Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-01 / 148. szám

1995. június 1., csütörtök Gazdaság Dünántúli Napló 9 Lakótelepi szobában áll a lószerszámkészítésre is alkalmas „csikó” FOTÓ: TÓTH L. A legeredetibb pályamű díja a pécsi Varga Veronikának Fiatal vállalkozó „nyeregben” Nemrégiben tartották Pécsett az Életpálya Alapítvány terü­leti döntőjének díjkiosztását. A tíz legjobb pályamunka kö­zül Varga Veronika pécsi nyerges és szíjgyártó a negye­dik lett. Elnyerte a legerede­tibb pályamű alkotója díját, valamint a bemutatkozási le­hetőséget a Pécsi Ipari Vásá­ron és Szentlőrincen az au­gusztusi Gazdanapokon.- Az öt éves érettségi talál­kozónknak köszönhetem eze­ket a díjakat, amire csak vélet­lenül mentem el. Ott minden­féléről beszélgettüak - mondja a vékony, nagyon fia­tal Veronika. - Én is elipond- tam, hogy van egy jó szak­mám, de nincs se műhelyem, se üzletem, se igazán lehető­ségeim. Erre felfigyelt az egyik osztálytársnőm, aki a Baranya Megyei Vállalkozói Központban dolgozik. Mondta, hogy menjek be oda, ott segítenek nekem. Van egy alapítvány, amelyre azok a fia­talok pályázhatnak, akik saját erejükből szeretnének önálló vállalkozásba kezdeni, ehhez szakmai tanácsadást is igénybe vehetnek. Bementem, szerencsével is jártam, de ki­derült, hogy nagyon kevés az idő, ezért szinte reggeltől estig csak a pályázaton dolgoztunk. Szerintem sokkal könnyebb helyzetben van mondjuk a mesterem, akinek a nagyapja is szíjgyártó volt, ők továbbö­rökítették a szakmát, az elhi­vatottságot, a műhelyt is. Ná­lam az első kettő megvan, csak a pénz hiányzott. Nekem nagyon fontos a minőség, s hogy én tárgyaljak a megren­delőkkel, hogy állandó legyen velük a kapcsolatom. Remé­lem az én gyerekem már jobb helyzetben lesz, s hozzá is visszajárnak majd a vevők, mint a mesteremhez az édes­apja kuncsaftjai. Veronika édesapja díszítő- festőnek tanult, jelenleg kiállí­tásrendező a múzeumnál. Az édesanyja dekoratőr. Valami­kor a Bóbita Bábegyüttes tag­jai voltak, ott ismerkedtek meg. A családi indíttatás is meghatározta a kézművesség­hez, a művészetekhez való vonzódását. Hárman vannak testvérek. Mindegyiküknek jó a kézügyessége. Lantos Fe­renchez járt rajzolni, majd je­lentkezett az egyetem rajz-vi­zuális szakára, de nem vették fel.- Nagyon elkeseredtem ­folytatja. - Az anyu éppen a borboltban a kirakatot ren­dezte, amikor Pánczél Attila, a későbbi mesterem ott vásárolt, ő mondta, hogy a mindenféle régi mesterséget tanító Buda­pesti Művelődési Központ Speciális Szakiskolája várja a jelentkezőket, többek között a szíjgyártókat is. Anyukám ott­hon mondta ezt a lehetőséget, gondoltam megpróbálom. Pe­dig akkor még azt sem tudtam mi az, hogy szíjgyártó. Pánc­zél Attila, amikor meglátott gyengének talált, s azt mondta, hogy nem fogom bírni. Ettől még több erőm lett, äös mindenképpen meg akartam mutatni, hogy én is tudok nyerget, lószerszámokat készíteni, nemcsak a fiúk. Második év végére a leg­jobbak között volt. A bőrhöz mindig vonzódott, szerette az illatát. Az évek alatt napról napra jobban tetszett neki a bőrös szakma is, ami nagyon egyedi, s a kézimunka az alapja. Amióta László Gyula több könyvét is elolvasta a honfoglalásról, azóta még kö­zelebb került ehhez, a régi ha­gyományokat a művészetek­kel jól ötvöző mesterség­hez. Sz. K. Háromezer magyar cég csődben Új területi szakképzési központok Hat-nyolcévente váltani kell Dán üzletemberek Pécsett Dán érdekeltségű, magyar kép­viselettel rendelkező cégek képviselőivel találkozhattak térségünk cégei, vállalkozói a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A találkozó keretében Jónap Gá­bor, a Dán Királyság Magyar- országi Nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa tájékoz­tatta az érdeklődőket a két or­szág között zajló gazdasági kapcsolatok főbb jellemzőiről, a még kihasználatlan lehetősé­gekről. A fórumot követően a kamara vállalta a baranyai ér­deklődők további informálását. Mobiltelefon­konferencia A Pannon GSM és a Westel 900 közösen rendezte meg a Budapesten tegnap kezdődött három napos nemzetközi kon­ferenciát a mobiltelefon-szol­gáltatásokról. A GSM-szolgál- tatók nemzetközi szervezetének plenáris ülésén 84 ország 130 cégének képviselője vesz részt, a berendezésgyártók megfigye­lőként vannak jelen. A szerve­zet többek között a szolgáltatá­sok specifikációjával, a típus­engedélyezési eljárásokkal, va­lamint a számlázási és elszámo­lási elvekkel, a nemzetközi há­lózatok koordinálásával foglal­kozik. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május 31-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 196,52 198,46 200,40 ausztrál dollár 87,40 88,30 89,20 belga frank (100) 428,71 433,01 437,31 dán korona 22,54 22,77 23,00 finn márka 28,58 28,87 29,16 francia frank 25,00 25,25 25,50 gör.drachma(100) 54,31 54,85 55,39 holland forint 78,70 79,49 80,28 ír font 201,28 203,26 205,24 japán yen (100) 147,05 148,51 149,97 kanadai dollár 89,37 90,26 91,15 kuvaiti dinár 413,25 417,38 421,51 német márka 88,05 88,94 89,83 norvég korona 19,77 19,97 20,17 olasz líra (1000) 75,34 76,08 76,82 osztrák sch. 12,52 12,65 12,78 portugál esc.(100) 83,46 84,29 85,12 spanyol pes.(100) 101,11 102,11 103,11 svájci frank 106,64 107,71 108,78 svéd korona 16,91 17,08 17,25 USA dollár 122,50 123,71 124,92 ECU (Közös Piac) 162,39 164,01 165,63 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a magyarországi vállalkozások száma áprilisban 14 564-gyel gyarapodott, s megközelíti az 1 millió 110 ezret. Áprilisban két újabb jogi személyiségű vállalkozás jelen­tett csődöt, így összesen 3154 cég áll csődeljárás alatt. Ezek mintegy kétharmada kft., 22 százalékuk szövetkezet. A hónap végéig 7455 jogi személyiségű vállalkozás ellen kezdeményeztek felszámolási eljárást az országban, ezek száma csupán 14-gyel gyara­podott áprilisban. A kormány elfogadta a szak­képzés távlati fejlesztési koncepciójára kidolgozott tervezetet. Dr. Benedek András munkaügyi helyettes államtitkárt a megvalósítás főbb elemeiről kérdeztük.- Amikor a kormány döntött a koncepcióról, azt is elfogadta, hogy a szakképzés nemcsak a válság kezelésének, hanem megelőzésének is eszköze. Ma a munkanélküliek többsége, mintegy 60 százaléka szak­képzetlen, azonban a többiek képzettsége sem felel meg a je­lenlegi kívánalmaknak. A tanulmányaikat befejezők egyharmadának nincs szak­mája. A cél az, hogy ezt az arányt 10 százalékra mérsékel­jük az ezredfordulóig. A másik elv: a jelenleg munkaviszony­ban állók intenzív képzéséhez is meg kell teremteni a megfe­lelő feltételeket. Ugyanis a munkahellyel rendelkezők képzettségi szintje folyamato­san csökken, az egyszer meg­szerzett tudás már nem érték­álló. Ezért az úgynevezett fel­frissítő képzést számukra is lehetővé kell tenni. Nálunk aktív életkoruk alatt, 30-40 év során az emberek legfeljebb egyszer-kétszer módosítanak pályát, míg Nyu­gaton, a szigorúbb és kemé­nyebb követelményrendszer­ben háromszor-négyszer. Ez­után valószínűleg itt is szüksé­ges lesz 6-8 évenként szakmát váltani. Akik erre nem képe­sek, lemaradnak a versenyben. Mindehhez azonban forrásokat it'jjo.uiuj gáaöJsrilánx; Panaszkodnak a bankok, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, no meg a kötelező tartalékkép­zés miatt egyre kevesebb pénzt mernek fordítani a hiteligények kielégítésére. Belföldi források híján több­nyire külföldről szereznek köl­csönözhető összegeket. A Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) például több ilyen konstrukcióról is tárgyal az Európai Fejlesztési és Újjáé­pítési Bankkal, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társa­sággal. A szóban forgó hitelek legfontosabb jellemzője, hogy viszonylag hosszú, 7-10 éves futamidejűek lesznek. Valószínűleg német bankok­tól is sikerül mintegy 50 millió márka összegű hitelkeretet sze­rezni a magyar export bővíté­séhez szükséges fejlesztések­kell teremteni. És még valami: a leghatékonyabb oktatást az iskolarendszerben lehet meg­valósítani. Az iskolai képzés­nek viszont csak akkor van ér­telme, ha szigorúan együttmű­ködik az iskolarendszer a gaz­dasággal, s követi annak vál­tozó igényeit. A jövő szakemberét úgy kell kiképezni, hogy speciális szakmáján kívül megfelelő kommunikációs készségre is szert tegyen. Ez feltételezi a jó kontaktusteremtő képességek és készségek elsajátítását, ide­gen nyelv(ek) ismeretét vala­mint a számítógép kezelését. Ma még alig 10 százalék azok aránya, akik e követel­ményeknek megfelelnek. A terv az, hogy számuk 30-40 százalékra nőjön. A tudás spe­ciális elemeinek ezekkel az új ismeretekkel kiegészülve kell értékállóaknak lenniük. Ezentúl arra is törekedni kell, hogy az iskolákból kike­rülő fiataloknak fejlett prob­lémamegoldó képességük le­gyen, és tanuljanak meg cso­portban dolgozni. Az eddig létrehozott hét megyei, regionális képzőköz­pontot már ezeknek az új szempontoknak megfelelően alakították ki. Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Békésben, Bács-Kiskunban, Fejér és Ba­ranya megyében működnek ilyen kívánalmak szerint a központok. Az év végéig ha­sonlók nyílnak meg Budapes­ten és Vas megyében is. (Légrády) hez. Ezt főként kis- és közép- vállalkozók vehetik majd igénybe. Tárgyalások folynak egy 90 millió márka értékű, az energia­felhasználás ésszerűsítésére fordítható hitelcsomagról is. Ezt a pénzforrást például lakó­házak hőszigetelésére és egyéb, energiatakarékos eljárások kivi­telezésére lehet majd felhasz­nálni. A német hiteleket a kereske­delmi bankokon keresztül he­lyezi majd ki a bank, hogy az ország minden pontján hozzá­férhetők legyenek. S bár a tár­gyalások még folynak, az már szinte bizonyos, hogy a hazai piaci kamatoknál lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthat­nak hozzá ehhez a pénzhez a gazdálkodók. Bánhegyi Zsuzsa náaxíi ó devizahitelek Új forráslehetőségek kisvállalkozóknak Nemzetközi vásárok Június: - KRAKKOFOOD mezőgazdasági terményeket, élelmiszereket, az egészséges táplálkozást elősegítő magyar specialitásokat, receptúrákat váiják.- Pozsony INCHEBA a vegyipari alapanyagok, fél­kész és késztermékek, háztar­tási, vegyi cikkek, kozmetikai és gyógyászati szerek, vegy­ipari gépek, valamint műsze­rek szakvására.- Poznani Nemzetközi Vá­sár, amelyre beruházási célú termékeket, technológiákat, műszaki találmányokat vár­nak. Augusztus: - Dombim, textil és ruházati termékek, kézműipari áruk vására.-Basel INELETEC, kíná­latban elektronikai, elektro­technikai, automatizálási be­rendezések, részegységek.- Damaszkuszi Nemzetközi Vásár, amelyre erősáramú, vízgazdálkodási, olajipari be­rendezéseket, autóbuszokat, járműveket, gyógyszereket, háztartási és fogyasztási cik­keket várnak.- Nyitra, Agrokomplex, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, mezőgépek vására. Szeptember: - Theszalo- niki Nemzetközi Vásár ter­mékmegkötés nélkül.- Köln, ANUGA élelmi- szeripari termékekkel.- Göteborg, Interfood, amelyre feldolgozott élelmi­szereket, mélyhűtött terméke­ket várnak.- Kisinyov, AGROTECH ’95, itt növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek, mezőgazdasági gépek, raktári és csomagoló berendezések, agrokémiai cikkek kerülnek bemutatásra.- Bmo gépipari szakvásár, amelyen gépek és berendezé­sek szerepelnek ágazati meg­kötés nélkül.- Plovdiv, nemzetközi mű­szaki vásár termékmegkötés nélkül.- Zágrábi Őszi Nemzetközi Vásár, amelyre a teljes magyar exportárukörön túl az újjáűé- pítéshez kapcsolódó beruhá­zási cikkeket és élelmiszereket várják. Október: - Torino, Nuove Technologie számítógépes szoftverekkel, irodatechniká­val.- Johannesburgi Nemzet­közi Vásár mérőműszerekkel, faipari termékekkel, különféle közúti járművekkel, oktatási és orvosi berendezésekkel, vegyipari és élelmiszeripari termékekkel, elektromos cik­kekkel, továbbá háztartási gé­pekkel. Törvény a privatizációs gyakorlatról Az 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévő vál­lalkozói vagyon értékesítéséről rendelkezett. A korábbi privati­zációs jogszabályokat felváltó, illetve az íratlan privatizációs gyakorlat hasznosító tapasztala­tait törvénybe foglaló jogsza­bály egyebek mellett külön fe­jezetben foglalkozik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt., az ÁVÜ és az ÁV Rt. jogutódja) szervezetével és működésével, a társasághoz tartozó vagyon értékesítésével, a kedvezmé­nyes privatizációs technikákkal (részletfizetés melletti vagyo­nértékesítés, privatizációs lí­zing, vezetői és munkavállalói kivásárlás, Egzisztenciahitel és Munkavállalói Résztulajdonosi Program, amely konstrukciók csak akkor kerülhetnek szóba, ha az adott cég privatizációjára legalább a limitárat elérő érvé­nyes készpénzes ajánlat nem érkezik) és a vagyonkezelési szerződésekkel. (Ilyen megál­lapodást az ÁPV Rt. csak fel- számolási eljárás alatt nem álló, adó-, vám- vagy tb-tartozás te­kintetében „tiszta” cégekkel köthet megbízási, vállalkozási vagy portfolio vagyonkezelési konstrukcióban. A vagyonkeze­lési szerződés fontosságát jelzi, hogy az az érintettek megegye­zése értelmében - legalább két év elteltével - a kezelt vagyon megvásárlásának is alapja le­het). A privatizációban érdekelt gazdálkodókat időben először valószínűleg az egyszerűsített (ez esetben a cég privatizáció­járól előzetesen az igazgatóság, illetve az ügyvezető dönt, az ÁPV Rt. csak „felügyeli” a tranzakciót) privatizációval kapcsolatos szabályok érintik. Eszerint az ÁPV Rt. két ütem­ben, 1995. szeptember 30-ig, il­letve december 31-ig teszi közzé azoknak a társaságoknak a jegyzékét, amelyeknek a saját tőkéje 1994-ben a 600 millió forintot, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak lét­száma pedig éves átlagban az 500 főt nem haladta meg (igaz­gatósági döntés alapján az egy­szerűsített privatizáció más tár­saságok esetében is szóba jö­het). Az egyes hazai, illetve kül­földi befektetők a meghirdetett társasági részesedésekre vonat­kozó készpénzes - és legalább a jegyzékben szereplő limitárat elérő - ajánlataikat a minimum két országos napilapban és az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztató­jában megjelenő jegyzék (fel­hívás) közzétételétől számított kilencven napon belül nyújthat­ják be. Az 1995. június 16-án ha­tályba lépő jogszabállyal a Cégvezetés júliusi száma fog­lalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents