Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-09 / 185. szám
1995. július 9., vasárnap Magyarország - Dél-dmántúl Dunántúli Napló 3 Tiszta Gyémánt: az is gyanús, aki nem gyanús? (Folytatás az 1. oldalról) A Tiszta Gyémánt Mozgalom- és a később erre épülő alapítvány - szellemi atyja az eredetileg pécsi, majd Kaposvárra nősült és ott letelepedett Sternburg V. Károly, aki a Próbavóks idején ak találta mondani a Köztársaság Párt elnökének: ő inkább királypárti . .. Félretéve a tréfát: a nem éppen szegényparaszti- származék, elegáns úr öt éve indította el egy „kávéházi beszélgetésből” kinövő, célzottan politikamentes mozgalmát. Bár a politika őt is megkísértette; részben úgy, hogy indultak a tavalyi önkormányzati választásokon, másrészt pedig- aminek ellenálltak -, hogy három jelenlegi parlamenti, és több kisebb párt is kereste a kegyeiket. A szimpatizánsok száma kezdetben négy-öt, mára több száz lett. A résztvevők - köztük jogászok, közgazdászok, építészek, környezetvédők - önkéntesen és térítésmentesen dolgoznak, miután elfogadták a nyugati mintát: a nálunk korábban jócskán lejáratott társadalmi munka nem szégyen! Sőt, a kistérségek előbbre jutása szempontjából egyenesen kívánatos egy ilyen, vagy hasonló szerveződés. A négy déldunántúli megyére kiterjedő mozgalom alapítói számos tanulmánytervet készítettek. Szervezésükben eddig létrejött a több, mint egy tucat községet tömön'tő Dráva-Mura-menti Társulás, a Virágzó Zselicért Egyesület. A Budapesti Műszaki Egyetemmel karöltve a kaposváriak kezdeményezték a pécsi bio-diesel programot: a belvárosi autóbuszok gázolajról repceolajra való átállítását. Sternburg úr tisztes vállalsz alapítvány segítségével itt épülne újjá a pécsi vízlépcső kozó: a Somogy megyei Vis- nyén tavaly ősztől „minta olajütőt” működtet. A nyersanyagot száz tonna számra feldolgozó üzemért a helybeliek is hálásak, hiszen munkaalkalmat teremtett. Az idén szeptemberi „igazi” avatáson Torgyán József lesz a vendég. - Ha már annyira kíváncsiak rá az embeFOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ rek ... - mondja a tulajdonos, akit, illetve akinek a mozgalmát a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Kolber István is sokra tart. Balogh Z. A parkolódíjakat sokan a helyi önkormányzatok pénzszerző akciójának tartják fotó: Tóth László Szekszárdon nem jött be Baja baja: a közbiztonság A bajai önkormányzat ismételten elégedetlenségét fejezte ki a városi rendőrkapitány beszámolóját illetően és négy igen, egy nem, valamint tizenhárom tartózkodás mellett a másodszori meghallgatáson sem fogadta el azt. A szekszárdi képviselőtestület 1992-ben - mint több más település is - bevezette a parkolómegváltási díjak fizetését, ami - mint máshol is - nem kis felháborodást keltett az éppen üzletnyitás előtt álló vállalkozók körében. Sokan úgy érezték, a fizetendő összeg nem más, mint a helyi önkormányzat pénzszerző akciója. Ráadásul a rendelet rovására írható az is, hogy egy 1986-os „pártállami jogszabályra” épül, amely ugyan észszerű javaslatot tesz a városok parkolási gondjainak megoldására, de nem szabályozza a fizetendő összeg mértékét - a városatyákra bízta azt. A törvény szerint minden építkezésnél gondoskodni kell megfelelő parkolási lehetőség kialakításáról, és ahol ez nem lehetséges, ott megváltási díjat kell fizetni. Szekszárdon ez az összeg személygépkocsi esetén 80 000 forint, teherautó esetén 100 000 forint. Szeleczki József, a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal irodavezetője szerint a rendelet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az e címen történő befizetésekből csak egy parkírozót tudtak építeni, amely csak harminc autó gondját oldja meg. Az irodavezető szerint ennek az az oka, hogy Szekszárdon javarészt kis üzletek nyílottak, amelyeknél a normatív számolási rendszer alapján csak egy vagy fél helyet kellett kifizetni. Egyébként a parkolómegváltási díjakat Szekszárdon külön számlára gyűjtik, hogy a fel- használását jobban tudják ellenőrizni. Hazafi Zsolt A bajai rendőrkapitánysághoz két város (Baja és Bácsalmás) és 24 kisebb-nagyobb település tartozik. Ezek közül 25- ben elfogadták a rendőrkapitányi beszámolót, csupán a bajai önkormányzat döntött nemlegesen, valójában még így sem, hiszen a városatyák többsége tartózkodó álláspontra helyezkedett. A kialakult helyzetről kérdeztük Tölgyesi Lajos rendőr alezredest, a bajai rendőrkapitányság vezetőjét:-Azt hiszem, azonosulni tudok a képviselők döntésével, hiszen más a közbiztonság helyzete Baján, ebben a 45 ezer lakosú városban és más a kisebb településeken. A határ közelsége, a külföldiek beáramlása, valamint a rendőrség gazdasági helyzete olyan állapotot teremtett, amely a városban tényleg kívánnivalókat hagy maga után. Egy nemrégi, megyei főkapitányi értekezleten a bajai rendőrkapitányság pozitív értékelést kapott, amely szerint 1991 óta a biztonsági helyzet javuló tendenciát mutat, az országos átlagot máris meghaladja, a megyei átlagot majdnem eléri.- Magam is bajai vagyok, én szeretném a legjobban, ha mindenki biztonságban érezné magát. De amíg új rendőrök felvételére egyáltalán nincs lehetőség, amíg hónap vége felé a rendőrség gépjárművei tartalék üzemanyagot használnak, addig differenciálni kell bűneset és bűneset között. A lakosságnak persze a csirkelopás is bűnözés, de én úgy érzem, a gyilkosokat előbb kell kézre keríteni a tyúktolvajoknál. Miután a körzethez tartozó települések döntő többsége igennel szavazott az alezredes beszámolójára, a helyzet nem változik. Nyilatkozatában dr. Kocsis Attila megyei rendőrfőkapitány úgy vélekedett, egyelőre nem gondolkodik új bajai rendőr kapitány kinevezésén. Győrffy Z. Hidrológusok Baján A vízgazdálkodás és vízi környezetvédelem helyzetét vitatták meg a szakemberek a Magyar Hidrológiai Társaság országos vándorgyűlésén Baján. A tizenharmadik alkalommal megrendezett tudományos tanácskozás résztvevői a héten többek között előadásokat hallhattak a vízügyi főiskolán folyó oktatás, továbbképzés mellett az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tevékenységéről, arról, hogy a 127 kilométer hosszúságú Duna-szakasz vízbázisának védelme mellett, hogyan oldják meg a folyó mellékágainak rehabilitációját, a bölcskei, hartai, dunapataji ágak friss vízzel való rendszeres utánpótlását. A vándorgyűléssel egy időben a vízgazdálkodás, vízvédelem korszerű eszközeit, technológiáit bemutató kiállítás volt látható. A Gyöngyösbokréta Németországban járt A decsi Gyöngyösbokréta hagyományőrző néptánc együttes a héten tért vissza nagy sikerű németországi vendégszerepléséről, ahol részt vett a Bietig- heim-Bissingen városok egyesülésének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A decsi táncosok három alkalommal léptek fel kint tartózkodásuk ideje alatt. Vizuális kísérleti alkotótelep Pakson Rajz és képzőművészeti tábor nyílt a héten Pakson, amelynek vezetői Halász Károly képzőművész és Zalaváry József, az Iparművészeti Főiskola adjunktusa. A közel két hetes tábor ideje alatt a résztvevők megismerkedhetnek a rajzolási és festési technikákkal, valamint előadásokat hallgathatnak meg a kortárs képzőművészeti múzeumokéi, alkotásokról. Tanulmányút tolnai magángazdáknak A Tolnai Gépkör tanulmányutat szervez magángazdák és gazdálkodó szervezetek tagjai részére a hónap végén Németországba. A résztvevők ellátogatnak egy Passau környéki tejtermelő és bikahizlaló gazdaságba, egy szakosított sertéstelepre, egy tej-, valamint húsfeldolgozó kisüzembe, valamint a regensburgi használt és új mezőgazdasági gépeket forgalmazó céghez. Koncert Szekszárdon Közös koncertet ad ma Szekszárdon a helyi ifjúsági fúvós- zenekar, valamint a belgiumi testvérvárosból Waregenből érkezett ifjúsági fúvószenekar. Nem dobják el, de pánikra semmi ok... Többször is felhasználják az egy szerhasználatos kórházi anyagokat Tolna Megye Közgyűlésén a képviselők a közelmúltban beszámolót hallgattak meg a Megyei Tisztiorvosi Hivatal munkájáról, amelynek egyik passzusa igencsak felkeltette az érdeklődést. A kórházhygiéne fejezetben a következő volt olvasható: „Továbbra is gondot jelent az egyes egyszerhasználatos anyagok, eszközök ismételt felhasználása.” A megyei tisztifőorvos, dr. Hangay István lapunk megkeresésére azt a választ adta, hogy a kérdés nem a nagyközönségre tartozik, indokolatlan pánikot keltenénk, így nem nyilatkozik. Ezt követően dr. Tomóczky Jánost, a megyei kórház igazgató-helyettesét kérdeztük, aki közölte, hogy takarékossági okokból máshol is előfordul, hogy az egyszerhasználatos eszközöket kellő sterilizáció után újból felhasználják. Ilyenek többek között az inzulinos injekciós fecskendők, melyeket a cukorbetegek többször is használnak, de ebben az esetben a beteg takarékos- sági okokból cselekszik, mivel egy ilyen fecskendő ára 50 forint, s ha egy hétig használja, akkor sem történik semmi gond. Ugyanakkor az érbe felvezetett katéterek egy részét sem dobják el, hanem sterilizálják. Tomóczky főorvos szerint a gazdagabb országokban is gyakorlat, hogy többször is felhasználnak egyszerhasználatos anyagokat, de mivel azokat gondosan kezelik, tudomása szerint ebből még soha semmi baj nem keletkezett. Pánikra, azt mondja, semmi ok, így a nyilvánosságtól sem kell félni, hisz ugyanezek a megállapítások érvényesek nemcsak Tolnában, hanem valószínűleg Baranyában és Somogybán is. Hazafi Magyar győztes a nemzetközi zongoraversenyen Magyar zongorista, a 24 éves Kovács Kriszta nyerte a Cincinnatiban lezajlott hagyományos nemzetközi versenyt, amelyen több mint százan indultak. Az AP jelentése szerint a második helyet egy ifjú izraeli, a harmadikat egy jelenleg New Yorkban élő kínai pianista szerezte meg. Kovács Kriszta jutalma: bemutatkozó zongoraest a New York-i Lincoln Center-ben. Az Amerikai Zeneművelő Egyesület 1956 óta rendezi meg évről évre e versenyt, a világ minden tájáról csábítva Cincinnatiba a zongoristákat. A veszély: átverik, nem fizetnek A nyári diákmunkák szezonja már javában tart. A fiatalok közül egyre többen próbálkoznak meg nyaralás helyett vagy mellett pénzkereséssel is. Térségünk diákszövetkezetei sokrétű munkalehetőséget kínálnak. Elmondásuk szerint a munka iránt érdeklődők száma a tanévhez viszonyítva öt-hatszorosára emelkedett, az állandó munkatársak mellett sokan jelentkeznek,alkalmilag is. A munkalehetőségek a fizikai munka felől fokozatosan eltolódtak a szellemi, irodai munkák felé, ezekből ezen a nyáron sokkal többet lehet találni. A cégek, hivatalok azonban elsősorban főiskolásokat vagy egyetemistákat várnak, az átlagos órabér 100 Ft körül mozog. A középiskolás korosztály általában a fizikai vagy a terjesztési szférában találhat magának munkát, hiszen a nyári építkezéseken, áruházakban, raktárokban gyakran keresnek kisegítő alkalmazottakat. A szóróanyag-terjesztés, újságkihordás, forgalomszámlálás rövid távon, ám értékelhetően kamatozik. Elsősorban fiatal és csinos lányok találhatnak kereseti lehetőséget termékbemutatókon, áruismertetőkön, hostess munkakörben, amely óránként 150 forintos bért hoz a konyhára. A Balaton-parti nyaralóhelyeken sok diákot találhatunk, akiket a lacikonyhái kisegítő munkakörétől kezdve a kempingben dolgozó pénzváltóig mindenütt szívesen alkalmaznak, lévén olcsó munkaerő. így például egy kempingben heti hét napon át dolgozva meg lehet keresni akár havi 30-35 ezer forintot is. A hivatalosan bejelentett dolgozó diákok mellett azonban nem elhanyagolható azok száma sem, akik feketén próbálkoznak megkeresni a nyaralásra vagy a tandíjra valót. Ezek számát a diákszövetkezetekben a dél-dunántúli térségre nézve legalább 4-5 ezerre tippelik. Az ilyen jellegű munka elviekben tényleg jobban jövedelmez, gyakran megtörténik azonban, hogy a munka elvégzése után a diákokat átverik, nem fizetnek vagy kevesebbet és ilyenkor panaszra sincs lehetőség, hiszen a diáknak nincs írásos megállapodása a munkaadóval. Gy. Z. Az átlagórabér 100 forint körül mozog fotó: tóth László i 1 4 j
