Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-07 / 214. szám

10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1995. augusztus 7., hétfő Német-magyar mezőgazdasági megállapodás A környezetvédelemről, a mező- és erdőgazdálkodásról szóló együttműködési megálla­podást írt alá dr. Volker Sklenar türingiai mezőgazdasági, ter­mészet- és környezetvédelmi miniszter, Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter valamint Lakos László, a földművelési tárca vezetője. A földművelésügyi miniszter kiemelte: Türingia jó­részt már bejárta azt az utat, ami a szocialista típusú nagy­üzemektől az Európai Unióval összhangban álló mezőgazda­ság kialakításához vezet, így hazánk számára a német átala­kulásnak minden mozzanata, tapasztalata tanulságos lehet. A mostani megállapodást köve­tően a vállalkozók már közös, német-magyar segítségre szá­míthatnak az élelmiszer-gazda­ság és az élelmiszer-kereskede­lem fejlesztésében. Kamattámogatás vállalkozóknak Szeptemberben döntenek az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumban azokról az augusztus végéig beérkező pályázatokról, amelyek a Gazdaságfejlesztési Alapból igényelnek támogatást. A vállalkozók kereskedelemfej­lesztésre és versenyképes ter­mékek gyártására kérhetnek kamattámogatást, illetve vissza nem térítendő kölcsönt, s eddig 2600 pályázat érkezett. A pá­lyázók együttesen majdnem 500 millió forint támogatást kémek, összesen 15-20 milliárd forint értékű beruházáshoz, vál­lalva, hogy a fejlesztéssel meg­valósuló termékből öt évig 40- 50 milliárd forintnyit exportál­nak. Kereskedelemfejlesz­tésre eddig 161 pályázatot nyúj­tottak be, összesen 300 millió forintos támogatásért. A vállal­kozók 10 százaléka külföldi ki­állításokra, 20 százalékuk ter­mékismertetőkre, 70 százalé­kuk pedig az ISO minőségtanú­sítvány megszerzéséhez kér se­gítséget. Jog az élelemhez A világ valamennyi élelmi­szer-feldolgozójához, -ke­reskedőjéhez illetve a fo­gyasztókhoz szóló felhívás megfogalmazásával fejezte be pénteken munkáját a IX. Élelmiszer-tudományi és Technológiai Világkong­resszus Budapesten. A nyilatkozat, amelyet a Föld valamennyi országá­nak kormányához eljuttat­nak, a következőkre hívja fel a figyelmet: a táplálko­zás, az élelmiszerek bizton­sága szempontjából a leg­fontosabb, hogy azok ne tar­talmazzanak káros, mérgező anyagokat, s mindez csak a tudomány segítségével ér­hető el. Fontos, hogy az élelmiszerek teljesen szabad kereskedelme csupán akkor valósuljon meg, ha a világ- szabványokat valamennyi országban alkalmazzák. Az élelmiszerekkel fog­lalkozó tudósoknak és tech­nológusoknak nagy szere­pük van abban is, hogy megszűnjön az éhezés, és ne legyenek rosszul táplált em­berek a Földön. A tanácsko­zásra 58 országból érkezett, több mint 1200 szakember egyetértett abban, hogy va­lamennyi embernek joga, hogy kielégítő és biztonsá­gos élelemhez jusson. A következő kongresz- szus 1999-ben Ausztráliá­ban lesz. Határidők cégvezetőknek Műszertechnika Kft.: a mindennel foglalkozás helyett profi szakcéggé válni Sikeres az MT Cassa I. szoftverük Pénztárgép instalálása a Kft.-nél FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A számítás- és irodatechnika megy át manapság a legna­gyobb változásokon, s ez áll az ilyen berendezéseket forgal­mazó, szervizelő cégekre is. Már csak azért is, mert van be­lőlük épp elég a mind szűkö­sebb piacon. A 80-as évek de­rekától mindegyik értékesítő cég szinte mindennel foglalko­zott, néhány éve felerősödött az a folyamat, hogy szakcégekké váljanak néhány profdban, de abban aztán profiként tevé­kenykedjenek. A pécsi Műszertechnika Kft. 1989-ben még az országos cég irodájaként kezdte, öt éve ala­kultak át az akkor még tekinté­lyesnek számító 7 millió forin­tos törzstőkével kft.-vé. Né­gyen kezdtek, ma már kilencen vannak.-A számítás- és irodatech­nikai berendezések, alkatré­szek, részegységek, kellék­anyagok értékesítése terén érezhető a visszaesés, ezért is helyeztük mindinkább előtérbe szolgáltatásainkat, a szervizhá­lózatunk fejlesztését és a szoft­verfejlesztői munkát - mondja Onhausz Péter és Vadásziné Hoffmann Adrienn, a Baranya, Somogy és Tolna megyében tevékenykedő cég ügyvezetője. A még profibbá válást szol­gálja az is, hogy előkészületi tárgyalásokat folytatnak multi­nacionális cégek (ACER, HP, COMPAQ stb.) területi keres­kedelmi és szervizképviseleté­nek ellátására. Ha ezt sikerül, biztos garanciahátteréül szol­gálnak e termékek vásárlóinak, üzemeltetőinek is. A gyengülő vásárlóerő meg­nyerésére a cégek különféle le­hetőségek közül kénytelenek választani. A Műszertechnika régi, kissé elavult számítógépek felújítását, bővítését is elvégzi, a még használható, de kicseré­lendő alkatrészeket visszavásá­rolja, a beépített alkatrészekre is ugyanúgy áll az 1 éves ga­ranciájuk. Mivel a pécsi cég az országos hálózat egyik tagja, azon van, hogy a többivel egy­séges képet mutatva, ugyanazt a szolgáltatást, kínálatot, szak­mai és árszínvonalat nyújtsa, mint bármelyik másik Műszer- technika egység. Főleg cégek­kel állnak kapcsolatban, de olyan magánszemélyekkel is, akik igénylik az üzembehelye­zést, Pécsett a házhozszállítást, a betanítást, az egy éves garan­ciát, a biztos szakmai és szer­vizhátteret. Lapunk és kiadónk mellett stabil partnerük egye­bek között az OTP, a biztosító- társaságok közül a Hungária, az NN, a Signal, a Pécsi Sütőipari Rt., a Baranya Megyei Közle­kedésfelügyelet. A fejlesztői vénával is meg­áldott szervizeseik dolgozták ki az APEH-engedélyes fekete dobozos pénztárgépet és az MT Cassa I. kereskedelmi szoftver rendszert, mely országosan is sikeres termékük. Ha a nagy multicégekkel si­kerül megállapodniuk, létszá­mot bővítenék és visszaköltöz­nek Pécs belvárosába, olyan te­lephelyre, ahol elérhetőbbek bárki számára és kocsival ér­kező partnereiknek parkírozási lehetőséget is biztosíthatnak. B. M. L. Augusztus 7.-A mezőgazdasági szövetke­zetek tájékoztatni kötelesek a megyei (fővárosi) földműve­lésügyi hivatalt a tagi kölcsö­nök összegéről. Augusztus 10.-A társasági adó előlegének befizetése;- a járulékok befizetése (tb., egészségbiztosítási, nyugdíj, baleseti) összesítő elszámolás, bejelentések;-a pénzintézeti tevékenységet folytatók információ-szolgálta­tása a Magyar Nemzeti Bank részére. A költségmentességhez szükséges igazolások A bírósági eljárásban szemé­lyes költségmentességet kérő félnek jövedelmi és vagyoni vi­szonyait a frissen módosított 2/1968. (I. 24.) IM r. mellékle­teiként szereplő módon kell igazolnia. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszony­ban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelmét a munkáltató igazolja a „munkál­tatói igazolás” nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelem előterjesztését meg­előző naptári évben elért adó­köteles jövedelemre vonatkozó igazolást is. Amennyiben a ké­relmező önadózó, adóköteles jövedelmét az illetékes első­fokú állami adóhatóság igazolja az „Adóigazolás II.” nyomtat­ványon. Ha vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában a kérelmező ki­jelentette, hogy adóköteles va­gyontárgya van, az adóigazo­lásra az „Adóigazolás I.” nyom­tatványt kell használnia. Az adóigazolást a helyi adók vo­natkozásában a helyi önkor­mányzat jegyzője (önkormány­zati adóhatóság), más adók vo­natkozásában az APEH fővá­rosi, megyei szerve állítja ki. A nyomtatványok a bíróságnál szerezhetők be, s azokat a kiál­lítástól számított 60 napon be­lül lehet felhasználni. Egyéni vállalkozónak csak abban az esetben kell kitöltenie és csatolnia a nyomtatványokat, ha a per tárgya vállalkozásával nincs összefüggésben. A vál­lalkozással összefüggő per ese­tén a kérelemhez a vállalkozó­nak csatolnia kell a bankszám­láját vezető pénzintézet - 15 napnál nem régebbi - igazolá­sát a bankszámla egyenlegéről. Arról, hogy egyéb bankszámlá­val nem rendelkezik, írásban kell nyilatkoznia. Fontos tudni, hogy a bíróság elrendelheti a vállalkozó vagyoni állapotának (ingó, ingatlan vagyon, kintlé­vőségek, tartozások), továbbá 6 hónapra visszamenően bank­számlaegyenlegének igazolását is. Ugyanez a szabály alkalma­zandó a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet illetékfel­jegyzési jog iránti kérelme vo­natkozásában is. Ha a kérel­mező vagy hozzátartozója rendszeres szociális szolgálta­tásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális jutta­tás összegét a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ kirendeltsége illetve az önkor­mányzat igazolja. Ha a kérel­mező nyugdíjas, a kérelemhez az utolsó havi nyugdíjszelvényt kell csatolnia. * Mínusz másfél milliárd Félévi privatizációs mérleg A privatizációs bevételek az év első felében elérték a 26,96 mil­liárd forintot, miközben a kia­dások másfél milliárddal töb­bet, 28,27 milliárd forintot tet­tek ki - állapítja meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. fél évi összegzése. Az értékesítésből és vagyon­hasznosításból 19,8 milliárd fo­rintos bevétel keletkezett, osz­talékból pedig 3,1 milliárd fo­rint folyt be. Egyéb forrásból 3,9 milliárd forint érkezett. Az ÁPV Rt. 8,1 milliárd fo­rint névértékű kárpótlási jegyet fogadott el, 2,7 milliárd forint pedig E-hitelből, illetve a hozzá kapcsolt részletfizetés során folyt be. A készpénzbevétel összege 15,9 milliárd forint. A privatizáció előkészítésére a vagyonkezelő szervezetek összesen 749 millió forintot fordítottak. Vagyonkezelési költségeik 2,8 milliárd forintot, a saját működés kiadásai 2,5 milliárdot tettek ki. A reorgani­zációs feladatok 4 milliárd fo­rintot emésztettek fel. Befekte­tési alapok, illetve társaságok alapítására 2,1 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kia­dásokra pedig 1,8 milliárdot. A jogszabályokban leírt be­fizetési kötelezettségek szerint a privatizációs szervezetek a költségvetésbe 990 millió forint osztalékot fizettek be. Az ál­lamadósság csökkentésére 2,7 milliárdot kellett fordítani. Jú­nius 30-án 1599,9 milliárd fo­rintot ért az állam vállalkozói vagyona, amelynek 78 száza­léka még privatizációra vár. Csak a szigetelés és a fűtés korszerűsítése 800 ezer forintba kerül Panellakásból - egyedi otthont Magyarországon a hatvanas évek második felétől kezdődően félmillió panellakás épült. Ezek tartószerkezetének, falainak átlagos élettartama ugyan 80-100 év, de az alrendszereké (ve­zetékek, csövek, szigetelések) csupán 5-30 év. Itt az ideje, hogy felújítsák az első hullámban épített házakat. Ez egyébként nemcsak az el­használódásuk miatt szükséges, hanem azért is, mert az ilyen technológiával épített házak ma már megfizethetetlenül pazarol­ják az energiát. A felújítás számos nehézsé­get rejt magában. A szakem­berek szerint technológiailag ugyan könnyebb feladat, mint az egyedi házak rekonstruk­ciója, viszont egyrészt a laká­sok 70 százaléka magántulaj­donban van, tehát az anyagiak korlátot szabhatnak a felújítá­sok mértékének, másrészt pe­dig a munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy közben nem lehet kiüríteni a házakat! Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előzetes számítá­sai szerint csak az energiameg­takarítást célzó átalakítások - kapuk, ablakok, ajtók tömítése, a tető és a falak hőszigetelése, a fűtési rendszerek korszerűsítése- lakásonként mintegy 800 ezer forint kiadást jelentenek, mai árakon számolva. Ezenfelül jelentkeznek még a lakásokon belüli „apróbb munkák” - a festés, tapétázás, csempézés, padlóburkolás stb.- költségei. Mivel ekkora ter­het viszonylag kevés, panella­kásban élő család tud vállalni, a közeljövőben külön tárca­közi bizottság alakul a prob­léma átfogó gazdasági, társa­dalmi kezelésére. Egy bizonyos: az egész prog­ram nem valósulhat meg az ál­lam szerepvállalása nélkül. Vagyis valamiféle kedvezmé­nyes, hosszúlejáratú hitel- konstrukciót kell kiötleni ah­hoz, hogy a lakástulajdonosok a szükséges munkák költségeit képesek legyenek fedezni. A felújítások ugyanakkor al­kalmat adnak a családoknak arra is, hogy a jelenleginél ké­nyelmesebb, korszerűbb, sőt nagyobb lakásokra tegyenek szert. Ugyanis ha már egyszer hozzányúlnak a födémhez, ér­demes egyúttal a régi, beázó la­postetőt beépíteni, kialakítva legalább egy tetőteret, vagy újabb emeletet húzni az alacso­nyabb (például 4 szintes) há­zakra. Az új lakások eladásával a lakóközösségek - társashá­zak, szövetkezetek - némi be­vételre is szert tehetnek ezzel. Ugyanez a bővítés elképzel­hető oldalirányban is: a kis la­kások összevonásával akár 100-120 négyzetméter alapterü­letű otthonok is kialakíthatók. Mindez jelentősen megnöveli a lakások értékét, s egyben lehe­tőséget teremt nagy családok, generációk együttélésére. Bánhegyi Zsuzsa Érték - papír - tőzsde A privatizációs pályázatok jótékony hatása Mozgalmas napokat zárt az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsde. Lehet, hogy vége az uborkaszezonnak? Nagy forgalom mellett, je­lentősen emelkedő árfolya­mok jellemezték ezt az idő­szakot. Több papír árfo­lyama is (a Prímagáz 3600, az Ég is 2850 forint,) figyelemre méltóan javult. Az Egis Rt.-nek több mint 28 százalékos részvénypakett­jét adta el a tőzsdei tranzak­cióval az ÁPV Rt., így a va­gyonkezelőn keresztül az ál­lam mintegy 5,5 milliárd fo­rintos bevételhez jutott. A tőzsdére nemrégiben bevezetett Humán Rt. árfo­lyama esett, az 1115 forintos kibocsátási ár után pénteken 1100-on állt. A Hajdútej Rt. részvényei nagy tételekben forogtak, fo­kozatosan emelkedett az áruk is, á hét végén már 1860 fo­rintért cseréltek gazdát. így azok a kedves olvasóink, akik hallgattak ránk, és jegyeztek a papírokból, ezúttal is jelentős árfolyamnyereséget könyvel­hettek el. A „hét vesztese” - immár sokadszor - a kárpót­lási jegy volt, árfolyama 25 százalékról 22-ig esett. To­vábbra sincs érdemi kínálat vele szemben. A tőzsdén kívüli piacon szintén enyhén emelkedtek az árfolyamok. A MÓL Rt. vételi árfolyama 120-121 száza­lék, eladási árfolyama pedig 123-124 százalék körül mozgott. Kérdéses viszont, hogy az ÁPV Rt. által el­adásra felkínált 16 áram- és gázszolgáltató privatizációja és piacra kerülése, valamint az Európa-szerte növekvő vállalati eladási hullám mi­ként befolyásolja majd az olajvállalat árfolyamát. Kismértékben emelkedett a bemutatóra szóló Matáv részvény vételi árfolyama is, pénteken 175 százalékon állt, de jelentős módosulás nem következett be. Az OTP részvényeit a ter­vek szerint augusztus 10-én vezetik be a tőzsdére. Jelen­leg a tőzsdén kívüli piacon 114-116 százalék között, a kibocsátási ár alatt adják- veszik a papírokat a bróker­cégek. Ennek hátterében va­lószínűleg az lehet, hogy külföldön 9-9,5 USA-dollá- rért veszik. Lezárult az Alkaloida pri­vatizációs tendere, melyre a piaci megfigyelők szerint 110-120 százalék közötti ajánlatok érkeztek. A tőzsdén kívüli piacon (OTC) jelenleg 70 százalékért veszik a papí­rokat. A Biogal pályázatára hárman jelentkeztek, közöt­tük egy magyar vételi ajánlat is szerepel. Az ajánlati árakról nincsenek információk. Megélénkült az Antenna Hungária Rt. piaca a privati­zációs tender megjelenésének hírére az OTC-piacon. A vé­teli ajánlatok 74—75 százalék között mozognak. Ezeket a papírokat 1994 márciusában lehetett jegyezni, egy kárpót­lási jegyért egy részvényt. Albrecht Ottó Cashline Bróker Kft. i t í 4 i t

Next

/
Thumbnails
Contents