Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-24 / 200. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1995. július 24., hétfő Az eddigi vegetálás után végre fellendülőben a szakmám Király Gyula mintakészítő Határidők cégvezetőknek Július 25.- A negyedéves bevallók fél­évi összesítő bevallása a fo­gyasztási adóról és a fogyasz­tói árkiegészítésről. Július 28.- A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegé­nek befizetése;-az útalap-hozzájárulás elő­legének befizetése. Jövedéki törvény Július 12-én lépett hatályba a jövedéki szabályozásról és el­lenőrzésről, valamint a bérfő­zési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt módosító 1995. évi LXVIII. törvény. A terjedelmes - a korábbi sza­bályozáshoz képest minden tekintetben szigorítást jelentő- új szabályok közül a cégve­zetők figyelmét a következő rendelkezésekre hívjuk fel: az említett időponttól a terme­lési, termeltetési, önálló rak­tározási és tárolási, az import és export, továbbá a nagyke­reskedelmi jövedéki tevé­kenység folytatására jogosító jövedéki engedélyt csak azok a vállalkozók kaphatnak, akik belföldi székhelyű pénzinté­zet által vállalt bankgarancia vagy per- és tehermentes saját ingatlan formájában jövedéki biztosítékot nyújtanak. A jövedéki termékeket termelő gazdálkodóknak a tárgyévet megelőző évre adott adóbevallásukban sze­replő nettó fogyasztási adó éves összegének 1/12 részé­vel (kezdő vállalkozások ese­tében a jövedéki engedély iránti kérelem benyújtásának évében a termékek értékesí­tése után számított várható nettó fogyasztási adó egy hó­napra eső átlagának megfe­lelő összeggel), de legalább 1 (bérfőzés, fűszerpaprika-őr­lemény termelés), legfeljebb pedig 200 millió forint értékű biztosítékkal kell rendelkez­niük. A termelés kivételével az előbbiekben felsorolt jö­vedéki tevékenységeket vég­zők biztosítéknyújtási kötele­zettségét a jogszabály fix ösz- szegben határozza meg. Eszerint a dohánygyárt­mánnyal, a szesszel és sze­szes itallal, a sörrel, a kávéval és porpaprikával foglalko­zóknak 15 millió; míg a kő- olajtermékekkel és a kőolaj- származékokkal (bővült az e körbe tartozó szénhidrogének köre) foglalkozó gazdálko­dóknak 80 millió forint ér­tékű biztosítékot kell a terüle­tileg illetékes vámhatóságnál igazolniuk. Nincs szükség biztosítékra, ha a vállalkozó a jövedéki engedély birtokában kizárólag kiskereskedelmi te­vékenységet kíván végezni, illetve, ha a megelőző évi (időarányos) vagy a várható évi termelési mutatója bérfő­zés esetében a 15 ezer hekto­literfokot, porpaprika-terme- lés esetében pedig a 15 tonnát nem haladja meg. A már piacon lévő vállalko­zások az említett és a jogsza­bályban felsorolt további (pl. az egyes termékek tárolására előírt minimális kapacitásra, il­letve a vevőnyilvántartás veze­tésére vonatkozó) követelmé­nyeknek legkésőbb 1995. szeptember 30-áig (kötelező vevőnyilvántartás esetében augusztus 1-től) kötelesek ele­get tenni, ellenkező esetben te­vékenységüket csak az idei év utolsó napjáig folytathatják. A veszélyes hulladék útjai Autóeladások A hazai autógyárak és a gépjárműimportőrök együt­tesen és összesen 36 504 személygépkocsit értékesí­tettek az év első felében Magyarországon. Ez a múlt év hasonló időszakához ké­pest 12,4 százalékos csök­kenést jelent. Az értékesítési rangsort az Opel vezeti: az idei első hat hónapban 7 017 személy- gépkocsit adtak el, de ez is 29,9 százalékkal kevesebb mint a tavalyi első félévben és 19,2 százalékos piaci részese­désnek felel meg. A második helyen a Suzuki áll: piaci részesedése 17,5 százalék. Első félévben 6400 hazai gyártású autót adtak el, 89,4 százalékát a megelőző év hasonló idő­szakáénak. Dobogós még a Lada, amelyből a tavalyihoz ké­pest ugyan 42 százalékkal kevesebb fogyott, ám az 5 033 eladott autóval még így is a piac 13,8 százalékát uralja. Negyedik helyen a Re­nault áll, 81,8 százalékkal többet értékesített, mint egy évvel korábban, ez a 3 074 új gépkocsi a hazai piacon 8,4 százalékos részesedést jelent. Ötödik a Volkswagen, amelyet a Ford és a FIAT követ. Tör előre a Daevoo, egy esztendeje még nem volt képviselete, és fél év alatt már 5,3 százalékos piaci részt hasított ki magának. Ami a Suzuki terveit illeti, az idén összesen 20 ezer személygépkocsi eladását irányozza elő. Bízik az el­adások növelésében és szá­mít a bővülő értékesítési le­hetőségekre. Világbanki kölcsönök A Világbank 100 dolláros köl­csönökkel kívánja hozzásegí­teni a fejlődő világ legszegé­nyebbjeit, hogy kisvállalko­zóvá válva megálljának a saját lábukon - jelentette be Ismail Serageldin, a bank alelnöke. Olyan, 200 millió dolláros programról van szó, amelyet a Világbank egyes fejlett orszá­gokkal karöltve valósítana meg a harmadik világ elesettjeinek felemelésére. Serageldin sze­rint a példa nélkül álló kisvál­lalkozás-fejlesztési alappal 10 év alatt végső soron 50 millió emberből lehetne vállalkozót faragni, aki képes, önmagát el­látva, méltósággal élni. Szó Sincs adományokról, a kölcsö­nöket kamatostul vissza kell fi­zetni - mondta az alelnök. Valamikor fehémyakkendős- nek tartották a mintakészítő asztalos szakmát. A negyvenki­lenc éves Király Gyula a pécsi, Zsolnay utcai bérelt műhelyé­ben levetett katonai gyakorló öltözetben fogad. Homlokáról a szemére csúszó, a szárait zsi­nórral tartó szemüvegén át mű­szaki rajzot böngész. Újabb fel­adatként öntőformát készít. Lelkesen magyarázza, mit vár­nak el tőle, s azt hogyan, mi­ként tudja megvalósítani.- A műszaki rajz és a térlátás az alapja a szakmámnak. Hogy el tudjam képzelni, mi módon állnak össze majd a részletek, hogy stimmeljen az egész. Haj­dani kollégám Hényer Zoli eb­ben olyan profi volt, hogy rajz­zal nem lehetett őt átvágni, a rajzra nézve mindig a legjobb részletmegoldásokat adta - me­séli lelkesen. A nem is oly rég hatvan-száz embert is foglalkoztató üzem­ben egyedül dolgozik külön­féle, főleg famegmunkáló gé­pek, kéziszerszámok, száradó deszkák, fahasábok, táblák és dirib-darab fák társaságában. A minden leszabott kis darabka fát el kéne tennie, mondván, jó lesz az még valamire, ám nem teheti, mert nem férne be. Bal kézfején a kis- és gyűrűsujja teljesen, középső ujjának fele hiányzik, óhatatlanul az aszta­los szakmai ártalom közismert réme jut eszembe, s amint rá­kérdezek, megnyugtat: nem volt hét éves, amikor a gyer­meki kíváncsiság és a kukori­camorzsoló fogaskerekeinek összejátszása csonkolta így a kezét. Szerencséjére jobbkezes. Ahogy mutatja a kész öntő­mintáit, s beavat szakmája rej­telmeibe, meggyőz, hogy a mintakészítés az asztalosság­nak csak egy kis szelete, ám jó­val több, merőben más annál. A műszaki rajzolvasáson és térlá­táson felül rendkívül nagy pon­tosságú famunkát, esztergályos, festő, gittelő tudást, kézügyes­séget igényel. Harmincöt éve, amikor a Sopiana Gépgyárban tanulni kezdte a szakmát, még a milliméteres pontosság volt a lecke. Ma már tudja, a hajszál­pontosság a lényeg. Mintaké­szítőként megtanulta, hogy 1-2%-kal a vas, alumínium, bronz, sőt az acél is képes zsu­gorodni. Az általa megmunkált juhar, éger, hárs, rétegelt le­mez, s a beszerzési nehézségek és főként az ára miatt kisebb mennyiségben felhasznált cse­resznye, körte és diófa mégsem zsugorodik. Hogy ennek mi a titka? Az anyagismeret, s a fa kiszárítása. Meg az, hogy úgy, olyan apró részekre szabja fel a fát, ami után az az összerakás­sal, enyvezéssel nagyfokú mé­ret- és formatartóvá lesz.- Mindig is szerettem fúmi- faragni, gyerekkoromban min­denfélejátékot készítettem. Ta­lán az volt a legjobb előiskolám - említi. Gyerekfejjel villanyszerelő­nek készült, aztán épületbádo­gos ipari tanulónak jelentkezett. A matematika kifogott rajta. Ott ajánlották neki, menjen el mintakészítőnek, ott nem kell annyit számolni. Ezen azóta is jót nevet.- Még hogy itt nem kell any- nyit számolni? Még a tizedmil- liméterek is számítanak. S hogy ez mennyire így van, mutatja az anyagzsugorodás ki­számításához használt speciális colstokokat és tolómérőket. A Sopianában nagyon sokat tanult Szeiz Lajostól. A szak­mában eltöltött több mint há­rom évtizede alatt négy cégnél dolgozott. Megnősült, albérlet, két gyerek. Kellett a pénz, csá­bította az újabb és újabb szak­mai kihívás. Négy éve vállal­kozóként bérli hajdani egyik munkahelyét, a Vasas Szövet­kezet öntödéjének egy részét.- Úgy néz ki, az eddigi vege­tálás után végre fellendülőben a szakmám. A Hanni Sopiana Gépgyár leköti kapacitásom nagy részét, de dolgozom a Mohácsi Vasöntödének, meg másoknak is. Egyedül már nem igen győzöm. Ha hozzájutok a Phare-hitelhez a Nagyhídi ut­cában veszek egy majd 1300 négyzetméteres saját telephe­lyet, s augusztus végén már ott folytatom egy-két tanulóval és dolgozóval. Több embert is fel­vennék, ha pécsi viszonylatban találnék olyat, akire önállóan is rá lehetne bízni a mintakészí­tést. Ezt a szakmát egy életen át folyton tanulni kell, mindig megkíván valamilyen új meg­oldást. Ezért is szép ennyire. Abban is reménykedik, hogy karosszérialakatos, ám munka- nélküli fia beáll mellé. B. Murányi László A veszélyes hulladékok kibo­csátásában hazánk az elsők kö­zött van Európában - vélekedik Szántó Péter, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium hulladékgazdálko­dási főosztályának vezetője. Törvényre lenne szükség ah­hoz, hogy pontosan nyomon követhető legyen a veszélyes hulladék útja a keletkezéstől a tárolásig, illetve az újrahaszno­sítása, feldolgozása biztonsá­gos és nyereséges legyen. A jogszabály csak jövőre készül el, most a tárcaközi egyezteté­sek folynak. A nyilvántartások követke­zetlenek, rendszertelenek vol­tak évtizedekig. A miniszté­rium tavaly jelentetett meg elő­ször átfogó, évekre vissza­tekintő, elemző kiadványt a ve­szélyes hulladékokról. Az utóbbi 4-5 évben jelentősen csökkent a mennyisége, de nem a korszerű technológiák bevze- tése miatt, hanem mert a szeny- nyező gyárak bezártak. A Ba­kony Művek technológiai kor­szerűsítésére javaslatot tett egy svájci cég, ha megvalósulna 80%-os vízmegtakarítást érhet­nének el. Sikerült megoldani 15 000 tonna akkumulátor biz­tonságos tárolását. A forgalom­ban lévő mennyiség fele legális úton Franciaországba, Ausztri­ába, Szlovéniába és Németor­szágba került. A nagyobb cégek házon belül újrahasznosítják a hulladékot, takarékosabb tech­nológiát vezetnek be. A június­ban elfogadott környezetvé­delmi termékdíj-törvény is erre ösztönzi őket. B. B. Befőzési szezon - gyümölcs nélkül Kecskemétre görög őszibarackot importálnak ? Elérkezett a munkacsúcs a konzervgyárakban, ám az idei dömpingszezon főszereplője, a megszokottól eltérően, nem a gyümölcs, hanem a zöldség. Az egykor a gyümölcster­mesztő tájkörzet termékeire alapozott Kecskeméti Kon­zervgyárban ugyan már né­hány év óta tapasztalják a gyümölcsfélék fogyatkozását - földiepret, málnát környék­beli termelőktől már tavaly sem tudtak felvásárolni -, az idén már súlyos gondokat okoz az alapanyaghiány. Meggyből például - amelynek feldolgozása már befejezésé­hez közeleg - a tervezett mennyiségnek alig feléhez tudtak hozzájutni, jóllehet a szezon vége felé már hetven sőt száztíz forintot is kínáltak kilójáért. A hírős város híres-neveze­tes kajszijára, valamint ősziba­rackjára a Kecskeméti Kon­zervgyár eleve nem is számít, hiszen a Kiskunságban tavasz- szal a fákat szinte száz száza­lékos fagykár érte. Tekintettel azonban arra, hogy a bébiételekhez és -ita­lokhoz szükséges nyersanya­got mindenképpen szeretnék beszerezni, ha másutt, például a Dunántúlon nem kapnák meg elérhető áron, a görög import lehetősége is szóba ke­rülhet. A most már hetente csak vasárnap leálló gyár fo­lyamatos műszakjaiban a munkacsúcsot jelenleg az uborka, és a naponta immár ki­lencven tonna mennyiségben érkező zöldbab feldolgozása jelenti. Ezt a két zöldségfélét szerződött partnerektől vásá­rolják fel, uborkát a környék­belieken kívül még Szabolcs­ból is hoznak. Daragó Dénes, a Kecske­méti Konzervgyár termelési igazgatója az eddigi szállítá­sok alapján úgy ítéli meg, hogy az idén mindkét növény - az uborka és a zöldbab - bő termést ad, s ami a feldolgozó számára a legfontosabb: na­gyon jó minőségű. Szövetkező érdekképviseletek a nemzeti agrárprogramért Javaslatok a termelők segítésére Szükség van az ágazatra vonatkozó törvények összehangolására A közelmúltban a termelők érdekeinek összehangolására, kép­viseletére szövetkezett az agrárium két legnagyobb érdekkép­viseleti szervezete: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyarországi Gazdakörök Orszá­gos Szövetsége. A két szövetség a termelői igé­nyeknek megfelelően kívánja összehangolni a kamarákra, a terméktanácsokra, a hegyköz­ségekre és az erdőbirtokossági társulásokra vonatkozó törvé­nyek végrehajtását. Közös munkacsoportjuk tervezetet dolgoz ki a törvénymódosítá­sok kezdeményezésére. A gazdaszövetség vélemé­nye szerint az élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek - a tulaj­doni formától függetlenül ­kárpótlási jegy ellenében mie­lőbb kerüljenek a termelők tu­lajdonába. A szövetség meg­szervezi a gazdálkodók részvé­telét a privatizációban, illetve a tulajdonukba jutott üzemek működtetésében. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövet­sége egyaránt szükségesnek tartja a nemzeti agrárprogram kidolgozását és törvényerőre emelését, ám úgy véli, hogy ez a koncepció csak társadalmi közmegegyezéssel jöhet létre. A parlamenti pártok az agrár­ágazat jövőjét felölelő program kidolgozásának felgyorsítására társadalmi bizottság felállítását javasolják a kormányzati és ér­dekképviseleti szervezetek, va­lamint a tudományos intézmé­nyek képviselőinek részvételé­vel. Az agrárkoncepció összeál­lításának feltétele - mindkét szövetség szerint -, hogy a me­zőgazdaságot érintő sarkalatos kérdésekben, például a termő­föld tulajdonszerzésének vo­natkozásaiban megegyezzen az érdekképviseletek álláspontja. Újvári Gizella ( I í Király Gyula pécsi műhelyében müller andrea felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents