Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-29 / 205. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1995. július 29., szombat A település melegvize egyaránt vonzza a gyógyulnivágyókat és az önfeledten lubickoló gyermekeket Az elmúlt években 160 családi ház és nyaraló épült FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ Magyarhertelend üdülőhely lesz A Mecsek északi lejtőin, Pécstől alig húsz kilométerre, domboldalban, erdő szélén búvik meg Magyarhertelend. A csodálatos természeti környezet önmagában is vonzó, de a település azzal is büszkélkedhet, hogy vagy fél évszázada, kutatófúrás eredményeként termálvíz tört a felszínre. Az itt élők eleinte csak kíváncsiságból látogatták az elfolyó melegvizet, nem sokkal később azonban összefogtak, s medencét építettek, megteremtve a mostani fürdő alapjait. Magyarhertelend az elmúlt években mezőgazdasági jellegű községből üdülőhellyé ' vált. Ápolt parkokat, virágok szegélyezte aszfaltos utakat, járdákat létesítettek, egyre-másra épülnek a szebbnél-szebb nyaralók. A mintegy 750 helyi lakos mellett pihenni, gyógyulni vágyók jönnek Pécsről, Komlóról, az ország távoli vidékeiről, de gyakori a külföldi, a német, a holland, a belga vendég. Czike Ferenc arcán mély barázdákat szántott az idő, a maga mögött tudott 88 küzdelmes esztendő. Nehezen jár, de a mondatokat olyan szépen fűzi egymás után, hogy fiatal is megirigyelhetné.- Itt születtem én kérem szépen, ebben a kis faluban, soha nem vágyódtam el innen, engem Hertelenden ért boldogság és bánat. Milyen volt a gyerekkoromban? Agrárius, 117 nu- merás település volt, ennyi ház sorakozott, kilencven százalékban a földeken dolgoztak az emberek, s kérem iparosokban sem volt hiány, pontosabban egy mesterségbeli igen: kádárunk soha nem volt, át kellett gyalogolnunk Magyarszékre. Ma más világ van, persze egy szóval nem mondom, hogy általában jobb, mindenesetre a termálvíznek, meg aztán a polgármesterünknek, a Bakó Pistának köszönhetőén Magyarhertelend nagyot változott, sokat fejlődött. Feri bácsi körbevezet a portáján, a ház bejárati ajtaja előtt futómuskátlik, rózsák nyílnak, hátul, megnézzük a gazdasági épületeket, a hízókat, az udvaron szaladgáló baromfikat.- Tudja az a baj, hogy nekem és a 68 éves fiamnak is meghalt az asszonya, így most ketten élünk ebben a házban. A fiam nagyon rendes, mindent megcsinál, nincs olyan feleség, aki jobban főzne nála! Az unoka, meg a dédunoka Komlón lakik, gyakran meglátogatnak bennünket.- Most a ház előtt, az utcán találkoztunk. Gyakran kijár sétálni?- Nem mondhatnám, mert a lábaim már nem nagyon bírják a megerőltetést, de néha kijövök, nézgelődök, sok a külföldi, hallgatom a beszédjüket. Magyarhertelend az utóbbi években bizony felkapott hely lett, sorra épültek a többségükben nagyon szép, tájba illő nyaralók, s külföldiek is szívesen pihennek e csendes vidéken, ahol tiszta a levegő, s igen finom a melegvíz. Ami ugyan egyelőre még nem gyógyvíz, de amennyiben a Kovács Lászlónak, a strand bérlőjének tervei valóra válnak, akkor a minősítési folyamatot is elkezdik.- Sok pénzt szeretnék invesztálni, mert hiszek abban, hogy ez a csodálatos környék, a víz mellett a közreműködésemmel megvalósuló európai színvonalú fürdő ugyan nem rövid tánépszerű ember. Akivel csak beszélgettem, a dicséret hangján szólt róla.-A leginkább arra vagyok büszke, hogy a mezőgazdaságból élő faluból egyre inkább üdülőhely lesz, s hogy ezt a folyamatot már nem lehet megállítani. S talán az is árulkodik, hogy az elmúlt években a faluban és az üdülőterületen 160 családi ház, nyaraló épült, s hogy az infrastruktúrában - utak, orvosi rendelő, iskola, telefon - is sokat fejlődtünk.- Öröm Magyarhertelenden polgármesternek lenni. Látványosan fejlődik a falu, jönnek a külföldiek, rendben mennek az ügyek. . .-. . .most már igen, de azért nem ennyire rózsaszínű a kép. A gondozott, virágos környezet is üdülői jelleget ad von megtérülő, de jó befektetésnek ígérkezik.- Mi lesz a magyarhertelendi strandon?- Szeretném teljesen felújítani, kibővíteni, fedett medencéket létrehozni, s egy olyan aquaparkot, vízi játszóteret építeni, amely eddig csak Európa nyugati felén működik. A szezonban hétközben naponta 500-800, hétvégeken 1000- 1100 vendég talál kellemes ki- kapcsolódást a hársfák alatt, a feszített víztükrű medencében, a gyerekpancsolókban, a forróvizes medencében. A faluba érkezőket tágas kemping, kényelmes magánüdülők várják egész esztendőben. A strand bejáratának szomszédságában áll a nagyon szép Mathi- asz-panzió. Szó szerint áll, hiszen egy éve nem működik. Hírek szerint az átmeneti tulajdonos, egy pénzintézet, versenytárgyalást követően rövidesen értékesíti. Bakó István polgármester strandtól délre közművesített telkeket, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés. Akad, aki nem itt lakik, nincs is nyaralója, mégis majd minden hétvégét, s a szabadság nagy részét a faluban tölti.-Az anyósoméknak van itt házuk, de ha tehetjük, eljövünk hozzájuk - mondja kerítésfestés közben Barta János, aki Komlón, a szénbányánál dolgozik. - Egyrészt mindig van munka a ház körül, de azért is szívesen jövünk, mert szép a környezet, csend van, s jó a levegő. Megszerettem Magyar- hertelendet. Roszprim Nándor Magyarul magyarán Jön - megy A közelmúltban naponta többször hallottam az üdítőitalok következő reklámját: - Mit parancsolsz, kedves gazdám? - Azt, hogy a palack visszaváltható legyen. - Történjék akaratod szerint. Ha a palck visszajön, az ára is visz- szajön.” Az egykor kivétel nélküli szabály szerint a második jön helyett a megy lett volna helye. Ä jön ugyanis a beszélőhöz való közeledést, a megy pedig a beszélőtől való távolodást jelent. A döntést megkönnyíti az ide vagy az oda határozószó alkalmazása. Ha mondatunkban az ide illik, akkor a jön, ha az oda, akkor a megy alkalmazandó. Általánosságban a jön elsősorban a beszélő felé, a beszélővel együtt történő, vagy az elbeszélés szóban forgó színhelye felé közeledő mozgást fejezi ki. A megy a beszélőtől, a helyszíntől való távolodást. A példák világosabbá teszik a szabályt. Aki ezt kérdezi: Jöttök a hét végén Mohácsra? - az Mohácson lakik, vagy a kérdés elhangzásakor Mohácson tartózkodik. A kérdezett nyilván nem. A felelet csak így hangozhat: Most nem megyünk. Zoltán is csak egy hét múlva megy. - A feleletet adók közül valaki megszólal: Ha ti nem mentek, én se megyek. Telefonon tájékoztatom barátomat, akinek megígértem, hogy meglátogatom, s ezt mondom: Váratlanul külföldi vendégeim jöttek (hozzám közelítettek), ezért most nem mehetek, (tőlem való távolodás). Türelmetlenül várok valakit, akivel egy megbeszélt helyre akarunk menni. Ha hiába várok, elkiáltom magamat: Gyere már! - választékosabban: Jöjj már! (azaz közeledj hozzám!) Megnyugtatásomra azt kell mondania: Megyek már! - nem pedig ezt: Jövök már! Üzlet, műhely ajtaján gyakran olvasható ez a tájékoztatás: Rögtön vagy azonnal jövök. Ez így helyes, mert a huzamosabb ideig való tartózkodás helyétől csak rövid időre távozott el, s ha oda tér vissza, akkor jön. Beleértjük ebbe természetesen ezt: ide vissza. Ha viszont a szakiparos, mai nyelven vállalkozó azt írja ki az üzlete, műhelye ajtajára: Hívásra házhoz jövök - bizony tévedett, mert a hívás a bajban lévő házból vagy háztól érkezett, a vállalkozónak ezért mennie kell. A hoz és a visz szópár használatáról is hasonlóképpen vélekedtek. Ide hoz - oda visz. De mivel jórészt idegen hatásra, főleg a német bringen hatására jelentésük kibővült: törvényt hoz, szóba hoz, világra hoz, zavarba hoz stb., ezért használatukat szabadabban ítéljük meg, mint a jön- megy szópárét. Rónai Béla Keresztrejtvény Mint valamennyi önkormányzatot, bennünket is sújt a pénztelenség, 1992-ben például ugyanannyi, azaz 30 millió forintot költhettünk el, mint az idén. Ha nem lennének tartalékaink, s nem gazdálkodnánk a lehetőségeinkkel, kénytelenek lennénk egy helyben toporogni. Az önkormányzat a helybeliektől nem szed be adót, csak a nyaraló tulajdonosok fizetnek. Ezzel kapcsolatban ugyan háborgás nem volt, de az hiányolták, hogy a falu életével kapcsolatban nincs közvetlen információjuk, holott igényelnék. Nos, a minap megalakult három fős üdülőhelyi vezetőség egy tagja ezután mindig meghívott lesz az önkormányzati testületi ülésekre.- Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyaraló tulajdonosok elégedettek legyenek velünk, mint azt is, hogy Magyarhertelend üdülőhelyi jellegét tovább erősítsük. Ennek szellemében a napokban kezdünk kimérni a sége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 23-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ez végre alkalmas eszköz lesz arra, hogy leköz 2. fszt. 2., Farkas Ernő, Borjád, Kossuth u. 36., Gál Sándomé, Kaposvár, Léva köz 4., Tóth István, Pécs, Remény u. 33. Az utalványokat postán küldjük el.
