Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-16 / 283. szám

1995. október 16., hétfő Az Olvasó Véleménye Dtinántúli Napló 9 •• Ünnepeltek a nyugdíjasok A Komló Belvárosi Nyugdíjas Nőklub tagjai október 4-én tar­tották az Idősek Világnapját. A rendezvényt megtisztelte láto­gatásával Szarka Elemér pol­gármester, és Bojtor László a Baranya megyei Nyugdíjas Kamarától. A komlói zeneis­kola tanulói ünnepi műsorral kedveskedtek a résztvevőknek, ezen kívül volt még versmon­dás, szájharmonikázás és nép­dalok. A legidősebb klubtagot virággal köszöntötték társai. Sípos Imréné klubvezető Összefogással rendezték a temetőt A pécs-somogyi Őr hegy lábá­hoz simuló temető határában október 6-án szokatlan őrtüzek gyulladtak. A több száz éves hajdani falu reggeli füstjelei kü­lönös rekviemre szólították a lakosság aparaját, nagyját. Ezen a napon a munkagépek zaja adott méltó tiszteletet ha- lottainknak. A temetőt takarí­tották a Pécs-Somogyi Kulturá­lis és Környezetvédelmi egye­sület szervezet felhívása nyo­mán: halottak napjára készü­lődve. Ott voltak a somogy la­kosai - külön kiemelnénk Dömse Dénes, Lukács János, Pora János, Rackó és társa vál­lalkozók segítségét -, a helyi Kolping Család Egyesület, a somogyi nyugdíjas szakszerve­zet és az általános iskolások. Vókó János elnök Szüreti mulatság Kozármislenyben A kozármislenyi szüreti mulat­ságon vendégszerepeit a Vé- méndi Nemzetiségi Együttes tánc, fúvós és sramli zenekara 1995. október 8-án. Lelkes és színvonalas fellépésével a falu lakosságának nagy örömet, vi­gasságot szerzett. Ezúton is kö- szönetünket fejezzük ki Gasz Mihály karmester úrnak, Hor­váth Etele együttesvezetőnek és kiváló csapatának. Kozármislenyi Német Nemzetiségi Egyesület Bugyikné Hell Anna Jogi tanácsadás Legközelebbi ingyenes jogi ta­nácsadásunkat október 18-án, szerdán délután 5-től 6 óráig tartjuk szerkesztőségünkben (Pécs, Rákóczi u. 34.). Az oldalt összeállította: Dr. Dunai Imréné Példás gyorsaság - A közelmúltban ismeretlen vandálok festékszóró spray-vel külön­böző feliratokkal csúfították el Pécsett, a Havi-templom falát. Szerencsére rohamos gyorsa­sággal sikerült eltüntetni az 1697-től kegyhelyként funkcionáló kápolna faláról a festéknyo­mokat, így ismét vakítóan fehér falak fogadhatják a hívőket. fotó laufer László Orvos voltam a kerékpáros táborban A már-már hagyományosnak mondható ausztriai kerékpáros tábort idén is megszervezte Ba­log András tanár, a pécsi gép­iparis és más középiskolák di­ákjai részére. A kerékpározni szerető és a természet szépségei iránt vonzódó fiatalok mellett néhány tanár, szülő, orvos és kisiskolás is helyet kapott a Passauba induló buszon, össze­sen 35-en, és természetesen ugyanennyi kerékpár. Európa egyik legszebb kerékpár útjá­nak megtételére vállalkoztak a résztvevők, végig a Duna part­ján, egészen Bécsig. Reggel a német kisváros kö­zelében állt meg a buszunk, ahonnan már kerékpáron foly­tattuk az utunkat és kellemes bemelegítő kilométerek után érkeztünk Passauba, ahol vá­rosnézés után a Duna bal part­ján kezdtük meg túránkat. A ki­lométerek fogyasztását nem a száguldás, teljesítményre tö­rekvés jellemezte, hanem az egyenletes haladás, az egy­másra figyelés és a változatos tájban való gyönyörködés. A túrázók lelkesen érdeklődtek a történelmi események, építé­szeti nevezetességek iránt is. Gyorsan teltek a napok, mi­közben jártunk a schlögeni Duna-kanyarban Inzell, Linz közelében Otensheim, Mautha­usen közelében Au, Melkkel szemben Klein-Pöchlam, majd Krems és Tulln. Utolsó állomá­sunk Bécs volt, ahol körbeke- rékpároztuk a város nevezetes­ségeit és búcsút vettünk Auszt­riától. A kerékpáros tábor tökéletes kikapcsolódásra, igazi feltöltő- désre adott alkalmat és az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez diákok számra is elér­hető áron valósult meg és a jövő nyáron is megismételhető. Dr. Harangi Ferenc kísérő orvos Napjaink Einsteinje Az Új DN szeptember 27-i számában megjelent, korunk egyik leghíresebb fizikusáról szóló „A test erőtlen, de a lélek ép” cikkhez szeretnék néhány érdekességet hozzáfűzni. Sajnálatos módon a fizikus neve az cikkben következete­sen rosszul szerepel, a név he­lyesen: Stephen Hawking. A neves fizikus 1942-ben szüle­tett, ahogy maga is szívesen említi - éppen 300 évvel Gali­lei után, akit a modem fizika megalapítójának tekinthetünk, az Oxfordi tanulmányok után Cambridge-ben szerezte dok­tori címét. Kutatásait az elmé­leti fizika terén folytatja mind a mai napig, ami tulajdonképpen nem igényel semmiféle segéd­eszközt. Jelenleg Cambridgeü­ben azt a pozíciót foglalja el, amely valaha Newton katedrája volt: a matematika Lucas-pro- fesszora (Lucasian Professor of Mathematics). Pár évvel ezelőtt jelent meg kutatásai eredmé­nyeit bemutató népszerűsítő könyve, amelynek címe: Az Idő rövid története. A könyv rövid idő alatt bestsellerré vált szerte a világon magyarul is olvas­ható. Hawking könyvében, hogy ne riassza el az olvasókat - mindössze egyetlen képletet használ: Einstein híres E=mc2 formuláját. Ennek ellenére nem nevezhető könnyű olvasmány­nak, de megéri rászánni az időt erre a csodálatos intellektuális kirándulásra. „A mindének mögött / bizo­nyára rejtőzik egy elv - / amely oly egyszerű, oly gyönyörűsé­ges és / kényszerű, hogy felfe­dezve / - egy évtized, évszázad vagy évezred múltán - / azt mondjuk majd egymásnak: / hogy is lehetne másképp? / Hogy is lehettünk ilyen ostobák oly soká?” E szavakat írja egy még nem publikált versében John A. Wheeler (Princeton University, USA), a világ egyik legneve­sebb elméleti fizikusa. Ezt a végső, egyesített elméletet ku­tatja Hawking is. 1990-ben, 25 évi házasság után döntött úgy Hawking, hogy elhagyja feleségét és csa­ládját, hogy új életet kezdjen. Ez a lépés kísértetiesen emlé­keztet Einstein életének egy ha­sonló eseményére: ő 11 évi há­zasság után hagyta el első fele­ségét, Mileva Maricsot, akinek nagyon sokat köszönhetett, és két fiát. Einstein élete vége felé azt írta egy levelében: „A csil­lagokban kell keresnem azt [a boldogságot], amit a Földön megtagadtak tőlem ... Fehér Péter középiskolai tanár JPTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma Alkoholbetegek gondozása Lassan öt éve lesz, hogy az Al­koholbetegek Gondozója önál­lóan működik Pécsett, az Edi­son u. 23-ban, ahol pszichiáte­rek, belgyógyász, pszicholó­gus, lelkész, szociális szervező, gyógyulófélben lévő alkoholbe­teg és szakasszisztensek fogad­ják a gyógyulni vágyókat. Az intézetbe betegkártyával, beutaló nélkül is lehet jelent­kezni, a betegeket járóbeteg­ként gondozzuk. Jelentős javu­lást érhet el a beteg az alkohol­elvonás tüneteinek enyhítése, testi és lelki téren egyaránt. Részletes belgyógyászati ki­vizsgálás és pszichológiai tesz­tek után egyéni és csoportos pszichoterápiát, akupunktúrát végzünk. A kezelés időtartama a beteg állapotától és belátásá­tól függően