Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-10 / 277. szám

1995. október 10., kedd Kistermelők Dlinántúli Napló 11 Az áttelelő vöröshagyma növényvédelme Csávázzunk! A házínyul szaporítása és nevelése A házinyúl Kísérletekkel alátámasztott új tartási, szaporítási és fel- nevelési módszerek, a tu­domány és a gyakorlat olda­láról is megvilágított isme­retek egész sorát kapják kézhez az olvasók A házi­nyúl szaporítása és nevelése című könyvben. Szerzője dr. Szendrő Zsolt. A nyulat ma Magyarországon első­sorban a húsáért tartják. Nem mindegy, milyen sza­pora és hogyan neveli utó­dait az anyanyúl. A nyulász a legfrissebb ismereteket merítheti e könyvből. Lúdtenyésztők Megjelent a Lúdtenyésztők ké­zikönyve, melynek szerzője dr. Bogenfürst Ferenc. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben a könyvben minden benne van, ami a tudomány mai állása sze­rint tudni lehet a lúdtenyésztés- ről. Különösen hasznos a ta­karmányozási fejezet, ahol a pecsenye-, a hús- és májlibák napra felbontott takarmányo­zási programja olvasható. Tárolás A hideget jól tűrő káposztafé­léket október közepétől kezd­jük betakarítani. A kisebb fa­gyok (mínusz 3-5°C) nem okoznak bennük kárt, sőt a tél­álló fajták hosszú ideig lábon is tárolhatók, szedésükre elég, ha a tél folyamán kerül sor. Táro­lásra minden olyan helyiség al­kalmas, ahol a hőmérsékelt nem emelkedik 8-10 °C fölé és a legnagyobb hideg alkalmával sem süllyed 0 °C alá. Száraz légtérben nagy az apadási vesz­teség, a magas páratartalom pe­dig a gombafertőzések elterje­dését segíti. Ezért a tárolóban időnként szellőztesünk! A ká­poszta roppant érzékeny a törő­désre, az ütésre. Ennek sokáig szemmel látható jelei nincse­nek. A tárolás során, hetekkel később a fejeken barna foltok jelennek meg, amelyek idővel a fertőző betegségek kiinduló­pontjai lehetnek. Az előző alkalommal az átte­lelő vöröshagyma termesztésé­nek a technológiájával ismer­kedtünk meg. Most a növény- védelemmel folytatjuk az ide­vonatkozó tudnivalókat. A vöröshagyma gyomirtásá­val kapcsolatban ketté kell vá­lasztani a technológiát. Ha ugyanis egy hobbikért tulajdo­nosa 10-20 négyzetméteren termeszt vöröshagymát, ott nincs szükség vegyszeres gyomirtásra. A talajt gyomlá- lással, kapálással tisztán tart­hatja. Más a helyzet azonban, ha valaki árutermeléssel foglal­kozik és egy növényt egy, eset­leg két ha-on is termel. Ott ese­tenként bizony szükség lehet a vegyszeres gyomirtásra, mivel a terület gyommentesen tartása mechanikai úton, kapálással igen költséges. Ezért a hagyma vegyszeres gyomirtását min­denképpen ismertetni kell, az­zal a megjegyzéssel, hogy ahol ez nem feltétlenül szükséges, ott a talaj tisztántartása kapá­lással, gyomlálással történjék. A gyomirtás végrehajtása előtt meg kell ismerkednünk a gyombiológia alapfogalmával. Mint az a kúltumövényeknél tapasztalható, úgy a gyomnö­vények között is megkülönböz­tetünk egyéves egyszikű, egy­éves kétszikű stb. gyomokat. A megválasztandó gyomirtó szer tehát mindig a területen ural­kodó gyomflórához igazodjék. Az egyéves, egyszikű gyomnö­vények (kakaslábfű, muhar stb.) ellen hatásosan védekez­hetünk Stomp 330 gyomirtó szerrel, amit 4-6 1/ha dózisban, vetés után, kelés előtt juttatunk ki a talajra. A vegyszer több egyéves, kétszikű gyomnövé­Nem szabad a mandulát korán leszedni, mert a korai szüretkor a betakarított termés magbele ráncosodni fog - aszalódik - és ezért a piaci értéke csökken. Nem jó túl későn sem szüre­telni, mert a nem azonnal fel­szedett termés a földön az eső­től, vagy a már ilyenkor jelent­kező harmattól bebarnul, ke­vésbé lesz; tetszetős, de csök­kennek ízanyagai is. A fajták eltérő időben érnek, azt azonban általánosságban mondhatjuk, hogy a betakarítás ideje szeptember közepére, vé­gére, október elejére esik. Maga a mandula megmutatja a szüret időpontját: amikor a zöld magburok felreped, elnyílt és a termés könnyen leválik a ter­nyek ellen is hatásos. Kijutta­tásnál ügyeljünk arra, hogy a hagymamagvak 2,5-3 cm mé­lyen legyenek a talajban, kü­lönben károsodnak. A magról kelő kétszikű gyomok ellen (selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, vadrepce, ebszőlő stb.) jó ha­tású szer a Goál 2 E 0,8-1 1/ha dózisban. A mezei acat, polos­kafű, búzavirág, csombor stb. gyomnövényeket pedig már egész kicsi - 0,25-0,4 1/ha - dó­zisban írtja a Lontrel 300 gyomirtó szer. A vegyszer ki­juttatás során a csomagoló anyagon feltüntetett környezet­védelmi és humánegészségügyi előírásokat szigorúan tartsuk be. A hagymának azonban nem­csak gyomnövényei, hanem gombabetegségei és állati kár­tevői is vannak. A hagyma pe- ronoszpóra csapadékos évben nedves vidéken igen veszedel­mes kórokozó. Ha a fertőzéshez és a fejlődéshez kedvező csa­padékos, párás, meleg időjárás uralkodik, akkor képes egy éj­szaka alatt egy egész tábla nö­vényeit megfertőzni. Az egész állomány így pár nap alatt el­pusztul. A fertőzés első jele, hogy a hagymalevelek kifakulnak, szürkészöld foltok jelennek meg rajtuk. A beteg levelek le­lankadnak és idő előtt elszárad­nak. A hagymafej fejlődésében visszamarad, nem érik be. A nyaki rész a betegség következ­tében nyitott marad, teret en­gedve a tárolás alatti különböző kórokozók fertőzésének. A védekezés réztartalmú sze­rekkel történik (rézoxiklorid, bordói lé stb.). A peronoszpó­mőrészről. Még a legjobban ki­választott szüreti időpontban is előfordul, hogy a lerázott man­dula egy része még nem fejt­hető ki a burokból, vagy csak nagyon nehezen. Ezért jó, ha a lerázott mandulát - kiválogatva belőle felszedéskor a levél és ágrészeket - fedett helyen vé­kony rétegben elterítjük, egy kissé megnedvesítjük és a rá­záskor használt ponyvával vagy műanyagfóliával letakarjuk, így „füllesztjük” két, három napig, ezt követően a mandula a burokból már könnyen kifejt­hető. Az így kifejtett, tisztított termést szükséges megszárítani a tárolás előtt. Ha az időjárás megengedi, mert napos, szellős. rán kívül még több kórokozó károsítja a hagymát, pl. a bakté­riumos lágyrothadás, amelynek kártétele csökkenthető káli és foszfor műtrágyázással, vala­mint meszezéssel. A szürkepe­nészes rothadás ellen szintén réztartalmú szerekkel védekez­hetünk az állománykezelésben, továbbá a hagymát csak tökéle­tesen beérett állapotban, száraz időben, utánszikkasztással ta­karítsuk be. A kártevők közül a hagyma­légy és az aknázólégy lárvája károsítja a hagymát. A hagyma­légy ellen rendkívül fontos a ta­laj fertőtlenítése Basudin 5 G- vel, 2 gr/fm dózisban, a vetés­sel egy menetben kijuttatva. Ta­vasszal nagyon jól bevált a „hallei csalétkes” módszer. En­nek lényege: a legyek tojásra­kás előtt az édességet mohón fogyasztják. Ezt használjuk ki. Félbevágott vöröshagymát 5-10 percig cukros nátrium-fluoridos oldatban áztatunk. (5 liter desz­tillált, vagy esővíz, 150 gr cu­kor és 150 gr nátrium-fluorid. Ha az utóbbit nem lehet besze­rezni, úgy a Decis 2,5 EC 200 gr is megteszi.) A félbevágott, beáztatott hagymát a vágott fe­lülettel felfelé, a sorokba, 3-4 lépésenként elhelyezzük. A hagymalegyek ezt megrohan­ják, az édességet szivogatják és nem lesz idejük a tojásrakásra. A kártevők elleni állomány- kezelésre használhatjuk a Di- mecron 50, a Donatox 50 EC és a Sumithion 50 EC stb. szere­ket. Ha az időjárás kedvező, úgy április vége, május elején már szedhető a friss főző­hagyma, amelynek csomója - 5 db - 35-40 forint a