Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-05 / 242. szám

1995. szeptember 5., kedd VÁROSAINK Diinántúli Napló 9 Komlói körkép Informatikai találkozó Döntéshozók és informatikai szolgáltatók találkozóját rende­zik meg szeptember 14-én 10 órakor Komlón, a városháza dísztermében. A Magyar Tele­pülésfejlesztők és Felújítók Társasága, együttműködve a Baranya Megyei Tákisszal számítástechnikai és telekom­munikációs eszközöket és egy olyan átfogó projektet kíván ismertetni, amely a Millecente- náriumi Nemzeti Modernizá­ciós Programhoz kapcsolódva informatikai - „telematikai” - központokat hozna létre a kiste­lepüléseken is. Újra a képernyőn a TV Best A nyári szünet után ismét je­lentkezik hírműsorával a TV Best a városi kábelrendszeren. A szeptember 7-én és 8-án, a szokott időpontban, egyaránt 17 óra 30-tól kezdődő összeállí­tásukban a Komlói napok ün­nepi eseményeiről számolnak be. Kiadvány az első német telepesekről Kiss József tanár, Komló neves helytörténeti kutatója, aki a komlói bányászhagyományokat és a város történetét is sok- szempontúan, több könyvében feldolgozta már, ezúttal a elsők közt Komlóra települt német családok sorsát, honfoglalásuk társadalmi és gazdasági körül­ményeit foglalja össze legújabb munkájában, amely „A komlói német nemzetiség története a XVIII. században” címmel, Pé­ter Szabó Zoltán fotóival a Komlói napokra jelent meg. Kiadását a helyi Német Ki­sebbségi Önkormányzat és a Komlói Honismereti és Város­szépítő Egyesület gondozta. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Elfogynak-e a bérlakások? Az önkormányzat eladásra kínálja bérleményeit Még 1476 lakás van önkormányzati tulajdonban. Előfordul, hogy az esedékes tatarozási költség magasabb a vételi ár­nál, például a Vörösmarty u. 5-ben (felvételünkön), fotó: Tóth Komló azok közé a városok közé tartozik, amelyekben az állami bérlakások értékesítése már évtizedekkel korábban megkezdődött. Először a 12 la­kásosnál kisebb épületekben engedélyeztek vásárlást, ké­sőbb idősebb bérleményeket is eladásra kínáltak. A folyamat 1991-től, a lakásprivatizációs törvény életbelépésével gyor­sult fel ugrásszerűen, több száz milliós bevételt hozva a város­nak. Aztán 94-95-ben ismét le­lohadt a vásárlási láz. A 5331 önkormányzati (tanácsi) bérla­kásból jelenleg 1476 még a vá­rosé. Ebből 1044 lakás „ve­gyes” tulajdonú épületben van, 432 lakás pedig olyanban, ahol a társasházi formáknak a csírái is hiányoznak még. Mint dr. Somogyi Károlytól, a Komlói Városi Önkormány­zat jegyzőjétől megtudtuk, a vásárlás feltételei rövidesen megváltozhatnak. Tudvalévő, hogy az Országgyűlés az állami bérlakások 1995 március 31-ig érvényes vételi jogát november végéig meghosszabbította, va­lamint a bérlők kárpótlási jegy­gyei is fizethetnek, ha az való­ban a bérlőt illette meg alanyi jogon. Ez azt jelenti, hogy a bérlők a határidőn belül még benyújt­hatják vételi igényüket a város­hoz, és lakásukat az önkor­mányzat akarata, szándéka el­lenére a jelenleg érvényben lévő feltételek szerint vásárol­hatják meg. Ez Komlón azt je­lenti, hogy egy 25 évnél idő­sebb lakást a bérlője a becsült forgalmi érték - a tulajdonkép­peni vételár - 25 százalékáért már megveheti. Első alkalom­mal ennek is csak 10 százalékát kell befizetnie egy összegben, a többit 25 év alatt törlesztheti. A fiatalabb lakásoknál a forgalmi értékhez rendelt százalék - 5 évenként 5 százalékkal - emel­kedik. A városok többségében a kedvezmények sokkalta mérsé­keltebbek. Komlón egy kétszobás kom­fortos lakás forgalmi értéke 500-700 ezer, egy összkomfor­tos 900 ezer-1,2 millió között mozog. Az árak Körtvélyesben a legalacsonyabbak, a Belvá­rosban és Szilvásban a legma­gasabbak. Tény az is, hogy a még eladatlan lakások bérlői közül soknak súlyos tartozásai és alapvető megélhetési gondjai vannak, semhogy lakásvásár­lásra gondolhassanak. Másfelől Komlón is bebizonyosodott - a magántulajdonú lakások több­ségén valóban meglátszik a jó gazda gondoskodása. Mindenesetre valószínű, az önkormányzat november 30. után a lakáseladások ügyét is­mét áttekinti, hiszen azután már dönthet a feltételek megváltoz­tatása, sőt a lakások megtartása mellett is. 2000-ig érvényes ál­talános elvként a bérlő elővá­sárlási joga marad meg, védett­séget a nyugdíjas élvez - bér­leménye ezután sem kerülhet „piacra” akarata nélkül. B. R. Anyakönyvi hírek Születések: Hartmann Jenőnek és Nyigrényi Andreának Ro­land, Váradi Györgynek és Borbás Andreának Alexandra Andrea, Szőke Viktornak és Balázs Erika Máriának Berna­dett, Horváth Zoltán Ákosnak és Bognár Anettnek Olivér Ákos, Hohmann Ödönnek és Pelőcz Zsuzsannának Szabolcs, Opra Istvánnak és Horel Orso­lyának Kata Éva, Mizák Ist­vánnak és Molnár Zsófiának Katalin és Kitti, Läufer Gábor­nak és Hell Zsuzsannának Gá­bor, Hollósi Jánosnak és Mihá- lovics Erzsébetnek Kitti és Bog­lárka, Tapoti Sándornak és Szalma Ildikónak Regina, Géczi Csabának és Hegyi Zsu­zsannának Patrik, Rafael Lász­lónak és Fazekas Erikának Sza­bolcs Márk, Vitéz Lászlónak és Bencs Krisztinának Boglárka, László Zoltánnak és Nesz Ág­nesnek Róbert, Szatmári Sán­dornak és Kaufmann Györgyi­nek Patricia, Sülé Jánosnak és Valki Andreának Edina, Gye- nes Józsefnek és Trapp Editnek Dávid, Korsós Viktornak és Farkas Szilviának Nikolett nevű gyermekük született. Házasságot kötöttek: Né­meth Gábor Imre és Krechl Ágnes, Kovács Tibor és Farkas Irén, Zsálig Ákos és Karjnyák Nóra, Németh Csaba és Dudás Ágnes, Kovács Imre és Takács Ibolya, Pintér László és Tesch Anita, Aranyos László és Lei- pold Gabriella, Kun Tibor és Dániel Zsuzsanna, Udvardi László és Gajdos Ildikó, Orsós István és Orsós Margit, Csatos Ferenc és Fledrich Zsanett, Várhegyi Sándor és Baracsi Mária, Rác Gábor és Puskás Ella, Dobos Tibor Dezső és Ná- rai Krsiztina, Emerich László és Nagy Tünde, Szolnoki Csaba és Fülöp Krisztina. Elhunyt: Sáfár Józsefné sz: Rózsa Anna, Finta Gézáné sz: Nagy Anna, Kormos Sándomé sz: Csehó Magdolna, Budainé Gál Ilona, Fábián Jenőné sz: Schmidt Erzsébet, Kiss Lajos, Vörös-Vida Józsefné sz: Bánó Terézia, Balázs Gergely, Elmá- jer István, Kaufmann Gyula, Lászlóné Csötönyi Mária, Schmidt Imre, Dreher Józsefné sz: Baumholcer Margit, Hucker Jánosné sz: Kiss Gizella, Miha- lek István, Czukor Elek, Gelb Sándor, Fekete László, Donka Mihály, Denk Antalné sz: Ri- gacz Ilona, Höbling János. Hatvanhat, huszonnégy Fülükben még ott a tornaci­pők dobogása, a szüntelen parkettacsikorgás, arcuk talán a szokottnál gyűröttebb, de a legkevésbé sem fásult vagy kedvetlen. Sőt, szinte vala­mennyiük arcán a fáradtság izzadtságot fölszikkasztó eu­fóriája fénylik, ahogy az ok­levelet átveszik Medgyesi Ti­bortól az 501. Szakmunkás- képző és Szakközépiskola ta­nárától. A huszonnégy órás nonstop kosárderby után, egyelőre még csak a palánk alatti, éjt nappallá tévő körforgásból „kifürödve” hallgatja a fölso­rakozó két 33-33 fős csapat a köszöntő szavakat. Majd fel­sorolják mindazokat a ma­gánszemélyeket, vállalkozó­kat, kft.-ket is, kiknek a jóvol­tából friss pékáruból, enni és innivalóból éjszaka is vá­laszthattak az amatőr kosara­sok. Mert a szervezőknek nem kellett győzködniük a hentesbolt gazdáját, friss húst kilószám, méretlenül adott, ugyanígy kínálta portékáját és válogatott legszebb darabjai­ból a zöldséges, hasonló mó­don voltak készségesek a mindig hajnalozó pékek, és így vándorolt ládaszám ás­ványvíz, szörp pályaközeibe vagy egy-egy karton édes - cukrot és vitamint gyorsan pótló - banán. Mert hát a vitaminokban is szigorúan megkomponált ét­rend hatását majdhogynem fölülmúlta az, ahogyan azt a helybéliek adták. Mindez a péntek 19 órától szombaton 19 óráig tartó készenlétet szolgálta, hiszen személyen­ként 240 perces aktív játékidő volt kiróva a nyolc egymással megküzdő, egymást félórán- ként-óránként váltó csapa­tokra. Ez egy embernek így is négy óra tiszta játékidő. A tinédzserkorú lányok- fiúk oldalán örökifjú anyukák rugaszkodtak a magasba, ősz szakállú, morc apukák tolong­tak a palánknál - köztük 49 éves volt a rangidős. Még Pécsről is jöttek és csatába szálltak öten - kórházi dolgo­zók, kiknek lehet már némi tapasztalatuk az éjszakai tal­pon maradásban. A csarnokban a hajnali órákra is maradtak hűséges nézők, volt aki, belefáradván a mókuskerékbe, többször is visszajött. Az erőpróbát hu­szonnégy óra alatt 900-1000 komlói, köztük jó néhány éj­szakai bagoly, tekintette meg. Önmagunk legyőzésének példája - egyúttal Komló amatőr sportmozgalmának nevezetes - állomása volt. Függetlenül attól, hogy a Komlói napok ünnepi esemé­nyeit hogyan súlyozzuk, talán nagyobb hírverést érdemelt volna - mondom némi önkri­tikával, s persze utólag oko­san. Romlón ugyanis tíz ama­tőr kosaras csapat hódol en­nek a sportágnak - vállalati vegyes csapatok, iskolások - kergetik a labdát a városi baj­nokságban. Ennek is köszön­hető, hogy a Komlói napok alkalmából először megren­dezett torna - ötlete egy nyári diáktáborban született - teljes sikert hozott. Szervezésébe az 501. Szakmunkásképző és a Nagy László Gimnázium di­ákjai fogtak, majd két „csiz- maziás” tanár, Medgyesi Ti­bor és Iván Attila személyé­ben, a diákok közt a nagylász- lós Hüjfner Tamásban a to­borzás és rendezés minden nyűgét felvállaló partnerekre találtak. A Sportcsarnok 14- től 79 éves korig minden „ön­kéntest” várt, akik természe­tesen orvosi felügyelettel, dr. Várvízi Zoltán közreműködé­sével kezdhették a játékot. A fölsorakozók a maratoni küzdelem végén azzal bú­csúztak önzetlen segítőiktől és lelkes közönségüktől, hogy jövőre ismét próbát tesznek. Nem az az elsődleges cél, hogy Guinness-rekordokat döntögessenek, de a példa ha­gyományt - a mozgásnak, a kosárlabdának új híveket te­remthet. B. R. Kitüntetett komlóiak A 45. Bányásznapon, Miskol­con, a központi ünnepségen ifj. Kosz József Pécsett élő, Komló­ról elszármazott vájár (édesapja a bánya nyugdíjasa) a Magyar Köztársaság Erdemkeresztjének ezüst fokozatát vehette át. Mis­kolcon vette át a „Kiváló Bá­nyász” miniszteri kitüntetést Dávid József vájár, Pallos Péter gázkitörés-elhárítás vezető és Klósz Ferenc szászvári vájár. A Zobák aknán megtartott ünnep­ségen részesült ugyancsak „Ki­váló Bányász” miniszteri kitün­tetésben Schmidt János vájár, Kópicz Ferenc bányalakatos, Móga Sándor kotrómester. Ugyancsak áldozatkész munkájuk elismeréseként a szeptember 1-jei Zobák aknai ünnepen Zeusz-díjjal jutalmaz­ták Benkő Antal üzemvezetőt, Lázár József művezetőt, és szakmai munkája elismerése­ként emlékérmet vett át Kiss Mátyás aknász. Harminc föld alatti dolgozó igazgatói dicsé­retben részesült, sokan szolgá­lati oklevelet kaptak. L. T. Rajzok és kerámiák A város ünnepnapjainak fi­gyelmet keltő színfoltja volt a Komlói Helytörténeti Múze­umban minap megnyitott kép­zőművészeti kiállítás. Két, a városban élő, itt alkotó fiatal­ember, ifjabb Torbó Gyula festő és Domonkos László ke­ramikus mutatta be munkáit a művészetszerető komlói kö­zönségnek. Torbó Gyula neve nem is­meretlen a komlóiaknak. Édesapja - akkori szóhaszná­lattal élve disszidálásáig - Komlón élő és alkotó művész volt. Fia, örökül kapva a tehetsé­get, harminc évesen - amikor a spártaiak és a zsidók vallásuk szerint egyáltalán prófétálni kezdhetnek - döntött úgy, hogy munkáit a nyilvánosság ítéletére bízza. Mint minden őszintén alkotó és gondolkodó ember, Torbó Gyula is „nehéz eset”. Véleménye van a világ­ról, amit nem rejt véka alá. Hitvallása, hogy csak akkor szabad rajzolni vagy festeni, ha gondolat van mögötte. Fes­tészetének útmutatójául az ál­tala egyetlen elfogadhatót, a logikus absztrakciót tartja. Vé­leménye, hogy minden, ami az emberrel történik, absztraháló- dik, belső lényeggé minősül. Munkáin ez a látásmód tükrö­ződik. Domonkos László 38 éves érett férfiként másként látja a világot. Igazi kézműves. Húsz évesen kapta meg a Népművé­szet Ifjú Mestere címet. Nyug­hatatlan alkat, szinte az egész országot bejárta, míg haza nem tért Komlóra. Ahogy Torbó Gyulára a hódmezővásárhelyi évek és az alföldi festőiskola - különösen Szalay Ferenc - ha­tott, Domonkos László mun­káin meglelhető a nyugat-du­nántúli, magyaszombatfai ihle- tettség. Munkái stílusának egyik meghatározója a Nyu- gat-Dunántúl, de magáénak vallja a több évezredes görög, valamint a balkáni kerámia­művészetet is. Motívumkin­csének legfontosabb sajátja mégis a parasztbarokk. Kerá­miái ebből a három, egymástól eltérő, munkáiban mégis eggyé lényegülő gondolatvilágból származnak. Kettejük múzeumbeli tárlata üde színfoltja a jól észrevehe­tően pezsgésnek indult komlói kulturális életnek. D. G. Domonkos László „nehéz” mázú edényei, háttérben Torbó Gyula Krisztust ábrázoló festményével fotó: Tóth l. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba valamint a lap előfizetésével kap­csolatos ügyintézés a Komló és Környéke Területi Ügynökségen Munkanapokon: 8-11 és 14-16 óráig Cím: 7300 Komló Kossuth L. u. 17-19. Tel.: 72/482-437 > 4 1 A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents