Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-19 / 256. szám

1995. szeptember 19., kedd VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Komlói körkép Angol bányászati szakemberek Komlón A Know How Alap képvisele­tében W. Lewis, a brit szénipari vállalkozás, a British Coal En­terprise egyik vezetője M. Ni­cols ösztöndíjas társaságában ma érkezik Komlóra, hogy a város gazdaságával ismerked­jen. Szarka Elemér polgármes­ter kezdeményezésére azokat a lehetőségeket tekintik át, me­lyekben a Know How Alap se­gítséget nyújthat a városnak. Fotókiállítás a művelődési házban Szeptember 22-én 15 órakor a Május 1 Művelődési Központ­ban az 501. Szakmunkásképző diákjának, Kovács Jánosnak a fotóiból nyílik tárlat „Kedve­sebb hazát” címmel. A szak­körvezető Árgyelán György ta­nítványának tárlatát dr. Rácz Sándor, Komló alpolgármes­tere nyitja meg. Tanácskoztak a városszépítők A Komlói Honismereti és Vá­rosszépítő Egyesület tegnap ülést tartott, amelyen az 1100. évfordulóval kapcsolatos egye­sületi terveket vitatták meg, ja­vaslatot téve a lakossági kez­deményezések bevonására is. Pályázatok felújításokra A pénzgondokkal küszködő vá­ros ez időszakban több pályáza­tot készít és címez a minisztéri­umokba. Pályáznak a dávid- földi iskola fűtéskorszerűsíté­sére, az 501. Szakmunkásképző diákotthonának, a Kazinczy Szakközépiskola teraszának re­konstrukciójára, a kórházi ho- telszámy kialakítására és a Gyakorlati Oktatási Központ építésének folytatására is. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Falu a városban: Gesztenyés A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése lenne a legsürgetőbb A kora ősz lehelete már meg­érintette a fát lombjait. A har­sogó zöldet lassanként felváltja a sárga, a vörös, a barna színek kavalkádja. Aki ismeri Geszte­nyést, az tudja, hogy ilyenkor a legszebb. Az idilli környezet, a táj szépsége azért nem tud min­dent elfedni. Mint szerte a vá­rosban, itt vannak problémák. Kalauzommal, Mátyás János helyi önkormányzati képvise­lővel sétánkat a Zobák-aknai buszvégállomáson kezdjük. Bizony ráférne a betonozás a megállóra, mondja a képviselő. Mindenhol töredezett, baleset- veszélyes. De úgy látszik, ez a senki földje. A Hóvirág utcára is egy aszfalt fedőréteg kellene, hogy ne romoljon tovább az út minősége. Az 1. számú házzal is vannak bajok. A tető beázik, javítani kellene. A bérlőknek erre nincs pénzük, a lakások így nehezen értékesíthetők. A bánya ittléte mindig is meghatározta a városrész sor­sát. Ez észrevehető Gesztenyés infrastrukturális ellátottságában is. Vannak üzletek, óvoda, or­vosi rendelő, posta. Sok vállal­kozó - autószerelő, villamos- sági szerelő, kárpitos, asztalos - dolgozik itt. Az óvoda jól fel­szerelt, gondozott, szép. Az or­vosi rendelővel már vannak gondok. Elég sívár, a fűtés kor­szerűtlen. A bajokat körzeti or­vos, dr. Gábor Amália agilitása némileg ellensúlyozza. A dok­tornő szívén viseli az itteniek sorsát, tekintve hogy betegei­nek nagy többsége idős ember. Az iskolát annak idején süllye­dés és repedezés miatt zárták be. Most szociális otthonként üzemel. Úgy látszik annak jó. A hely így is kicsi, többen je­lentkeznek, mint amennyi a fé­rőhely. Gesztenyés legnagyobb A fiatalodására váró Gesztenyés baja a szennyvízelvezetés meg­oldatlansága. Körülbelül 4 mé­terre eliszaposodott szennyvi­zes réteg van, a próbafúrások szerint. A szennyvízcsatorna lé­tesítése létkérdés. Pénz egy­előre nincs rá. Mátyás János bí­zik abban, hogy még ebben a ciklusban sikerül a beruházást megkezdeni. A másik sarkalatos kérdés a szemetes konténerek hiánya. A Városgazdálkodási Rt. vala­hogy elfelejtette Gesztenyést. A szemét gyűlik, szennyezve a környezetet, az erdőt. Jellegé­nél fogva e falusias városrészre FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR fokozottan jellemző az elöre­gedés. Az itt lakók többsége nyugdíjas, együtt öregedtek meg házaikkal. Mégis biztató, hogy egyre több fiatal érdeklődik ház és te­lekvásárlás iránt, vélhetően a paneldzsungelből menekü­lendő. Gesztenyést megfelelő buszközlekedés köti össze a vá­rossal, nincs híján szolgáltatá­soknak, és bízhatunk abban is, hogy az itt lakók lokálpatrio­tizmusa, a környék megfiatalo­dása megtartja ezt a városrészt Komló tüdejének. Deák Gábor A főmérők nem tudnak összeadni Híre ment, hogy egy Petőfi ut­cai távfűtéses épületben valaki lopja a vizet. Persze ez olyan vád, amit bizonyítani kellene. Elmondják viszont, hogy a lakások almérőin mutatott fo­gyasztást a főmérő „rosszul adja össze”. Néha jóval többet mutat, mint ahogyan az almé- rőkön mért értékekből követ­kezne. Ez úgy lehetséges, mondják, ha a saját mérőóráját a lakó leszereli és fordítva köti vissza, hogy egy ideig vissza­felé pörögjön és a tényleges fogyasztásnál kevesebbet mu­tasson. Vigyázva, ne legyen kisebb az érték a korábban le- olvasottnál. Csakhogy a főmé­rők akkor is gyengének mu­tatkoznak matematikából, ha méretlen helyen - garázsban, pincében - folyatják el a vizet. A Komlói Hőszolgáltató Kft. a lakókkal kötött megál­lapodás szerint számláz, ez esetben például a hőszolgál­tató veszi meg számukra a vi­zet, a költségeket pedig a la­kók osztják fel egymás kötött. Másutt külön - a hidegvízért a vízműnek, a melegvíz-szolgál­tatásért a távhőnek - fizetnek. A vízmű és távhőszolgáltató nem nyomozóiroda - csak le­olvasnak és számláznak. A vízfogyasztás óra szerint mu­tatkozó többletköltsége így vagy úgy, de a lakót terheli. Vannak, akik arra hivatkoz­nak, hogy a mérőórákat négy év lejártával cserélni vagy hi­telesíteni kellene. De minden valószínűség szerint, nem ez az oka annak a két idős nyug­díjas panaszának sem, aki a napokban fordult meg a város szociálpolitikai osztályán, mondván, hogy 10 köbméter víz fogyasztásáról érkezett hozzájuk számla. Holott egy ideje már szorongva méricské­lik, de 2-3 köbméternél nem fogyasztanak többet. Számolva a mérők okozta csapdahelyzettel és az ener­giaárak további emelkedésé­vel, jó volna mindezt meg­előzni. Ehhez a lakóknak, nemcsak egymással, de a tisz­tes nyereségben érdekelt válla­latokkal is együtt kellene mű­ködniük. B. R. Nem tandíj ­Jó magyar szokás szerint a rémhírek gyorsabban terjed­nek az üdvöseknél. A Nagy László Gimnáziumról a na­pokban például az a hír járja, hogy tandíjat vezettek be. Mint Tóth Józseftől, az in­tézmény igazgatójától meg­tudtuk, ez annyiban igaz, hogy a levelező hallgatókkal évi 5000 forint két részletben fizetendő tandíjban állapod­tak meg. Közülük is csak a munkahellyel rendelkezők fi­zetnek - a 16 év alattiak, a gyeden lévők, munkanélküli járadékosok nem. A levelező hallgatóknak a fele járul ilyen módon a tanítás költségeihez, ami közös megállapodásuk szerint azt a célt szolgálja, hogy a kötelező heti egy alka­lom helyett két délután fo­gadhassa az iskola a levelező diákjait. hozzájárulás Az iskola a szülőkkel meg­állapodott abban, mondja az igazgató, hogy a diákok havi 200 forinttal járuljanak hozzá a csoportbontásban oktatott, a kötelező óraszámot megha­ladó idegennyelvi órák költ­ségeihez. Az iskolában angol, német, francia, olasz és orosz nyelvet is oktatnak, („ma­szek” alapon az órabér 500- 600 forint), és fakultációs tan­tárgy a matematika is. Persze az órák számát, azzal együtt a csoportokét is csökkenthet­nék, de így csökkenne a nyelvtanulás eredményessége is. A minőség követelésének szándéka a most érettségizett két osztály tán minden koráb­binál kedvezőbb felvételi ada­taiban tükröződik: a 64 diák­ból több mint 40-en folytat­hatják tanulmányaikat a fel­sőoktatásban. B. R. Tiszta lappal indulni Befejezés előtt a kórházbővítés Az már bizonyos, a szeptember 30—i határidőhöz képest néhány hetet késik az új kórházi szárny átadása, amely mind a betegel­látást, mind az orvosok munká­ját illetően új fejezet az intéz­mény életében. Sokan máig vitatják a re­konstrukció szükségességét - a kórház igazgató-főorvosa, Dr. Nyirati Ferenc a vélekedések­kel szemben csak két szempon­tot emelt ki. Elmondta, a régi, eleve korszerűtlen műtő tol- dása-foldása sokkal drágább és még mindig tökéletlen megol­dás lett volna, mint az új szárny, amely jelentős központi támogatással épült. Másfelől a rendelkezés sze­rint a súlyos beteget félórán be­lül kell eljuttatni az ellátásáról gondoskodó intézménybe: ha ilyen intézmény csak Pécsett van, akkor az a komlói régió falvaiból már nem közelíthető meg biztonságosan ennyi idő alatt. Hosszan lehetne részletezni mindazt a beteget-orvost egy­aránt szolgáló előnyt, amely a rekonstrukciónak köszönhető. A jelek szerint komlói kórház­ban is megérnek a feltételei an­nak, hogy az intézményt német mintájú, szigorú pontrendszer - az így mért teljesítmény - alap­ján finanszírozzák. Az igazgató elmondta, érvényesül egy ilyenfajta tendencia, azonban még több mindent tisztázni kell. A törekvés az, hogy a funkciónak és feladatnak meg­felelő, területi finanszírozás alakuljon ki az országban, ahol az intézményhálózat munkáját például az ANTSZ, a megye szakemberei koordinálnák. Elmondta, személyesen is örülne annak, ha már most tiszta lappal indulhatnának. De ez most csak egyfajta ideologi- zált állapot, a kórházak költ­ségvetését még a bázisévhez mért teljesítményük alapján ha­tározzák meg, azon belül is egy szűk, egyenlősítő pénzügyi mezsgyében. Ugyanis a leg­rosszabbul teljesítők is mini­mum 90 százalékos teljesít­ményhez rendelt pénzösszeget kapnak, másfelől a kiemelke­dően dolgozó intézmények sem kapnak a 120 százalékért járó pénzösszegnél többet. A pénzt csak „működésre” - bér, gyógyszer, kötszer, energia- költhetik. Orvosi eszközök­höz pályázatok és szponzorok révén juthatnak. Köszönettel tartoznak a megszűnő KOGEP- nek, amely az „Egymásért Ala­pítványa” pénzét felajánlva most vásárolt számukra egy rochtoszkópot. A 230 ágyas kórházban - amely soha nem volt 250 ágyas, mint ahogy ezt mérvadónak hitt források a bezárás mellett kar­doskodva terjesztették - 40 ágyat szüntettek meg. Az ágy­csökkentést az igazgató is reá­lisnak, gazdaságosnak ismeri el- megszűnt egyes osztályok zsúfoltsága is. Egyelőre pénz­kérdés a nagy kórtermek átala­kítása kisebbekre - a tervezett hotelszárny kialakítása. Nagy eredmény - a kórház, a városi önkormányzat és nem kevésbé Páva Zoltán országgyűlési kép­viselő erőfeszítése - hogy a gyerekosztályt is sikerült meg­őrizni a város és a régió szá­mára. B. R. A Gyermek- és Ifjúsági Ház őszi programjából A gyerekek körében népszerű komlói Gyermek- és Ifjúsági Ház szeptember 28-án 15.30- kor tartja kapu- és „tanév”-nyi- tóját - a szakkörökre, tanfo­lyamokra és klubokba való je­lentkezés leadását szeptember 27-ig kérik. Az első összejöve­telekre október első hetében ke­rül sor. A házban rézdomborí­tás, kerámia, batik és „törpü- gyes„ művészeti szakkör indul érdeklődés esetén. Ismét várják az ifjú fotósokat, 10 éves kortól a lövészeket, 13 évestől a csil­lagászokat, korhatár nélkül a sakkozókat. A lányok számára mazsorett szakkör indul. A tan­folyamok közt a 24 órás társas­tánc, a 7-10 éveseknek hirdetett klasszikus balett, a néptáncis­kola és az óvodások mozgás­művészeti tanfolyama is nép­szerű lehet. A felnőtteknek gra­fológiai alapismereteket, fo- gyasztótomát, természetgyó­gyász tanácsadást ajánlanak. A különböző klubok - origami, környezetvédők klubja, a tánc- és ifiklub - mellett a legkiseb­beket a helyes viselkedés szabá­lyaira nevelő „illemberke bará­tai,,, ovimozi, meseklub várja. A szakköri díjak havi 50-150 forint közt mozognak, míg az angol nyelvi társalgás havi 500, a 24 órás tánctanfolyam havi 800 forint. Nagyobb őszi ren­dezvénye az október 7-én 10 órakor a „PS” Sólyom Kft. tá­mogatásával megrendezett vá­rosi lövészverseny lesz. Fóris József magyaregregyi származású festőművésznek és lányának, Fóris Ildikónak fest­ményei láthatók a Komlói Színház- és Hangversenyteremben fotö: löffler Gábor Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba valamint a lap előfizetésével kap­csolatos ügyintézés a Komló és Környéke Területi Ügynökségen Munkanapokon: 8-11 és 14-16 óráig Cím: 7300 Komló Kossuth L. u. 17-19. Tel.: 72/482-437 l P ß \

Next

/
Thumbnails
Contents