piacon. Dr. Tamcsu József meleg időnk van, akkor szik­kaszthatjuk a mandulát a sza­badban a napsütésen, de fel­ügyelet mellett, mert nem ázhat meg a hirtelen jött záportól. Sokkal biztonságosabb azon­ban fedett helyen, száraz és szellős helyiségben szikkasz­tani, vékony rétegben elterítve. A megfelelően szárított mandulát ritka szövésű zsák­ban, műanyagból szőtt hálóban, vagy nem túl vastag prizmában tárolhatjuk, de mindenképpen csak fedett, száraz, szellős he­lyiségben. A tisztított magbél piacos, magas értékű gyümölcs, melyet sokoldalúan használ fel a ház­tartás és a vendéglátóipar. Buzássy Lajos Az őszi vetések előkészítésé­nek első, legfontosabb növény- védelmi feladata a vetőmag csávázása (növényvédőszerrel való kezelése). A csávázás olyan technoló­giai elem, amely nem hagyható el, kötelező. A kérdést úgy kell feltennünk, hogy milyen csává­zószert alkalmazzunk. A vá­laszték bőséges. A csávázás hektáronkénti költségét te­kintve a leggazdaságosabb nö­vényvédelmi művelet, egyben egyedüli megoldás egyes kór­okozók elleni védelemre (pl. üszöggombák). Csávázószer A csávázószer kiválasztása­kor leghelyesebb, ha a vetőmag előzetes laboratóriumi vizsgá­lata és a termőhely ismerete alapján döntünk. A kelési betegségek és a csí­ranövény pusztulást is okozó Fusarium fajok - ha a belső magfertőzöttség meghaladja a 10%-ot - mindenképpen szisz- tematikus (felszívódó) ható­anyag használata szükséges. Súlyosan fertőzött magtéte­lekben (20% felett) a készítmé­nyek hatása már nem kielégítő, így vetőmagcsere ajánlott. Ha­zai körülmények között a Fusa­rium ellen hatékony hatóanya­gok illetve készítmények a kö- vetkezőek: Benomil (Topsin Metil, Agrocit). Karboxin (Bu- visild CB-CR, Vitavax 200 FF), Fuberidazol (Baytan, Ba- igtan, Universal), Triadimeno (Baytan Universal) a leghaté­konyabbak. A forgalomban lévő csávázószerek közül a Tri­azol típusúak széles és hosszú hatásspektrummal rendelkez­nek (Baytan Universal, Biosild BD és Raxil). Eszközök Következő fontos kérdés, ha kiválasztottuk a csávázószert - milyen eszközzel és hogyan csávázzunk? A csávázás nem a nagy univerzális csávázógé­pekkel rendelkező üzemekben jelent gondot, hanem a kister­melőknél, ahol kis mennyiségű magot kell kezelnünk. A kis té­Évről évre több kiállító jelenik meg a már hagyományos deb­receni Farmer Expón. Az agrár- tudományi egyetem épületében és szabad területein az idén 270 kiállító mutatta be mezőgazda- sági, élelmiszeripari gépeit, be­rendezéseit, anyagait, tenyész­állatait. S a nyitva tartás négy napja alatt több tízezer érdek­lődő gazda, termelő kereste fel a nagyszabású szakmai bemuta­tót. Míg néhány évvel ezelőtt mind a kiállítók, mind a látoga­telek, 50-500 kg-ok eszközhi­ány miatt kerülnek kezelés nél­kül a talajba. Ekkor a legegyszerűbb mód­szerhez, a betonkeverő haszná­latához folyamodjunk. Szaka­szosan, 20-25 kg-mal kitűnő munkát lehet vele végezni. A kimért csávázószert a forgás­ban lévő tiszta betonkeverőbe tesszük, majd forgatjuk addig, hogy a csávázó anyag egyenle­tesen terüljön a dob belső felü­letén. A kimért magmennyisé­get csak ezután tegyük bele a forgásban lévő dobba. Addig forgassuk, amíg egyenletes be­vonat nem alakul ki a magon. Ehhez néhány perc is elegendő. Vigyázzunk a munkaegész­ségügyi előírások szigorú betar­tására (munkaruha, védőkesz­tyű). A betonkeverőt porcsává- zásra nem javasoljuk. (A csá­vázás lehet por, nedves és kombinált.) Aranyszabályok A csávázás aranyszabályai a következők: Csávázatlanul ne vessünk el magot. Annyi magot csávázzunk, amit el is vetünk. Jó csírázóképességű magot vessünk. Csávázás után mossuk ki a gépet, illetve a betonkeve­rőt. A csávázott vetőmag veszé­lyes anyag, amelyet a tévedések elkerülése végett megkülönböz­tetett jelzéssel megjelölve és elkülönítve kell tárolnunk (pi­rosra festve a magot és a zsá­kot). A jól elvégzett csávázás az elvetett mag csírázási %-át nö­veli, a kórokozók száma lénye­gesen csökken, a bokrosodás mértéke emelkedik. Egyes csá­vázószerek hosszú és széles ha­tásspektrummal rendelkeznek, amelyek védenek a korai rozsda és a lisztharmat kóroko­zókkal szemben is (Baytan Universal). A védelem május elejéig tart. Az őszi búzában és őszi ár­pában engedélyezel gombaölő csávázószerek, kombinációk hatásterülete hazai vizsgálati tapasztalaok és szakirodalmi adatok alapján. Csörnyei Lászlóné tók zömmel Kelet-Magyaror- szágról verbuválódtak, most már szinte az ország egész terü­letéről. Olyan lendületesen fej­lődő cégek, mint a komlói Te- GaVill Kft. vagy a mohácsi Pig Tech Kft. impozáns bemutató­jával, sőt a TeGaVill képvisele­tében német és osztrák cégek gépeivel, termékeivel is talál­kozhattunk. A sokrétű és jól szervezett szakmai programok mellett a lengyel és a román nemzeti nap is sok érdelődőt vonzott. Gyümölcstermesztés — korszerűen A mandulatermés betakarítása Magyarországon védett a szabadalom Kombinált sertésönetető család Mohácsról A Pig Techn Kft. alapjait ti­zenöt évvel ezelőtt tették le. Mostani ügyvezetője, egyik tu­lajdonosa akkor kezdett el ez­zel a lehetőséggel foglalkozni. Az egykori lakatos brigádból fejlődött ki a ma már országo­san is ismert cég, amely ebben az évben több mezőgazdasági szakkiállításon is bemutatta termékeit. A legnagyobb sikert etetőikkel és etetőrendszereik­kel aratták.-Az elmúlt években folya­matosan fejlesztettünk. Elő­ször megvásároltuk a mohácsi Volán egykori telepét, ahol el­kezdtük ezeknek az etetőknek a gyártását, majd a jelenlegi irodaépületünket, és a leg­utolsó vételünk az egykori au­tójavító volt - mondja Péter György ügyvezető igazgató. - Ütőképes csapat dolgozik itt együtt, ami minden gazdasági nehézség ellenére talpon ma­radt. A mezőgazdaság 1990 után szinte összeomlott, de vele együtt a sertéságazat is. Éveken át egy állami vállalat üzemegységeként tevékeny­kedtünk, de tulajdonképpen teljesen önállóak voltunk. 1991. közepén j a vasoltam, hogy alakítsuk meg a saját kft.- ket, novemberben már műkö­dött a Pig-Techn, s akkor meg­céloztuk Nyugat-Európát, hogy megtudjuk, hogy a ter­mékeink megállják-e ezen a piacon is a helyüket. A kombinált sertés önetető család kifejlesztése két és fél évig tartott. Ma a sertéstartás ipari „sláger” terméke. Ma­gyarországon védett szabada­lom. A most átadott irodaházuk­ban, ami egy állattenyésztési centrum, folyamatosan tarta­nak szakmai napokat. Bemutat­ják a termékeiket, többek kö­zött ezeket az önetetőket, s gyakorlati példákkal igazolják, hogy ezzel a technológiával a sertések naponta 700 grammot gyarapodnak, rövidebb idő alatt érik el a leadási súlyukat, valamint 1000 forinttal csök­kennek hízónként a költségek. A hús minősége is megfelel az EUROP szabványnak. Ennél az öntetető családnál az állatok maguk keverik a moslékot, ott isznak, ahol esznek, éppen ezért nincs csurgalékvíz, nem keletkezik hígtrágya, nem okoz gondot annak elhelyezése, ke­zelése. Már elkészült ennek egy számítógéppel vezérelt változata is, amelyből az elsőt Tolna megyében Nakon állítot­ták üzembe.-A legértékesebb szakmai sikeremnek azt érzem, hogy gépészként, a Hódmezővásár­helyen megtartott Alföldi Ál­lattenyésztési Napok ’95 Kiál­lításon az Alföldi Sertéste­nyésztő Egyesület különdíját kaptuk meg, a sertéstenyésztés technológiai berendezéseinek fejlesztéséért. Szalai Kornélia Az etető Szentkút-pusztán is bevált FOTÓ: TÓTH A > 1 Farmer Expo Debrecenben

Next

/
Thumbnails
Contents