Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-01 / 148. szám

8 Dünántúli Napló Magazin 1995. június 1., csütörtök Fluoreszkálnak a daganatos sejtek Újdonságok a rákgyógyászatban A világsajtó, s annak nyomán a hazai is, hétről hétre érdekfe­szítő és biztató újdonságokról ad hírt a rákgyógyászat területé­ről. A legújabb jelentések arról szóltak, hogy egy amerikai or­voscsoport a rákos sejtek vérellátásának megakadályozásával próbálkozik. Erről beszélgettünk dr. Kásler Miklós professzor­ral, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosával. Egy mecseki orvosdoktor és a rovarkutatás Rovarászati lapok 1883 decemberében az első magyar tudományos rovartani szakfolyóirat, a Rovarászati Lapok egyetlen évfolyamának utolsó, búcsúzó oldalán így köszönt el olvasóitól a szer­kesztő: „A német abból indul ki, hogy valamely országot legelső sorban a tudomány te­szi naggyá. Nálunk ilyesmire még csak gondolni sem sza­bad. A magyar ember első sorban született politikus, mégpedig nagyon is pártos- kodó.” Vajon ki volt ez a szer­kesztő, aki ezeket a sorokat írta? Több mint 100 évvel ezelőtt vetette papírra és nyomtatta ki saját költségén ezeket a gon­dolatokat egy pécsbányatelepi bányaorvos Kaufmann Ernő (1849-1928). Tette mindezt azért, mert 12 hónapon át gondosan szerkesztett és meg­írt úttörő jellegű folyóirata az érdektelenség miatt csődbe ment. Kaufmann Ernő 1874-ben szerzett orvosdoktori diplomát Budapesten. Kisebb kitérő után 28 évesen érkezett vissza a Mecsekbe, ahol Szabolcsbá- nyán a Dunagőzhajózási Tár­saság bányaorvosaként tele­pedett le. Hosszú élete során orvosi munkája mellett min­den idejét a rovarok, de főleg a bogarak tanulmányozására fordította. Előfizetője és rend­szeres olvasója volt a kor híres német természettudományos folyóiratainak, sőt kutatásai előrehaladtával számos szak­cikket publikált a rangos En- tomologische Nachrichtenben és más kiadványokban. Ma­gyarországon ekkor még ha­sonló folyóirat nem létezett, s ez erősen érződött a hazai ku­tatók munkáján, akik mind többen sürgették az 1869 óta megjelenő Természettudomá­nyi Közlönyben (ma Termé­szet Világa) főleg a mezőgaz­dasági rovartannal szélesebb körben foglalkozó rovartani szaklap elindítását. Talán az 1877-ben kirobbant „Ki fe­dezte fel a Phyloxerát Ma­gyarországon” című cikk kö­rüli elsőbbségi botrány ébresz­tette rá Kaufmannt mecseki magányában, hogy elérkezett az idő egy tudományos igényű magyar rovartani folyóirat el­indítására. A szervezést egy felhívással indította, amelyet 1882. de­cemberében közölt le a Ter­mészettudományi Közlöny: „Rovarászati Lapok. Ilyen cí­men indít meg dr. Kaufmann Ernő egy folyóiratot, mely ha­zánkban a leíró állattan egy fontos szakának művelődését és az e téren elért eredmények magyar nyelven közlését tűzi ki feladatának... A Rovará­szati Lapok jövő 1883-ik év január havától kezdve, havon­ként füzetekben fog megje­lenni. Előfizetési ára egy évre 4 frt.” A Rovarászati Lapok első füzete valóban meg is jelent a pécsi Lyceum Nyomdában, Feszti Károlynál. A kiadvány tipográfiája, szerkesztése, szakmai színvonala szinte alig maradt el a hasonló, akkor Eu­rópában vezető osztrák és né­met szaklapokétól. Annak el­lenére, hogy Kaufmann neve ebben az időben már igen is­mert volt rendszeres publiká­ciós tevékenysége folytán, mindössze 64 előfizető jelezte a füzetek megvásárlását. Ka­ufmannt mélyen elszomorí­totta ez a nagyfokú érdekte­lenség, de becsületből és szakmai etikából jelesre vizs­gázva saját költségén mind a tizenkét füzetet megjelentette, de következő évfolyamra már nem vállalkozott. Bár Kauf­mann tiszteletméltó vállalko­zása elbukott, kezdeménye­zése mégsem volt hiábavaló, hiszen budapesti szerkesztés­sel 1884-ben Rovartani Lapok címmel megindul a magyar nyelvű rovartani irodalom publikálása, amely sok-sok megpróbáltatás után napja­inkra a világ élvonalába tarto­zik. Baranyában ma két múze­umi évkönyv is közöl rendsze­resen rovartani szakcikkeket, az egyik a pécsi Janus Panno­nius Múzeum évkönyve, a másik a komlói Folia Comlo- ensis. Kaufmann Ernő nemcsak a magyar nyelvű tudományos rovartani irodalom elindításá­ban szerzett elévülhetetlen ér­demeket, hanem szűkebb pát­riánk bogárfaunájának feltárá­sában is kimagasló munkássá­got végzett. Legjelentősebb írása a „Pécs város és Baranya vármegye bogárfaunája” címmel 1914-ben jelent meg a Pécs-Baranya megyei Múze­umi Egyesület kiadványaként, a Wessely-Horváth nyomdá­ban. Fazekas Imre múzeum, Komló „Az optimizmus szépség az emberarcon” Az Optimist International Ma­gyarországi Tagozata május 27-én tartotta V. közgyűlését Budapesten. Az összejövetel keretében hirdették ki az Opti­mista Alapítvány által kiírt álta­lános iskolai rajz-, illetve angol nyelvű esszé-pályázat eredmé­nyeit, melyeken szép baranyai siker született. A rajzpályázat 2. kategóriá­jának első helyezettje és az ez­zel járó 50 dollár tulajdonosa Toldi Sándor, a pécsi Felső- vámház utcai Általános Iskola tanulója lett. A zsűri 14 ezer forintos kü- löndíját az Illyés Gyula utcai Általános Iskola Kreatív Gyermekműhely 7 tanulója ­Bach Richard, Balogh Anikó, Hegedűs Judit, Kamanczi Ad­rien, Rácz Lívia, Sántha Zsom­bor, Virág Eszter - nyerte. Oklevelet kapott gyönyörű munkájáért a pécsbányatelepi Általános Iskolából Csille László, Kiss Dávid és Róna­széki Luca. Ugyanilyen elismerésben ré­szesült Lánycsók Általános Is­kolájából Bella Rita, Benedek Zsuzsanna, Budai Tibor, Em- mert Zsuzsanna, Hendinger Anita, Hütner Dominika, Kál­mán Ramona, Kiss Kinga, Lé- ber Linda, Ludvig András, Po- lyákovics Zsolt, Rauscher Éva és Szloboda Zsuzsanna. Az esszépályázat győztese Győrmárton Rita, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium idén érettségiző tanulója. „Op­timism is beauty on human fa­ces” (Az optimizmus szépség az emberarcon) című dolgoza­tával 100 dollárt nyert! Jean Mercier, az Optimist Internati­onal nemzetközi elnöke mél­tatta az optimizmus szellemét sugárzó írást és megígérte, hogy a The Optimist következő számában (St. Louis) megjelen­teti. A Magyarországon működő 22 klub közül a Mecsek Opti­mista Klub kapott dicséretet ak­tív klubéletéért és sikeres szer­vező munkájáért. K. T. A.-Az emberi szervezet min­den sejtjére és szövetére jel­lemző, hogy vérellátás, és a vér által közvetített táplálás meg­szűnésével a sejtek elhalnak - mondotta Kásler professzor. Tehát abban az esetben, hogyha a rákos sejt vérellátását meg le­het szűtnetni, akkor az a rákos sejtek, szövetek pusztulásával jár együtt.- Van-e már olyan módszer, mellyel biztosítható, hogy csak a rákos sejtek, szövetek, daga­natok semmisüljenek meg?- Folynak kísérletek ebben az irányban, jelenleg is alkal­maznak érdaganatok esetén ka­téter segítségével érelzárást, s így a daganat, és a hozzávezető ér vérellátás hiányában zsugo­rodik, összeszűkül, majd szét­esik. Amerikában folynak ilyen állatkísérletek, úgy 1-2 éve, je­lentős eredményekkel.