Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-19 / 256. szám
8 Dünántuli Napló Magazin 1995. szeptember 19., kedd DNS-vizsgálat a bűnüldözésben Akár egy hajszálon is múlhat Amikor Lecsót, a ferencvárosi gyilkost elfogták, a vizsgálati fogság első napjaiban hamar belátta, hogy nincs sok értelme a tagadásnak, a tárgyi bizonyítékok, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei egyértelműen ellene szóltak. Ám csak az egyik helyszínen. A rendőrség ugyanis azt gyanította, hogy másik két ember halála is az ő lelkén szárad. Az öléskor viselt nadrágját az ORFK Bűnügyi, Szakértői és Kutató Intézetébe szállították. Biológiai építőkövek A nadrágot a biológiai laboratóriumba vitték, DNS-vizsgálatra. Ennek során az ember úgynevezett biológiai ujjlenyomatát hívják elő a vérből, váladékból, hajszálból, szőrszálból, olykor csontból. Érthetőbben: két-három évtizede nálunk egy olyan hajszálból, amit az áldozat tépett ki a tettes hajából, jó esetben is csak a gyanúból való kizárást lehetett elérni, s a vizsgálat során maga a hajszál meg is semmisült. Ma viszont a tudomány ott tart, hogy számos gyanúsított közül is ki tudják választani a tettest. A hajhagyma sejtmagjai - kedvező körülmények között - őrzik mindenkinek a csak rá jellemző biológiai építőköveit (szemléltetően inkább vonatszerelvényről, annak szakaszairól beszélnek), közöttük az öröklődőket is. Visszatérve Lecsóhoz, ő úgy döntött, hogy örökre kibújik a vizsgálat alól. Egy óvatlan pillanatban cellájában felakasztotta magát. Közben a laborban felfedeztek a nadrágján 5-6 gombostűfej nagyságú vércsöppet. Ezek elemzésére vállalkozott Pádár Zsolt szakértő. Bravúros munkával kétséget kizáróan kimutatta, hogy a szemmel alig látható szeny- nyeződések nem mástól, hanem attól a két embertől származnak, akik megölésével Lecsót öngyilkossága előtt gyanúsították. A DNS-vizsgálat, mint ebben az esetben az egyetlen tárgyi bizonyíték pótolta a gyanúsított beismerő és a tanúk terhelő vallomását. A rendőrségi vizsgálat eredményesen lezárulhatott. Nagy sajtóvisszhangot váltott ki tavaly az ismert akasztói vállalkozónak az elrablása, megzsarolása. A rendőrség a tetteseket felderítette. A vizsgálat korai szakaszában bizonyítani kellett, hogy az emberrablók kocsijában ő ült, abban vitték arra az eldugott tanyára, ahol megzsarolták. A lefoglalt kocsiban hajszálat, ráadásul tépettet találtak azon az ülésen, ahová elmondása szerint a vállalkozót ültették. Vettek tőle hajmintát, a kétségtelen azonosság kiderült. A DNS-vizsgálat végeredménye kategorikus igen volt. Ugyanígy járt Pest megyében az az asszony, aki fia segítségével megölte a férjét, majd eltűntként jelentette be őt. Az ágy támláján talált szabad szemmel alig látható vérszennyeződések árulkodtak tettükről. Mint az ujjlenyomat Pádár Zsolt véleménye az, hogy napjainkban, amikor a beismerő vallomások, illetve a bűnelkövetők hozzátartozóinak, bűntársainak fenyegetésére gyakran visszavont tanú- vallomások idején a büntetőeljárásban megnövekedett a tárgyi bizonyítékok súlya, a DNS-vizsgálatok jelentősége is mind nagyobb lesz. Ezt a számok is alátámasztják. Az évente szokásos 1600-1800 bűnügyben végzett biológiai vizsgálatok közül tavaly 128 DNS elemzést folytattak az intézetben. Idén négy hónap alatt az utóbbiak száma már 75 volt. Bíróság előtt folyamatban levő ügyekről Pádár Zsolt természetesen nem beszélhet, de nevek említése nélkül azért rámutat, hogy több olyan vizsgálatot is végeztek az utóbbi időben, amikor az áldozat személyazonosságát - amelyeket a hagyományos egyéb vizsgálatok már kimutattak - velük is megismételtetik. Sem az okok kutatása, sem azok minősítése nem az ő kompetenciája, de el tudja képzelni, hogy ennek oka a hozzátartozók emberileg érthető utolsó reménye lehet: nem a nekik oly kedves személy az áldozat, az talán még él valahol. A DNS-vizsgálat nem a bűnüldözés csodafegyvere, de az arzenálban egy új és igen hatásos eszköz. Jelentőségében a daktiloszkópia rendszerének bevezetéséhez hasonlítható. Adatait ugyanúgy számítógépre lehet vinni, tárolni az emberi agy képességeit mesz- sze meghaladó gyorsasággal visszakeresni, akár a világ másik végéről lehívni. Angliában például most viszik gépre az ismert, de (az áldozatok vizsgálatának eredményeként) az ismeretlen elkövetők közül is azok DNS-jellemzőit, akik erőszakos nemi közösülést követtek el. Az eredetiben tárolt anyag több évig, a közülük számítógépre vitt pedig gyakorlatilag korlátlan ideig tárolható. Ugyanakkora anyag- mennyiségből több vizsgálatot végezhetnek, mint a hagyományos módszerekkel, s több információt nyerhetnek belőle. Tekintettel arra, hogy a DNS-ben levő egyes szakaszok (meghatározható gének) öröklődnek, alkalmasak arra, hogy tömegszerencsétlenségek után a szülőktől, a gyermekektől vett minta - pl. tépett hajszál segítségével - a személy- azonosságot megállapítsák. Ismeretlen holttest azonosítása is lehetséges, ha van olyan feltételezett kör, amelyből vér szerinti hozzátartozók kiválaszthatók. Ugyanígy kaphat szerepet a DNS-vizsgálat polgári perekben, az apaság megállapításában is. Az európai átlag felett A 10 millió forint értékű berendezés, amely a DNS vizsgálatot végzi, az intézet féltett kincse. Akik dolgoznak vele, egy közép-európai minősítő láncolat részesei. A németországi münsteri hasonló intézet rendszeresen küld tesztelésre hozzájuk vizsgálandó anyagokat. Felszereltségük jelenleg az európai átlag fölött van. Ä jelenleg érvényes szabályok szerint a vizsgálatokért felszámítható költség kisebb a ténylegesnél. A kérdés azonban úgy áll, hogy ha a törvény valamit kötelezővé tesz, akkor a teljesítés feltételeit is biztosítani kell. Pádár Zsolt szerint az áldozat vagy az elkövető által hagyott biológiai nyomokból a legtöbb információt a DNS- vizsgálatokkal lehet nyerni. Némethy Gyula Decemberi űrrandevú Hat éve kering a Galileo Hat évvel ezelőtt indították útjára az amerikai Atlantisz repülőgép fedélzetéről a német-amerikai együttműködéssel készült Galileo űrszondát. Bonyolult berendezéseinek feladata az volt, hogy közvetlen közelből derítsék fel a Jupitert. A felbocsátás utáni második évben, 1991 tavaszán azonban súlyos probléma keletkezett: a csaknem öt méter átmérőjű, ernyő alakú központi antenna néhány merevítője beszorult, és ezzel az antenna üzemképtelenné vált. A további kutatásnál ezért az űrszonda másik, kisebb antennáját használják, amely a nagyobb társától várt teljesítmény hetven százalékát tudja csak biztosítani a föld felé. A Galileóról a tervek szerint július 13-án, a kaliforniai irányítóközpontból küldött jellel leválasztanak egy kisebb kutatószondát. Ezt követően 49 percre beindítják a Galileo hajtóművét, hogy a berendezést a Jupiter körüli pályára állítsák. Az űrszonda december hetedikén ezer kilométernél kisebb távolságra lesz a bolygó „Io” jelzésű holdjától, és így kapcsolatba kerül a júliusban leválasztott szondával, így a Galileo képes lesz az egyedülálló adatok átvételére, amelyeket a Földre fog továbbítani. Medvéket telepítenek Spanyolországba Svéd kutatók azt tervezik, hogy bizonyos számú medvét elfognak és Spanyolországban szabadon engedik őket. Erre azért van szükség, hogy megmentsék a teljes kipusztulástól a spanyol medvéket - jelentette az AP amerikai hírügynökség. „Eddig még soha nem történt ilyesmi, még Észak-Ameriká- ban sem” - mondta Anders Bjarvall, a Svéd Természetvédelmi Tanács kutatója, aki szerint a Pireneusokban kevesebb, mint tíz példány maradt, s a vérfrissítés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a medvék ne pusztuljanak ki a területről. Bjarvall elmondta: még megoldásra várnak olyan kérdések, mint hogyan fogják el a medvéket, milyen módon szállítsák, és hol engedjék szabadon őket. Egyáltalán még az sem tisztázott, hogy az áttelepített állatok be tudnak-e illeszkedni új környezetükbe - hangsúlyozta a svéd tudós. Problémát jelent még az is, hogy időközben kiderült: a franciák is hasonló tervet fontolgatnak, csakhogy ők Szlovéniából szállítanák a medvéket a Pireneusokba. Bjarvall derűlátónak bizonyult a probléma megoldhatóságát illetően, s kijelentette: megpróbálja meggyőzni francia kollégáit, hogy hangolják össze medvetelepítési terveiket. Soros György Szupermilliárdosok (6.) A magyar,katasztrófalátó” „Alapjában lusta vagyok, s főként akkor vetem bele magam a munkába, amikor sikertelenség fenyeget” - idézte egy londoni lap Soros Györgyöt. A szupergazdagok nemzetközi listájának élvonalában ő az, aki budapesti születésű, s tizenévesként jutott el Londonba, ahol megkezdte üstökösszerű felemelkedését a legalacsonyabb beosztásokból a dollármilliárdosok szintjére. Ha tehette, filozófiával foglalkozott, a tavaly elhunyt Kari Popper volt a tanítómestere. De megalkotta a maga üzleti filozófiáját is, amely szerint „a pénz növekszik a leggyorsabban”, mert miközben két és fél évtized alatt a termelés megnégyszereződött, a pénzügyek volumene csaknem megszáz- szorozódott a világban. 1969-ben alapította meg a Quantum befektetési alapot (az elnevezéssel Heisenberg emlékének tisztelgett); aki akkor 100 ezer dollárt befektetett abba, az ma mintegy 250 milliós vagyonnal rendelkezik. Legnagyobb fegyverténye 1992-ben az angol font meg- rengetése volt: a brit kormány akkor minden figyelmeztetés ellenére ragaszkodott hibás pénzügyi politikájához, s azt hangoztatta, hogy Soros spekulációja bukni fog. Éppen az ellenkezője történt, a brit valuta egyetlen nap alatt elvesztette értéke egytizedét, London kénytelen volt otthagyni az un. közös európai valutakígyót, ahol együtt mozogtak az árfolyamok, Sorosnak viszont mindez másfélmilliárd dollárt, valamint óriási nemzetközi tekintélyt hozott. Soros György nem tartja magát tévedhetetlennek: volt rá példa, hogy más látta jól a katasztrófát. Egy New York-i tőzsdekrachon például Soros vesztett 800 millió dollárt, „hiába ez a játék nagyban megy”, vallja. Tavaly a Quantum is csak 3, az idei első félévben pedig mindössze fél százalékot hozott, ami alaposan alatta marad a korábbi 30, sőt 60 százalékos növekedésnek. Az ok Soros számára ezúttal Japánban keresendő, ahol a tőzsdei árfolyamok zuhantak, s a jen sorsa sem úgy alakult, amint számított rá. Soros Györgyöt azonban nemcsak a pénz világában ismerik, azt mondják, ha egy nap kétmilliót keres, egyet elajándékoz belőle. Úgy hírlik, hogy amikor 16 évvel ezelőtt, negyvennyolc éves korában hirtelen mellkasi fájdalmak vettek rajta erőt, s az infarktus rémképe vetődött fel, azonnal különböző alapítványok létrehozása jutott az eszébe. így volt-e, nem tudni, de tény, hogy először Dél-Afrikában segítette a fekete diákokat, utána pedig Kelet-Európábán bontott zászlót a nyitott társadalom jegyében, nem kis hozzájárulást nyújtva ezzel a rendszerváltáshoz. E célt szolgáló alapítványai és intézményei ma is működnek, jóllehet Pozsonytól Belgrádig a hivatalos vezetés részéről nincs hiány ellenséges megnyilvánulásokban sem. Egy kevéssé sikerült házasság után, most a másodikban él, nincs magánrepülőgépe, Mercedesé hatéves, s továbbra is évi 3-500 millió dollárral segíti a megnövekedett számú kelet- közép-európai országok, köztük persze Magyarország modernizációs törekvéseit. Egy amerikai lap „a leghumanistább spekulánsnak” nevezte ... Réti Ervin Levelibéka az orvosmeteorológiában Földmágnesség és szívinfarktus Pécsett, Szegeden a Szülészeti Klinikán és az ország számos más kórházában vannak már orvosmeteorológiával foglalkozó szakemberek, de a budapesti MÁV Kórház az egyetlen, ahol a számítógépes orvosmeteorológia prognózis készítés szervezetten folyik. Dr. Gáli Zsuzsanna dolgozza fel itt a betegek kortörténetét, s mintegy 500-600 beteg kórlapja van archiválva a számítógépben. A doktornő számos nemzetközi orvosmeteorológus kongresz- szusra jutott el Izraelbe, Kanadába, Németországba, Svájcba és Bécsbe is. Míg a biometeorológia átfogóan az emberi pszichére, fizikumra, az állatokra, növényekre, városra, falura, erdőkre, stb. történő meteorológiai hatásokkal foglalkozik, addig az orvosmeteorológia fő témája az ember. Segítségével előtérbe került a megelőzés. Meg tudják előre mondani, mikor kaphat a beteg második infarktust, mikor van szükség sürgősségi mentőre, mikor lesznek rosszul a fekvő betegek, mikor nem szabad operálni, mikorra várható utóvérzés. Ha beleoperálnak egy frontba, várható a szövődmény, esetleg embólia, agyvérzés. Tudják, mikor kapnak a betegek anginát, asztmás köhögést, rángógörcsöt. Összefüggés van a napfolttevékenység és az infarktus, a szívizominfarktus, a szenvedélybetegségek, így a delirium tremens között. A nedvesség, hideg, hőhullám kihat az anginára, az élvezeti cikkek fokozottabb hatására, a közlekedés biztonságára. Máshogy hatnak a gyógyszerek, esetleg nem hatnak frontok esetén, nem beszélve a koronária betegségekről, hirtelen vérnyomás változásról, szédülésről, stb. Gáli doktornő területe a szívós érrendszeri megbetegedések, és ezzel kapcsolatos vérnyomás, infarktusos szövődmények. 1990 óta prognózist készít ezek valószínűségéről. Ez a módszer - a prognosztikus követés - Nyugaton is most jár gyermekcipőben. Húsz éve belgyógyász Gáli doktornő, és azt a tesztlapot is ő dolgozta ki, amelynek alapján megállapítják, ki milyen frontra érzékeny. Mint mondja, egy ilyen módszert akár az utazási irodák is sikerrel hasznosíthatnának, hiszen nem egy esetben tolószékben, vagy legrosszabb esetben koporsóban érkezik haza a nyaraló. Az orvosmeteorológiai előrejelzés a tesztláp kitöltésével kezdődik. A tesztláp kérdéseire kapott választ azután 1-től 5-ig kódokkal látják el, és ennek segítségével 24 órára előre meg tudják mondani azt, hogy például lehet-e súlyos operációt végrehajtani a betegen, vagy szükség van-e ügyeleti készültségre. Bártfai Erzsébet eredeti foglalkozása: meteorológus. Ő is orvosmeteorológusként tevékenykedik, mert amikor az ELTE Természettudományi szakára járt, még volt ilyen speciális szakkollégium. Neki pont fordítva kellett képeznie magát, mint Gáli doktornőnek: az orvostudománnyal kellett részben autodidakta módon második tudományként megismerkednie. Ha az orvos csak annyit ismer a meteorológiából, hogy van hideg, és meleg front, az sok fals dologra ad lehetőséget. Már csak azért is, mert nem az a meleg és hideg front, amit az átlag ember hisz, vagyis, hogy amikor jön a meleg, melegfront van, amikor hideg érkezik, hidegfront van. Ugyanis nemcsak talajközelben változhat meg gyorsan a levegő hőmérséklete, vagy összes alkotóeleme radikálisan, hanem 3000 méter fölött is, amit nem érzékelünk, de a szerveztünk reagál rá. Befolyásoló tényező az elektromágneses térerősség, az ionizációs változások, a lég- nedvesség, stb. Ezeket csak műszerrel lehet mérni. Az orvosi meteorológia nehéz helyzetben van, mert sok munkahelyen csak a kellemetlen oldalát látja. Ha egy munkahelyen azt mondanánk, hogy XY. ebéd után sétáljon fél órát, felháborodnának, de ha a főnök azt is észrevenné, hogy rosszul- lét, lelassulás helyett fél óra múltával sokkal pihentebben, aktívabban dolgozik az illető, biztos elengedné. A negatív reakciókat nehéz prognosztizálni. Csak olyanokat mondhatnak, hogy bizonyos időpontban a baleset bekövetkeztének esélye 20%-ról 80%- ra nő. Pedig hosszú távon anyagilag is megtérülne az orvosmeteorológia. 12 órára előre teljesen, 24 órára előre még egész jó prognózist tudnak adni. Néhány közlekedési vállalatnál már megértették ennek fontosságát. Megcsináltatták a tesztlapokat, s az eredményt figyelembe is veszik a beosztásoknál. Buda Magdolna < I *
