Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-10 / 277. szám

6 Dhnántúli Napló Közélet 1995. október 10., kedd A közrend és az ügyészi tevékenység között egyértelmű az összefüggés Hol van a szabadság határa? A baranyai közbiztonság helyzetét is tárgyalta a na­pokban a megyei közgyűlés. Az nyilvánvaló: összefüggés van a közrend és a közbiz­tonság, illetve az ügyészi munka között. A közrend és a közbiztonság a törvényes­ség helyzetének visszatükrö­ződése, ezen a területen pe­dig az ügyészi szerveknek speciális feladataik vannak. A témához kötődő kérdése­inkre dr. Tamás János me­gyei főügyész válaszolt. Hit tapasztal az állampolgár?-Talán elsőként az ügyészi munkát meghatározó büntető­jogi tevékenységünkről kell szólni, amelynek keretében az ügyész meghatározott esetek­ben nyomozást folytat, fel­ügyeletet gyakorol a rendőri, a vám- és pénzügyőri szervek nyomozásának törvényessége felett, képviseli a vádat a bíró­sági eljárásban, felügyeli a bűntetésvégrehajtást. Azt kell mondjam: szinte korlátlan az ügyésznek a nyomozati szak­ban betöltött szerepe. Jogosult a nyomozó hatóságok minden intézkedéséről tudomást sze­rezni, jogorvoslat esetén pedig ez kötelessége. Ez egyben kö­telezettséget is jelent, mondha­tom felelősségvállalásnak is a rendőri eljárások eredményes­ségéért, minőségéért. Azt senki sem vitatja, hogy egy adott terület közrendjének, közbiztonságának alakulása meghatározója a nyomozó ha­tóságok munkájának színvo­nala. A kialakult kép mögött ott van az ügyész is a maga in­tézkedéseivel, az összefüggés tehát nyilvánvaló. Tevékenységünk leglátvá­nyosabb része a vádhatósági munka. Ez lényegében szűrő a nyomozati és a tárgyalási ügy­szak között, mert mi bíráljuk el a nyomozati anyagok vádeme­lésre alkalmasságát, mi ter­jesztjük elő az ügyészi indít­ványt, a felelősségre vonás módját. Az ügyészi közremű­ködés tehát meghatározó ab­ban a tekintetben, hogy a nyomozásoknak milyen há­nyada kerül bíróság elé, azok mennyiben alkalmasak dön­tésre, milyen ítéletek szület­nek. Ez pedig visszahat a köz­rendre és a közbiztonságra.- Egy terület - például Ba­ranya - közrendjét, közbizton­ságát nem csak a rendőri, ügyészi, bírói munka minő­sége, eredményessége hatá­rozza meg. Másrészt: az ál­lampolgár tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe azokkal a véleményekkel, amelyeket az említett szervek saját munká­jukról esetleg mondanak. Mégis: milyennek minősíti Ba­ranya közrendjét, közbizton­ságát?- Jobb megyénk helyzete az országos átlagnál - azzal együtt mondom ezt, hogy va­lóban: nem az a fontos, mit vá­laszol a kérdésre a megyei fő­ügyész, hanem az: mit tapasz­tal az állampolgár. Mennyiben érzi biztonságban személyét és vagyonát, ki meri-e engedni a gyermekét sötétben az utcára, vagy este 10 után neki sincs bátorsága elhagyni otthonát. Ez a lényeg, s ha ez így van, akkor azt kell mondjam: hosz- szabb távon Baranyában is csökkent az állampolgár biz­tonságérzete - ez pedig a köz- biztonságot minősíti. Nem hi­szem, hogy a rendőri, ügyészi szervek beleesnének abba a hibába, hogy amikor saját munkájukat értékelik, erről a lényegről elfelejtkeznének. Minden esetre az állampolgár érzete s a tapasztalataink kö­zötti különbségből nekünk le kell vonni a megfelelő követ­keztetéseket. Kissé konkrétab­ban: hiába jobb nálunk a nyo­mozati eredményesség muta­tója az országos átlagnál, hiába kerül több ismeretlen elkövető rendőrkézre, ettől az állampol­gár nem lesz nyugodtabb, vál­tozatlanul fél. A kiszolgálta­tottság érzete joggal aggasztja, nincs tehát okunk az önelé­gültségre. Szervezettebbé vált a bűnöző réteg- A rendszerváltás remélt tartalma ezt a területet is érin­tette, hiszen a közrend, a köz- biztonság javulása is természe­tes elvárás, remény volt. Ezzel szemben az erőszak terjedése, a bűntettek eldurvulása, álta­lában a közbiztonság gyengü­lése a valóság.- így igaz, a várakozások nem teljesültek, sőt: bizonyos területeken romlott a helyzet. Új elkövetési módok keletről és nyugatról egyaránt „begyű­rűznek”, bátrabban támad és szervezettebbé vált a bűnöző réteg. Bonyolult tehát a kép. Van egy jogos és el nem vitat­ható törekvése az államhata­lomnak: a magyar jogrendszer fokozatosan közelítsen az eu­rópaihoz - ez alól nem kivétel a büntetőjog sem -, jobban fe­leljen meg a jogállamiság kö­vetelményének, szélesebb körben biztosítsa az állampol­gári jogokat. Az azonban, hogy a régi jogrendszer leépí­tése közepette folyik az új fel­építése, szinte természetes, hogy konfliktusokat okoz, s ezt sokan azonnal ki is hasz­nálják. A törvényhozóknak újra és újra fel kell mérniük, hogy az adott rendelkezések befogadására elég érett-e a magyar társadalom, hol van a szabadság határa. Nem könnyű kérdések ezek. A politika dolga, hogy közmegelégedésre okot adó módon kezelje. Szá­molni kell persze azzal is, hogy a megoldás hosszú időt igényel. A tisztességes pozíciók megerősödhetnek-Az állampolgári bizonyta­lanságérzet mellett mintha gyakrabban találkozhatnánk egy beletörődő véleménnyel: együtt kell élnünk a bűnözés­sel. Ugyanakkor azt veszem ki a szavaiból, hogy - legalábbis rövid távra előre tekintve - nem nevezhető ön sem optimis­tának. Az előbb a politikát em­lítette. Tud ettől függetlenül működni az ügyészség?- Ismerem az e területen ki­alakult politikai vitát, mint pol- tikától független szakember mesterkéltnek tartom. Az em­beriség évezredek óta együtt él a bűnözéssel. Ez azonban soha nem jelentett békés egymás mellett élést, valamiféle fegy­verletételt, tudomásul vételét egy meg nem változtatható helyzetnek és nem jelenti ter­mészetesen ezt napjainkban sem. Csak ilyen értelemben kényszerülünk együtt élni a bűnözéssel. A vitát tehát feles­legesnek tartom és csak re­mélni tudom, hogy egy olyan időszak következik nálunk, amikor a tisztesség pozíciói erősödnek és visszaszorítják azokat a jelenségeket, amelyek sérelmeket szülnek, félelmeket keltenek a becsületes többség­ben. Önvédelmi szervezetek- Úgy érti, hogy legyünk op­timisták, miközben a maffia hétköznapi jelenség, fegyvere­ket lehet az utcán vásárolni, ezerszám lopják a gépkocsikat, kábítószerek cserélnek gaz­dát? Gondolja, hogy nincs ma alkalmazható eszközünk a bű­nözéssel szemben?- Az összefogás. A lakosság és a bűnüldöző szervek közös fellépése a bűnözéssel szem­ben - ez a leghatékonyabb le­hetőségünk. A hivatásosok tel­jesítőképessége véges és már ma sem elegendő. A fokozatos javulás azonban reális remény, különösen ha önszerveződés­sel kialakulnak azok a csopor­tok, amelyek hajlandóak részt vállalni a közbiztonság jó irá­nyú megváltoztatásában. A megelőzés ugyanis nagyon fontos: a felelősségre vonás kockázatának és elkerülhetet­lenségének növekedésével egyenes arányban csökken a bűnözők bátorsága. Tapaszta­lataim szerint már megindult valami ezen a területen. Lehet azon tűnődni, hogy a közrend biztosítása állami feladat, ez alapvetően nem vitatható, nap­jainkban azonban olyan a helyzet, hogy az állami szer­vek egyedül nem képesek oly módon és olyan eredményes­séggel fellépni a bűnözés el­len, amivel az állampolgár ma­radéktalanul elégedett. Több mint ezer tagja van már a ba­ranyai önvédelmi szervezetek­nek, de sokkal többre lenne szükség. Ha ez a tendencia to­vább tart, a várt eredmény is előbb megszülethet. Mészáros Attila Sokuk kedvenc időtöltése a galambetetés fotó: Tóth Október... Ősz van. Csípős szelek kerget­nek hulló, színes levelet. Zajos ifjaknak: „Néni”, idős uraknak „öreg Hölgy” üldögél melen­gető, napcirógatta sétatéri pá­don. Mellé telepszem. Kéretle­nül, hívatlanul - fáradt, a meg­fáradt mellé. És mondja: „Hatvannyolc éves vagyok, a megéltek után lehetnék hetven is. A nyugdijam kevés. Azt mondják, sugallják: „elörege­dett” korosztály. Igaz. Rossz a keringésem, alacsony vérnyo­más, szédülés, csontritkulás hajlítja hátam, hasnyálmirigy s vele a máj is beteg. Nem keres­tem egyiket sem. Jöttek. Az évekkel. Elkopott. A szerkezet. Fáradt arccal néz rám, s mert hallgatok, s azon jár az eszem, hogy a három baj, miről a néni beszél, egy korosztály. Népré­teg betegség ... nem az ifjaké, s még kicsit távol a derékhad­tól. De itt van. Eddig jutottam, amikor elém tartja a számlát a havi adagról. „Sympatomin, Panangin - a szívre, keringésre. Kreon az emésztésre, Calcium, magné­zium a ritkulásra, 4627 Ft, egy krajcár támogatás nélkül, és amire még adnak - ki tudja leg­közelebb adnak-e - a kiegészí­tők 1665 Ft - összesen 6192. Majdnem hétezer ... Csak gyógyszer, hogy éljek, s ne le­gyek nyűg . . .” Szemére fátyolt borít a ki nem mondott gondolat. Arról, hogy ez csak a „gyógyszer” - a „gyógyellátás”. Kórház, ápolás nélkül. És a lakás, a fűtés, az élet egyáltalán? ... Ez van! Elbújt a nap. Felkél a „néni”, a „hölgy”. Az Idős. Szatyrában hétezer forintnyi gyógyírha­lom, meg fél literes tejeszacskó és két kifli. Ennyi. ő jobbra, én balra fordulok. Egy-két elkésett vadgesztenye koppan, mint halkuló dobve­rés... Dr. Hegedűs Sándor 160 kilométres sebességgel haladó vonatok Jövőre új rádióhálózatot és diszpécser rendszert építenek ki a MÁV Budapest-Hegyesha- lom közötti pályaszakaszán. A két, összességében 456 millió forint értékű beruházásról szóló megállapodást a napokban írta alá a MÁV Rt. a BHG Híradás­technikai Rt.-vel és az osztrák Kapsch Telekommal. A BHG saját fejlesztésű diszpécser há­lózatát a tervek szerint jövő ta­vasszal veheti használatba a MÁV. Az osztrák Kapsch cég rádióhálózata pedig jövő ősszel készül el - közölte Rigó Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója. A rádióhálózat kiépítésére meghirdetett tenderen hét cég vett részt. Ezek közül a MÁV az osztrák Kapsch cég ajánlatát találta a legkedvezőbbnek. A rendszer megvalósítása 299 millió forintba kerül. A beruhá­zás 25 százalékában magyar beszállítók működnek közre. A diszpécser rendszer tende­rén öt cég vetélkedett egymás­sal, melyek közül a BHG 157 millió forintba kerülő ajánlatát találták a legmegfelelőbbnek. A MÁV az egyik legrégebbi meg­rendelője a BHG-nek. Az ál­lamvasutak diszpécserhálózata szinte teljes egészében a BHG gyártotta berendezésekből áll. Jövőre a vasút pályahálóza­tának működtetésére várhatóan 16 milliárd, a felújítások, a be­ruházások költségeire pedig 10 milliárd 900 millió forint áll rendelkezésre. A Buda- pest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésére ezen felül 4 milliárd 500 millió forint jut. A korszerűsítést 1997-ben fejezik be, s ennek eredményeképp a felújított pályaszakaszon a vo­natok 140-160 kilométer/órás sebességgel haladhatnak majd. Az elképzelések szerint a be­fejeződő beruházást a Buda- pest-Kelebia vasútvonal re­konstrukciója követi majd. Er­ről már folynak a nemzetközi tárgyalások. A rekonstrukció célja, hogy a magyar vasút kap­csolódhasson az európai tran­zitforgalom szempontjából je­lentős Nürnberg-Athén vasút­vonalhoz. Kiemelt feladat még a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvar csamokszerkezeté- nek felújítása. Az elgondolások között sze­repel a pályaudvarok felújítá­sával egyidőben kereskedő- csarnokok kialakítása is. KSH jelentés az idegenforgalomról Visszaesett a Balatonpart Az idén augusztus végéig 2? millió külföldi kereste fel Magyarországot. Ez két szá­zalékkal nagyobb forgalmat jelent az előző év azonos idő­szakában regisztráltnál. A leg­többen Horvátországból, a Jugoszláv Szövetségi Köztár­saságból, Romániából és Ausztriából érkeztek. Kevésbé örvendetes, hogy a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma au­gusztus végéig mégis 8 száza­lékkal elmaradt az 1994. év azonos időszakától: különö­sen a Balaton-part látogatott­sága esett viszza, 17 száza­lékkal. Augusztusban a ven­dégéjszakák száma 14 száza­lékkal maradt el az előző év azonos hónapjától. A fősze­zon végéig csak Budapesten emelkedett a vendégéjszakák száma 1 százalékkal - derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatalnak a jelentéséből. A szállástípusok közül egyedül a turistaszállások forgalma nőtt. Egyebütt a kül­földiek kevesebb éjszakát töl­töttek, mint tavaly. A négy­ötcsillagos, valamint a kétcsil­lagos szállodákban emelke­dett a vendégéjszakák száma, de a vendégek 40 százalékát fogadó háromcsillagos szál­lodák forgalma 17 százalék­kal visszaesett, s így a szállo­dai vendégek száma is csök­kent. Legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a szervezett fi­zetővendéglátás forgalma esett vissza. A 27 millió külföldi láto­gató fele tartózkodott 24 órá­nál többet az országban. Au­gusztus végéig a turisták 96 millió éjszakát töltöttek el Magyarországon, ami 2 szá­zalékkal meghaladja az előző évi mértéket. A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldiek az év nyolc hónapjában 5 szá­zalékkal kevesebb vendégéj­szakát töltöttek, mint tavaly. Hazánk fiai januártól-au- gusztusig több, mint 9 millió alkalommal utaztak külföldre. Ez 7 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakánál. A külföldre látogatók számá­nak visszaesése augusztusban meghaladta a 20 százalékot. Augusztus végéig az osztrák, szerb, horvát, és ukrán határ- szakaszokon csökkent a for­galom. Ezzel szemben nőtt a szlovák, a szlovén, és a román határszakaszokon. Új mikroelektronikai üzem a fővárosban Új mikroelektronikai üzemet avatott a fővárosban a német TEMIC 100 százalékos tulaj­donban lévő leányvállata, a TEMIC Hungary Kft. Dieter Maier, a TEMIC ügyvezetőségének elnöke el­mondta. hogy a gépjárműfel­szerelési rendszereket gyártó üzemet .azért telepítették Ma­gyarországra, mert itt 25 száza­lékkal olcsóbban tudnak ter­melni, mint Németországban. Az ázsiai régióval összehason­lítva viszont a magyarországi gyártás az európai értékesítés­nél bizonyos vámelőnyöket je­lent. A közép-európai bázisról a keleti piacok is könnyebben el­érhetők. A Jászberényi úton létesített 2.500 négyzetméter alapterü­letű üzemet 900 millió forintos beruházással építették. Az itt készülő berendezéseknél a ma­gyar beszállítás hányada egy­előre csak töredék, ám ezt - el­sősorban alapanyagok vásárlá­sával - a német leányvállalat a jövőben 40 százalékra kívánja felemelni. Az üzem év végétől 300 munkahelyet teremt a kör­nyéken. Dieter Maier emlékeztetett rá, hogy a TEMIC Hungary Kft.-t még 1989-ben hozták létre a Remitel Kft.-vei közö­sen. Azóta a németek kivásárol­ták a Remitel üzletrészét, így a társaság most teljesen a TEMIC tulajdonában van. Az ünnepélyes avatáson részt vett Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter is. El­mondta, hogy eddig 9 milliárd USA dollárra rúg a Magyaror­szágon befektetett külföldi tőke nagysága, s ennek 25 százaléka Németországból származik. Je­lenleg 5.500 német érdekelt­ségű vegyes vállalat működik az országban. Hozzátette, hogy az exportképes termékek gyár­tását, illetve az elmaradott ré­giók fejlesztését szolgáló beru­házásokat a kormány a jövőben adókedvezménnyel kívánja tá­mogatni. Utalt arra is, hogy a külföldi befektetők is visszaigazolják a magyar iparpolitika helyessé­gét, amely a járműipar és a hát­tér-beszállító ipar fejlesztésére tette a hangsúlyt. Megemlítette a már eddigi autógyári befekte­téseket, a VAW győri hengerfej öntödéjének legutóbbi beruhá­zását. é

Next

/
Thumbnails
Contents