Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-29 / 235. szám
10 Diinántúli Napló Gazdaság 1995. augusztus 29., kedd A vállalatok gyakorlatilag megkötés nélkül vehetnek fel devizahitelt, ha a bank által felállított követelményeknek megfelelnek fotó: laufer László Csökkent az export finanszírozására felvett hitel A forintnál olcsóbb a devizakölcsön Banki szakemberek szerint nemigen lehet megállapítani, ki miért vesz fel devizahitelt, vagyis a valamikori, csak a külkereskedelmi tranzakciók kiegyenlítésére szolgáló hitelforrás ma már nem biztos, hogy az export lebonyolításának finanszírozására szolgál. Ugyanis a külkereskedelemmel is foglalkozó cégek hitelkérelmükben nem kötelesek megmagyarázni, a felvett pénzt mire fordítják. ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ N agy forgalom - kicsi haszon Az elmúlt héten nagy volt a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén: a jegyzett és a forgalmazott kategóriában összesen 1 milliárd 756 millió forint értékű papír forgott. Ezt a hét közepéig az index stagnálása kísérte, azonban a hét végén a BUX is megugrott, s elérte az 1526 pontot, ami 14 ponttal haladta meg a heti nyitóértéket. A kárpótlási jegyek 40 millió forint árfolyamértékben forogtak, 223-ról egészen 200 forintig süllyedő árszint mellett. Az Agrimpex papírja az elmúlt héten sem hagyta megnyugodni a kedélyeket, s a lassan már megszokottá váló erős ingadozást folytatva a hét elejei 12 000 forintos árról a hét végére 15 000 forintig emelkedett, 25 százalékos hozamot biztosítva a bátor befektetőknek. A heti 9 millió forintos forgalom azonban arra utal, hogy a bátorságot igen szűkmarkúan mérték a papír piacán - ami a nagy kockázat miatt nem is csoda. A jegyzett kategória általában is likvid papírjai ezen a héten kiemelkedően nagy mennyiségben (1 milliárd 154 millió forint értékben) cseréltek gazdát, többségük esetében azonban megegyezett a heti nyitó- és záróárfolyam. A heti átlagárak viszont rendre magasabbak voltak. így a Danubius 1250 forinton nyitotta és zárta a hetet, de átlagára elérte az 1260 forintot. Az Egis 2875 forinton nyitott és 2900 forinton zárt, átlagárfolyama pedig 2915 forint volt. A Pick Szeged 6550 forintos nyitását 6500 forintos zárás követte, míg átlagára 6631 forint volt. Kivétel volt a Graboplast, amelynek árfolyama 1745 forintról 1695-re csúszott vissza, illetve a Richter, amely viszont 2095-ről 2130- ig emelkedett. Érdekesen alakult a Zala- kerámia és a Zwack Unicum árfolyama: az előbbi 3200-ról 3340 forintig emelkedett, az utóbbi pedig 3015-ről 3125 forintig erősödött, annak ellenére, hogy a társaság nemrégiben nyilvánosságra hozott féléves eredményei nem feleltek meg az előzetes várakozásnak. A forgalmazott kategóriában - az Agrimpex kivételével - jóval kevesebb volt a mozgás. A részvények többségének nem változott az árfolyama. Egyedül a Balaton Füszért szenvedett el némi csökkenést, 3700-ról 3550-re. Emelkedésnek indult viszont a Globus, a Humán és a Pannonplast árfolyama. Az OTC-piacon többnyire emelkedtek az árfolyamok. így a MÓL Rt. törzsrészvényeinek ára 11 600-ról 12 000 forintig kúszott fel. A Matáv papírja 17 800 forint körüli árszintről 18 000 forintig emelkedett, elérve így az utóbbi hónapok legmagasabb árát. Az elmúlt héten mind a négy futamidejű diszkont kincstár- jegyre rendeztek aukciót, de azokon a hozamok csak kis mértékben módosultak. így az 1 hónapos papír 29,14, a 3 hónapos 32,53, a 6 hónapos 34,5 és a 12 hónapos 35,32 százalékos átlaghozamot ért el. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Mitől beteg a gabonatermesztés? Félmillió állástalan A regisztrált munkanélküliek száma 21 600-zal volt több július végén, mint egy hónappal korábban, s így a zárónapon 504 300 állástalant tartottak nyilván. Az Országos Munkaügyi Központban most készült el a részletes júliusi elemzés, amelyből kiderül, hogy ebben a hónapban igen sok pályakezdő regisztráltatta magát. Számuk 39 ezerről 58 800-ra emelkedett. Például Jász-Nagykun- Szolnok megyében az előző hónaphoz képest csaknem 90, Tolnában és Nógrád megyében is majd 80 százalékkal többen jelentkeztek. A hónap során a munkaadók 29 700 álláshelyet kínáltak fel, és 29 100 álláshely maradt betöltetlen a hó végén. Júliusban összesen 166 ezren kaptak munkanélküli-ellátást, kétezerrel többen, mint egy hónappal korábban. A pályakezdők segélyét csak a jelentkezésüket követő harmadik hónap elteltével kezdik folyósítani. Munkanélküli-ellátást követő jövedelempótló támogatásban 216 800-an részesültek. A munkanélküli-járadék és a pályakezdők munkanélküli-segélyének átlagos havi összege 12 273 forint volt - állapítja meg a jelentése. Kezdő vállalkozók A Baranya Megyei Kézműves Kamara kezdő vállalkozók részére szeptember 27-28. között tanfolyamot szervez Pécsett, amelyen megismerkedhetnek a vállalkozás elindításához nélkülözhetetlen előírásokkal, jogszabályokkal. Bővebb információ a Kézműves Kamara ügyfélszolgálatán kérhető. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. augusztus 28-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 204,34 206,28 208,22 ausztrál dollár 97,87 98,77 99,67 belga frank (100) 436,17 440,47 444,77 dán korona 23,11 23,34 23,57 finn márka 30,17 30,46 30,75 francia frank 25,96 26,21 26,46 gör.drachma(IOO) 55,86 56,40 56,94 holland forint 79,94 80,73 81,52 ír font 209,18 211,16 213,14 japán yen (100) 136,26 137,72 139,18 kanadai dollár 97,97 98,86 99,75 kuvaiti dinár 435,54 439,67 443,80 német márka 89,57 90,46 91,35 norvég korona 20,48 20,68 20,88 olasz líra (1000) 81,38 82,12 82,86 osztrák sch. 12,73 12,86 12,99 portugál esc.(100) 85,94 86,77 87,60 spanyol pes.(100) 104,78 105,78 106,78 svájci frank 108,80 109,87 110,94 svéd korona 18,01 18,18 18,35 USA dollár 131,79 133,00 134,21 ECU (Közös Piac) 167,34 168,96 170,58 Ennek ellenére létezik még az exporthitel, ám nem egyedüli forrásként. A vállalatok gyakorlatilag megkötés nélkül vehetnek fel devizahitelt, természetesen ha a bank által felállított követelményeknek megfelel az ügyfél. A jegybank adatai szerint az 1989-ben bevezetett, kedvezményes kamatozású export-előfinanszírozási hitelkifizetés még a kivitel szempontjából kedvező 1992-es évben is csak 18,2 milliárd forintot tett ki, ettől kezdve azután rohamosan csökkent, ami azt is jelezte egyben, bajok lesznek az exporttal. Ez 1993-ban be is következett. Az exportfinanszírozás az olcsóbb hitelek közé tartozik, kamatlába a londoni bankközi kamatlábon (LIBOR) alapul, s még a rárakódó költségekkel A kormány határozata szerint szeptember elsejétől 8 százalékkal emelkednek a háztartási energia árai. Nem kellene a lakossági energiaárakat felemelni, ha a termelői célra szánt energiahordozók ára 15 százalékkal növekedne - állítja a Levegő Munkacsoport. Ugyanakkor rámutatnak, hogy a termelői célú energia- hordozók felhasználói óriási támogatást élveznek, az olcsó hazai vezetékesenergia-árak révén. Az árak 1990 óta számukra csupán 10 százalékkal együtt sem éri el a 10 százalékot. A kereskedelmi bankok jó része ma már rendelkezik a külkereskedelemmel kapcsolatos devizaforgalmi műveletek végzésére engedéllyel, hitelt viszont általában csak azok kaphatnak, akik már régebben a bank ügyfélkörébe tartoznak. A pénzintézetek a LIBOR-t „fejelik” meg az ügyfél minősítésétől függő 1,5-4 százalékos kamatfelárral, a kockázatot mér- séklendő. Mert akármennyire is próbálják magukat a bankok biztosítani, az üzlet nem mentes a kiszámíthatatlan fordulatoktól. A váratlan szabályozóváltozások például visszafoghatják a kivitelt, az exportot megdrágíthatják olyan mértékben, amely már a hitel visszafizetését is veszélyeztetheti. A vámpótlék nőttek, miközben a forint a márkához képest több mint 100 százalékkal értékelődött le. Az Európai Unió nemrég vizsgálatot kezdeményezett a Magyarországról származó energiaigényes vaskohászati termékek dömpingjéről. A környezetvédők szerint ezek a vádak megalapozottak. Ezért sürgetik a termelői energiahordozók árainak megfelelő emelését, valamint egy átmeneti energiakiegyenlítési adó bevezetését. Ez akár évi 10 milliárd forintos bevételt is eredményezhet. idei bevezetésénél például azok a termelők kerültek nehéz helyzetbe, amelyek termékeik előállításához importra szorulnak, mint például a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Rt. Az ilyen könnyűipari cégek általában kis árréssel dolgoznak, a 8 százalékos vámpótlék némelyiknél a nyereség jelentős részét elvitte. Nagy kockázatot jelent a volt Szovjetúnió területén lévő országokba szállítani, az exportálók döntő többsége csak készpénzre köt üzletet, a bankok pedig tízszer is meggondolják, s alaposan megvizsgálják, mikor adnak a kelet felé exportálónak hitelt. Pénzügyi szakemberek szerint ma már nem olyan zűrzavaros a kép, mint öt évvel ezelőtt. A pénzintézetek nagyjából tudják, kinek érdemes hitelt adni, s kinek nem. A forinthitelek magas ára miatt viszont érdemes a devizaműveletekkel behatóbban foglalkozni, ugyanis a banki forgalom növelésében a jövőben meghatározó szerepük lehet. B. G. Lakossági villamosenergiadíjak Évi fogyasztás Régi ár Új ár 60« kWh alatt 6,50 7,00 600-3600 kWh 8,50 9,20 3600 kWh-tól 10,50 11,30 Éjszaka, külön órán mért fogyasztás Évi fogyasztás 2400 kWh-ig 3,50 3,80 2400-12 000 kWh 4,00 4,30 12 000 kWh-tól 4,50 4,80 Lakossági földgáz díja lm3 13,73 14,87 Az új árakhoz még 12 százalékos általános forgalmi adó (áfa) is járni. Az ipari- és kereskedelmi miniszter rendelete Szomorú tény: kalászos gabonából az utóbbi két esztendőben hektáronként átlagosan csak annyi termést takarítottunk be, mint amennyit annak idején, a hetvenes évek elején. A termés drasztikus visszaeséséért csak részben okolható az időjárás. Hogy nem sikerült a korábbi évek termelési szintjét elérni, abban jelentős szerepet játszott a műtrágya-felhasználás visszaesése, a növényvédelem színvonalának csökkenése és a nagy terméshozamot ígérő, nemesített vetőmagok háttérbe szorulása - mondja dr. Bállá László egyetemi tanár az augusztus 31. és szeptember 1. között Gödöllőn megrendezésre kerülő Kalászosgabonatermesztési Országos Tanácskozás elnöke, megítélése szerint a magyar búzának Keleten és Nyugaton egyaránt volna piaca, hiszen az utóbbi két esztendő kereskedelmi tapasztalatai bebizonyították, hogy a hazai gabonát el lehet adni külföldön. A termelés visszafejlesztésére nincs szükség, a szinten tartás nem kifizetődő, egyetlen ésszerű lehetőségünk: a termelés fejlesztése, új piacok felkutatása. A tanácskozás feladatául tűzte, hogy kiderítse végre, mitől beteg a magyar gabonatermesztés? Felállítsa a pontos diagnózist, kimunkálja a megfelelő gyógymódot. A konferencia résztvevői igyekeznek választ adni a gazdaságokat leginkább foglalkoztató kérdésre: miként lehet több gabonát termelni és több bevételhez jutni? Újvári Gizella Mit fizetünk a villanyért, gázért? Ingatlanadóból - lakásalap Javuló tendenciát mutatnak a makrogazdasági folyamatok - jelentette ki gazdasági és ön- kormányzati vezetők előtt a hét végén Bokros Lajos pénzügyminiszter. Úgy vélte, hogy az év végére remélhetően 28- 29 százalékon megáll az infláció és 2 százalékos lesz az idei gazdasági növekedés. Kérdésekre válaszolva a miniszter többek között elmondta: a kormány minden eszközt megkeres ahhoz, hogy az export célú beruházások „indító” támogatását megduplázhassa, de erre a pénzre csak komoly befektetők számíthatnak. Az adópolitikáról szólva kiemelte: nem tartható tovább, hogy a vállalkozók egyheted annyi adót fizessenek be, mint a bérből és fizetésből élők, ezért az adójóváírások rendjét módosítani fogják. A miniszter szerint az arányos közteherviselést szolgálja az ingatlanadó bevezetése, amelynek bevételéből a rászorulók lakáshoz jutásának esélyeit kívánják javítani. Bokros Lajos a helyi ön- kormányzatok költségvetési helyzete kapcsán úgy vélte: nem a visszaosztás mértékén múlik gazdasági függetlenségük megőrzése. A kérdés az: hányféle normatíva van, és lehet-e ezek között ésszerűen átcsoportosítani pénzeket? Az szja-visszaosztás illetően hajlik a 20 + 20 százalékos kompromisszumra. Az önkormányzatok támogatására a költség- vetés 414 milliárdot tervezett, ezzel szemben az érintettek 430 milliárdot várnak, de a kérés teljesítéséhez meg kell találni a forrásokat. Kárpótlási jegyek dicstelen útja a zúzógépig A kárpótlási jegyek kibocsátásának, forgalmazásának s megsemmisítésének rendszere egészében nem felel meg a biztonsági követelményeknek - állítja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Eddig összesen 130 milliárd címletértékű kárpótlási jegyet bocsátott ki az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH). Ezek több mint felét részvénycserékben, illetve a privatizáció során már felhasználták. A küldetésüket imigyen betöltött értékpapírokra az érvénytelenítés, majd a megsemmisítés vár. Mindmáig hiányzik azonban e folyamat jogi szabályozása. Az érintett intézmények ezért egymással nem mindig összhangban álló belső utasításokkal próbálták rendezni az eljárás részterületeit - közölte lapunk munkatársával dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az OKKH elnöke. A privatizációs csomagokba elkülönített kárpótlási jegyeket ugyancsak tételes nyilvántartás mellett az ezek összegyűjtésével megbízott Budapest Értékpapír és Befektetési (BÉB) Rt. veszi át. Az államtitkár szerint főként a nem kielégítő szabályozás rovására írható, hogy a BÉB Rt.-nél sorozatosan elmulasztották a tételes nyilvántartás elkészítését. E dokumentumok hiányában pedig nincs mód a visszakeresésre, az utólagos ellenőrzésre. A kárpótlási jegyek megsemmisítése tavaly márciusban indult meg, a folyamatot a kibocsátó, a vagyonkezelők és a BÉB Rt. képviselőiből alakult háromtagú felügyelő bizottság irányította. A megsemmisítést előkészítendő, a beolvasó gép valamennyi letéti csomagról sorozat, sorszám, illetve címlet szerinti tételes listát készített. A felügyelő bizottság ezeket a számítógépes listákat vetette össze a megfelelő kárpótlási csomag első és utolsó, majd néhány véletlenszerűen kiválasztott tételével. Az ellenőrzés utolsó mozzanata közvetlenül a zúzógép asztalán történt. Itt vették szemügyre a vízjeles bélyegzőt, a domborzati nyomatot, továbbá a kárpótlási jegyek hátoldalán a forgalmazó bank pecsétjét, a két tisztviselői aláírást, illetve a kibocsátás dátumát. A bizottsági jegyzőkönyvek tanúsága szerint szinte valamennyi privatizációs csomagban találtak több-kevesebb példányt, amelynek hátlapjáról hiányzott valamelyik adat. Bár a hiba az első megsemmisítéskor kiderült, s ezt szóvá is tették, Nagy Ferenc még senkitől sem kapott elfogadható magyarázatot a tévedésekre. Az értékpapírt vizsgáló cég hamisítványt ugyan nem talált, a forgalmazó Budapest Bank technikai hibára hivatkozik. Ám ezt az OKKH elnöke gyenge érvnek tartja, és újra meg újra felteszi a kérdést: forgalomban voltak-e egyáltalán ezek a hiányos kárpótlási jegyek? Ha nem, akkor hogy vehettek részt a privatizációban? Ha viszont igen, akkor kinek a hibájából maradhattak le róluk a lényeges adatok? Nagy Ferenc állítja: az OKKH nyilvántartása alapján a jegyekről utólag is bebizonyítható, voltak-e eredendő tulajdonosnál, vagy sem. Csath Róza 4 * Í * I ft
