Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-10 / 277. szám

10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. október 10., kedd A gyártósoron külhoni piacra szánt minőségi női marhabőrtáskák fotó: Tóth Nincs más út: menekülni kell előre Biztos piaca van a Hunornak ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE _______ A tőzsdeindex ingatag ismét emelkedett: míg a hét elején csak 3380 forintos napi átlag alakult ki, a hét végén megközelítette a 3450 forintos átlagot. Ez javarészt a befektetők magas, 260 mil­lió forintos forgalmat gene­ráló érdeklődésének volt kö­szönhető. A Pick Szeged árfolyama 6570 forintról 6500 alá csök­kent a hét során, miközben a forgalom a megszokotthoz képest alacsony, 176 millió forintos maradt. A következő napokban korrekció bekövet­kezésére lehet számítani. A Richter a múlt héten végre ki tudott törni: árfo­lyama - megszakítva a ko­rábbi hetek süllyedő tenden­ciáját - 2350 forintról 2400 forintra emelkedett, 225 mil­lió forintos forgalom köze­pette. Az OTC piacon vegyes ármozgások voltak megfi­gyelhetők. Míg a Mól törzs- részvényeinek árfolyama 11 900 forintra mérséklő­dött, a Budapest Bank rész­vényeinek ára 4400 forintra emelkedett. A Matáv és az MKB árfolyama nem válto­zott lényegesen. A diszkont kincstárjegy- aukciókon továbbra is nagy hozammozgások voltak meg­figyelhetők. Míg az 1 és 3 hó­napos állampapírok hozama csak kis mértékben csökkent 29,3, illetve 30,34 százalékra, addig a 6 hónapos papíré 32,09 százalékra, a 12 hónapos pedig 32,42 százalékra zuhant, több mint háromszoros túljegyzés mellett. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Október 2. és 6. között a Budapesti Értéktőzsde in­dexe (BUX) - az előző két hétben bekövetkezett csökkenés után - emel­kedni kezdett, s a hét kö­zepére az 1598 pontos heti nyitóértékről 1610 pont fölé emelkedett. Ezt követően azonban újabb korrekciónak voltunk szem­tanúi, amely az indexet ismét 1598 pontig csökkentette, a BUX tehát továbbra is a lélek­tani határnak tekinthető 1600 pontos szinten táncol. A részvények jegyzett és forgalmazott kategóriájának együttes forgalma eközben meghaladta az 1,5 milliárd fo­rintot. A kárpótlási jegy to­vábbra is 210 és 214 forint közötti árfolyamon lelt gaz­dára, összesen 70 millió forint értékben. Az Agrimpex részvényei­nek árfolyama - kimondottan alacsony forgalom mellett - folytatta süllyedését, s így a hét végén már csak 15 500 fo­rintot ért a papír. Ez igen meglepő annak fényében, hogy egy hónappal korábban napi öt-tíz millió forintos for­galom közepette 18 ezer fo­rint fölötti árat is megadtak a részvényért a befektetők. A Danubius árfolyama a múlt héten erősen ingadozott, ami főként az október negye­dikén 1230 forintos átlagáron lebonyolított csaknem 140 millió forintos forgalomnak köszönhető. Ettől függetlenül a részvény 1210 és 1200 fo­rint közötti árfolyamon cse­rélt gazdát, mégpedig vissza­fogott forgalom mellett. Az Egis árfolyama végre Ügyfélforgalmi csúcsok a munkaügyi irodákban A kenyér ára Hiába riogatnak, az idén még biztosan nem lesz 100 forint a fehér kenyér ára. Az előállítás költségeinek nö­vekedése legalábbis nem indokolja ezt. A reális fö- gyasztói ár jelenleg 75-78 forint - mondta Werli Jó­zsef, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. A szakember közölte: az utóbbi másfél évben jelen­tős mértékben emelkedett a pékségek által felhasznált alapanyagok és a szolgálta­tások ára. A pékek