Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-10 / 277. szám

1995. október 10., kedd Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 HTO-támogatást szorgalmaz az MSZP-frakció Kósáné mellett állnak A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának szer­dai ülésén Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter ad majd tájékoztatást az idő­szerű foglalkoztatáspolitikai kérdésekről - közölte Tompa Sándor frakcióvezető-helyet­tes a testület tegnapi tanács­kozása után. A miniszterasszony hétfőn megerősítette, hogy részt vesz az eszmecserén. Tompa Sándor szerint a frakció véleménye adalék lehet ahhoz, hogy Kó­sáné kialakítsa végső állásfog­lalását távozásának, illetve a lemondás esetleges visszavoná­sának ügyében. Mintegy 99 százalékos a miniszterasszony támogatottsága a képviselőcso­portban. A testület foglalkozott a ház­tartási tüzelőolaj körül támadt problémákkal is. Szabó György népjóléti miniszter bejelentette, hogy a jövő héten közzéteszik azt a rendeletet, amelynek alap­ján az idei télen 2 milliárd forint támogatást lehet juttatni az olaj­jal fűtő polgároknak. Emellett a pótköltségvetés 5 milliárd forin­tot különített el a fűtéssel össze­függő szociális támogatásra. Ezt az összeget a szociális normatíva elosztási rendjének megfelelően kapják meg az önkormányzatok. A képviselőcsoport kezde­ményezte, hogy a kormányzat tegyen javaslatot a HTO, mint tüzelőanyag-kiváltás technikai és finanszírozási lehetőségeire. A frakció ez ügyben kidolgozza elképzeléseit és eljuttatja az il­letékeseknek. FKgP:A Polgári Szövetség fantomszervezet Tüntetések és áldemokrácia A kormány újabb válságát jelzi, hogy a munkaügyi mi­niszter lemondásával, illetve álláspontjával szolidaritást vállalt három miniszter, Vas- tagh Pál, Suchman Tamás és Baja Ferenc is. Ezt Torgyán József jelentette ki az FKgP frakciójának hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján. Úgy vél­te, „olyan erőről van szó, amely Horn Gyula megmen­tésére lendült mozgásba, de a koalíciót lehetetleníti el”. A kisgazda frakcióvezető kifejtette véleményét a Pol­gári Szövetségről is. Ezt a nemzeti egység kialakítását gátló fantomszervezetnek ne­vezte, s úgy vélte, hogy a Pol­gári Szövetség mögött való­jában csak öt személy: Szabó Iván, Kónya Imre, Latorcai János, Surján László és Orbán Viktor áll, ők szeretnének olyan látszatot kelteni, mintha létezne ez a formáció. Torgyán végül a diáktünte­tések lezárásáról szólt, ame­lyet az áldemokrácia iskola­példájának minősített. Kije­lentette: egyes vezetők a di­ákság érdekeit feladva elvte­len kompromisszumot kötöt­tek a kormánnyal. Az FKgP azért tiltakozik ez ellen, mert itt az egész nemzet ügyéről van szó. Lassan iparággá fejlődik a forinthamisítás Fénymásolt kakukktojás Hamis forintbankjegyeket ta­láltak a minap Békésben. A hír már nem kelt szenzációt; a hamisított pénzek listájá­nak élén napjainkban már nem a márka vagy dollár áll, hanem az 1000 forintos. A Magyar Nemzeti Bank szak­embere, Pataki Tibor osztály- vezető szerint az utóbbi évti­zedben megszázszorozódott a felderített forinthamisítási ese­tek száma. Csak tavaly több mint hatezer álbankót foglaltak le a bűnüldözők. Az ezres a legnépszerűbb a hamisítók kö­rében, a zöldhasú ugyanis vál­tópénz, viszonylag sok forog belőle és még „ér valamit”. Vi­szonylag könnyű elsütni tehát az óvatlan, jóhiszemű emberek körében. Hazánkban, sőt egész Kelet­Európában is a Cocom-lista megszüntetésével vált fejlett „iparággá” a pénzhamisítás. Et­től kezdve vásárolhatták meg civilek is a legkorszerűbb szí­nes fénymásolókat, amelyekkel pedig igen jó minőségű hami­sítványokat tudnak előállítani azok, akik a lehetséges haszon­ért a szigorú büntetést is meg­kockáztatják. Ám jobban odafigyelve lai­kus is felismerheti a bankóka­kukktojásokat. Ujjheggyel is ki­tapintható például, ha „sima” papírból készült a pénz, ha hiá­nyoznak a mélynyomtatás met­szetei, s ha a festékréteg rend- hagyóan egyenletes. Szemmel is felfedezhetők bizonyos rend­ellenességek: az eredeti színt például csak a legritkábban ta­lálják el tökéletesen a bankók hamisítói. D. G. Parlamenti fricskák, bírálatok, riposztok - napirend előtt Légi közlekedési törvény a Ház előtt Az ellenzéki pártok tegnap is éltek a lehetőséggel, hogy az Országgyűlésben napirend előtt szót kérjenek. Szabó Iván (MDF) a megkülönböztető jelzésekkel közlekedő állami veze­tők baleseteit elemezve rámutatott, hogy nem az viseli a fele­lősséget, aki azt mondja: „Hajts gyorsabban!”, hanem a kis­ember, akinek nincs más választása, mint engedelmeskedni. Kuncze Gábor belügyminisz­ter emlékeztetett arra, hogy éppen az előző kormány szé­lesítette ki a kék lámpára jo­gosultak körét. Ő megteszi most a szükséges intézkedést azért, hogy csak a hozzáértők vezethessenek ilyen autót. Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy halott emberek emlékét politikai célokra használják fel. Isépy Tamás (KDNP) java­solta, hogy a lapterjesztés ter­vezett privatizációja előtt tart­sanak politikai, illetve szak­mai egyeztetést. A terjesztés­ben, amely része a sajtósza­badságnak, esélyegyenlőség­nek kell érvényesülnie. Lotz Károly szakminiszter ezzel egyetértett és bejelentette, hogy a szakmai egyeztetéseket már meg is kezdték. Torgyán József (FKgP) az áldemokrácia iskolapéldájá­nak nevezte a diáktüntetések lezárását, mert szerinte be­csapták a hallgatókat. Ä légi közlekedésről szóló törvényjavaslatot Lotz Károly közlekedési miniszter teijesz- tette elő. Elmondta, hogy a hatályos szabályozás 1981-ből szárma­zik, amikor egészen más poli­tikai, társadalmi, gazdasági vi­szonyok voltak. Akkor például még szó sem lehetett arról - ami ma már lehetséges -, hogy magánszemélyek tulajdoná­ban legyen helikopter, repülő­gép vagy esetleg repülőtér is. Az új törvény egyebek kö­zött rögzíti majd a magyar lég­tér szuverenitását, a légüggyel kapcsolatos hazai szabályokat beilleszti az európai jog­rendbe, a légi közlekedést hozzáigazítja a magyar és a nemzetközi gazdasági környe­zethez. A törvényjavaslat elő- íija a kötelező felelősségbizto­sítást és érvényesíti a környe­zetvédelmi szempontokat mind a repülőtereken, mind a repülőgépeken. S. Á. Ezernél több patikus kéri a személyi jog megadását A gyógyszer különleges árucikk Egy tavaly született törvény értelmében ezután kizárólag úgy­nevezett személyi joggal rendelkezők működtethetnek patikát - hangsúlyozta Tihanyi Ágnes, a népjóléti tárca főtanácsosa. A medicina különleges árucikk, forgalmazásának előírásait ez­ért rögzíti e legmagasabb szintű jogszabály. Szerepelnek benne a patika helyével, vonzáskörzetével, il­letve a patikus szakmai minősí­tésével kapcsolatos kötelező előírások. Á hazai hagyomá­nyokat és az európai normákat egyaránt figyelembe vevő egy­séges elvek a már magán- vagy társasvállalkozásként működő, továbbá az önkormányzati tu­lajdonból mostanában magáno­sításra szánt, valamint az újon­nan alakuló közforgalmú gyógyszertárakra vonatkoznak. Úgynevezett személyi jogot csakis az a patikus kaphat, aki egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozás esetén betéti társa­ság beltagja. Ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és több más követelménynek is megfelel. Az ellátási körzetek kialakí­tását ugyancsak előírja a tör­vény. A vonzáskörzeteket az önkormányzatok, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat, valamint a Gyógyszerész Kamara közösen határozta meg. A törvényalkotást követő végrehajtási szakasz első üteme a napokban zárult le. A szemé­lyi jog megadása iránti kérel­met szeptember 1-jéig kellett beküldenie az 1990-1994 kö­zött vállalkozásba kezdett mintegy félezer magángyógy­szerésznek, valamint a csaknem négyéves huzavona után végre megindult patikamagánosítás­ban pályázatot nyert tulajdono­soknak, továbbá a kft.-ből bt.- vé átalakított gyógyszertárak beltagjainak. Eddig 1150 bead­vány érkezett a minisztériumba. A személyi jog megadásának folyamata - miként a patikapri­vatizáció - várhatóan áthúzódik 1996-ra, így a jogszabályban szereplő december végi határ­idő minden bizonnyal módosí­tásra szorul. Cs. Benkő Judit Közös vezérszónokot állít a tervek szerint a jövőben a jelen­tős gazdasági törvények tárgya­lásakor a KDNP, a Fidesz és az MDF - hangzott el a Magyar Demokrata Fórum frakciójának tegnapi ülése után. Kormányválság jelei látha­tók, amit jól jelez Kósáné Ko­vács Magda és Vastagh Pál mi­niszter kilátásba helyezett le­mondása - állapították meg a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának tanács­kozását követő tájékoztatón. Hozzátették: sajnálatos, hogy ha egy miniszter nem ért egyet valamely pénzügyminisztéri­umi elgondolással, akkor egyet­len lehetősége a lemondás, mert kompromisszum megkötésére nincs lehetőség a kabinetben. Társadalmi alkotmány-előké­szítő bizottságot alakít még ok­tóberben a Civil kezdeménye­zés az alkotmányozásért elne­vezésű mozgalom, amelyet ti­zenegy szervezet és tömörülés hozott létre. Erről hétfői ülésü­kön határoztak a résztvevők. A testületben a szakszervezetek, az egyházak, a civil, a nemzeti és kisebbségi szervezetek, a szakmai és gazdasági kamarák kijelölt képviselői tömörülnek majd. Júliusban 130 millió dollár aktívum keletkezett az idegen- forgalom jóvoltából. Ez több mint kétszerese annak, mint amennyit tavaly júliusban re­gisztráltak. Augusztus végéig összesen 880 millió dollár be­vétel származott erről a terület­ről, ami 23,5 százalékkal ha­ladja meg a múlt évi hasonló időszakét. Felszólította osztrák partne­rét a magyar határőrség, hogy Hegyeshalomnál tartsa be a magyar-osztrák kormány­egyezményben foglaltakat. A szomszédoknál ugyanis rendre megszegik a megállapodást: nem működtetik az előírt há­rom sávot. Az Európai Unió ál­lampolgárai akadálytalanul ha­ladhatnak át, de a magyarokat és más országok Ausztriába ví­zummentesen belépő állampol­gárait egy sávba terelik a ví­zumkötelesekkel. Emlékművet állít a közleke­dési balesetek áldozatainak az Országos Balesetmegelőzési Bizottság. Ezzel szeretnék le­róni kegyeletüket az utakon ér­telmetlenül életüket vesztett emberek emléke előtt. Felsőoktatási vezetőket fo­gad a miniszterelnök. Értesülések szerint Horn Gyula pénteken tár­gyal a felsőoktatási intézmények és a Hökosz képviselőivel. A tét: sikerül-e lebeszélnie az egyete­mek és főiskolák vezetőit az idei tanévben esedékes kiegészítő tandíj bevezetéséről. Naponta nem haraphatja meg a postás a kutyát A Híradót nem környékezi a politika? A bábák között remélhetőleg most már nem vész el a gyerek, azaz a médiatörvény, mert sürgető szükség van mielőbbi megszületésére. így vélekedtek a házigazdák, a keresztény- demokrata honatyák és vendégeik, a Magyar Televízió ve­zető képviselői is, akik tegnap a tévés újságírás és a politika kapcsolatáról folytattak eszmecserét. Megegyezett a véleményük abban is, hogy szükség van két közszolgálati - földi sugár­zású - csatornára, s egy olyan testületre, amely nem csupán felügyeli a hazai rádiózást és televíziózást, hanem meg is védi a közszolgálati médiu­mokat a politikai és a gazda­sági lobbyk befolyásától. Leipold Péter, a Híradó fő­szerkesztő-helyettese munka­társunk kérdésére elmondta, hogy a múlt évben közvetlenül egyetlen politikai erő sem próbált befolyást gyakorolni az adás szerkesztőire. ' Ők maguk úgy vélik, hogy kiegyensúlyozott képet adnak a közéletről. Kasza László, az MTV po­litikai műsorainak főszer­kesztője hozzátette: akkor követnének el hibát, ha egy- egy párt hírértékű esemé­nyeiről tendenciózusan nem számolnának be. Dr. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője fanyar humor­ral jegyezte meg: „Sajnos, na­ponta nem haraphatunk meg egy-egy kutyát”. Ezzel arra a klasszikus megállapításra cél­zott, miszerint nem az a hír, hogy a kutya megharapta a postást, hanem az, ha fordítva történt. (németh) Hatszáz személyes ingatlan az előzetes letartóztatottaknak Lassan enyhülnek a dutyigondok Hazánkban jelenleg 3200 zárkában mintegy 12 ezer elítéltet tartanak fogva. A zsúfoltság csökkentésére a napokban kor­mányhatározat született, amely kötelezi az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt.-t, hogy egy 600 személyes ingatlant bocsásson a büntetés-végrehajtás rendelkezésére az előzetes le­tartóztatottak jobb elhelyezése érdekében. A döntés hátteréről dr. Kabódi Csabával, az ELTE büntető el­járásjogi tanszékének tanárával beszélgettünk.- Az elzárásra vonatkozó eu­rópai ajánlás és az elítéltek hely­zetét szabályozó hazai paragra­fusok között ellentmondás van. Az ajánlás szerint mindenkinek joga van - legalább éjszakára - önálló élettérre, a fogva tartot­taknak külön helyiségben kel­lene aludniuk. Ezt törvényeink azzal a kiegészítéssel fogadják el, hogy ott kell ezt biztosítani, ahol a különválasztás feltételei adottak. Csakhogy napjainkban a 3200, eredetileg egyszemé­lyes zárka mindegyikének átlag 4 lakója van. Az előzetesek rendőrségi épületekben vagy úgynevezett letartóztató házak­ban ülnek, s ezekben is roppant nagy a zsúfoltság. Jogaik mindenképp csorbul­nak, mert ők elvileg ártatlanok, tehát az elítélteknél több jog il­letné meg őket.- Miért oly gyakori az előze­tes letartóztatás?- Mert miközben durvul a bűnözés, csökken a bebörtön- zöttek száma. Részben azért, mert a „nehézfiúk” egy része maga számol le a konkurenciá­val, s mert a kifinomult mód­szerekkel dolgozó alvilági nagy halak aránylag ritkán kerülnek horogra. Ehhez járul a bírósá­gok túlterheltsége, lassú mun­kája. így vannak, akik 2 évét is eltöltenek előzetesben. E gondokon enyhít majd a 600 személyes ingatlan, amely egyébként a fővárosi „dutyika­pacitást” bővíti. Távolról ér­kező lakói nemigen lesznek, mert Budapest és Pest megye önellátó: ebből a régióból kerül ki a hazai bűnözők mintegy 40 százaléka. Takács Mariann Egymásra utalt szomszédok találkozója. Baja Ferenc környezetvédelmi mi­niszter meghívására a környezetet fenyegető veszélyek mérséklésének lehetőségeiről ta­nácskoztak Budapesten hat közép-európai ország képviselői. fotó: feb/diósi imre 1)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents