Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-01 / 148. szám
10 Dlinántuli Napló Politikai Vitafórum 1995. június 1., csütörtök Az alkotmánysértő Bokros-program A z 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. § (1) bekezdése „A Magyar Köztársaság területén előlinek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez". Valóban így alakul sorsunk!? Gyermekkori gerincbetegségem miatt 15 éve igen súlyos * gerincfájdalmam van, annak minden egyéb következményével. A kezdeti hagyományos gyógyszeres kezelésre majdnem gyomorfekélyem alakult ki. Órákat töltöttem el a rendelésre és a kezelésre várva. Mégis az eredmény mérsékelt volt. Az egyedüli kellő gyógyhatású kezelés, hogy évente kétszer 15 napot a Hévízi-tóban úszók és tornázok. A Bokrosprogrammal a társadalombiztosítás által eddig nyújtott ingyenes belépő jegyet elvették. Egyéb rám nehezedő többletkiadás miatt nem leszek képes megfizetni a ma már csak a külföldiek által megfizethető belépőjegyet. így az egyedüli kedvező gyógyhatású kezelés számomra, de sok tízezer sorstársam számára is megszűnt. A Bokros-program tőlem és sorstársaimtól mindent elvett, mert elvette az alkotmányban állam- polgári jogon biztosított egészséges élethez való jogot! Lehet, hogy a folytatás úgy lesz, hogy elveszik a cukorbetegtől az inzulint, a rákostól a drága sugár- kezelést stb., mert a költségvetés úgy kívánja. De nem számolnak az egyenleg másik oldalával. Bokros Lajos azt hiszem régészeti szakkifejezésként is bevonul a tudományba. Néhány száz év múlva hazánk területén, ha a régészek egy fogatlan koponyát fognak találni, akkor tudni fogják, hogy Bokros-kori magyarra bukkantak. 10 millió fogatlan országa leszünk. Súlyos probléma, hogy az önálló keresettel nem rendelkező egyetemistákat is kizárták az ingyenes ellátásból. Az egyéb terhek mellett a szülők nem tudják majd vállalni a kiadásokat. Kérdezem én, nem lesz nagyobb kiadás hosszú távon a fogászati problémák miatt jelentkező belgyógyászati, sebészeti, onkológiai betegségek kezelése?! Kórházakat zárnak be, avagy Szabó miniszter szerint profilt változtatnak. Azt gondolom, hogy ezzel az irányt a XIX. század felé vettük. Egy kórház megszüntetése nagyon sok pénzbe kerül, ezt is kellene számolni. A megszüntetéssel járó felszámolás az ottani javak elkótyavetyélése. De minden kórház az általános ellátás mellett valamire speciáló- dott. Erre szakember gárdát és műszerparkot alakítottak ki. Ezeket nem lehet egy tollvonással egyszerűen egy másik intézménybe áthelyezni. Kiszámíthatatlan értékek mennek veszendőbe! S mi van, ha az élet úgy dönt, hogy a Bokros-program rossz? Mi van, ha az élet bebizonyítja, hogy a megszüntetett intézményekre, ellátásra szükség van? A hatalom tán homokba dugja fejét és nem vesz tudomást erről? Vagy újból felálh'tja az intézményt, az ellátást. De az már háromszorosa lesz a jelenlegi működő költségének. Bokros Lajos pénzügyminiszter programja kidolgozásakor gondosan kiszámolta, hogy az milyen költségvetési megtakarítást jelent. Csak egy hibája van: az egyenleget elfelejtette közölni. A kiadás oldalt vagy nem számolta ki, vagy nem közölte. Mert döntéseinek lesznek kiadásai is, s nem is kevés. Hisz pl. a bevált, egyszerűbb dolgokat, mint a gyógyfürdőt, a tüdőszanatóriumot kell egyéb költségesebb eljárással pótolni. Vagy nekünk betegeknek más megoldást gondolt ki a miniszter úr? Dr. Nádor András Jog és az igazság Furcsa fintora a törvénykezésnek, hogy ami az egyszerű ember szerint erkölcsileg, etikailag természetes, az a jogszabályok különböző értelmezése, értelmezhetősége következtében más megvilágításban jelenik meg a hivataloknál, hatóságoknál, mint például akkor, amikor valaki olyan beruházásba kezd, amely mások számára is előnyt jelent és annak igénybevételekor az igénybevevő nem akar hozzájárulni. Pár évvel ezelőtt úgy határoztam, hogy az Alkony utcai családi házamban a vegyestüzelésről áttérek a korszerűbb gázfűtésre. A kérelem benyújtása előtt megkérdeztem az utca mindkét oldalán lakó szomszédaimat, hogy szándékukban áll-e csatlakozni a Megyeri úü gerincvezetékről történő leágaztatással a gázvezeték utcában történő bevezetéséhez. Válaszuk nemleges volt, így kénytelen voltam saját költségemen a munkát elvégeztetni. (Ez akkor 210 000 Ft-ba került.) A gázmű nem az általam meghatározott teljesítménynek megfelelő keresztmetszetű csővezetéket fektette le az utcában, hanem a későbbiekben várható igényeknek megfelelőt. Természetesen ezt velem fizettette meg. Az elmúlt években egy-két házban tulajdonos csere történt, és időközben azok is meggondolták magukat, akik eredetileg elzárkóztak a csatlakozástól és sorba köttették rá épületeiket az általam létesített gázvezetékre, illetve azt meghosszabbítva a Tulipán utcában további hat ház került bekötésre. (Megjegyzem, hogy nekem kellett idejönni ahhoz, hogy azoknak is gáz legyen a házukban, akik már 30- 40 éve itt laknak.) Természetesen ebbe nem nyugodtam bele és minden fórumot megjártam igazam bizonyítására. Érdemi intézkedésre azonban nem került sor. Végül is kénytelen voltam bírósághoz fordulni. Az egyik ház tulajdonosa belátta, hogy igazam van és kifizette a ráeső részt. Többen a polgár- mesteri hivatal által aláírt engedély birtokában igyekeztek magukat kimenteni a bírósági perből, mondván, pereljem a polgármesteri hivatalt, illetve az önkormányzatot, mert az engedély kiadásakor őket senki nem figyelmeztette arra, hogy a gázmű által benyújtott számlán kívül még másnak is tartoznak. A lecke most fel van adva: kihez forduljak? Remélhetem-e egyáltalán, hogy az önkormányzat, a hivatal mulasztásának következményeit - mely szerint az engedély kiadásakor fel kellett volna hívni a figyelmet arra, hogy a közműfejlesztéshez hozzá kell járulni még akkor is, ha azt magánember létesítette és amely alól a később csatlakozni szándékozók sem bújhatnak ki - magára vállalja és az így ért kárt részemre megtéríti, vagy évekig tartó pereskedés útján érhetem ezt el. Bízom az előbbi megoldásban. Nagy Imre, Pécs, Alkony u. 6. Üzenet A családiház vaskapuján krétával odarótt üzenet: Kulcs a Gyulánál. Arrajárók, bár nem nekünk szól, elolvassuk: nyilvánosságot kapott a közlés, kicsit nagyobbat a szükségesnél. Tudom, hogy a címzett számára egyértelmű a jelentés, tudja, melyik szomszédba kell bekopogni, s egykettőre otthon érezheti magát. Mégis megpróbálom a magam számára értelmezni az üzenetet. Volt bő egy évvel ezelőtt egy hasonló nekünk szóló üzenet, s a többség el is hitte, hogy a megoldás kulcsa megvan: le kell váltani a lejáratott, bűnbakká kikiáltott vezetést, le kell cserélni az egész korrupt, tehetségtelen társaságot, s aztán rövid időn belül érzékelhető, a tömeg számára megkönnyeb- bedést nyújtó intézkedéseket lehet hozni. Az új (régi) gárda nem fog hazudni, nem fogja lenézni a népet, nem lesznek úri A Fidesz-Magyar Polgári Párt Baranya megyei választmánya május 27-én tartotta a párt VII. kongresszusa utáni alakuló ülését. A választmány a párt megyei elnökévé Bálint Bánkot, Sik- lósnagyfalu polgármesterét, a Baranya Megyei Közgyűlés tagját választotta. A megyei elnökség tagjai: Bánki Erik mohácsi önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés tagja, Imallűrjei, megvalósítja a sajtó- szabadságot, tisztába teszi a privatizációt, rendezi kapcsolatainkat a szomszédokkal, igazságosabbá teszi a terhek viselését, felelősségre vonja a bűnösöket, szakértelemmel nyúl minden kérdéshez - és közben nem feledi a kisemberek, a dolgozók érdekét. Mind megkaptuk az üzenetet, a többség komolyan is vette, reménykedett. Ha nem is a 3,60-as kenyérben meg az egyforintos buszjegyben, de az ígéretnek abban a mélyebb rétegében, amely tisztább viszonyokat, becsületesebb politikusokat, igazságosabb elosztást helyezett kilátásba. Egy illúzióval szegényebbek lettünk. Talán ki kellene egészíteni azt a feliratot: A kulcs a Gyulánál - volt. Schneider Péter MDF Siklós réné Pólya Éva, a párt mohácsi alelnöke, Drávavölgyi Gábor szigetvári önkormányzati képviselő, Gelb Miklós komlói ön- kormányzati képviselő. Az elnökség megyei alel- nöknek ismét Bánki Eriket választotta. A megyei választmány az országos választmány tagjává választotta Imréné Pólya Évát és Bíró Bernadettet, a szentlászlói szervezet elnökét. Trianon 1995. június 4-én 75 év tapasztalatával gondolhatunk vissza Trianon minden visszás intézkedésének tragikus következményére. Túl azon a tényen, hogy a Kárpát-medence valóban természetes földrajzi egység, melyben egyaránt megvan a termőföldnek, erdők és az ipari lehetőségek harmóniája, egységes gazdasági működésre, a terület vízrajza is egységet képez, amelyben minden szennyezés az egész rendszert éri. Ezt az egységet csak a nemzetiségi eloszlásban nem érhetjük tetten. Azonban ez sem volt túlzott tehertétel, míg külső hatalomnak diverziós befolyása, propagandája meg nem bontotta a békét. Északon a szlovákok egy tömbben éltek és gyakorolhatták nemzetiségi jogukat, érvényesülési lehetőségeik a magyarokéval azonos életminőséget biztosítottak számukra mindaddig, míg a cseh nacionalizmus, mely különösen 1867-ért orrolt a magyarokra, nemzeti állam lehetőségével el nem áltatta őket. Az erdélyi románok nemzeti tudata is akkor vett új irányt, mikor a monarchia érdekében a magyarok ellensúlyozására el nem hintették a dák-római-román nemzetfolytonosságot és az első foglalók jogára hivatkozva a magyarel- lenességet. De akkor sem gondoltak a Kárpátokon túliakkal való egyesülésre mindaddig, míg a Román Királyság szemet nem vetett a vidékre. Trianonban érték el a reméltnél nagyobb sikert, a magyarok a féltnél nagyobb bukást, mely nem rendet hozott, hanem bizonytalanságot és valójában jót csak néhány tízezer haszonélvezőnek. A kudarc ma már szembetűnő. Az összekötözött cseh-szlovák állam önként felbomlott, a soknemzetiségű Jugoszlávia véres háborúban, etnikai tisztogatásokban, kegyetlen foglalásokban és visszafoglalásokban igazolja, hogy évszázados fejlődésbe nem szabad beleavatkozni nagyhatalmi érdekek miatt. Romániában egyre nyíltabban építgetik a helyi hatalommá válást, ami Funarok, új ultranacionalisták vezetésével az egész térség komoly veszedelmét jelentené. 75 év után, indulatok nélkül nézve is kiviláglik a trianoni rend kudarca. A nemzetiségi kérdést nem oldotta meg, mert változatlanul nemzetiségi problémákkal küzdő új állam- alakulatokat hozott létre. Ezeket külső erők beavatkozása konkolyhintése nélkül már (bizonyára) meg lehetett volna oldani. A nagyhatalmak azonban ezen a területen akarják megvívni, mint már annyiszor, a hegemóniáért folyó harcukat. A megoldás azonban a nemzetiségi jogok megadásában, tiszteletben tartásában lehetséges és a távolabbi jövőben a józanul légiesített határok megvalósításában. Az alapszerződések ugyanis egyszerűen félresöpörhető papírrongyok lesznek, ha ismét nagyhatalmi érdekek alapján akarnak dönteni a térségünkben. A MIÉP Baranya Megyei Szervezete, a Történelmi Kisgazdapárt Pécs-Bara- nyai Szervezete, a Magyar Politikai Foglyok Baranya Megyei Szervezete és a Recski Szövetség Kitüntetés Bensőséges ünnep keretében május 26-án Budapesten a HM Tiszti Ház épületében a Tartalékos Katonák Országos Egyesülete (Honvédegylet) kitüntetéseket adott át az egyesület alapító és azóta is hatékonyan tevékenykedő tagjai részére. Az ünnepségen megjelent Keleti György honvédelmi miniszter és a minisztérium több vezető tisztségviselője is. Dr. Balogh György ny. ezredes az egyesület elnöke és Szilágyi Imre ny. ezredes ügyvezető elnök értékelte az egyesület és a kitüntetettek munkáját. Az egyesület tagjain kívül országosan 12 megye, köztük a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka is átvehette a kitüntetést. Baranyából összesen 6 személy vehette át az Egyesület által alapított Érdemkereszt kitüntetést. Dancsházy Gusztáv ezredes, a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka, Méder Ferenc ny. ezredes, az egyesület országos választmányának tagja, dr. Aszódi Pál ny. hb. alezredes az egyesület országos elnökségének és választmányának tagja, az egyesület Baranya megyei szervezetének elnöke, Százuj József ny. hadnagy (Siklós), az egyesület ellenőrző bizottságának tagja, dr. Rajczi Péter ny. százados, a megyei szervezet elnökségének tagja, Szilágyi Péter ny. alezredes, az egyesület alapító tagja. A kormány arányos teherviselést hirdet... Petíció a miniszterelnökhöz A pécsi vasutasok nyugdíjas szakszervezete és a Nyugdíjasok Baranya megyei Kamarája 1989. óta több alkalommal fordultak a mindenkori kormányfőkhöz - utoljára ez év februárjában. Horn Gyula miniszterelnökhöz intézett újabb petíciójukból közlünk egy részletet. A kormány arányos teherviselést hirdet. De milyen egyenlő teherviselés az, hogy amikor pl. a nyugdíjasok havi 1600 Ft nyugdíjemelést kaptak átlag, addig azok, akik ezen megszorító intézkedéseket javasolják, ötvenezertől kétszázezer forintig kaphatnak havi emelést. A kereseteknél is ugyanez az arány: amíg a nyugdíjasok, a kiskeresetű dolgozók, nagycsaládosok - a munkanélküliekről nem is beszélve - átlag 16 000 Ft-ból élnek, addig sokan egy millión felül keresnek havonta. Mi indokolja azt, hogy egyes vezetők, ill. egyes hivatalokban, munkahelyen dolgozók húszszor-százszor annyit kereshetnek, mint az átlag nyugdíj? Nagyobb a szaktudásuk? - Lehet, de a romló gazdasági helyzet nem ezt bizonyítja. Talán nagyobb a felelősségük. Ez sem igaz. Ugyanis az elmúlt évtizedekben nem hallottunk arról, hogy bárkit is felelősségre vontak volna, pedig helytelen intézkedésekkel az országot a szakadék szélére sodorták, tönkre tették az ipart, a kereskedelmet, a mezőgazdaságot. Nem hallottunk arról sem, hogy valakit csúszópénz elfogadása miatt elítéltek volna, miközben az országot kiárusították, ill. a vállalatokat áron alul, a földeket fillérekért megszerezték. A következőket kérjük a Tisztelt Miniszterelnök úrtól.- Az indokolatlanul magas fizetéseket és végkielégítéseket csökkentsék.-Teljes nyilvánosságát kérjük a privatizációnak, és lehetőséget, hogy a társadalmi szervek is vizsgálhassák a már megkötött egyezséget.- Vizsgálni kell a kárpótlási jegyekkel, a vagyonjegyekkel való manipulációkat a társadalmi szervek bevonásával.-A közművek maradjanak állami és önkormányzati többségű tulajdonban.- Ei orgia költség támogatást kapjon minden dolgozó és nyugdíjas, munkanélküli, akinél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 25 000 Ft-ot.- Veszteséges állami vállalatoknál tiltsák meg a prémium kifizetését.-Meg kell akadályozni az infláció ugrásszerű emelkedését. Ennek érdekében a forint leértékelését mérsékelni kell.- Meg kell akadályozni a betéti kamatok indokolatlan emelését. Tűrhetetlen a 40 százalékos kamatláb.- Meg kell akadályozni a munkanélküliség emelkedését. Nem szabad felelőtlenül csökkenteni a létszámot az egészségügyben, a pedagógusoknál, a vasútnál stb.- A minisztériumoknál a létszám leépítését ne az alacsony beosztottaknál, hanem az államtitkároknál kezdjék el.-A kórházi ágyak csökkentését nem látjuk indokoltnak akkor, amikor így is heteket kell várni a felvételre kivizsgálások esetében, sőt műtéteknél is. Ragaszkodunk a vasútegész- ségügyi szolgálat fenntartásához. A MÁV egészségügyi ellátását, a MÁV dolgozóinak önkéntes alapjából hozták létre. Azt megszüntetni egy kormánynak sincs jogában. Nem beszélve arról, hogy a vasút speciális szakszolgálat, EÜG. létesítményeit a MÁV tartja fenn.- A közbiztonságot meg kell erősíteni. Több rendőr és képzettebb rendőr kell az utcákra.- Szigorítani kell a büntetéseket. A Kamara Tanácsülésén a megkérdezettek, de a szak- szervezeti tagság kilencvennyolc százaléka is indokoltnak tartja a halálbüntetés visszaállítását a különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberölés esetében.- A milliárdokkal az államot megkárosító személyek ellen el kell járni, olyan törvényt kell hozni sürgősen, hogy ezek ne bújhassanak ki a törvény hézagai között és évek múlva is felelőssé lehessen vonni az elkövetőket.-A milliomos keresetnél a személyi jövedelem adót fel kell emelni. Ezt már Kupa Mihály úr is megpróbálta, de javaslatát a képviselők leszavazták. Újra napirendre kell tűzni.-A vállalkozók adóbevallását felül kell vizsgálni, mert azt senki sem hiszi el, hogy ők csupán havi 10 000 Ft-ból élnek.-Az ún. fekete piacot és a piacon működő mindjobban elszaporodott maffiát fel kell számolni. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Petíciónkat több ezer nyugdíjasunk nevében küldjük, akik szakszervezeti és nyugdíjas kamarai tagok. Nyugdíjasaink várják az Ón tárgyilagos válaszát. Tisztelettel: Bánáti József Pécs, VSZ. Önálló Nyugdíjas Alapszervezet elnöke Bojtor László Nyugdíjasok Baranya megyei Kamara elnöke A Fidesz új vezérkara
