Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-19 / 226. szám

1995. augusztus 19., szombat Kultúra Dunántúli ÍNapló 13 A pécsi fiatalember álma megvalósult: egy darabka „szűz” földre élete végéig tartó koncessziót nyert az Egyiptomi Régészeti Hivataltól Templom a Thot-hegy csúcsán Az új magyar ásatások kezdete: 1995. november elseje Soha nem irigyeltem ennyire embert, mint a pécsi Vörös Győzőt. Nem csak azért, mert ő ma Magyarország legboldo­gabb embere, hanem azért is, mert világszenzációnak is be­illő hírt közölt: Egyiptomban, a Királyok Völgyének északi zá­róhegyén új magyar ásatások megkezdésére adott engedélyt az Egyiptomi Régészeti Hiva­tal. A feladat: egy négyezer év­vel ezelőtti, a Középbiroda­lomban épült templom régé­szeti feltárása. S e koncessziót ő kapta meg. Ő, az Egyiptomban már ma­gyar ásatásokat vezető Kákosy László egyetemi tanár tanítvá­nya, a huszonhárom(!) éves egyiptológus. A pécsi lakás nagyobb szo­bájában, az egyiptomi térkép mellett ülünk egymással szem­ben. (Az előbb tette elénk a friss kávét az asztalra a fiára igen büszke édesanya, s csönd­ben kiment, hogy ne zavarjon bennünket, a beszélgetést.) A térképen Kairótól közel 800 kilométerre, a Nílus men­tén egy tintával berajzolt jel: ez itt a Thot hegye, ahol egy ó- egyiptomi templom és mellék- épülete arra vár, hogy kibont­sák a sivatagi kőtörmelékből. Nem vagyunk messze a Kirá­lyok Völgyétől. A sivatagi szentélyt Mentu- hotep Szánhkaré fáraó állíttatta Krisztus előtt a második-har­madik évezred fordulóján. A templom Luxor-Théba egyik legkorábbi épülete, s mint olyan a fáraókori Egyiptom egyetlen hegytetőre emelt épít­ménye. A hegy akár a Tubes: alig ötszáz méterre emelkedik a tengerszint fölé. Van több érdekessége is. Mindenekelőtt az, hogy igen nehezen megközelíthető e siva­tagi szentély. Ezért aztán Egyiptomban egyike a régész még soha nem kutatott terület­nek! Turisták által sem járt vi­dék. Ma is még a felszínen, csak úgy, a földön keresgélve találhatók a templom és kör­nyékén hieroglifikus feliratú kő-töredékek. A sivatagi szentélyt 1904- ben Georg Schweinfurth, német paleolitista találta meg, s 1909- ben a világhírű brit egyiptoló­gus, Petrie Flinders egy ládányi anyagot küldött haza e kör­nyékről, hogy majd otthon fel­dolgozza, de nem futotta rá ide­jéből. Az anyag végül, kalan­dos úton a hollandiai Leiden vi­lághírű egyiptomi gyűjtemé­nyének része, melyet Vörös Győző nézett át, s az anyagot publikálásra a közelmúltban előkészítette. Mit is kérdezzen az ember?- Hogy van ?- Köszönöm jól. De sokkal jobban lennék, ha már végez­hetném a munkámat. Ez a szakma szenvedély, olyan, mint amikor valaki az ópium függő­ségébe kerül. Nem tud nélküle élni. Én is így vagyok Egyip­tommal.- Alighanem sokakat érde­kel: Hogy lett Ön 23 évesen egyiptológus?- Pécsett érettségiztem a Nagy Lajos Gimnáziumban, de az egyiptológia már régebben foglalkoztatott. Megkérdezheti az általános iskolai osztályfő­nökömet, már gyerekkorom­ban. Gimnazistaként felkeres­tem Budapesten későbbi pro­fesszoromat, Kákosy László egyetemi tanárt, hogy e témá­ban komolyabb szakirodalmat, ritkább szakkönyvet kérjek tőle, mert addigra a könyvtá­rakban fellelhetőket már elol­vastam. Beszélgetésünk során kiderült, hogy az egyetemen nem minden évben indul egyip­tológus szak. Elkezdtem tehát hamarabb.- Közben áthallgatott a teo­lógiára, bejárt a rabbiképzőbe, ösztöndíjasként ott volt a római Gregoriána Egyetemen és a je- ruzsálemi Héber Egyetemen.- Igen. De mindehhez te­gyem hozzá, hogy katolikus, hívő családban nőttem fel, s ami különösképpen érdekelt az az ó-egyiptomi vallás területe. Ez a régészetben speciális szak­terület. Jó hasznát veszem a Thot hegyi feltárásoknál.- Egyiptomba hogy jutott ki?- Szerencsével. Hiszen 1994 januárjától megüresedett Kai­róban a magyar egyiptológia ál­landó képviselőjének helye. Megpályáztam és elnyertem.- Jelenleg alig két-tucat he­lyen folynak, különféle nemze­tek régészei által irányított fel­tárások Egyiptomban. A máso­dik magyar ásatások megindí­tása, a koncesszió megkérésé­nek ötlete honnan ered?- Részt vettem természete­sen a Kákosy László vezette magyar csapatban, Dzsehuti- nesz sziklasírjának feltárásá­ban. Egy nap a professzor mu­tatta meg a hegytetőt, a távolba mutatva: mássz oda fel, s nézz körül.- 5 ön felmászott?- Bizonyára sokakat izgatott már a vidék, de a régészek álta­lában kissé elkényelmesedett, középkorú urak, s a Thot hegyre bizony csak gyalog le­het felmenni, embert próbáló, jó háromórás úttal. A sivatag pedig tele kígyóval és skorpió­val. En több-tucatszor másztam meg, feltérképeztem, megkutat­tam irodalmát, tervet készítet­tem a feltárásra. Aztán beadtuk a koncesszió iránti kérelmet, melyben szeretett professzorom vállalta a szakmai felügyeletet. Ő lett a tudományos supervisor.-És aztán?- Vártunk. Mígnem a hivatal rábólintott a dologra.- Életre szóló koncesszió. Mit jelent ez?- Általában az a szokás, hogy egy adott területre pá­lyázó régész élete végéig szóló kutatási lehetőséget kap. Ez sok mindent jelent. Például azt, hogy az engedélyem nélkül más oda nem teheti be a lábát.- Mikor kezdődnek az ásatá­sok?- Praktikus okokból novem­ber elsején. Ugyanis mint az köztudott, Egyiptomban 40-50 fokos a nyár, s lehetetlen a hő­ségben dolgozni.- Társakra lelt már?- Fölkértem egy idősebb ré­gész barátomat, a magyar Pud- leiner Rezsőt, hogy segítsen, hiszen ő paleolitikával is fog­lalkozik. Meghívtam egy francia ré­gészt is, s lesz 10 vagy 20 hely­„Szenzációhajhászásnak, fele­lőtlen pánikkeltésnek tartom azt a módot, ahogyan egyes magyar újságok beszámoltak egy Budapesten elhunyt zala­egerszegi betegről, akinek a ha­lálát a „húsevő” baktérium okozta” - nyilatkozta az Orszá­gos Tisztifőorvosi Hivatal igazgató-helyettese. Vass Ádám doktor a megjelent cik­kekkel kapcsolatban elmondta: a „húsevő” vagyis a Strepto­coccus Pyogenes az orvosok előtt régóta ismert baktérium, a gyermekágyi láz előidézője is ez a kórokozó. Valószínűleg kevésbé köztu­dott - mondta Vass Ádám -, hogy a streptococcus baktérium egyes ártalmatlan fajai az em­beri szájüregben, a légutakban, a bélcsatornában is megtalálha­tók. Más típusai viszont, az úgynevezett A csoportba tarto­zók, különböző nagyszámú megbetegedéseket okoznak, at­béli emberem, a területtől há­rom kilométerre lévő faluból.-Egy ilyen vállalkozás bi­zonnyal pénzbe kerül.- A GANZ Holding vezér- igazgatójának szóbeli ígéretét bírom, másrészt a budapesti Agroaktív Kft biztosítja a régé­szeti felszerelést. Szeren­csénkre Egyiptomban is akad­nak érdekelt magyar cégek, s ügyes menedzsereik tudják: ha támogatják a régészeti feltárá­sokat, ezzel az egyiptomi nem­zet számára nemesen cseleked­nek. E nemes tettet aztán egyéb versenytárgyalásokon a szí­vükben hazafias érzésekkel vi­seltető helybéliek megrendelé­sekkel honorálják.- Mennyi időre tervezi az ásatásokat?- Egyelőre hat-hét évben gondolkodunk, de lehet, hogy tényleg életem végéig a Thot hegy csúcsa tart majd fogva.-Az ásatásoktól milyen vá­laszokat vár?- Hogy melyik isten vagy is­tenek szentélye volt ez a ritka építmény? Milyen célt szolgál­tak a melléképületek? Meddig funkcionált a templom? A belső szentély háromcellás ta­gozódásából valószínűsíthető, hogy az ó-egyiptomiak valame­lyik szentháromságának - triá- dájának - a szobrai álltak az ol­tár mögött. Persze az ásatások újabb és újabb kérdéseket vetnek majd föl. Az is lehet, hogy például a korabeli csillagászat egyik fel­legvára itt volt, ami azonnal bebizonyosodna, ha találnánk egy darabka üveglencsét, vagy arra utaló feliratot. Ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy a prehisztorikus korból is talá­lunk valamit. Mindenesetre egy biztos: pá­ratlan régészeti szenzációkkal szembesülhetünk.- Talán az egymásra rakó­dott rétegekben pekingi előem­ber nilusmenti rokonával is? Hiszen ősrégészettanban jártas segítőt visz magával.- Meglehet.-A fáraó átka históriájáról biztosan hallott már. Nem fél az istenektóí?- Az ó-egyiptomi istenek számára kedves az én cseleke­detem: feltárom és rendbe te­szem a szentélyüket. Nem át­kuk, hanem áldásuk kísér. S arany helyett számomra többet ér, ha valami korabeli olvasatra lelek, s megfejtem e hely titkát.-S ha hiába minden? Ha a legtöbb kérdés nyitott marad?- A régész számára az is eredmény. Megtudja, itt nem kaphatott választ.-Milyen lesz a táborhely?-Minden bizonnyal felállí­tunk egy dupla falú sátort. A hely védelmében, a leletek el­raktározásában, a munkások felügyeletében az Egyiptomi Régészeti Hivatal kijelölt el­lenőre segít. Étel, étrend? Én bogyókon is megélek, csak azt csinálhassam, amit imádok. S mivel nincs disznóhús, marad a többieknek a bárány. Egyéb­ként az egyiptomi ételt nem kedvelem. Mit szól hozzá, hogy a legfőbb étek a szőlőlevélbe csomagolt rizs?- Bizonyára jó lehet.- Már akinek.-Most arra szeretnék apel­lálni, hogy mindketten pécsiek vagyunk. Megtenné, hogy ha valamilyen szenzációs leletre bukkan, a lapunkat értesítené?- Természetesen. Hosszúra nyúlt együttlétünk során több mindenről szó esett. Megtud­tam, hogy a fiatal régész édes­apja matematikus, édesanyja tanárnő, s két nővére közül az egyik Franciaországban él, de mindkettő hegedűművész. Föl­tettem aztán még néhány illet­len kérdést is Vörös Győzőnek, s ebből kiderült például, hogy egy magyar egyiptológusnak - már egyetemi hallgató korában - úgy kell tudni olvasni a hie­roglifákat, mint mondjuk ne­kem a saját lapom betűit. Ha nem jobban. S ő, tulajdonképpen a kép­írással telerajzolt, Thot hegyről származó ládányi táblatöredé­keket az olvasat alapján úgy ra­kosgatta össze, mint gyermek a puzzle-játékot. Ehhez a századelőn össze­gyűjtött, s most Hollandiában lévő puzzle-darabokhoz kell megkeresni a többit, hogy kike­rekedjék az az üzenet, amelyet négyezer éve Mentuhotep Szánhkaré fáraó (írnoka segít­ségével) az örökkévalóságnak szánt. Kozma Ferenc Vörös Győző, a pécsi egyip­tológus FOTÓK: MÜLLER zötti esetszámról számoltak be. A hazánkban végzett felmérés szerint 1993-ban 7 férfinél és 7 nőnél fordult elő szövetszéte­séssel, toxikus sokkal járó sú­lyos megbetegedés. Közülük ketten haltak meg. A magyarországi megbete­gedések ugyanakkor - az ang­liai esetekkel ellentétben az or­szág különböző területein for­dultak elő, tehát egyedi esetek voltak. Miután azonban a nem­zetközi tapasztalatok szerint is kulcsfontosságú e ritka esetek korai felismerése, az orvosok figyelmének felkeltése érdeké­ben a Magyar Infektológiai Társaság ez év márciusában or­szágos szimpóziumot tartott a témáról. Mindezek alapján - mutatott rá Vass doktor - fele­lőtlenség a lapokban azt állí­tani, hogy az illetékeseknek fo­galmuk sincs arról, hogy „a hú­sevő szép csendben szedi áldo­zatait”. Felelőtlen felelősség Kutya ijesztette meg a moto­rost, elesett, totálkárosra törött a drága japán gyártmányú ma­sina. Ki téríti meg a vesztesé­get? Természetesen a biztosító, a bűnös eb gazdájának lakásbiz­tosítási kötvénye alapján. Az AB-AEGON azonban gyanakodott. Hiányolta, miért nem hívták ki a rendőrséget? Egy helyszínelő jegyzőkönyv bizonyító erejű. Mivel többszá­zezer forint forgott kockán, a biztosító szakemberei alapos vizsgálatot végeztek. Egyre több részlet mutatott arra, hogy valami nem stimmel. Nem ke­rült elő szemtanú, nem találták az esés nyomát a földön. Bi­zonytalan, ellentmondó vála­szokat kaptak olyan részletkér­désekre, hol helyezték el ideig­lenesen a járóképtelen motort, ki segített bevinni? Szóval ösz­szeállt a kép: a jármű nem ak­kor, nem ott, és nem a kutya miatt sérült meg. Gazdája .jó­tékonykodni” próbált egy isme­rősével. Horváth István a Baranya megyei kárrendezési iroda ve­zetője azért tartotta említésre érdemesnek ezt a konkrét ese­tet, mert egyre szaporodnak a hasonló, felelőtlenül kiadott nyilatkozatok. Az idén például a gépjármű kárbejelentések 85 százaléka a felelősségbiztosítá­sok terhére történt. Ebből 20 százalék bizonyult alaptalan­nak. Nem árt tudni, hogy ezek jogi következményekkel is jár­hatnak. Feljelentést ugyan csak akkor tesz, a biztosító, ha a pénzt már kifizette, és utólag derül fény a csalásra. Egyéb­ként beérik a kárigény vissza­vonásával. Rezes Szakértői nyilatkozat a „húsevőről” tói függően, hogy hol jutnak be a szervezetbe. Előidézhetnek skarlátot, torok-, mandula-, légcső-, illetve tüdőgyulladást, melyekhez szövődmények is társulhatnak, így például kö­zépfülgyulladás, mandulakör­nyéki tályog vagy orbánc is. Ritkán kialakulhat olyan súlyos folyamat is, amikor a bőr alatti kötőszövet a gennykeltő bakté­rium egy variánsa hatására szétesik, és a szövetelhalás ro­hamos terjedéssel a beteg sok­kos állapotát, majd halálát okozhatja. Ilyen betegségben hunyt el a cikkekben említett zalaegerszegi férfi is, bár az ő halálát nem A, hanem B-cso- portos Streptococcus variáns okozta. Vass Ádám rámutatott: az A­csoportos Streptococcusok egyes agresszívebb típusai el­sősorban a valamilyen okból legyengült szervezetű embe­reknél, például a frissen operál- taknál, a krónikus betegségben szenvedőknél vagy a hosszú ideig meghatározott hormonké­szítménnyel kezeiteknél okoz­hatnak súlyos lefolyású, szö­vetszéteséssel, szövetelhalással járó betegséget. Ez a tény az angliai Gloucestershire terüle­tén több mint egy évvel ezelőtt észlelt megbetegedések nyo­mán vált ismertté. Az angliai esetek után egyébként a WHO Európai Irodája felmérést ké­szített a hasonló esetek előfor­dulásáról. Az egyes országok­ból érkezett válaszok külön­böző adatokról, 25 és 150 kö­.4 4 Egy ó-egyiptomi templom és melléképülete arra vár, hogy kibontsák a sivatagi kőtörmelékből 4 .4 I

Next

/
Thumbnails
Contents