Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-29 / 205. szám

1995. július 29., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Hatvanezer hófehérke Egy falukrónikás elköszönt Ma Magyarországon hatvan­ezer Hófehérke van odahaza videokazettán a családok tulaj­donába. Hivatalosan. Mert, hogy hány feketén másolt sza­lagot őriznek, azt senki sem tudja felbecsülni. Ezt a hatvan­ezret is csak onnan lehet tudni, hogyt az InterCom film- és vi- deoforgalmazó cég lakossági eladásra, tehát nem csak köl­csönzésre is forgalmaz, s ők tudják, hányán nyúltak a zse­bükbe, hogy hazavihessék a mese Walt ■ Disney-féle rajz­filmváltozatát. A lassan hatvan esztendeje született Hófehérké­vel együtt - ez volt az első egész estés rajzfilm - hozták forgalomba a Walt Disney cég viszonylag új új produkcióját, az Aladdint és nyolc hónap alatt ebből is hatvanezret adtak el. A Macskarisztokrata két hónap alatt tizenötezer eladott kazet­tával dicsekedhet. Elgondolkodhatunk a moz­góképkönyvtárak jövőjéről. Nem lehet ezt másképpen ne­vezni, hiszen vannak - kevesen akik 8 mm-es filmen őriznek otthon világhírű alkotásokat. Most már vannak - sokan - akik videokönyvtárat tudhatnak magukénak, és vannak - igaz, még kevesen -, akik CD-Rom lemezen őriznek otthon első­sorban lexikonokat, szótárakat. Arról van tehát szó, hogy a mozgókép most már a legkü­lönfélébb tároló anyagokon be­költözött a lakásokba, s ugyan­úgy leemelhetjük a polcról, „visszalapozhatjuk”, „újraol­vashatjuk”, mint a könyveinket. A statisztikák jelzik, hogy a mozgóképkönyvtáraknak me­lyek az alapdarabjai: a mesék, a gyermekeknek készült munkák. Ami természetes, hiszen a gye­rekek azok, akik ötször-tízszer- tizenötször is boldogan meg­hallgatják, megnézik ugyanazt. Az sem mellékes, hogy ezek a sikeres munkák filmtechnikai- lag, dramaturgiailag, nem utol­sósorban zenei dinamizmusuk okán igen jól megcsinált rajzos mesék, amelyeket a felnőttek is szívesen megnéznek. Az el­adott példányszám még így is példátlanul magas, akár ha a szomszédos Ausztria sokkal szerényebb számaival vetjük össze, akárha a Televideo slá­gerével, a Gálvölgyi show-val, ami - ha információim hitele­sek - eddig „csak” 8 ezer pél­dányban kelt el, és ezzel is lis­tavezető. Mert arra természetsen szá­mítani lehetett már tíz évvel ez­előtt, amikor Magyarországon először hivatalos videoköl­csönző boltot nyitott a MO- KEP, hogy sem Bergman triló­giája, sem Antonioni Nagyí­tása, sem Jancsó filmje, a Sze­génylegények nem fogja a köl­csönzési, eladási top-listákat vezetni. (Ezen a listán a Vük és a János vitéz természetesen ki­tűnően szerepel.) Mégis azt le­hetett remélni, hogy aki megvá­sárol egy kazettát, talán az érté­kesebbet, az időtállóbbat viszi haza, hiszen az alkalmi szóra­koztató munkákat elég, ha csak kikölcsönzi. Ez a várakozás alaptalan volt. Nem tudni ugyan - mert még kísérlet sem történt a fel­mérésre -, hogy mik vannak a magán-mozgóképes könyvtá­rakban. (Hiszen a TV képer­nyőjéről „lelopott” filmeket is számításba kellene venni.) Az InterCom legújabb forgalma­zási adatai legalábbis nem a vá­rakozásokat látszanak igazolni. Nemrég újabb öt filmkazettáit dobtak piacra: Több, mint testőr, A pusztító, az Esőember, az Ölve vagy halva és a Dennis, a komisz.Első ránézésre az em­ber azt gondolná, hogy itt az Esőember és a Kevin Costner nevével fémjelzett Több, mint testőr az, amit megőrzésre, ezért megvásárlásra érdemes­nek tartanak majd a vevők. Ám az első hetek eladási statisztikái nem ezt látszanak bizonyítani. Az Esőember ugyan vezet, de Kevin Costner szelídebb kri­mije helyett Stallone A pusztí­tója áll jelenleg a második he­lyen. Igaz, a mesekedvelő kisgye­rekek után a kis- és nagykama­szok a legnagyobb videofo- gyasztók. Náluk viszont Stal­lone veri Costnert. Most már csak azt lenne jó tudni: mit sze­retnek igazán a felnőttek. Bernáth László Majd’ minden településnek van krónikása: olyan, jobbára idős polgára, aki a hely történetével, hagyományaival foglalkozik. Az ilyen település szerencsésnek érezheti magát, mert ha a gyöke­reit keresi valaki, van kihez for­dulnia. Mozsgó, Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán történetének kutatója Péteri Ferenc, aki a legutóbbi időkig e községek kró­nikáját is vezette. Péteri Ferenc gazdag életútjá- ból a következőket kell kiemelni. Pécsett 1938-tól volt esperesi se­gédlelkész a híres református es­peres, Nyáry Pál mellett, majd Gordisán lelkészkedett. Másik diplomáját, a tanítóit 1941-től hasznosította, amikor Markócra került. Megnősült, családot alapí­tott, de közbeszólt a háború: előbb a Donnál, majd hazánk te­rületén teljesített katonai szolgá­latot. Leszerelése után ismét Markócon szolgált: lelkészként is, tanítóként is. Feleségével együtt Almáskeresztúrra helyez­ték tanítóskodni 1951-ben, ezt tíz év múltán az elekmajori tanyasi iskola követte. 1963-ban Mozs- gón lett igazgató-helyettes, 1973- ban ismét Almáskeresztúr követ­kezett, ahol aztán megszüntették az alsó tagozatot, így ismét Mozsgón tanított. Hatvan évesen, 1975-ben ment nyugdíjba. A Baranya Megyei Tanács, a Baranya Megyei Levéltár szak­mai irányításával 1972-től szer­Tévések közt a legnagyobb író Vámos Miklós neve az irodal­mat ismerők-kedvelők körében korábban sem volt ismeretlen. Eddig 18 könyve jelent meg, s művei nem porosodnak sokáig a könyvesboltok polcain. A na­gyobb ismertséget és népszerű­séget - szélesebb körben - mégis televíziós showműsora, a Lehe­tetlen?! hozta meg számára. Két­hetente vasárnap esténként meg­jelenik a televízió képernyőjén, s udvarias, ráérős beszélgetésbe kezd egy színésszel.-Miért dönt úgy egy olvas­gató, szemlélgető típusú íróem­ber, hogy showműsort csinál?- Mert felkérik rá. Ennélfogva aztán az írók közt a legnagyobb tévés, a tévések közt pedig a leg­nagyobb író lesz belőle. A Lehe­tetlen?! című műsornak nagyon örülök, de mindenekelőtt az ere­deti hivatásomban szeretnék bol­dogulni.-Hogyan választja ki a be­szélgető partnereit?- Talán furcsán fog hangzani. A tekintetük alapján. Kiolvasom a szemükből, hogy lehetnek ér­dekes, a személyükhöz tapadó történeteik. vezte meg a megyében a krónika­írást. Az országban nálunk volt intézményes krónikaííói tevé­kenység, ahol a községekben tör­tént eseményeket napról-napra az Évkönyvben, a helyi közigazga­tási-, gazdasági- és kulturális szervek működésének összegzé­sét az Összefoglalóban, míg a fényképeket, újságcikkeket, pla­kátokat, meghívókat, iratmásola­tokat, utóbb a magnetofon és vi­deo kazettákat egy-egy évről a Dokumentumgyűjteményben összegezték. Péteri Ferenc 1973-tól kapcso­lódott be a honismereti mozga­lomba, s csakhamar községi kró­- Kik lesznek a következő adások vendégei?- A következőkben Halász Judit, Kulka János, Jordán Tamás, Almási Éva és Vitray Tamás osztják meg történetei­ket a televíziónézőkkel. Színész vagy újságíró? Fiatal volt és sikeres. Pályája csúcsán hátrahagyva három filmfőszerepet összecsomagolt, és elindult az álmok és lehető­ségek hazájába. Mert a fejébe vette, csakazértis eljut Ameri­kába. Több mint tíz évi távoliét után hazajött, s azóta újra töb­bet hallhatunk Bánfalvy Ágnes filmszínészről.- Művészinterjúi jelennek meg az egyik fővárosi napilap­ban. Hogyan lett a színésznőből újságíró?- Véletlenül. Régebben is írogattam kisebb novellákat, szinopszisokat. Egyszer szóba került, mi lenne, ha megpróbál­koznék az újságírásnak e műfa­jával. A gondolatot tett követte, és most már rendszeresen meg­jelennek az írásaim. Természe­tesen nem hagytam abba a fil­mezést sem. Nemrég fejeződtek be Molnár Ferenc A császár című darabjának felvételei. nikáival a megye egyik legjobb­jává vált. Munkáját kitüntetések­kel ismerték el, sokan fordultak hozzá tanácsért, egy-egy adatért. Mozsgó, Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán, Elekmajor sokat kö­szönhet neki azért az „aprómun­káért”, amely nélkül egyik tele­pülés sem tud megélni, ha fel akarja dolgozni hagyományait. A tanító úr egészségi állapota nemrég megromlott. Most elkö­szönt ugyan a krónikási munká­tól, de ígéri, tapasztalataival se­gíti az utána következőket. S a jövő kutatói Péteri Ferenc mun­kásságából is mentenek majd. Dr. Vargha Dezső Remélhetőleg ősszel vetíteni fogja a televízió. És ha felkér­nek egy filmszerepre, boldogan vállalom ma is. Hisz elsősorban filmszínésznő vagyok. Hűvösvölgyi és az iskola Immár hagyomány, hogy a Madách Kamara a színházi évad után nyáron nem tart szünetet. Könnyed, szórakoz­tató előadásokkal várja a színházba vágyókat. Július­ban szinte minden este ját­szották Andrew Bergman Társasjáték New York-ban című művét. A darab egyik szereplőjével, Hűvösvölgyi Il­dikóval beszélge- tünk.- A munka mellett jut ideje a pihenésre is?- Augusztusban Nyíregyhá­zán vendégszerepelünk az Apácák című darabbal. Ezt kö­vetően a családommal - híven a hagyományokhoz - Szentend­rén majd Olaszországban töl­tünk egy kis időt. Ötödik éve ugyanott nyaralunk. Ez ad ne­kem megnyugvást, biztonságot. Kicsit olyan már, mintha haza­mennénk. Szeptemberben rendkívüli izgalmak várnak rám. Mind­két lányom első osztályos lesz. A nagyobbik középisko­lában, a kisebbik általános iskolában. Ádám és Györgyi a galériában A bajai Ádám Péter festőnek és a pécsi Vári Györgyi kerami­kusnak nyílik kiállítása augusz­tus 2-án, este fél hatkor Pécsett, a Gyöngyszem Galériában (Hungária út 14.). Az olajfest­mények és a kerámiák augusz­tus 29-ig tekinthetők meg, hét­főtől péntekig 8-17 óráig. Tarisznyás Fesztivál Második alkalommal rendezik meg a Vas megyei Vasváron a II. Tarisznyás Fesztivált július . 29-én, szombaton. A találkozón részt vesz a pécsi Szélkiáltó együttes is. Énekelt versekből álló műsorukat este hét órai kezdettel adják elő. Kiss Attila képei saját múzeumában Kiss Attila festőművész képei­ből nyílt kiállítás tegnap Pé­csett, a művész lakóházában (Törekvés utca 3.). A házigazda nevét viselő múzeum a ház alsó részében található. Képeit szep­tember 1-ig lehet megnézni délután 2 és 6 óra között. A Margit szigeten énekel a király A nagysikerű István, a király című musicalt idén nyáron fel­újították. A Szörényi-Bródy al­kotást július 29-én, 30-án, au­gusztus 17-én, 18-án, 19-én és 20-án mutatják be Budapesten, a Margit szigeti Szabadtéri Színpadon. Pécsi Nyár ’95 A Pécsi Nyár rendezvénysoro­zat legközelebbi vendége Hor­váth Charlie lesz. Augusztus 1- én lép fel a pécsi szabadtéri színpadon este, sötétedés után. Vendég zenészként fellép Tát­rai Tibor is. Augusztus 3-án Demjén Ferenc érkezik Pécsre, 5-én pedig a Tápszínház mu­tatja be produkcióját. A buda­pesti Katona József Színház jú­lius 29-re tervezett előadása azonban elmarad. Segítsd Albániát! Albániai gyermekek javára rendez az Adventista Gyüleke­zet segélykoncertet augusztus 4-én este 7 órai kezdettel Pé­csett, az Ifjúsági Házban. A ze­nekedvelők Simon Tibor Gos­pel Song's estjét hallgathatják meg. Az est vendége Polgár Kinga lesz. Mozi gyerekeknek A pécsi Művészetek Háza há­zimozijában gyerekeknek szóló sorozat vetítését kezdik meg. A David Attenborough filmek augusztus 2-án, 16-án és 30-án láthatók. Kulturális mozaik Somló-show a Vigadó téren A Vigadó téri vasárnapok rendezvénysorozatának programjai már számos emlékezetes órát szereztek a szigetvári és környékbeli könnyűzene-rajongóknak. Nem lesz ez másként most hétvégén sem, hiszen Bencze Attila, a sorozat házigazdája ezúttal Somló Tamást, az egykori Loko­motív GT frontemberét hívta meg vasárnap este 19 órára a Vigadó lépcsőire. A vendég nemcsak a friss da­laiból énekel, a fellépés so­rán felcsendülnek nosztal­gikus régi szerzemények is. Aludjon térplasztikában Ezt sugallják a képen látható - roppant jegenyéből faragott - há- lószobagamitúra robosztus da­rabjai, amelyek az napokban Boglárlellén megnyílt id. Kapoli Antal Országos Fafaragópályázat és kiállítás kultúrházi kiállítóter­mének szinte az egyik egész sar­kát kitöltötték. A impozáns alko­tás Szegedi Miklós (Miskolc) dí­jazott alkotása. Jelentős sikert ért még el a Hásságyon élő Szentkereszti István népi ipar­művész, aki a pályázat III. díját kapta meg, továbbá a zsűri kü- löndíját is elnyerte ezúttal újszerű hatású faragott bútoraival, ame­lyen a kiállításon most egy ebéd­lőasztal és egy úgynevezett „gondolkodó szék” látható. Kiál­lították még az ugyancsak bara­nyai Márton Gábor (Kétújfalu) fafaragó beküldött alkotását is. FOTO: BEBESIK. Minden könyvhöz, tárgyhoz fűződik emléke ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents