Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-19 / 226. szám

12 Dünántúli INapló Gazdaság 1995. augusztus 19., szombat Ki állja a számlát? A kormány még nem dön­tött arról, hogy jövőre mennyivel járul hozzá a költségvetés az egységes munkaerő-piaci alaphoz. A különféle elképzelésekről a Munkaügyi Minisztérium zártkörű konzultációt kezd a munkaadók és a munkavál­lalók képviselőivel. A Pénzügyminisztérium egyik javaslata szerint ez a támogatás nem lehetne több egymilliárd forintnál. A kormány álláspontja to­vábbra is az, hogy az állam jelentős mértékben járuljon hozzá az aktív foglalkozta­táspolitikához. A Munka­ügyi Minisztériumban a je­lentős mértéken 10 milliárd forintot értenek - közölték pénteken a tárca képviselői. Szintén csak a pénzügy­minisztériumi munka­anyagban szerepel, hogy a munkanélkülieknek fize­tendő jövedelempótló tá­mogatást teljes egészében az egységes munkaerő-piaci alapból finanszírozzák. A kormány döntése szerint az alap csak a költségvetést je­lenleg terhelő 50 százalékos részt vállalná át. Megvizsgálják viszont annak lehetőségét, hogy a költségvetés helyett közvet­lenül a költségvetési intéz­mények és az önkormányza­tok fizessék be a szolidari­tási munkaadói járulékot. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,64 Osztrák schilling 12,75 USA-dollár 132,39 ECU (Európai Unió) 168,45 Ismerjük meg az üzletembert! „Tanuljuk meg üzletemberein­ket megismerni és megérteni” címmel a Budapesti Német- Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara tanfolyamot szervez gyakorló üzletemberek számára az üzleti és partneri kapcsola­tok kiépítésének és gyakorlásá­nak segítésére. A kurzus főbb témakörei: írásos kapcsolatfel­vétel, levelezés, ajánlatok ki­dolgozása, viselkedési elvárá­sok, interkulturális különbsé­gek, imázs, megjelenés. Az egynapos tanfolyam tervezett időpontja szeptember 27. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb felvilágosításért a Né­met-Magyar Ipari és Kereske­delmi Kamara munkatársaihoz (Budapest, Stefánia út 99.) le­het fordulni. Az új tulajdonos talán újra megnyitja az egykor szebb napokat megélt szállót fotö: löffler A TB-nek ajánlják a Nádort Szeptemberben várható döntés a Baranyaker Rt. privatizációjáról A nyár időszakos csöndet, vi­szonylagos nyugalmat hozott Baranya megye privatizációs térképén. Miközben a magáno­sításban érdekelt szakemberek és befektetők figyelme legin­kább a villamosenergia-ipar privatizációja - ez várhatóan az év utolsó hónapjaiban csúcso­sodik ki - felé fordul, sem szenzációs részvénykínálat, sem pedig nagy számú, állami tulajdonú cégek eladása nem kelti fel igazán a potenciális vá­sárlók érdeklődését. Az egyetlen, a közelmúltban lezárt, komoly értékű tender a Baranyaker Rt. részvényeinek megvásárlására kiírt pályázat volt, amelyre július 19-ig lehe­tett beküldeni az ajánlatokat. A 636,35 millió forintos jegyzett tőkéjű cég részvénypakettjének 82,1 százalékát értékesíti egy­fordulós nyilvános pályázat ke­retében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az ajánla­tok feltétele volt, hogy a befek­tető a szerződés megkötésekor a vételár 30 százalékát kész­pénzben, 20 százalékát pedig kárpótlási jegyben fizesse ki, míg a fennmaradó hányad ha­sonló módon, illetve E-hitellel is kielégíthető. A vevőnek egy­ben kötelezettséget kellett vál­lalnia egy további 63,635 millió forint névértékű részvénycso­mag megvásárlására 1996. március 32-ig. Mint az a kiírásból is kitűnik, az összesen 22 áruházat, üzle­tet, és további nagyértékű ingat­lant számláló Baranyaker Rt-t egyben kívánja értékesíteni a privatizációs csúcsszervezet. Az ÁPV Rt. tájékoztatása sze­rint jelenleg elbírálási szakasz­ban van a társaság értékesítése, ezért a beérkezett ajánlatok számáról, illetve árfolyamáról nem adható ki információ. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabályzat szerint az új tulaj­donosról szóló döntésnek a jövő hónapban meg kell szület­nie, a bírálóknak legfeljebb egyszer 30 napos határidő­hosszabbításra van lehetősége. Ugyancsak Baranyával kap­csolatos privatizációs hír, hogy az évek óta bezárt Nádor szál­loda a Társadalombiztosításnak felajánlott vagyon részét ké­pezi. Az ügyben várhatóan to­vábbi egyeztetés folyik majd az ÁPV Rt. és a TB között, a dön­tés ideje bizonytalan. Kaszás E. A legjobbak köszöntése. Aranykoszorús Gazda illetve Aranykoszorús Gazdaasszony Díjjal jutalmazták tegnap az ország 17 legjobb gazdálkodóját. Az emlékplaketteket Lakos László miniszter adta át a Földművelésügyi Minisztériumban. fotó: feb/bodó Gábor _____Érték - papír - tőzsde______ A Graboplast „szárnyalása” Stabilizálódás és lassú lecsúszás A brókerek már egész héten 113 milliárd forint­nyi jegyzett részvénytőké­vel kereskedhettek. Ez ár­folyamértéken együttesen csaknem 250 milliárd fo­rint értékű papírtömeget jelent. Mindez azonban sem az árfolyamok alaku­lásán, sem pedig a napi forgalom méretein nem ér­ződött. Egyelőre nem volt érzékelhető az új bevezeté­sek élénkítő hatása sem. Az elmúlt napokat a tőzsdén egyfajta stabilizálódás és az árfolyamok lassú ütemű lefelé csúszása jellemezte. Az Ágrimpex korábbi „sztárpapírjának” ára a 18 ezer forint fölötti csúcs- magasságokból 15 ezer forin­tos viszonylagos mélypontra csökkent. A Danubius Rt. papírjai az utóbbi két-három héten 1300 forinton álltak - igen jó likvi­ditás mellett -, most viszont már csak 1250 forint körül cseréltek gazdát. Az előzetes várakozások­kal ellentétben lassan, de biz­tosan süllyedt 2950 forintról 2885 forintra az Egis. Ugyan­akkor 2050 forinton állandó­sult a Richter részvényeinek árfolyama, és szintén szűk ár­sávban mozogtak a Pick, a Prímagáz és a Pannonplast papírjai. Akadt azonban példa más irányú mozgásra is. Igencsak gyorsan menetelt fölfelé a Graboplast: részvényenkénti ára - minden korábbi saját re­kordját megdöntve - már 1730 forint fölötti magassá­gokba szárnyalt. Hasonlóan jó teljesítmény fűződik azonban a Zalakerámia nevéhez is: 3115 forintos árfolyama, az elmúlt egy évre visszate­kintve a legmagasabb regiszt­rált ár. Sokak várakozásával ellen­tétben jellemzője volt a hét­nek, hogy gyengélkedtek az „újoncok”. Az OTP-papírjait például már 1110 forint alatt is kínálták és a Humán sem tudott az 1050-1070 forintos ársávnál följebb kapaszkodni. Vélhetően azért, mert gyér volt a külföldi cégek érdeklő­dése, s mert a bevezető cégek nem fordítottak kellő figyel­met az árfolyam-karbantar­tásra. A kárpótlási jegy egész héten a 223-230 forintos szűk árkategóriában mozgott. Az OTP-piac legfontosabb eseményeként azt jegyezhet­tük föl, hogy két önkormány­zat is piacra dobott több mint 1 milliárd forint névértékű MÓL Rt. részvényt. A művelet igen erőteljesen - 124-125 százalékról 115- 118 százalékra - lenyomta a részvények árfolyamát. Ami pedig a kilátásokat il­leti: az egyébként csöndes piac állóvizét valószínűleg a Biogal Rt. papírja kavarja majd föl. Ismeretes ugyanis, hogy az Rt. privatizációjára tett harmadik kísérlet sem járt sikerrel. Ennek pedig aligha­nem az lesz a következménye, hogy árfolyama gyors csök­kenésnek indul. Tóth Zoltán Cashline Broker Értékpapír Kft. Külföldiek kárpótlásáról Számla és igénylőlap kell az életjáradékhoz Baranyában bizonyára nem egyedüli eset, amivel lapunkat egy több évtizede külföldön élő egykori magyar állampolgár kereste fel. Példája és kárpót­lási ügyének megoldása más, hasonló cipőben járó emberek­nek is tanulságos lehet. A német hölgy és édesanyja is jelentős összegű kárpótlás­ban részesült. A határozatok kézhezvétele után az ügyfél a nyári szabadságot kívánta fel­használni arra, hogy édesany­jának, aki megfelel valamennyi feltételnek, életjáradékra váltsa a számára megítélt kárpótlást. Miután Budapesten az Orszá­gos Kárrendezési Hivatal kü­lönböző egységei között ide- oda küldözgették, végső elkese­redésében fordult az Új Dunán­túli Napló szerkesztőségéhez. Segítő szándékkal érdeklőd­tünk az ügyben, és a következőt tudtuk meg: valamennyi feltétel teljesülése esetén külföldi ál­lampolgár is igényelheti meg­ítélt kárpótlási jegyeinek életjá­radékra váltását. A járadékfo­lyósításához egy kereskedelmi banki számla nyitása szükséges, valamint egy igénybejelentőlap kitöltése az ország valamely Nyugdíjbiztosítási Igazgatósá­gán. Ez utóbbi intézetet a kár­pótlási jegyek kézhezvételét kö­vetően személyesen, vagy meg­bízott útján kell felkeresni is­mét, és megkötni az életjáradék folyósítására szóló részletes megállapodást. K. E. Kaliforniai tanácsadó Baranyában Közönségvonzó vásárrá formálják a Szentlőrinci Gazdanapokat A Vállalkozói Központhoz vendégeként érkezett Pécsre Kenneth Fűik amerikai szakta­nácsadó, aki a Szentlőrinci Gazdanapok szervezésében vesz részt tanácsadóként. Mr. Fűik számos hasonló nagy amerikai vásár szervezője volt, részt vett állatbírálatok­ban, kitűnően ismeri a vásárok szervezésével kapcsolatos ne­hézségeket. Szeretné új ötle­tekkel, tanácsokkal segíteni tudja a Vállalkozói Központ munkáját, hogy a Gazdanapok ’95 egy igazi, amerikai stílusú, a környék lakosságát megmoz­gató látványosság legyen. Te­vékenységét a VOCA (Volun­teers in Overseas Cooperative Assistance) finanszírozza, aki­nek támogatását az Alapítvány ügyvezetője dr. Péterfia Tamás amerikai útján szerezte meg, ahol ő maga is tanulmányozta a hasonló rendezvényeket. A Vállalkozói Központ első­sorban azt reméli, hogy Mr. Fűik olyan apró, gyakorlatias ötletekkel tudja segíteni a ren­dezvényt, melyek az Egyesült Államokban már hétköznapiak, nálunk azonban újnak tűnnek. A magyarországi vásárok, kiállítások eddig stílusukban, és talán céljukban is eltértek az amerikaiaktól. Általában szűk, szakmai közönségnek rendez­ték őket, nem domborították ki vásár jellegüket, és kevés üz­letkötés is született. A Gazdanapok célja ezzel szemben - és ezért van szükség Mr. Fűik segítségére -, hogy igazi vásár, show, látványos­ság, amely az üzleti célokon túl szórakoztatja is a látogatókat. Ezért terveznek tréfás vetélke­dőket, kulturális műsorokat is a magas színvonalú szakmai be­mutatókon kívül. Követhetetlenek a külföldi partnerekkel kötött megállapodások Búzaprognózis: jut is, marad is A búza kedvező világpiaci ára arra csábítja gabonaexportő­reinket, hogy árujukat minél nagyobb tételben lehetőleg kül­földön értékesítsék. Ez nem is lenne baj. Csakhogy a néhány évvel ezelőtti mindössze tíz exportáló céggel szemben ma­napság szinte se szeri, se száma a gabonakereskedelemmel foglalkozó hazai társaságoknak. Ennek következményeként az utóbbi időszakban gyakorlatilag nyomon követhetetlenek a kiviteli ügyletek, a külföldi partnerekkel kötött megállapo­dások. Az eladási láz következtében elvben kiürülhet az ország éléskamrája, s itthon annyi ét­kezési búza sem maradna, amennyi a belföldi szükségle­teket biztonságosan fedezni tudja. Ä Földművelésügyi Minisz­térium szerint azonban nincs ok aggodalomra, a hazai ellá­tás biztonságosnak ígérkezik. A malmoknak módjukban állt a szükségletnek megfelelő mennyiségű búzát felvásárolni. Beszerzési nehézségekről mindeddig jelzés nem érke­zett. A minisztériumban azt is elmondták, hogy a búza érté­kesítési rendszerében nincs kötöttség, a kivitelhez nem szükséges külön engedély. Egyetlen korlátozó eszköz jö­hetne szóba: az exporttámoga­tás csökkentése. Ez azonban kétélű fegyver. Kedvezőtlen hatást váltana ki a termelők körében, s a korábban megkö­tött szerződések esetében tá­madható is. Mivel az agrár­tárca egész évre hirdette meg a szubvenciót, sem csökkenteni, sem megvonni nem akarja. (Az Európai Unió már korlá­tozta exportját; kiviteli vámot vezetett be az étkezési bú­zára.) A szaktárca képviselői arra számítanak, hogy a kenyérga­bona helyett inkább a takar­mánybúza mennyisége fog je­lentősebb mértékben csök­kenni, de ez árpával, rozzsal, kukoricával könnyen helyette­síthető. Újvári Gizella é 1 i i

Next

/
Thumbnails
Contents