jelenleg a 12 százalékos áfával együtt 65-66 forintért adják a kereskedőknek a hagyo­mányos fehér kenyeret. Erre az árra jöhet még a kiske­reskedők 20-40 százalékos haszna, költsége. A múlt év márciusától idén szeptemberig 25^10 százalékos lisztáremelke­dés, 40 százalékos energia- drágulás, 25 százalékos benzin- és 35 százalékos élesztőár-emelkedés volt. A liszt minőségétől függően, most kilogrammonként 24—27-30 forintot fizetnek a pékek a malmoknak. A Sütőipari Egyesülés vezetője azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyes, különleges minőségű kenyérfajtáknál természete­sen 100 forintos vagy még magasabb ár is kialakulhat, de ez inkább a kivétel. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,46 Osztrák schilling 13,43 USA-dbllár 133,61 ECU (Európai Unió) 173,11 Agrár vásár Eszéken Eszéken a Termia hotelben és környékén rendezik meg októ­ber 12-16. között az Agro Zemlja elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági szakvásárt. A kiállítás keretében kiemelt sze­repet kapnak a következő szak­területek: termények és techno­lógiák, gépek és növényvé­delmi anyagok, állattenyésztés, élelmiszeripar és kereskede­lem, gyümölcstermesztés, sző­lészet és borászat, vadászat és halászat, falusi turizmus. A horvát rendezők a vásáron nemcsak a magyar kiállítókat látják szívesen, hanem azokat az üzleti delegációkat, amelyek az adott területeken együttmű­ködési szándékkal érkeznek az eszéki nemzetközi mezőgazda- sági rendezvényre. Újabb krízisen jutott túl a Hu­nor Kesztyű és Bőrruházati Rt. A többszörös adósságszolgálati válsággal küszködő nagymúltú könnyűipari üzem tulajdonjo­gát nyár végétől a vállalkozás irányítóiból alakult Manager Kft. vette meg, miután a Ma­gyar Hitel Bank ennek a társa­ságnak adta el részvényeit. A vállalkozás áprilisban ke­rült olyan helyzetbe, hogy a napi kiadásait is alig tudta fe­dezni. A többségi tulajdonos Magyar Hitel Bank a Hunor minden számláját zárolta, for­góeszközhiteit a továbbiakban nem nyújtott a vállalkozásnak. Hogy a kesztyűgyár a további­akban működését biztosítani tudja, kénytelen volt termékei vásárlóihoz fordulni, előlegez­nék-e meg a gyártás költségeit. Megtörtént, így azután a hite­lező bank a vállalkozás felszá­molási eljárásának elindításáról lemondott. Az MHB látva, hogy követe­A Centrum Áruházak Rt. októ­ber 9-21. között negyedik alka­lommal rendezi meg a Magyar Áruk Hetét. Az idén az ország 25 centrum áruházában csak­nem 300 hazai termelő több ezer árucikkét mutatják be és kínálják eladásra - mondta Ve- csenyi János, a Centrum Áru­házak Rt. igazgatóságának el­nöke Budapesten a Corvin Áruházban tartott hétfői meg­nyitón. Az akciót ezúttal a mi­nőség jegyében rendezik. lések behajtásával semmit sem érhet el, legalábbis pénzhez nem jut, jobbnak látta - ha áron alul is -, eladni a részvényeit. Az értékpapírokat a Hunor me­nedzsereiből alakult Manager Kft. vette meg, ezzel egyben megszabadultak az adósságaik­tól, tulajdonképpen új életet kezdhettek. Arra építettek, hogy a termékeiknek az egyen­letes, jó minőség, no meg a be­vezetett márkanév miatt biztos piaca van, ezt a feltételezést alátámasztotta nem egy tenge­rentúli vevő is. Horváth Ferencné vezér- igazgató megerősíti, a vállalat­nak biztos piaca van az Egye­sült Államokban, erre minden­kor lehet építeni. Hogy a vásár­lók mennyire bíznak a könnyű­ipari cégben, arra bizonyság, az amerikai Koats cég bérmunká­ban 100 ezer darab bőr divat­táskát rendelt meg náluk, s ha meg lesz elégedve a szállít­mánnyal, újabb 100 ezres Brückner István, a társaság vezérigazgatója elmondta: a Centrum Áruházak tavaly 18 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le. Az idén 2 mil­liárd forinttal több bevételre számítanak. A forgalomnöve­kedés - mint a vezető elmondta - részben a Centrum Áruház­hálózat korszerűsítésének kö­szönhető. A részvénytársaság 1994- ben 200 millió forintot fordított beruházásokra, 1995-ben 300 mennyiségre van kilátás. Mindez azt bizonyítja, ha a pénzügyi nehézségeken túljut a vállalkozás, a termékek kere­settsége miatt nem lesz baj a fi­nanszírozással sem. A vezérigazgató szerint ez még csak a kezdet. A cég felvi­rágoztatásához viszont szüksé­geltetik a privatizáció, vagyis a tőkeinjekció. Pillanatnyilag előrehaladott tárgyalást folytat­nak az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal, feltehe­tően ez a pénzintézet vásárolja meg majd részvényeket. Annyit azonban már most lehet tudni, a bank csak a nyereségesség el­éréséig tartja birtokában a vál­lalkozást, utána busás haszon­nal próbálja eladni. Pillanatnyi­lag a hagyományos kesztyű- gyártáson kívül a legjobb üzle­tet a bérmunkában végzett ci­pőfelsőrész készítés, valamint a szintén bérmunkában dolgozó táskagyártó üzem termékei je­lentik. B. G. millió forintot tervez felújítá­sokra költeni. Brückner István a legnagyobb beruházásaik kö­zött említette a budapesti Cor­vin Áruház átalakítását amely 250 millió forintba kerül csak az idén. A teljes rekonstrukció még legalább két esztendőn át tart. A Magyar Áruk Hetén el­adott árukból származó öszes bevétel egy százalékát a tervek szerint a Corvin a kultúra tá­mogatására fordítja. Rendkívüli módon megnőtt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeinek ügyfélforgalma szeptemberben. Az ősz első hónapjában közel 60 ezren keresték fel a szerve­zet irodáit. Az ügyfélforgalom növeke­dése ellenére tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek számának (21 533) csökkenése. A jelenség elsődleges okaként a szakemberek a közhasznú fog­lalkoztatásban résztvevők gyors ütemű növekedését ne­vezték meg, de a pozitív válto­zásba közrejátszott az is, hogy többen tudtak elhelyezkedni, il­letve képzésbe bekapcsolódni ebben az időszakban. Mindezen hatások következ­tében a Baranya megyei mun­kanélküliségi ráta az elmúlt egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkent, értéke jelenleg 11,3 százalék. A pozitív megyei változások mögött azonban jelentős terü­leti különbségek figyelhetők meg. Míg a kirendeltségek többségén mérséklődött a mun­kanélküliség, addig Siklóson és Szigetváron nagy mértékben, mintegy 3,9 százalékkal növe­kedett a foglalkoztatási helyze­tet hűen tükröző mutatószám értéke. Jelenleg e két térségben a legmagasabb a munkanélküli­ségi ráta (átlagosan 19,1 száza­lék) a megyében. K. E. r Megnyílt a Magyar Aruk Hete A bevétel egy százalékát kulturális célra fordítják Van, ami bejön, van, ami nem A Magyar Nemzeti Bank elemzése a kormányprogram állásáról A pénzügyi megszorító intézkedések hatására a makrogaz­daságban, a pénzügyi folyamatokban határozottan érzékel­hető a javulás, ugyanakkor a reálgazdasági folyamatokban még szerényebbek az eredmények, - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank évközi gazdasági prognózisa. Idén a jövedelemtermelés leg­feljebb egy százalékkal növe­kedhet. Ez némi visszaesést je­lent a múlt esztendőhöz ké­pest, amikor is a GDP 2 száza­lékkal bővült. A belföldi felhasználásnak a kormányprogram szerint idén 3-4 százalékot kellett volna visszaesnie, ezzel szem­ben csupán egy százalékkal mérséklődik. Ez érvényes az egyéni fogyasztásra is, amely a tervezett 5 helyett csupán 2-2,5 százalékkal csökken. A külkereskedelmi mérleg­ben az MNB 3,1 milliárd dol­láros deficitet vár az év vé­gére, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig valószínűleg 2,9 milliárd dollár körül alakul. Ez mintegy 400 millió dollárral haladja meg a tervezettet, míg csaknem egymilliárddal keve­sebb a tavalyi hiánynál. Tavaly 1,1 milliárd dollár értékű működőtőke jött be, az idén 1,8 milliárd várható. A kormány prognózisában 2-2,5 milliárd dollár szerepelt. A kedvező pénzügyi folya­matok törékenyek, mert az ex­port és az import növekedése közötti ütemkülönbség na­gyon csekély. Az export bővü­lése nemcsak a kormány árfo­lyam-politikai és egyéb intéz­kedéseinek következménye, hanem a szerencséé is. Jel­lemző külpiacainkon konjunk­túra van, ám ha ennek vége szakad, a kedvező külkereske­delmi folyamatok is leállnak. Az import lassulását jórészt a csak átmeneti időre beveze­tett vámpótléknak és a jöve­delmek nagymértékű csökke­nésének tudják be a prognózis készítői. A reáljövedelmek le­szorításának azonban erős tár­sadalmi korlátái vannak. Az agrárágazatot nem szabad leírni A Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott Modernizációs Program tervezete alábecsüli az agrárgazdaság szerepét a nemzetgazdaság modernizálásában - olvasható az MSZP Or­szágos Ágrártagozatának „Az agrárgazdaság helye a gazda­ságpolitikában” címmel készült kritikus vitaanyagában. A dokumentum készítői a kor­mánykoncepció számos el­lentmondására mutatnak rá. Nem értenek egyet például az­zal, hogy agrárgazdasági po­tenciálunk kihasználása az Eu­rópai Unió piacain lehetetlen. Véleményük szerint az elő­terjesztők ezzel lemondanak a természeti erőforrásokról. El­ismerik ugyan, hogy kedvező agráradottságainkat az EU pia­cain egyelőre nem vagyunk ké­pesek kellőképpen kihasználni, ebből azonban - érvelnek - nem szabad azt az elhamarko­dott következtetést levonni, hogy végleg le kell mondani a lehetséges forrásról. 1994-ben élelmiszer-kivitelünk 52 száza­lékát az EU- és az EFTA-or- szágok piacán értékesítettük. Adottságainkat jelenleg első­sorban áruhiány miatt nem tud­juk kellően kihasználni. A mai helyzet az 1990 óta jellemző hibás agrárpolitikával, és az emiatt bekövetkezett termelés­visszaeséssel magyarázható. Átgondolt intézkedésekkel azonban mindez javítható. A szocialisták megítélése szerint az unió országaiba tör­ténő élelmiszerexportunk pilla­natnyi állapotából azért sem szabad messzemenő következ­tetéseket levonni, mert a lehet­séges felvevőpiac nem korláto­zódik csupán az EU-ra. Az agrárszakemberek a ter­vezet ama megállapításával sem értenek egyet, mely szerint hiányoznak az agrárgazdaság számára olyan kedvező termé­szetföldrajzi adottságok, ame­lyekre modernizációs stratégia építhető. Vallják: a mezőgazda­ságnak a modernizáció egyik alappillérévé kell válnia. Végezetül: a modernizációs program azt sem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy az EÜ-hoz történő csatlakozásunk kulcs­eleme agrárprogramjaink ösz- szehangolása. Megfelelő pozí­ciót nem a korszerű agrárága­zatról való lemondás, hanem csakis egy modem, korszerű mezőgazdaság felmutatása eredményezhet. (újvári) f i i i i

Next

/
Thumbnails
Contents