Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-13 / 189. szám
8 Dunántúli Napló Honismeret 1995. július 13., csütörtök Az első gép érkezésekor a pécsi notabilitások. Balról a harmadik Virág Ferenc megyéspüspök. Budapest-Pécs-Kaposvár A pécsi székesegyház énekiskolájának megalapítója Glatt Ignác A Magyar Légiforgalmi Rt. a huszas évek végén vonalhálózatának bővítése céljából a hollandiai Fokker Művektől két, egymotoros, nyolcüléses F VII, és egy tizenötüléses, kétmoto- ros F VIII típusú gépet vásárolt. Az országban ez ideig belföldi légi személyforgalom nem volt, csak postajárat és nemzetközi összeköttetés. Ezért a MALERT az új nyolcüléses gépekkel megindította a hazai forgalmat, elsőnek Budapest-Pécs-Kaposvár között, melyet a Budapest-Nyíregy- háza-Debrecen járat követett. Az első utasgép 1930. április 15- én délelőtt tűnt fel a Mecsek felett és símán landolt. Az eseményt nagy sajtókampány előzte meg, harmincezer ember ment ki a repülőtérre! A város notabilitásai is ott voltak, élükön Virág Ferenc megyéspüspökkel, aki már korábban is tanújelét adta a repülés iránti érdeklődésének nemes adományával. A gép az ideiglenesen felállított, zászlókkal díszített várócsarnok elé gördült. Elsőnek herceg Hohenlohe Károly MALERT elnök-igazgató szállt ki, akit vitéz Keresztes-Fischer Ferenc főispán és néhány újságíró követett. A vendégeket Ma- kay István h. polgármester köszöntötte, majd Hohenlohe herceg szólt néhány szót: „Midőn Pécsre érkeztem és megnyílt az ország első belföldi légijárata, szabad legyen emlékeztetnem arra, hogy ősöm, gróf Hohenlohe Wolfgang Pécs töröktől való visszahódításában vett részt, ezért Lipót császár engedélyezte, hogy címeréhez ad personam Pécs címerét is csatolhassa. Mi most békés úton hódítottuk meg e gyönyörű várost, lehetővé téve, hogy bekapcsolódhassák a nemzetközi forgalomba. Ezután köszönetét mondott a város és a megye vezetőinek, majd megnyitottnak nyilvánította a járatot. Az újságok nagy betűkkel hozták: Pécs-Budapesten keresztül - Bécs 3 óra, London 14 óra! A villásreggeli után a Fokker Kaposvár felé vette az irányt. A m. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium leiratában értesítette az illetékeseket, hogy a 138 kh. nagyságú gyakorlóteret a repüléshez szükséges műszaki eszközökkel lássa el, és biztosítsa a légiforgalom zavartalanságát. Az első évben a négyszáz lóerős motorral felszerelt gép április 15. és október 15. között közlekedett. A Budapest-Pécs jegy ára 32, Pécs és Kaposvár között 15 pengő volt. A borsos viteldíjat csak a tehetős polgárok, vagy üzletemberek engedhették meg maguknak, a jegyeket a Tausz Bankház árusította. Néhány az első utasok közül: Ernszt Jenő, dr. Bubregh János és neje, Hofmann László mérnök, Gebauer Miklós, Mannin- ger Adolf, dr. Siptár Lajos, Trebbin Ágost, Graumann Gusztáv, aki Bécsbe ment. Az újság hasznos tanácsokkal szolgált. A gépben repülés közben dohányozni tilos. Az utasok felállhatnak a kabinban, ez a gép stabilitását nem befolyásolja. A motor zúgásának tompítására ajánlatos a fülbe vattát dugni, szédülés a gépben nincs, mert 180 km-es sebességgel repül. A hivatalos adatok szerint 1930-ban 776 utas vette igénybe a szolgáltatást, a repült kilométerek száma 72 ezer volt. A gép kihasználása 50-60% körül alakult, ez azonban a rentabilitás szempontjából jobb is lehetett volna. Ennek egyedüli oka pedig a magas viteldíj volt, amit a MALERT érzékelt is, és már a következő évben a Budapest-Pécs repülőjegy árát 20 pengőre mérsékelte. Ez már a gyorsvonat II. osztályú árával volt közel azonos. 1933-ban tovább csökkentették a tarifát, aminek következtében az utas- forgalom érezhetően emelkedett. 1933-ban - igaz csak néhány hétig - a gödöllői cserkész világjamboree is éreztette hatását, mert ezekben a napokban a Fokker minden alkalommal zsúfoltan startolt. Közkedvelt lett a nagy madár. A Magyar Úszószövetség vezérkara ifj. Horthy Miklós és Béldy Alajos vezetésével 1933. július végén repülőgépen érkezett Pécsre a XIV. Országos Úszókongresszusra. Felavatták a Dulánszky Jenő mérnök tervei alapján készült balokányi szabadtéri fürdőt és a nemzetközi sportmedencét. Az előkelő vendégeket Makay István h. polgármester fogadta, a nagy hozzáértéssel megrendezett kongresszus dr. Várnagy Elemér városi aljegyző érdeme volt. A repülés újdonságának varázsa időközben a múlté lett és a nyomasztó gazdasági helyzet a légiforgalmat sem kímélte. Csökkent az utaslétszám, volt járat, hogy csak 2-3 ember vette igénybe. Ráfizetés az egész vonalon - jelentette a MALERT. A Dunántúl 1934. szeptember 28-i számában cikk jelent meg „Végképp kiesett Pécs a nemzetközi légiforgalomból? Az érdeklődés minimális, utas alig van, ezért a repülőjáratok indítására lehetőség egyáltalán nincs.” A rendszeres személy- szállítás megszűnt, Pécs egy érdekes színfolttal szegényebb lett. . . Négy év alatt a kitűnő Fokkerek balesetmentesen, pontosan „röpködtek” kiváló, nagy gyakorlattal rendelkező első világháborús pilótákkal, így a kilenc vitézségi érmes vitéz Fejes Istvánnal és másokkal. Az utasok teljes biztonságban érezték és tudták magukat. Tizenhárom év múlva, 1947 februárjában kapcsolták be újra Pécset a belföldi forgalomba az amerikai tervezésű, megbízható Li 2-es gépekkel, de már nem MALERT, hanem MASZOV- LET színekben. A 60-as évek végén számolták fel a belföldi légiközlekedést gazdasági és műszaki okok miatt, így a budapest-pécsi járat gépei sem jelentek meg többé a város felett. Dr. Pagáts Pál Száznegyven évvel ezelőtt, 1855. július 20-án született Glatt Ignác, a székesegyház gregorián énekiskola megalapítója, karnagya. Zenei pályája a szülői házból indult, Magyarszékről, ahol édesapja kántortanítóskodott. Ő, valamint a jó hegedűs hírében álló plébános vezette be a zene világába. Középiskoláit Pécsett, a teológiát Bécsben végezte. 1887-ben Dulánszky püspök Regensburgba küldte, az egyházi zene reformjának központjába, hogy egyházzenei tanulmányokat végezzen. A múlt század 80-as éveiben, a székesegyház restaurálása során határozta el ugyanis Dulánszky Nándor püspök, hogy az addigi barokk-kor zenéjét a román bazilikához jobban illő gregoriánnal cseréli fel. Ekkor került szóba, hogy fiukból és férfiakból álló vegyeskart kellene szervezni. A tervet úgy vélte legjobban megvalósíthatónak, ha a székesegyház zenei vezetését olyan egyházi férfiúra bízza, aki egyben a szoprán- és alt szólamok éneklésére fiukat képez és nevel. Erre a tisztségre, valamint az Énekiskola megszervezésére Glatt Ignác karkáplánt szemelte ki, aki hazatérve Regensburg- ból, az ottani mintára megkezdte az egyházi zenélés újjászervezését, melynek célja a liturgikus, gregorián éneken alapuló, legfeljebb orgonakisére- tes éneklés volt. Glatt vállalkozása erős ellenállásba ütközött. A pécsiek nem tudtak elképzelni templomi énekkart zenekar nélkül, méghozzá 8-9 éves fiukból. A kenyeret féltő zenészgárda bizony ellenségét látta Glatt Ignácban, akinek ilyen körülmények között, nem törődve a támadásokkal, kellett nekilátnia a nagy munkának. A tenor és basszus szólamot éneklő néhány férfiénekessel megalakította a vegyeskart. A rendszeres munka eredményeként 1889 virágvasámapján mutatkoztot be az énekkar, bár az igazi próbatételre a székes- egyház restaurálásának befejezésekor 1891. június 22-én került sor I. Ferenc József jelenlétében, aki meglátogatta az énekes fiuk újonnan felépült otthonát, az Énekiskolát. Az országban egyedülálló együttes teljesítményének hire egyre nőtt. Az Énekiskola és a székesegyházi énekkar vonzerejének köszönhetően 1899 szeptemberében Pécsett tartotta országos nagygyűlését a Cecilia Egyesület. Az érdeklődők nem is csalódtak. A kongresz- szus tagjai az énekiskolában végighallgattak egy bemutató próbát és tapasztalhatták Glatt énektanítási módszerének eredményességét, mellyel elérte, hogy a nyolc éves fiuk alig egy év alatt tökéletesen elsajátították a kottáról való éneklést. Emellett a kórus céltudatos, állandó hangképzéssel remek, egységes hangzásúvá vált. Módszeréről Budapesten is tartott előadást, valamint „Az énekoktatás módszere” címen könyvet írt, melynek anyagát több hazai zenekongresszus vitatta meg. Glatt Ignácot Zichy püspök 1912-ben tiszteletbeli kanonokká nevezte ki, jutalmazva benne azt a hatalmas munkát is, amivel az iskola felelős vezetése mellett összegyűjtötte azt a liturgikus anyagot, amire szükség lehet az egyház ünnepein. Az 1917 őszén megjelent tényleges kanonoki és szemináriumi rektori kinevezés már a nagybeteget érte. 1918. április 1-jén hunyt el. Örökét Lajos Gyula, majd Mayer Ferent vette át. Glatt Ignác zenei munkásságáról, reformtörekvéseiről és eredményeiről Harmat Artur írt gyönyörű tanulmányt, melyben pontosan kijelölte Glatt helyét a zenetörténetben. További adatokat közölt Károly Róbertné az Énekiskoláról írt dolgozatában, valamint Antal György, akinek írása az Alleluja című folyóiratban jelent meg 1938- ban, a székesegyházi énekiskola fennállásának 50. és első igazgatója halálának 20. évfordulóján. Dr. Nádor Tamás Európai hadtörténeti központ Eldőlt, hogy miként hasznosítják a tartósan állami tulajdonban maradó 170 hazai műemlék, vagy műemlék-jellegű építmény közé tartozó nagy értékű objektumot, a Komárom monostori városrészében lévő egykori katonai erődöt. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet felkérésére az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) által most elkészített tanulmányterv szerint benne hadtörténeti célú, s európai léptékű Egyetemes Militaria Központ nevet viselő létesítményt alakítanak ki. A Magyar Honvédség egyik műszaki alakulata a létesítmény hatalmas udvarán hozzákezdett a tereprendezéshez. A régi „Royal” kávéház A múlt század 80-as éveinek derekán a Czindery- és Cséby- házak a Pécsi Takarékpénztár tulajdonába kerültek és lebontásra ítélték őket, amikor az új háromemeletes palota építésének előkészületei megkezdőd- tek.Schlaich Imre irányításával a palota elkészült és 1898. IV. 15-én megkapta a használati engedélyt. Északi földszintjén (ma „Mecsek Tourist”!) nyílt meg Berger Lajos Royal kávéháza. „Nálunk Pécsett a kávéházi ipar oly rohamosan fejlődött, hogy bennünket már nem lep meg semmi. És mégis őszinte elragadtatással írjuk e sorokat, mert volt alkalmunk megtekinteni a holnap megnyíló Royal kávéház helyiséget, melynek berendezése ízléses egyszerűség, elegancia és pompa tekintetében páratlanul áll az egész országban” - írta a Pécsi Napló. Á székek, asztalok - természetes színűkben megtartva - tömör tölgyfából készültek. Az oldalfalakat és a mennyezetet aranyozott freskódíszítésekkel ékesített fehér faburkolat bontotta. „A világítás villanyra és légszeszre van berendezve, a gyönyörű csillárok szolid mintájuk által tetszetősek.” A kávéházban elengedhetetlen friss levegőt villamos és légnyomású szellőzőgépek biztosították. Télen a fűtést légszesz- kályhák látták el, mindig egyforma meleget tartva. „A tekeasztalok a Szeifert-féle cs. és kir. udvari gyár legtökéletesebb asztalai, chicagói mantinellek- kel és francia dákókkal ellátva... Nem vagyunk szerénytelenek ha azt állítjuk, hogy az ország egy vidéki városának sem lesz oly díszes kávéháza, mint a Royal” - írta a korabeli sajtó. A kávéházat 1898. július 12-én, vasárnap déli 12 órakor nyitották meg, a közkedvelt pécsi cigányprímás, Rácz Guszti zenekarának közreműködésével. Berger Lajost követően Kádár István, majd Zelms, Wall- fisch, Littke-Schkergula és özv. Keszlerné vezették még a kávéházat a 20-as évek elejéig. „1922-ben Krausz Benő vette át és fejlesztette az akkori idők nívójára.” Korai halálát követően özvegye lépett örökébe, ki minden áldozatra kész volt, és kedves meleg, otthonos hellyé varázsolta a kávéházat. A Royal szép termei közel négy évtizeden át cigány- és jazz- zene dallamait visszhangozták. Hírneves zenészek, zenekarok, művészek léptek fel, sok-sok estén szórakoztatva a közönséget... 1935-ben a Royal fölött is megkondult a lélekharang. A takarékpénztár épületének három emeletét a honvédkincstár a dandárparancsnokság céljaira, tíz évre bérbe vette. Özv. Krausz Benőné föladta a harcot ... Jobbnak látta kibérelni inkább a Nádor kávéházát, éttermét, az Arany Hajó szállodával együtt. Szeptember 2-án teljes személyzetével átköltözött a modernül átalakított Nádorba. A Royal 1935 augusztus 18-a és szeptember 2-a között búcsúzott el közönségétől. Kovács Lajos f i
