Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-04 / 180. szám
10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. július 4., kedd Mi végre a demonstráció? Nem zárta ki az agrárdemonstráció, az útelzárás lehetőségét sem a Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöksége, ha belátható időn belül nem születik megfelelő kormánydöntés az ágazatról. A demonstrációt, mint végső „fegyvert” kilátásba helyezők azt is sérelmezik, hogy a tárca nem reagált a szövetség minisztériumhoz benyújtott koncepciójának egyes részeire. A miniszter indokolatlannak tartotta ezt a kijelentést, mondván, az agrárpolitika kialakításánál, a törvénykezésnél rendszeresen egyeztetnek a parlamenti pártokkal, az érdekképviseletekkel, valamint az agrárkamarákkal. így az elmúlt esztendőben hozott szabályok, mindezen szervezetek véleményét is tükrözik. Az más kérdés, hogy a minisztérium a szövetség elképzeléseinek egy részével nem ért egyet. Ez azonban nem egyenlő a „válasz nélkül hagyással”. Ha a termelők demonstrálni szeretnének, ehhez minden joguk megvan. De azért jó lenne, ha előtte konkrétan elmondanák annak okát - vélekedett a szaktárca vezetője. Újvári Gizella Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. július 3 tói Pénznem vételi közép eladási angol font 198,32 200,26 202,20 ausztrál dollár 88,43 89,33 90,23 belga frank (100) 438,08 442,38 446,68 dán korona 23,07 23,30 23,53 finn márka 29,17 29,46 26,21 francia frank 25,71 25,96 26,21 gör.drachma(IOO) 55,39 55,93 56,47 holland forint 80,44 81,23 82,02 ír font 204,35 206,33 208,31 japán yen (100) 146,88 148,34 149,80 kanadai dollár 90,71 91,60 92,49 kuvaiti dinár 416,52 420,65 424,78 német márka 90,08 90,97 91,86 norvég korona 20,21 20,41 20,61 olasz líra (1000) 76,35 77,09 77,83 osztrák sch. 12,81 12,94 13,07 portugál esc.(100) 85,24 86,07 86,90 spanyol pes.(100) 102,92 103,92 104,92 svájci frank 108,46 109,53 110,60 svéd korona 17,11 17,28 17,45 USA dollár 124,48 125,69 126,90 ECU (Közös Piac) 165,86 167,48 169,10 Szaktanácsadás Az energetikai és környezetvédelmi feladatokat felvállaló tudományos egyesületeknek ad otthont a pécsi Zöld-Híd, többek között a Magyar Energetikai Társaság újjáalakult Pécs-Baranyai csoportjának is. Egyesületi tagságtól függetlenül jelenleg 54 szakértő ad folyamatosan szaktanácsokat. Dr. Kiss Endre: ,jó érzés bírni a tagság bizalmát” Bankár az aranygyűrűs üzletember Dr. Kiss Endre (jobbról) kamerák kereszttüzében vette át az aranygyűrűt a Pécsi Expón fotó: laufer László A 16. Pécs Expo keretében adta át a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az év üzletemberének odaítélt arany pecsétgyűrűt. Az elismerést ebben az esztendőben dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke kapta. Már a rangos díj birtokában nyilatkozott lapunknak a kitüntetett üzletember.- Három éve vettem át a szövetkezet irányítását, amely a pécsi külvárosi fiókjával már akkor is jelentős ügyfélkört vonzott. Elve a kicsiknek megadatott viszonylagos szabadsággal, aktív üzletpolitikát folytatva mára jelentős mértékben sikerült fejlesztenünk nemcsak az ügyfélkörünket, hanem a nálunk elhelyezett betéteket. Ma mintegy 3000 vállalkozó és 6000 magánember vezeti nálunk számláját, az irányukból megnyilvánuló bizalmat jelzi, hogy tavaly 40 százalékkal, több mint 800 millió forinttal nőtt szövetkezetünk betétállománya. A Szigetvári Takarékszövetkezet dr. Kiss Endre vezetése idején kezdte a kisvállalkozói hitelek folyósítását.- Hitelállományunk 60 százaléka vállalati, vállalkozói hitel. Ez a mai gazdasági körülmények között hatalmas kockázatot jelent, ezzel együtt a minősített rossz hitelállományunk az országos átlag alatt van. Új kezdeményezésként sikerült bevezetni a kisvállalkozóknak címzett Phare-, MÁV A- és Start-hiteleket, ugyancsak eredménnyel járt az ipari és mezőgazdasági támogatási hitelkeretek lehoza- talára tett kísérletünk. Elmondhatom, hogy a már említett számok, arányok nyugodt tevékenységet takarnak pénzintézetünknél. Dr. Kiss Endre nevéhez fűződik az „A vidék kis- és középvállalkozásainak fejlesztéséért” alapítvány létrehozása.- Az ötlet onnan fakadt, hogy Baranya annak idején alul maradt a vállalkozási központoknak megítélt Phare támogatások ügyében. Ezért kezdeményeztem az alapítvány létrehozását, amely működésével hozzájárul a rászoruló szektor támogatásához. A lendületes üzletember a kamara vezetése és a kollégák véleménye szerint is méltán részesült az elismerésben.- Hogy mi motivál? Húsz éven keresztül aktívan sportoltam, mindig szerettem megfelelni a magasabb elvárásoknak. Most nagyon jó érzéssel tölt el egy olyan, sikeresen működő szövetkezet élén állni, amely búja a tagság bizalmát, és nélkülözi a folyamatokat sokszor lassító központi irányítást. Kaszás E. Döntés után: ne nevess korán! Sokan kitörő örömmel, mások megkönnyebbüléssel fogadták az Alkotmánybíróság döntését, amely érvénytelenítette a Bokros-csomag néhány rendelkezését. Hadd hangsúlyozzam, nem a csomagot, hanem annak meghatározott részét! S a magas bírói döntés az elutasított intézkedéseknek nem a célszerűségét, szükséges voltát, erkölcsi alapját tagadja, hanem egyedül azok jogszerűségét - a fennálló alkotmány értelmében. Mint a bíróságoknak általában, az Alkotmánybíróságnak is egyedül az a dolga, hogy valamely tevékenységről, cselekvésről, magatartásról megállapítsa, összhangban állnak-e a tételes törvényi normákkal. Nincs ez másként a törvényhozás és az Alkotmánybíróság viszonylatában sem. Az Alkotmánybíróság a megalkotott törvényeket vizsgálja, s csupán az érdekli, vajon egészükben vagy egyes részeikben megfelelnek- e az alaptörvény szellemének. Elutasító döntései az érintett törvények illetve törvényrészek érvénytelenítését vonják maguk után. Ugyanakkor visszahatnak a törvényalkotói munka folyamatára is. Nevezetesen az Alkotmány- bíróság huzamos ideig tartó működése nyomán és személyi összetétele alapján a törvény- előkészítők, elsősorban a minisztériumok - különösen az Igazságügyi Minisztérium szakértői - el tudják kerülni alkotmánysértő törvények keletkezését. Továbbá e döntések egy része az alkotmány illetve annak egyes rendelkezéseinek ki nem mondott bírálatát jelentik, s ezeket a kritikai észrevételeket gondosan nyilvántartják azok, akik alkotmány módosításával foglalkoznak. A Bokros-csomagban előirányzott kiadáscsökkentés és bevételnövekedés nem kerülhető el. Legfeljebb a bírói döntés által kifogásolt intézkedések helyett újabbak, másokat érintők kerülnek az újabb javaslatba, vagy a már javasoltak egy részét az alkotmányra való tekintettel gondosabban fogják megfogalmazni a tervezők. Az alkotmány őreinek döntése legfeljebb elodázta a sürgősen szükséges lépések megtételét. A további késlekedés pedig senkinek sem jó. Azt azonban nem tudjuk: hol voltak a kormányzat, az uralkodó pártok alkotmányjogászai a Bokros-csomag törvényjavaslatainak előkészítésekor? Bácskai Tamás Szép termés - nehéz aratás Régi emlékek szerint Péter- Pálkor kezdődött az aratás. Ám az utóbbi évek megbízhatatlan időjárása nem mindig engedte, hogy épp ezen a napon álljanak rajthoz az aratók. Mi a helyzet az idén? - kérdeztük Bálint gazdát, azaz Bálint György országgyűlési képviselőt.- A kenyér nemcsak azért fontos, mert a szó szoros értelmében „mindennapi”, hanem azért is, mert 1,1 millió hektáron termelünk kenyérgabonát - mondja Bálint gazda -, és egyáltalán nem közömbös, mit tudunk betakarítani, és hogyan. Nagyon jó termés várható, de az aratás igen nehéznek ígérkezik. Szépek a kalászok, megteltek a szemek. Hektáronként négy, négy és fél tonna átlagtermésre számíthatunk, amellett hosszú lesz a szalma, ami ugyan megnehezíti az aratást, de több hasznot hoz. Az élet is kegyes volt hozzánk: a búza tavaszi fejtrágyázást igényel. A gazdáknak nem volt pénzük, ezt a műveletet elhagyták. Szerencsére annyi eső esett, hogy az elmaradt műtrágyázás dacára a gabona szépen kifejlődött. Ám ha előzőleg még műtrágyát is kap, akkor a búzatáblák úgy megdőltek volna, hogy az tovább nehezítené az aratást. így a betakarítást főképp a műszaki gondok vetik vissza. Míg tavaly tízezer kombájn dolgozott csúcsidőben a földeken, ma már csak 8500! Azok is műszakilag elavult, öreg gépek, üzemeltetésüket az elaprózott táblák is gátolják. E miatt az egy hektárra jutó, úgynevezett kombájnidő jelentősen hosszabb, mintha nagy táblákon kellene aratni, s mintegy 15 százalékkal megnő az aratás ideje. Ennek ellenére ha nem lesz eső, akkor időben raktárba kerül az új termés. Koós Tamás _________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE________ A privatizáció és a részvényárak Az elmúlt héten mind az árfolyamok, mind a napi forgalom csökkenő tendenciát mutattak a Budapesti Értéktőzsdén, amit leginkább a BUX június 29-ig bekövetkezett 25 pontos esése fémjelez. Pénteken ugyan 14 ponttal emelkedett az index, de a hangulat nem lett jobb. A slágerrészvénynek kikiáltott Eg is sem tudta kivonni magát a bessz-trend alól: jóllehet a hét első két napján még 2670 forint fölötti átlagáron forgott, a hét második felére - a forgalom erős visszaesése mellett - 2600 forintra esett az árfolyama, sőt több kötés 2580-90 forinton született meg. Ehhez képest péntekre kisebb javulás következett be, azonban a 2650 forintos határ - a több mint 50 milliós forgalom ellenére - továbbra is áttörhetet- lennek bizonyult. A jövő héten megítélésünk szerint, további lassú erősödés várható. Nagyobb árfolyam-emelkedéshez a napi forgalom jelentős növekedésére volna szükség. A másik gyógyszergyári papír, a Richter Gedeon árfolyama lényegében együtt mozgott az Egisével. A hét elején kialakult 2070 forint körüli átlagár a hét közepére 2040 forintra esett, majd péntekre 2054 forintra ugrott. A napi forgalmak is hasonlóan alakultak, s pénteken már közel 20 millió forintnyi részvény cserélt gazdát. A jövő hétre legfeljebb lassú emelkedés valószínű. Érdekesen alakult a Pick árfolyama: az egy héttel korábbi, hirtelen árfolyamugrás megtorpant, s a hét eleji 6600 fölötti árfolyam hamarosan 6450-re mérséklődött. A hét végén ennél a részvénynél is „visszakapaszkodást” figyelhettünk meg: a pénteki záróár ismét 6600 forint volt. A jövő hétre is ez az árszint várható. A legelszomorítóbb képet a Prímagáz árfolyam-alakulása mutatta: a hét eleji 3000 forint fölötti ár péntekig egészen 2900 forintra mérséklődött, s így nem következett be ismét a Richter- effektus (a gyógyszergyári részvény ára ugyanis még sosem esett 2000 forint alá a lélektani határ áttörését követően). A BÉT-re bevezetett egyéb részvények esetében is általános ár- illetve forgalomcsökkenést tapasztalhattunk. Az OTC-piacot a stabilizáció jellemezte. Á hét vége felé megélénkült a kereslet az OTP, a MÓL és a Matáv részvények iránt. A csütörtöki kormány- döntés a MÓL privatizációjáról kisebbfajta áremelkedést sejtet a következő időszakra. Az árak a héten az OTP esetében az 1200-1250 forintos ársávban mozogtak, a MOL-t 11300 Ft- on, a Matávot 21 ezer forinton keresték. Az elmúlt heti diszkont kincstárjegy-aukciókon szerény mértékben (néhány ezrelékkel) emelkedtek a hozamok, s így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a korábbi hozamcsökkenés csak átmeneti jellegű volt. Ennek következtében a kincstárjegyek továbbra is a legkedvezőbb fix hozamú befektetések. Muszély Péter Concorde Értékpapír Ügynökség Pick a pécsi piacon A 16. Pécs Expo először látta vendégül az ismert szalámigyárat, a Pick Szeged Rt.-t, amely a Közönségdíj elhódítá- sával máris belopta magát a baranyai fogyasztók szívébe. Bihari Vilmos, az rt. vezér- igazgatója a gyár eredményeiről és terveiről nyilatkozott:-Törekvésünk, hogy a jól működő külföldi piaci kapcsolatok mellett a dél-dunántúli régiót is partnereink közé soroljuk. Tavaly 18 milliárdos forgalmat bonyolítottunk, 1,4 milliárdos eredménnyel, ezért idén a 22 milliárdos forgalmat céloztuk, várhatóan elérve az 1,7 milliárdos nyereséget.- Ezt a reményt a termékek körének szélesedése is alátámasztja ...-Pontosan. A mintegy 120 féle terméket gyártó cégünk folyamatosan szélesíti a kínálat skáláját. Például a közeljövőben tervezzük annak az egységcsomagnak a piacra dobását, ami az egészségügyi intézmények betegeinek korszerűbb ellátását szolgálja. Az általunk csak „egészségügyi csomagként” emlegetett cikket először Szeged kórházaival és klinikáival szeretnénk megismertetni, s a szűkén vett hazai sikerek után indulna majd hódító útra.- A tulajdonviszonyokon kívül milyen változást hozott a gyár életében az 1992-es privatizáció?- Mivel a tulajdonrészek nem egy kézben összpontosulnak, hanem több részvényes birtokában vannak, szerencsénkre nem a részvények nagyobb részű tulajdonosa, hanem a szakemberekből álló cégvezetés dönt a gyárban.- Mi segítheti a Dél-Dunán- túl jobb ellátását?- Képviseleti megállapodást kötöttünk a pécsi Bovini- usz Kft.-vel, mely nagykereskedelmi cégként fogja a körzetébe tartozó üzleteket Pick- termékekkel ellátni.- Mikor indul az értékesítés?-A márkaképviselet július negyedikén nyílik Pécsett, a nagybani piac épületében. Az üzlet megnyitásával talán gátat tudunk szabni a bizonytalan eredetű és frissességű téliszalámik feketekereskedelmének, mely nagyban ronthatja a gyár hírnevét és a vásárlók előtti hitelességét.(X) Növekedés és (vagy) egyensúly Hogy mi veaet az üdvözüléshez, vagyis a magyar gazdaság súlyos válságából mi a kivezető út, politikusok és nemkülönben szakemberek között is óriási vitákat váltott és vált ki. A jelenlegi ellenzék gazdasági stratégiájának megfogalmazása szerint serkenteni kellene a gazdasági növekedést, mert az előbb- utóbb automatikusan megteremti az egyensúlyt. Az országot jelenleg irányító koalíció viszont azon a véleményen van: prioritása van az egyensúlynak, éppen ezért elkerülhetetlen a fogyasztás - ezen belül elsősorban az állami költekezés - visszafogása. Gazdag László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa szerint viszont az igazi kérdés az, történik-e érdemleges változás a gazdasági szerkezetben. Mert meglátása szerint az utóbbi évtizedekben dúló, legfőképpen elméleti vitákból semmiféle pozitív eredmény nem született, s jelenleg is más a szó és más a tett. Ugyanis a mostani kormány hiába hirdeti meg a nadrágszíj- meghúzó politikáját, ha ugyanakkor óriási összegeket fordít bányák, gépipari vállalatok és bankok mesterséges fenntartására. Nincs tehát tényleges gazdaságpolitikai fordulat, illúzió azt hinni, hogy az életszínvonalrontó intézkedések akár csak középtávon is pozitív eredményt hozhatnak. Sőt, a keres- let-visszafogó szabályozások a piac további beszűkülését eredményezik, s ez önmagában is kemény korlátja lesz a fellendülésnek. Mindezek után Gazdag Lászlónak az a véleménye, a gazdasági korszakváltás lehet csak a megoldás az ország jelenlegi helyzetének javítására, ha végbement a struktúra igazi átalakítása, akkor kezdődhet meg igazán a növekedés. Rossz gyakorlat az - véli az adjunktus -, amelyik a mindenáron való munkahely megőrzésre törekszik. Viszont új munkahelyeket kötelessége teremteni a versenyképes ágazatokban, a vendéglátásban és a szolgáltatások terültén. Ennek finanszírozására van elég pénz, hiszen a veszteséges vállalatoknak, csődbe jutott bankoknak juttatott milliárdokat ide kellett volna átirányítani. 4 1 i k