változó, általában hat héttől három hónapig tart. Már a kezelés elején igyek­szünk a betegeket önsegítő csoportok megkeresésére ösz­tönözni, erről részletes tájékoz­tatást adunk. Ha valaki úgy érzi, hogy önmagának, vagy bármely csa­ládtagjának gondja van az al­kohollal, személyesen, vagy te­lefonon kérhet tájékoztatást dolgozóinktól (munkanapokon reggel 7-től du. 3 óráig). Meg­közelíthető a 20-as és 27/A-s buszokkal (Hőerőmű megálló). Dr. Pórszász Gertrud mb. intézetvezető főorvos Mi lesz a felhordott sárral? A hirdiek megunták a porfelhőt Harmincegy aláírással érke­zett a következő levél szer­kesztőségünkbe: Hirden, a Harangláb út 72. számú ház melletti bekötő úton a mezőgazdasági gépek kb. két kilométer hosszon felhordták a sarat az úttestre, amely időköz­ben megszáradt és egy nagyobb jármű elhaladtával hatalmas porfelhő keletkezik. A közel­ben lakók még szellőztetni sem tudnak. Nem értjük, hogy a sa­rat felhordók miért nem takarít­ják fel az úttestet, hiszen ezzel még a KRESZ szabályai ellen is vétenek. Szerintünk a megoldás az lenne, ha a hosszúhetényi bekö- tőútra terelnék a forgalmat és ezzel a problémák is megszűn­nének. Hird 1977 óta Pécshez tartozik, de locsolóautó ez idő alatt itt még nem járt. Reméljük az illetékesek megteszik a szükséges intézkedéseket, vagy* talán mi torlaszoljuk el az utat és ne engedjük be a termelő- szövetkezet járműveit a Ha­rangláb utcába? A szerző reflexiója A „Luciferi sugallatok” szer­zőjének reflexiója Polgárné Kaulics Katalin szeptember 12-én megjelent olvasói leve­lére. Kissé meglepődve és értetle­nül olvastam a „Merengés egy pohár villányi burgundi mellett a „Luciferi sugallatok” felett című cikket. Meglepődtem azon, hogy az olvasó félreértésének tisztázása nem levél, hanem az újság ha­sábjain megjelentetett levél formájában történt. így sajnos nem tudom elkerülni, hogy a nyilvánosság előtt világosítsam fel a levélírót az interjú, mint újságírói műfaj jellegzetességé­ről, valamint az interjúalany ál­tal mondottak félreértéséről. A levélíró hozzám, az interjú készítőjéhez intézi szavait „Vi­szont zavar továbbá a fent meg­jelölt újságban megjelent írásá­ban még egy némely, gyanítom ismereteinek hiányából fakadó megjegyzése”, majd folytatja: „és zavar Dr. Veér Andrásnak, a Mentálhigiénés Programiroda miniszteri biztosának nyilatko­zata is.” A magam részéről egy szót sem írtam arról, amit a levélíró rajtam kér számon. Én csupán megkérdeztem az interjúalany­tól, hogy beterjesztett törvény- javaslatában mit írt az alkohol­ról. Amit dr. Veér András mi­niszteri biztos részletesen kifej­tett, azzal nem értett egyet a le­vélíró. Talán egyszerűbb lett volna, ha levélben közvetlenül hozzá fordult volna, és az újság hasábjain kifejtett véleményét hozzá juttatta volna el. Noha nem feladatom a mi­niszteri biztos megvédése, de dr. Veér András az interjúban nem azt mondja, hogy Magyar- országon 8 %-nál magasabb al­koholtartalmú bort ne termelje­nek és szakszerű bor-marketing programot ne fejtsenek ki Du­nántúl minőségi és kiváló mi­nőségű bort termelő történelmi borvidékeivel kapcsolatban. Csupán azt szeretné elfogad­tatni, „hogy az élelmiszerüzle­tekben csak a 7 százaléknál alacsonyabb szesztartalmú ita­lokat lehessen kapni.” De ugyanakkor azt is hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy „létre kellene hozni olyan italárusító üzleteket, ahol mindenféle ital kapható lenne, mindenki besze­rezhetné.” Mérő Éva Patacs-nyugat úthálózata 1991-92-ben vásároltuk a vá­rostól Pécs-Nyugaton építési telkeinket, amelyre felépítet­tük házainkat. A telkeket út­tal, közművel adta el az Ön- kormányzat és ezt szerződés­ben is rögzítették - írják a pécsről, a Kétágú utca lakói. Az építkezések befejezése után, de sokunk háza előtt már az építkezés során is be­szakadt az útburkolat. Lehe­tetlenné téve a biztonságos közlekedést, valamint az utak alatt vízgyűjtők keletkeztek, vizesedéseket okozva egyes házak alagsori helyiségeiben. Az utat szakemberekkel megnézettük, többször beje­lentettük a Közüzemi Rt-nek, akik szintén az alapozás és vízelvezetés nélkül elkészített út hibájának tartották az útbe­szakadásokat. Bejelentése­inknek azonban nem volt fo­ganatja, mert után sem volt hajlandó senki a javítást elvé­gezni. Az út állapota - enyhén szólva - balesetveszélyes és ez az állapot az esőzésekkel egyre romlik, napról, napra új beszakadások keletkeznek. A területen a szemétszállítás sem megoldott, mivel BIO­KOMP Kft. nem tartja meg­oldhatónak ilyen úton a sze­métgyűjtő járművek közleke­dését. Attól tartunk, hogy egy esősebb évszak után olyan ál­lapotba kerül az út, hogy nem tudjuk megközelíteni házain­kat. Párkányi László Kétágú utca lakói képviseletében Jogi tanácsadó Gy. Kiss B. pécsi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a rokkantsági nyugdíjhoz mennyi szolgálati idő szük­séges. A többször módosított tár­sadalombiztosítási törvény (1975. évi II. tv.) 49. §-ának előírása szerint a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati idő: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. Az, aki az iskolai tanulmá­nyai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgá­lati idejének a tartamára tekin­tet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az a rokkant, aki aJ a 45. életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte és legalább 10 évi, b./ 1993. június 30-át köve­tően az 55. életévét betölti és legalább 15 évi szolgálati idő­vel rendelkezik, a T. 43. § 121 bekezdésének alkalmazásával rokkantsági résznyugdíjra jo­gosult. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meg­állapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni. N. L. olvasónk kérdése: ki jogosult baleseti járadékra? A hatályos jogszabályi előí­rások szerint baleseti járadékra az jogosult, akinek a munka- képessége üzemi baleset kö­vetkeztében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csök­kent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Abban az esetben, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti já­radék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, a munkaképes­ség-csökkenés tartamára idő­beli korlátozás nélkül jár. Ettől eltérően a szilikózisból és az azbesztozisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csök­kenés fennállása alatt a bal­eseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. A fentebb meghatá­rozott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 1. fokozatú baleseti járadékot megállapították. A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 230. §-a szerint a baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyí­lik meg, amelytől az igénylő munkaképesség-csökkenése az orvosi bizottság véleménye szerint a tizenöt százalékot meghaladja. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénz­ben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents