Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-31 / 237. szám
16 Dünántúli Napló Magazin 1995. augusztus 31., csütörtök Megjelent egy hallhatatlan könyv, gazdagon illusztrált változata • • / Ötvenéves az Allatfarm George Orwellnek a zsarnokság és a parancsuralmi rendszer ellen írt halhatatlan műve, az Allatfarm most ünnepli megjelenésének 50. évfordulóját és ebbó'l az alkalomból egy angliai kiadó első ízben bocsátja közre a könyv gazdagon illusztrált változatát. A Martin, Seeker and Warburg londoni kiadó csütörtökön a könyvesboltokba kerülő kötetének színpompás illusztrációit Ralph Sreadman készítette. „Minél mélyebben elmerültem a történetben, annál inkább megértettem, hogy miért személyesítette meg Orwell a gonoszt a sertésben. A földkerekség összes teremtményei közül talán . csak a sertés alábbvaló az embernél megvetendő természete, mohósága és ravaszsága tekintetében, s abban, ahogyan vonzódik a mocsokhoz - nyilatkozta az 59 éves művész az Independent on Sunday című londoni lapnak. Orwell - eredeti nevén Eric Arthur Blair - 1903-ban született Indiában - emlékeztet a UPI. - A felső rétegek gyermekeinek fenntartott etoni főiskolán szerzett diplomát, majd a brit birodalmi rendőrségnél szolgált Burmában. Később két évet töltött Párizsban, s Angliába visszatérve tanítani kezdett. Harcolt a köztársaságiak oldalán a spanyol polgár- háborúban, ahonnét sbesülten tért vissza Angliába. A második világháború alatt a honi hadsereg, a Home Guard kötelékében szolgált. Sok más korabeli angol íróhoz hasonlóan Orwell is a BBC munkatársa lett, később rendszeresen írt az Observer című lapnak. 1950-ben húnyt el. Első írásai a gyarmatosítás módszereit (Tragédia Burmában. 1934) és az angol munkásság helyzetét bírálták. A világhírt Állatfarm című regénye, majd az 1949-ben megjelent utópia, az „1984” hozta meg a számára. Jóllehet az Állatfarm megírásához a francoisták elleni harc tapasztalatai adták az ötletet, az elkészült könyv elsősorban a kommunizmust és a marxizmust vette célba. Az évek múlásával regénye és annak szereplői mindenfajta zsarnokság, korrupció és politikai kétkulacsosság metaforája lett. A regény leghíresebb mondata: Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többieknél. Az Állatfarm először 1945. augusztus 17-én jelent meg a Martin, Seeker and Warburg kiadónál. (Előzőleg olyan neves kiadók utasították el, mint Victor Gollancz és Jonathan Cape. De hasonlóan lesújtó véleményt nyilvánított a világGEORGE ORWELL hírű költő, T.S. Eliot is.) A regény eddig több mint 70 nyelven, több millió példányban kelt el - de különös módon, egyik kiadást sem illusztrálták. A most megjelenő 180 oldalas illusztrált kiadás tartalmazza az Orwell által eredetileg javasolt, valamint az általa 1947-ben egy ukrán kiadáshoz írt előszót is. 450 IVIHz-en Nos, igen, a fejlődés. Akinek van mobiltelefonja, már szinte elképzelni sem tudja az életét nélküle, pedig alig öt éve, hogy a Westel munkába állt. És mennyi mindenre volt elég ez a néhány esztendő... Nemcsak a szolgáltatások köre bővült rohamosan, hanem a készülékek is egyre kisebbek, egyre könnyebbek lettek. Sokan nem tudják, de már a 450 MHz-es telefonok családjában is van jónéhány „apróság". A Westel Rádiótelefon Kft.-amely mindmáig az egyetlen országos hálózattal rendelkező mobil szolgáltató - mindenkinek személyre szabott megoldást kínál a kommunikáció területén. Jöjjön el bármelyik Westel irodába, és személyesen is tapasztalhatja, milyen az evolúció 450 MHz-en. Mozgásban az üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen itjj0 SSsß hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930, RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 RÁDIÓTE1EFOM KFT Tömeges tölgyselyemlepke- rajzás a Hegyháton Tölgyselyemlepke, a baloldalon a szárny fonákja (a szerző rajza). Komló, Mecsekjános, Me- csekpölöske és más hegyháti települések környékét eddig soha nem látott töemgben hatalmas, tenyérnyi nagyságú lepkék lepték el. Kiterjesztett szárnyaik nagysága elérheti a 15 cm-t. Főleg esténként, éjszakánként tucatszám lepik el a higanygőzlámpás utcai világító- testeket, de van amikor fényes nappal a városi fák koronája körül vitorláznak. Az igen változatos, sárgás, barnás, lilásrózsaszínű pávaszemes lepkeóriás mecsekvi- déki megjelenéséről közel 20 évvel ezelőtt számoltunk be a Dunántúli Naplóban. Míg a legnagyobb, őshonos középeurópai rokona a nagy pávaszem (Saturnia pyri) szinte eltűnőben van a Mecsekben, addig a tölgy-selyemlepke (Antherea yamamai) évről- évre gyakrabban jelenik meg. Kevesen tudják, hogy ez a rendkívül impozáns pávaszemes óriás valójában igen kalandos, szinte krimibe illő módon kerület Európába, igazi őshazájából Délkelet- Ázsiából. A yamamai' hernyója a nálunk is tenyésztett, de más családba (Bombyci- dae) tartozó selyemlepkéhez (Bombyx móri) hasonlóan selyemfonalból szövi bebábo- zódás előtti gubóját. A XVI11-XIX. századi Európa régóta vágyott tömeges selyem előállítására, de Kelet- Ázsia szigorú törvényekkel védte „monopóliumát”. így például Japánban halálbüntetéssel sújtották azt, aki a lepke bármely fejlődési alakját külföldre próbálta vinni. 1860- ban a francia Duchense de Bellacourtnak bambuszndá- ban sikerült yamamai petéket Európába csempészni. A tölgyeken élő lepkék szaporítása nem okozott különösebb gondot, de a selyem minősége messze elmaradt az ázsiaiétól. De miként került a lepke Magyarorszgára? A II. világháború után Stájerorszgában szabadföldi megtelepítésével is próbálkoztak, ami olyan sikeres volt, hogy a lepkék rövidesen már Délnyugat-Ma- gyarország erdeiben is megjelentek. Az elmúlt évtizedekben már szinte az egész Dunántúlt meghódította. Ezekben a hetekben rajzó nőstények tölgyek ágvilláiba rakják petéiket, amelyből áttelelve a következő évben bújnak elő a zöldes színű hernyók. Fazekas Imre Múzeum, Komló Amit a legjobb térképek sem jeleznek Új selyemút Feléledni látszik a történelem legismertebb kereskedelmi útvonala, az egykori selyem út. Van azért jónéhány különbség, hiszen a Kínából kiinduló modem karavánok már nem elsősorban az öreg kontinensre igyekeznek, hanem az egykori Szovjetunió közép-ázsiai térségébe, legalábbis ezt jelzik a kereskedelmi adatok. Az AP amerikai hírügynökség munkatársa a minap az egyik fontos kereszteződésénél, a kazahsztáni-kínai határfalucskánál, Horgosznál járt. A falucskát még a legjobb térképek sem jelzik, olyannyira kicsinyke volt, egészen az elmúlt évekig. Az újságíró beszámolója szerint a fűszerek és textiliák helyett már távol-keleti műszaki cikkek és Ray Ban napszemüvegek csaknem hiteles másai vándorolnak Közép-Ázsiába a különböző kínai piacokról. Természetesen, igazinak mondott farmerek, orosz vodkák és kábítószerek is útra kelnek, mindkét irányba. A legnagyobb sláger manapság a kínai sör, a citrom ízű vodka és a könnyű selyemöltöny. A selyem út az időszámításunk előtti második századtól egészen a 15-16. századig élte aranykorát. Az európai felfedezők nyugatra tekintése illetve a későbbi technikai fejlődés azonban háttérbe szorította a Kínából Európába vezető útvonalak láncolatát. A szovjet kormányzás pedig’ teljesen elszigetelte a külvilágtól Sza- markandot, Buharát és más fontos csomópontokat. A selyem út a szovjet hatalomnak a nyolcvanas évek végén kezdődött szétfoszlása nyomán vált ismét érdekessé. Az ellenőrzés lazulását hamar kihasználták a tisztességes és a kevésbé jószándékú kereskedők. Utóbbiak odáig jutottak, hogy kitűnően működő háttéripart építettek ki a csempészet ellátására. Még ma is felettébb jövedelmező ez az életforma, hiszen az alulfizetett kazah, kirgiz vagy üzbég ember még most is csak az olcsó keleti holmikat tudja megfizetni, pedig hozzá juthatna a márkás termékekhez is. Jersad Iszraeliov, egy helyi magángazda három évvel ezelőtt még talán álmodni sem mert arról, hogy valaha autón megy a szamarkandi vásárba. Igaz, még ma sincs vezetékes víz a házukban, de teheneinek eladásából már három használt autót is vett, így a család egy harmada már szabadon közlekedhet. A selyem út sok fő állomásának helyt adó Kazahsztán eközben nemcsak közútjainak fejlesztésére, hanem újabban a légiközlekedésre is áldoz, illetve erre igyekszik ösztönözni a külföldieket. Nagy jumbók ugyan még nem szállhatnak le a kazah fővárosban, de egyre több közepes és kisgép érkezik Pakisztánból, Kínából és Indiából. A lépcsőkön hatalmas batyukat cipelő férfiak és nők lépdelnek lefelé. Árujuk Sza- markand és Almati piacain köt ki, nekik azonban nem sok idejük marad a pihenésre, a gép másnap indul vissza, az egykori selyem út végére ... í K i
