi a kormány­ban” - mondták róla annak ide­jén nap mint nap. Churchill óta ő volt az első brit miniszterel­nök, aki háborús győzelemre vezette hazája hadseregét. Bő évtizednyi országiás elegendő volt számára ahhoz, hogy ne­véből a világ izmust alkosson. Térdre kényszerítette, majd gyakorlatilag felszámolta a tel­jes bányászágazatot, megtize­delte a valaha tízmilliós szak- szervezeti mozgalmat, s végül saját pártbeli szövetségesei piszkálták ki a hatalomból, de személyes nimbuszának jósze­rivel ez is csak használt. A lon­doni közélet döbbenten álla­pítja meg: Lady Thatcher, a Vaslady, Nagy-Britannia első - s ez idáig utolsó - miniszterel­nök-asszonya immár a 70. szü­letésnapját ünnepli. Margaret Thatchert a modern brit konzervativizmus aposto­laként szokták emlegetni pate- tikusabb hajlamú elemzők. A földhöz közelebb járók ezt úgy fordítják le, hogy a politikus mindent ellenzett, amit a brüsz- szeli eurokraták a korszerű pi­acgazdaság és az egységes Eu­rópa megteremtésének címsza­vával - úgymond - rá akartak erőltetni Londonra. Thatcher asszony kétségtelenül annak a politikai vonulatnak a „nulla­dik” számú képviselője, amely a brit parlamenti zsargonban „euroszkepticizmus” néven hí­resült el, s amelynek hívei hiva­talból irtóznak mindentől, ami Brüsszelből jön. Politikai örökével utódai nem sáfárkodnak túl jól: távo­zása után öt évvel a toryk a vá­lasztópolgárság alig negyedét tudhatják maguk mögött, s ál­landósult belső szekértábor- harcaikkal szinte maradéktala­nul elvégzik a Munkáspárt he­lyett saját híveik elvadításának feladatát. Lehetséges természe­tesen, hogy ez a thatcherizmus „szülőatyjának” hatalmon ma­radása esetén is ugyanígy lenne, a történelem azonban nem szereti a „mi lett volna, ha ...” kezdetű kérdéseket. A leköszönése óta nemesi rangra emelt, s immár hivatalo­san is a Lady megszólításra jo­gosult Vaslady mindenesetre a fej adó, a hírhedt poll tax beve­zetése támasztotta belpolitikai vihar után nyugállományba vo­nult, de távolról sem nyuga­lomba. Több könyv és tucatnyi előadás - á 30-50 ezer dollár - jelzi, hogy nem fűnyírással tölti az idejét újonnan vásárolt vi­déki farmján. A saját bőrén érzi ezt időnként hivatali utódja, John Major is, akit rendre - „barátilag” - alaposan kioktat euroszkepticizmusból. Lady Thatcher a 70 küszöbén is egy­kori jelzőjének, a vasnak meg­felelő súllyal van jelen a brit politika lőporfüstös porondján. Apák és fiaik Ezek a nevek: Hruscsov, Po­wers és U2-es már említésük­kor is felidézik a hidegháború legsötétebb napjait, amikor a szovjetek 1960-ban lelőttek egy amerikai kémrepülőgé­pet. Mégis, amikor Nyikita Hruscsovnak és az U2-es pi­lóta Powersnak fia a hét vé­gén a norvégiai B odóban ösz- szetalálkozott egy U2-es gép karcsú törzse mellett, arcukon széles mosoly ült. A 30 éves Gary Powers junior és és a 60 esztendős Szergej Hruscsov ugyanis részt vett a Bodóban a hidegháborúról és az U2-es ügyről rendezett kétnapos konferencián. Az idősebb Gary Powers történetesen utón volt gépével Bodo felé, amikor a szovjet légelhárítás az U2-es gépet lelőtte. Az amerikaiak ötvennél több U2-es repülőgépet gyár­tottak. Kémrepülések százait végezték 22 kilométernél na­gyobb magasságban, hogy ka­tonai berendezéseket fényké­pezzenek le a Szovjetunióban, Kubában és más országokban. „Jól emlékszem, hogy apám valóban dühös volt az U2-es repülések miatt - idézi az AP Szergej Hruscsovot, aki ezekkel a szavakkal for­dult az ifjabb Powershez, amikor a bodói repülőmúze­umban találkoztak, ahol a le­lőtt kémrepülőgép hasonmá­sát kiállították. - De ettől még nagyobb lett az öröme, ami­kor közölték vele, hogy a szi­gorúan titkos gépek egyikét lelőttük”. Gary Powers 1960. május elsején a pakisztáni Pesha- varból szállt fel, hogy nagy magasságban átrepülve a Szovjetunió területe fölött, • • • katonai berendezéseket fény­képezzen le. Az Ural-hegység fölött, Szverdlovszk közelé­ben lelőtték. Powers csaknem 21 hónapon át a szovjetek fogságában volt. „Őrzői jól bántak vele, de elszigeteltnek és magányos­nak érezte magát” - idézte a Dagbladet című oslói lap az ifjabb Powerst. Az Aftenposten című, ugyancsak oslói lapnak adott nyilatkozatában Szergej Hruscsov elmondta, apja tar­tott tőle, az U2-es kémrepülé­sek leleplezik, hogy a töme­ges szovjet nukleáris fegyve­rekről tett kijelentése blöff csupán. „Blöffölt. Amerre csak megfordult Európában, mindenütt blöffölt, hogy elhi­tesse a Nyugattal, több raké­tánk van, mint amennyi való­jában volt. Egy alkalommal megkérdeztem tőle, igaz-e, hogy olyan gyorsan gyártunk rakétákat, mint mások kol­bászt? Apám ezt válaszolta: Nem számít, hogy mennyit gyártunk, mert nem akarunk háborút indítani. Ami számít, az az, hogy az amerikaiak el- higyjék, sok rakétánk van.” Nyikita Hruscsov különben azt hitte, hogy az amerikaiak azért küldték az U2-es gépet, hogy megzavarják Május 1- seje ünneplését, s személye­sen rendelte el a gép lelövését - mondta nyilatkozatában Szergej, aki szerint az U2-es repülések nélkül másként né­zett volna ki a világ. Az idősebb Powers heli­kopterbalesetben vesztette életét 1977-ben. Nyikita Hruscsovot 1964-ben elmoz­dították a hatalomból, 1971- ben hunyt el. Genf több mint fél évszázadon át szentül hitte, hogy a nem­zetközi szervezetek éppúgy hozzátartoznak a város képé­hez, mint a Léman-tó jellegze­tes szökőkútja, vagy akár a Mont Blanc-nak a látóhatáron magasodó, hófödte csúcsa. Néhány éve azonban véget ért ez az idilli állapot, és a város kénytelen volt külön stratégiát kidolgozni, hogy megmarad­hasson a világszervezetek első számú központjának.- Ezen a területen is létezik verseny, és ma már a semleges­ség sem igazi ütőkártya Svájc kezében - mondta az AFP-nek Olivier Vodoz, a városi kor­mányzat vezetője, aki egyéb­ként társszerzője a város nem­zetközi jellegének megőrzésé­ről írt tanulmánynak. A svájci város első vetély- társai a nyolcvanas évek végén, a hidegháború megszűntével Genf bukkantak fel. 1992-ben Hága lett a vegyi fegyverek betiltá­sára létrehozott nemzetközi szervezet központja, idén pedig Géniből Bonnba helyezte át székhelyét az ENSZ-önkénte- sek szervezete és az éghajlati változások megelőzésével fog­lakozó nemzetközi csoport tit­kársága is. A múlt héten Géni­nek csak nagy nehézségek árán sikerült kiharcolnia, hogy to­vábbra is otthont adhasson a Szellemi Tulajdon Világszer­vezete (WIPO) irodáinak, az Egyesült Államok ugyanis azt követelte, hogy egy részüket San Franciscóba helyezzék át. Tavaly pedig kis híján Bonn lett a székhelye a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), an­nak ellenére, hogy elődje, a GATT, 1948-as megalakulásá­tól kezdve a Léman-tó partján működtette központját. Genfben jelenleg 17 kor­mányközi és 150 nem kormány­szervezet, köztük az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztossága (UNHCR), az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO), a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) székel. Ezenkívül évente mintegy 300 nemzetközi konfe­renciát rendeznek itt, 25 ezer küldött részvételével. A város nemzetközi jellegét megőrizni kívánók egyrészt igyekeznek meggyőzni a meglehetősen kö­zömbösnek mutatkozó helyi la­kosságot, másrészt még anyagi engedmények - az irodák bérleti díjának, a diplomaták és tiszt­ségviselők lakbéreinek csökken­tése - árán is készek megakadá­lyozni, hogy a világszervezetek elvándoroljanak Földünk ne­gyedik legdrágább városából. A bosnyák király sírja Horvát tudósok megvizsgálták az utolsó bosnyák király sírját, és megállapították, hogy az uralkodó földi maradványait megkímélte a háború. Stepan Tomasevic királyt a közép-boszniai Jajce városának ferences kolostorában temették el. Stepan a török előretörés ide­jén került a boszniai trónra 1461-ben, amikor a dunai szerb területeket Hunyadi hadainak a rigómezei csatavesztését köve­tően már magához ragadta az oszmán birodalom. 1463-ban Stepan Tomasevic megadta magát a Jajce városát harmadik éve ostromló törököknek, akik, bár előzőleg szabad elvonulást ígértek a megadásért, lefejezték az uralkodót, s kezdetét vette a 400 éven át tartó török uralom. jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/X. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havon­ta kibocsátott állampapír mos­tantól két héten keresztül kapható. Flogy még könnyeb­ben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok em­ber ezt a befektetési formát? ESC Mert az egyéves futami­dejű értékpapír megemelt évi 29,5%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Ej? Mert a Kamatozó Kincs­tárjegy biztonságát az állam garantálja. E2? Mert tőzsdei forgalma­zásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fi­ókjaiban napi áron adható és vehető. E5L Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye­lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befek­tetőknek.) E2? Mert - mint az alábbi lis­tából kiderül sok forgal­mazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1996/X.) 1995. október 16-27-ig je­gyezhető. Kibocsátási árfo­lyam: 1995. október 16-20. között 99%, 1995. október 24-27. között 99,5%. A kamatozás kezdő idő­pontja: 1995. november 1. Évi kamata 29,5%. További aktuális informá­ciók: 266-6044. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Rákóczi út 44., Pécs, Király u. 11., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. • MKB Rt. 7621 Pécs, Kossuth L. u. 47. • Procent Hungária Rt. 7621 Pécs, Széchenyi tér 6. • Quaestor Értékpapír Kft. 7621 Pécs, Jókai u. 11. • Cooptourist Rt. (a New York Broker Kft. ügynökeként) 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. • Inter Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 52. • Kereskedelmi Bank Rt. (a KSH Brókerház Rt. ügynökeként) 7621 Pécs, Búza tér 6/A, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG »■ í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents