Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-13 / 189. szám
1995. július 13., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Vitráriusok az anyakönyvben Szigetvári körkép Kiállítás Fazekas Henrietta keramikus művész munkáiból nyílik kiállítás Szigetváron Július 14-én 16 órakor a Makovecz-vigadóban. A kiállítást Ruppert Annamária nyitja meg, közreműködik Stier Erika zenetanár, hegedűn. Koncert ' A Vigadó-téri Vasárnapok rendezvénysorozat részeként, Bencze Attila szervezésében július 16-án 19 órakor az idősebb korosztály körében is igen népszerű pop-énekes, Komár László ad koncertet, a Vigadó előtti téren. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Szigetváron július 13-tól: 13-án ügyel dr. Bognár Gyula, 14-én dr. Halász László, 15-én valamint 16-án dr. Nyári Erzsébet, 17-én dr. Ferencz Irén, 18-án dr. Halász László és 19-én dr. Nyári Erzsébet. Útkarbantartás A Pécsről Szigetvárra vezető 6- os számú főközlekedési úton útpadkajavítást és a csatornák feletti hidak javítását végzi a kaposvári székhelyű Strabag KFT. Az út szélén kubikusok, munkagépek dolgoznak, a vezetés különös körültekintést igényel. Helyenként 60-40 km/h-ás sebességkorlátozásokra, torlódásokra kell számítani. Nehezíti a vezetést az útra felhordott sár és a por. Vitráriusok, azaz üvegkészítők emlékei után kutat a 77 éves Horváth J. Gyula, aki ötven évig volt Almamellék plébánosa. Évtizedek gyűjtőmunkája nyomán vált elevenné számára a zselici üveghuták története. Közülük is legkedvesebb számára a németlukafai, amely majd száz évig fennállt, és még századunk közepén is (nevében) őrizte emlékét a pécsi Corso Kávéház épületében működő Lukafai Üvegraktár. A zselici huták a XVIII. század végén kezdtek működni. Tevékenységük az erdő hasznosításának egyik útja volt A szigetvári önkormányzati képviselőtestület legutóbbi ülésén öt évre új vezető óvónőt nevezett ki. Nagy Balázsáét eddigi munkájáról és terveiről kérdeztük.- Kecskeméten az óvónőképzőben végeztem 1975-ben, azóta a Széchenyi utcai óvodában dolgoztam. Nem vezetőként, de több szakmai munka- közösséget irányítottam. Ebben az óvodában létrehoztunk egy alapítványt „Kicsi vagyok én” névvel, melynek titkára vacsakúgy, mint a hamuégetés, hamuzsírfőzés (a hamuzsír a szappan és a kocsikenőcs alapanyaga volt). A huták erdőkben patakparton működtek (a víz a hűtés miatt is fontos volt), egy- egy vitrárius telepen körülbelül 200-an éltek. Az öblösüveg gyártáson túl táblaüveg- és ablakkeret-készítéssel foglalkoztak. A vitráriusok 25-35 év alatt élték fel a környék faállományát, aztán elhagyták falvaikat, vályogházaikat elemésztette a természet. így szűntek meg a somogyhárságyi, a szentmár- toni és szentlukai huták. A németlukafai üveghuta azonban gyök. Az alapítvány a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felkarolásával foglalkozik. Tornaszobát építettünk, gondoskodtunk az óvoda játékpótlásáról, gyermektomát is indítottunk. Készültem az állásra, mivel tudtam, hogy az eddigi vezetőóvónő nyugdíjba készül, kollégáim is biztattak. Úgy éreztem tudok tenni az intézményekért. Legnagyobb tervem a működő- képesség megőrzése, mivel a fenntartással egyelőre csak 1799-től 1888-ig működött, igaz közben 15 évig nem használták. Kaposvári kereskedők tartották fenn felismerve annak jelentőségét, hogy Lukafáról minden időben jó úton közelíthető meg pécsi üzletük. (Az üveg kényes áru, rossz úton összetörik.) Az erdei üvegkészítésnek a modem erdőgazdálkodás és az új égetési technikák terjedése vetett véget. A Németlukafán feltárt kemencét és a lukafapusz- tai majorságot már a mai erdészek döntötték össze: fontosabbak nekik a külföldi vadászok, mint a múlt emlékei. P. P. küszködik a város. Nem beszélve arról, hogy egy felmérés szerint, az ovis gyerekek 54 százaléka valamilyen okból kifolyólag hátrányos helyzetű, egyre több családnak jelent nehézséget a hozzájárulás befizetése. Ebben az ügyben kell először tennem valamit. A gyerekek hiányozni fognak, bár néhány foglalkozáson ezután is velük lehetek majd. Talán ez kárpótolni fog, és az, hogy több gyerek boldogságáért ténykedhetem. S. Cs. Új látványosságra lehetnek figyelmesek a régi és az új 6-os út találkozásánál azok, akik gyakran járnak Szigetvár felé autóval, hiszen itt egy elhagyatott, elgazosodott árokparton sziklakertet létesített a szigetvári Adria Üzletház vezetője magánvállalkozás keretében. A sokak által megcsodált és lefotózott kertben a siklósi márványköveket egzotikus növények díszítik, melyek minden évszakban virágoznak, sőt vannak olyan növények is, melyek termést is hoznak. A huszonéves hobbikertész, aki szerényen inkább a háttér ben marad, főleg örökzöldeket, kúszónövényeket és cserjéket telepített, de megtalálható itt a császárkorona, a madárbirs és a japán birs is. A titokzatos vállalkozó elmondta, hogy az engedélyt könnyen megkapta az önkormányzattól, hiszen a közterület gazdátlanul és kaszálatlanul várta megmentőjét. Az építésnél az öntözőrendszert a kövek alatt helyezték el és gombnyomással működtethető. A szilda- kertet természetesen az Adriaitenger ihlette, de sajnos a tenger illatát nem tudja idevarázsolni, ehelyett viszont mindenki élvezheti a szín- és illatpompás virágkavalkádot. Rendes Z. Két hétig csak cseregyerekek Készült a megmérettetésre Új vezető' óvónőt neveztek ki Szigetváron Új piaci rendelet Szigetváron a piacot önkormányzati rendelet értelmében négy részre osztották: zöldség-, virág-, gyümölcs- és iparcikkárusító területre. Az asztalok kijelölése folyamatban van. Az oldalt összeállította: Stefanies Csaba A Csertői Nevelőotthonban élő körülbelül 80 gyermek nyári vakációja a szűkülő lehetőségek ellenére is élményekben gazdagnak ígérkezik. Akiket nem vettek magukhoz szülők, patronálok, azok nyáron is a nevelőtanárok felügyelete alatt állnak. Amint azt Hajdú Mária igazgatóhelyettes elmondta, változatos programokkal idén is képesek megtörni a nevelő- otthoni élet egyhangúságát. A ma Szlovákiába induló három gyerek ingyenes nyaralását teljes egészében németországi patronálok támogatják. Szombaton tizenhármán indulnak székelyföldi körútra. A 16 napos túra részben önköltséges, a gyerekek zsebpénzt igényeltek a Nevelőotthonnak fizetett családi pótlékból, de a szállás és az élelem ingyenes. Az első négy napot a Csíkszeredái Gyermek- otthonban töltik majd. Ez egyébként a jövőben kiépítendő testvérkapcsolat első találkozója lesz. Az út további állomásain Székelyföld nevezetességeivel ismerkednek a kisdiákok, Székelyudvarhelyen, Szo- vátán és Marosvásárhelyen kempingben éjszakáznak. Ugyancsak szombaton, 32 gyermek kezdi meg nyaralását Balatonberényben. Az utolsó tíz gyerek hétfőn a Szegedi Otthonba indul cserenyaralásra. Július 17-től két hétig cseregyerekek vakációznak a Csertői Nevelőotthonban. P. P. Kétújfalut is megtekintették a vendégek FOTÓ: LÖFFLER Vendégek Ausztriából Szigetváron, Kétújfaluban, Teklán és Endrőcén járt kedden a steiermarki polgármesterek delegációja. Első állomásuk a szigetvári városháza volt, ahol Veszprémi Zoltán alpolgármester fogadta őket. Félbemaradt testvérkapcsolatuk ügyében folytattak tárgyalást. Ezután a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolába látogattak el. Kolics Pál igazgató elmondása szerint kezdeményezésükre a vendégek ígéretet tettek egy steieri iskolával való partnerkapcsolat kiépítésére. A szigetváriak elképzeléseiben kölcsönös nyári táborozások, sportrendezvények, tanárok ausztriai továbbképzése szerepel. A küldöttség Kétújfaluban folytatta a partnerlehetőségek feltérképezését. Farkas János polgármester elmondta, hogy tárgyalásaik jó hangulatban folytak. Megtekintették a község legfontosabb intézményeit, majd a horgásztóhoz ruccantak le. A szomszédos Endrőce és Tekla is bemutatkozott a küldöttségnek. A 3 település az iskolai nyelvi képzés fejlesztésében, a turizmus kiépítésében vár segítséget az osztrák polgármesterektől. Egyikük megígérte, hogy visszatér hozzájuk, ezúttal üdülőként, s már most megkezdődött a szervezése azoknak a családoknak, melyek szívesen foglalkoznának osztrák turisták nyaraltatásá- val. A vendégek kedvező tapasztalatokkal búcsúztak. Egyelőre a kapcsolat fenntartásában állapodtak meg. V. G. Az oroszlánrész a hotelé Zrínyi várában 1962-ben nyitott meg a Mecsek Tourist ki- rendeltsége Szigetváron, amely kezdetben beutaztatással foglalkozott; az idegenforgalom fellendítésére volt még hivatott. Munkájuk eredményét mi sem jellemzi jobban, minthogy az 1972-ben átadott Oroszlán Szálló a Mecsek Tourist kezelésében hetven százalékos kihasználtsággal működött. A 1970-80-as években leginkább belföldi vendégei voltak a hotelnek, aztán szinte tömegével jöttek a volt szovjet csoportok. A ’91-es évek elején sok jugoszláv vendég érkezett (a volt szovjetek elmaradoztak) Szigetvárra, a bevásárlóturizmus mellett szerencsére felfedezték a gyógyvizet is, a szállóvendégek javarészét ők tették ki. Az olcsóbb kategóriájú szobákat keresték, viszonylag rövid ideig tartózkodtak a városban, de többször visszajöttek. A délszláv háború kirobbanása óta már a volt jugoszlávok sem jellemzők a hotelben. Jelenleg üzletemberek fordulnak meg az Oroszlánban leggyakrabban, illetve olyan belföldi turisták, akik Baranyával ismerkednek és olcsó szállást igényelnek, hiszen az árak csupán hatod-heted része a pécsi áraknak. így a kihasználtság még mindig átlagosnak mondható, amivel kevés hazai hotel büszkélkedhet, tudtuk meg Gudlin Líviától, a hotel vezetőjétől. Sok bevétele származik a városnak a turistákból, üzletemberekből, amiben a hotelnek „oroszlánrésze” van. Jelenleg is a Mecsek Tourist működteti, ők hozzák a vendégeket. Talán több turista is felkeresné a várost, ha a nemrég gyógyvízzé nyilvánított termálvízre nagyobb infrastruktúra épülne ki. Egy kisebb méretű strandra nem lehet gyógyturizmust építeni, pedig Szigetvár a megye „Hévize” lehetne. S. Cs. Újra nyílhat a nagydobszai tájház Az önkormányzat már régen lemondott róla A nagydobszai tájház felújítását és kiépítését 1971-ben kezdte meg a Baranya Megyei Tanács, majd 1984-ben nyitotta meg kapuit az idelátogató érdeklődők előtt. A rendszerváltás után 1991-ben a ház tulajdonjogát felajánlották a nagydobszai önkormányzatnak, akik akkor ezt elutasították és utána sem tekintették fontosnak a falu egyetlen látványosságának karbantartását. A múlt évben a Műemlékvédelmi Felügyelőség kötelezte a tulajdonost a felújításra, hiszen a zsúpfedél 3-4 évente a időjárási tényezők hatása miatt cserére szorul. Ekkor a tulajdonjog a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezébe vándorolt, akik elvállalták a tájház rendbehozatalát. Begovác Rózsa a Néprajzi Múzeumtól elmondta, hogy a nagydobszai önkormányzat már a tárlat odatelepítésénél sem segített és később sem érezte kötelességének a ház őrzését és rendbentarását. így 93- ra az épület megsüllyedt, a zsúptető pedig beázott. Dr. Horváth Lajos, nagydobszai körjegyző szerint a tájház a falunak semmiféle hasznot nem hozott, a belépőjegyek származó bevétel mégis az önkormányzat zsebébe vándorolt. Kovács László, a KVSZ baranyai kirendeltségének vezetője azt a felvilágosítást adta, hogy az új zsúptető már az idei nád-termésből elkészül, továbbá megvan a felújításhoz a kivitelező és a tetőhöz a háncskötő is. A nyár végére elkészülő épület funkciójáról egyelőre még nincs döntés, de a múzeum készen áll a kiállítás visszatelepítésére, melyről a falu vezetői olyan könnyedén lemondtak. A dobszai körjegyző semmire nem emlékszik az üggyel kapcsolatban, ami azért is érdekes, mert néhány döntés nem jöhetett volna létre az ő véleménye nélkül. Az elfelejtett dokumentumok persze magukért beszélnek és cáfolhatatla- nul mutatják, hogy a falu vezetésének nyűg volt a tájház. Persze sokkal könnyebb volna az egészet a földbe dóze- rolni és eladni a telket, de szerencsére van műemlékvédelem, csak pénz nincs rá. Rendes Z. Nyár végétől talán újra látogatható lesz a tájház Fotó: löffler Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei 4 t i I Egzotikus kőkert a 6-os út mellett Az önzetlen magánvállalkozó hobbiból „városszépít”
