Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-05 / 242. szám
8 Dhnántúli Napló A Hét Témái 1995. szeptember 5., kedd A természet tükrében a szépség duplán él Egy szusszanásnyi pihenő FOTÓK: MÜLLER ANDREA Emberi jelenlét a védett természetben Réka-völgyi (óbányai?) polémia, avagy két tisztás helyzetének tisztázása A Kelet-Mecsekben sorjázó két gyöngyszem, az Óbányai völgy és a Réka-völgy legalább olyan messze van a ködös Albiontól, mint a - megtévesztett - Makó vitéz volt Jeruzsálemtől Zára ostromakor az Adria partján. Ám akármilyen messze is van a Mecsek Angliától, amelynek nyelvén és színpadain ír létére G. B. Shaw csipkedte a fenn- költ brit önérzetet és erkölcsi- séget, egy polémia okán a kettőt mégis az ő cinikus (sztoikus?) mondásával kapcsolhattam össze: Két tragédia érheti az embert életében. Az egyik, ha nem teljesül a szíve vágya, a másik, ha teljesül. Bármely újságnak és újságírónak a szíve vágya csak az lehet, hogy az olvasók (mindenképpen) a megtisztelő figyelemről tanúskodó visszajelzést kapjon írásaira. Ám olykor beteljesül rajta Shaw igazsága, s még olyan témák, olyan nyúlfarknyi írások esetében is, amelyekről álmodni sem lehet, hogy vitát provokálnak. Az előzményekről csak any- nyit: egyik júliusi számunkban igen rövid terjedelemben számoltunk be arról, hogy egy kis magánkemping működik az óbányai út mentén, a vendégek zöme külföldi, akik szívesen töltik a nyarat olyan természeti környezetben, mint az óbányai út menti tisztás, illetve kirándulások révén a közeli Réka- völgy. Döbbenet és aggodalom A húszsoros helyzetképre kaptuk a következő levelet: „Az Új Dunántúli Napló az utóbbi időben két ujjongó cikket is megjelentetett a Réka- völgyben létesült magánkem- pingrol. Döbbenettel olvastuk, hogy a Keleti-Mecseknek ebben a tündéri kis zugában negyven fó't befogadó szálláshely működik (a cikk szerzője szerint „ennyire hitelesített”). Létrehozója, üzemeltetője egy holland származású úr és magyar felesége, a vendégek zöme is külföldi. Aki ismeri a Réka-völgyet, annak nem kell bemutatni, aki nem látta még, annak annyit erről a valóban vadregényes kirándulóhelyről: Óbánya és Ki- sújbánya közelében van, Püs- pökszentlászlótól kb. két kilométerre. Egyedülálló, meghitt szépsége, varázsa van ennek a parányi erdei tisztásnak, itt található a Réka kunyhó, az Etelka-forrás vize még iható, kis patakok csörgedeznek át a területén. A fű még friss zöld, a levegő üdítően tiszta, s a fenyőfákról lehullott tobozból kipergő magból magától kikel itt a fenyő, apró fácskák jelzik, menynyire otthonos itt ez a növény. Áthalad a völgyön a kék jelzés, a Váraljától Zobákpusztáig vezető turistaút egyik pihenőjének számított. Pécsváradtól pedig a zöld háromszöggel jelzett útvonal érinti. Az erdőjáró, gyalogos turisták kényelmét szolgálta egy kis esőbeálló és néhány erdei pad, asztalokkal. Itt mindig nyugalom és béke honolt, csendes turisták találkoztak néhá össze, más nem zavarta a táj nyugalmát. Ki-ki megsüthette a szalonnáját a kiépített tűzrakóhe- lyen, s jót pihenhetett eben az erdei idillben. Nekünk, nem erdős-hegyes vidéken lakóknak is elérhető volt: a pécsváradi vasútállomástól gyalogosan megközelítve kellemes útnak számított. Pedagógusként itt ismertettem meg tanítványaimat az erdőjárás gyönyörűségeivel. Ez volt a múltban. Mi van most? A holland vállalkozó „kempingjét” megtekintve a következőket tapasztaltuk: sátrak lepték el a kis tisztást, cserkésztáborok váltják egymást 10 napos turnusokban, s élik a maguk tábori életét: főznek, tisztálkodnak, stb. Néhány perces ott-tartózkodásunk alatt az a benyomásunk támadt, hogy kulturáltan, szépen viselkednek a gyerekek, a baj csak az, hogy az ember állandó jelenléte tönkreteszi a természetet. Most még csak sátrak találhatók itt, de ha igazi kemping lesz, épülhet vizesblokk, kiszolgáló helyiségek jelennek meg, s odalesz a Réka-völgy. Sajnos autók is közlekednek, árubeszerzéshez s a tábori élethez, kempingezéshez szükségesek. Elgondolkodtató, hogy lehetséges az, hogy a még meglévő természeti értékeinket mindenáron „hasznosíthatjuk”, s pénzért bárki, bárhol, bármit létesíthet. Mennyi lehet az a pénz, az a bérleti díj, amely megéri a bérbeadónak - talán valamely önkormányzatnak -, hogy lassan, de biztosan felszámolja egy felbecsülhetetlen természeti értékét? Mi lesz a Réka-völgy- gyel? És merre kiránduljon, hol pihenjen meg ezután a „közönséges” turista? Gránicz Mihályné tanár Sombereki Általános Iskola Csábító szépségek Újraolvasva sem találtam uj- jongást a tudósításban, csak néhány tényt. Ám a levél szenvedélyes aggodalma arra késztetett, hogy az általánosabb tanulság érdekében rákérdezzek: a szakterület legilletékesebbjei- nek mi a véleményük a kemping létéről és működéséről? Dr. Lehmann Antal, a Déldunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője:- „Szükségesnek tartjuk az olvasók pontos tájékoztatását. A levélben észrevételezett magánkemping és a féltett völgyben lévő tisztás (Etelka-forrás, Réka-kunyhó) nem ugyanaz, egymástól légvonalban több mint négy kilométerre helyezkednek el. Az Etelka-forrás előtt lévő tisztás táborozásra alkalmas hely. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén belül egyébként több, táborozásra alkalmas kijelölt hely található, ahol - védett terület lévén - az érdekelt szakhatóságok és a terület tulajdonosa (kezelője) hozzájárulásával a táborozás engedélyezhető. Ez is hozzátartozik a természetjáráshoz és főleg az ifjúság neveléséhez, szemléletváltozásához, a természeti értékek megbecsüléséhez. A táborozás „tábori” körülményeket biztosít épített létesítmények nélkül - élményt jelentve a táborozást vállalók számára. A tisztáson előzetes engedéllyel július 23-31. között egy kalocsai cserkészcsapat táborozott. Az Óbánya-Mecseknádasd közötti völgyben, az út melletti úgynevezett „Imhoff tanya” és a vele szemben lévő területen, ami magántulajdon, 1991-ben kért engedély alapján családias körülmények között üzemel az említett „holland vállalkozó” kempingje. A kempingben a közegészségügyi előírásokat is szigorúan be kell tartani, ami többek között az ivóvíz, a tisztálkodási és egészségügyi lehetőségek biztosítása mellett a szennyvíz elhelyezését is biztosítja - jelen esetben zárt rendszerű gyűjtő. Amennyiben a közeljövőben megépül Óbánya szennyvízelvezető rendszere Mecseknádasdig, a kemping szennyvize a rendszerre ráköthető. A kemping és lakói ellenőrzött feltételek között töltik napjaikat, élvezik a csodálatos völgy tiszta levegőjét és környezetét. A terület nagysága 40 főnél több vendég egyidejű tartózkodását nem teszi lehetővé. Eddigi tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a kemping léte a természetet, annak állapotát nem veszélyezteti. A vendégek nem a hangos dorbézolás, hanem a csábító szépségek miatt keresik fel - egyre többen - a kempinget. Összehasonlításul említsük a tájvédelmi körzet határán az elhanyagolt, embermagasságú dudva helyén létesített lovas panziót. A látogatók egy része a lovaglás kedvéért jön idáig. A lovaglás a tájvédelmi körzet területén kívül lehetséges, de a jó levegő nem szűnik meg a tájvédelmi körzet határán, mindenki részesülhet belőle. Egy biztos, igazgatóságunk a Réka völgyben, az Etelka-forrás előtti tisztáson kemping létesítéséhez nem fog hozzájárulni, az aggódás ebből a szempontból alaptalan.” Rousseau Igazsága A felbecsülhetetlen természeti értékkel való rosszul sáfárkodás gyanújával az idézett levél megsuhintotta a területen illetékes önkormányzatot is. Felkínáltuk a válasz lehetőségét, amellyel dr. Balázs János Mecseknádasd-Óbánya körjegyzője élt:-„Őrömmel olvastam a tanárnő levelét, amelyben féltését fejezi ki az Óbányát és Kisúj- bányát összekötő völgyért - amit helyesebb Réka-völgy helyett Óbányai völgynek nevezni valamint a kempinggel elfoglalt parányi tisztásért. Levelének második részére és az abban feltett kérdésekre szeretnék válaszolni, amely a jelenlegi helyzettel foglalkozik és ami szerintem túldramatizált. „Mi lesz a völggyel?” kapcsolatos kérdésére válaszolva közlöm, hogy mi nagyon szeretnénk, ha úgy maradna, ahogy jelenleg van, abban a természetes érintetlen ősállapotban. Ez a megállapítás a pisztrángostól a Kisújbányáig terjedő szakaszra érvényes. Dr. Péceli Endre, aki Kisúj- bánya, Óbánya és az azt összekötő völgy szerelmese volt - utolsó kívánsága szerint hamvai a völgyben pihennek - sokat tett ezért a kelet-mecseki részért. Megérdemelné, hogy valamit róla neveznének el. Például a személytelen Noémi- forrást. Az óbányai önkormányzat egy nyugdíjast alkalmaz a völgy tisztaságának fenntartására, de jövőre erre már nem lesz pénz. Óbánya a község belterületén a helyi önkormányzat új házhelyeket alakított ki, amelyek a fiatal házasok részére kerülnek kiosztásra, mivel ez a község ebben a csodálatos környezetben élni akar és nem szeretne üdülőfalu lenni, mint például Kisújbánya. Az említett önkormányzat azon kevesek közé tartozik, aki megkapta 1992-ben a Kós Károly-díjat a település hagyományőrző fejlesztéséért a környezetvédelmi minisztertől. A tanárnő levelében említett völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet szerves részét képezi, és ez az átlagosnál szigorúbb előírásokat jelent az építeni szándékozók, kempinget létesítők számára. Ugyanezek érvényesek a holland úriember számára is, aki az építési engedély kiadása előtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságtól és a Közúti Igazgatóságtól az előírt szakhatósági véleményeket beszerezte. A kemping területét az üzemeltető egy gazdálkodó szervtől bérli - a bérleti díj ösz- szege az indítás évében 2074 Ft volt -, tehát ez a terület nem önkormányzati tulajdon. Kell-e a kemping vagy sem, azt nehéz eldönteni, de az tény, hogy kispénzű embereknek is biztosítja a pihenést, a természettel való kapcsolatot, akik menekülnek a városi betonrengetegből. Négy személy sátorhellyel együtt 900 Ft-ot fizet egy napra, a diákok ennek felét. Engem megdöbbentett a tanárnő egyik állítása, nevezetesen: „a kempingben lévő gyerekek kulturáltan, szépen viselkednek, a baj csak az, hogy az ember állandó jelenléte tönkreteszi a természetet.” Szerintem az ember nem a kemping létrehozásával, használatával, hanem más rafinált módon teszi tönkre a természetet. Jean Jacques Rousseau-nak a természetre is vonatkozó híressé vált mondása véleményem szerint ma is aktuális, mert a természet a gyerekek, az emberek jelenléte nélkül nem ér semmit, még olyan áron is, ha ezért a célért egy kis területet feláldozunk. Tisztelt Tanárnő! Szerintem Rousseau-nak van igaza!” Farkasveszély Az újságíró ezek után csak csatlakozóként hivatkozhat a francia filozófusra. Legfeljebb annyi utalással megtoldva: a közös cél érdekében ideje lenni megkötni a társadalmi szerződést a hivatásos, az elhivatottság érzetéből elfogultan túlzó önkéntesek, valamint a természeti értékek bevallottan laikus tisztelői között. Mert már a római kori meséből ismert a tanulság: ha a többször is hiábavalóan kiáltanak „farkas !”-t, elkopik a segélykérés, a riasztás hitele. Pedig ezt kár kockáztatni, hiszen a természeti értékeinkre támadó „farkas” nagyon is valóságos. Dunai Imre A kemping (egy tenyérnyi öl áfák gyűrűjében) családias pihenést ígér Lesz-e belőle barátság?