-Milyen kilátás van a gyó­gyulási arány megnövelésére ezzel a módszerrel?-Ebben az esetben szeren­csés módon párhuzamot lehet vonni az állatkísérletek és az emberi eredmény között. Itt nem gyógyszerhatásokról van szó, hanem valamilyen fizikai eljárással az ér lumenét zárják el, márpedig az emberi és állati véreredményrendszerek között nincsenek lényeges differen­ciák. Egy másik lehetőség, hogy érelzáródást előidéző ké­miai anyagokat juttatnak be röntgenképes ellenőrzés mellett a kívánt érszakaszba, mely ettől elzáródik.- Milyen más rákterápiás módszerek alkalmazása vár­ható a közeljövőben ?- A rákos megbetegedések eredményes gyógyításánál a cél az, hogy minél korábban fedez­zék fel a daganatot. Magyaror­szágon kulcskérdés a rendsze­res szűrésnek megszervezése. Az utóbbi időszakban próbál­kozások történtek a méhnyak­rák szűrésén kívül a bélcsatoma rákjainak szűrésére, és az emlő­rák szűrésére. Ezek így együtt egy rendkívül nagy betegcso­portot érintenek, s a szűrések megfelelő alkalmazása egy- harmadával csökkentené a rá­kos halálozások számát. Már csak azért is, mert nagyot lép­tünk előre a diagnosztikában: igen komoly műszerek kerültek be Magyarországra, a CT és az MRI.- Mi a különbség a két készü­lék között?-A CT, a computeres to- mográf a röntgenkészülékek elvén, az MRI mágneses tér se­Pécsett, a POTE Radiológiai Klinikáján üzemel a kobalt­ágyú FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ gítségével mágnesrezonanciás elven működik: mindkettő ré­tegfelvételeket készít. A fel­használhatóság területén az MRI a lágy részeknél nagyobb felbontásra képes, a keményebb szöveteknél, a csontoknál a CT a pontosabb, de mindkettő nagy „találati pontossággal” képes vizsgálni a szervezet összes szövetét. Az ultrahangkészülé­kek felbontóképessége is na­gyot fejlődött. Az új típusos fél centimétemyi daganatot is ké­pesek kimutatni, amit a legfi­nomabb tapintással sem lehet eddig megbízhatóan érzékelni.- Vannak-e új eljárások a diagnosztikában ?- A fotodinamikus diagnosz­tikai eljárásnál egy olyan anya­got juttatunk a szervezetbe, mely 24-^48 órán belül megfe­lelő hullámhosszú fénnyel megvilágítva fluoreszkál. Mi­vel a rákos szövet elraktározza ezt az anyagot, az ép szövet meg nem, így 407 nanométer hullámhosszú kryptonlézer fénnyel megvilágítva a gyanús területet, fluoreszkálni fognak a daganatos sejtek, szövetek. Ez­zel a módszerrel, már nagyon kevés tumorsejtet is ki lehet mutatni, tehát ez a korai diag­nosztikának egy fontos tám­pontja. Más hullámhosszú fénnyel megvilágítva ezt az anyagot, már terápiáról is beszélhetünk. A fotodinamikus terápia abból áll, ha egy másféle hullámhosz- szú fénnyel sugározzák be ugyanezt az anyagot, a tumor szétesik, vagyis ettől is meg­gyógyulhat a beteg. Ameriká­ban, Németországban, Francia- országban öt éve folynak kísér­letek, már emberen is alkal­mazzák e módszert. A mi inté­zetünkben immár másfél éve folynak állatkísérletek e tárgy­körben. A kínaiak hétezer fős kísérleti számról számolnak be a fotodinamikus terápia téma­körében megjelent cikkekben. Németországban a hólyagtu­morok gyógyászatánál értek el nagy eredményeket ezzel a módszerrel.- Van-e olyan új módszer mellyel a sugárkezelésnek a köztudatban eléggé elterjedt mellékhatásai csökkenthetők?-Igen, van, három dimen­ziós besugárzás tervezési prog­ramnak hívják. Eddig egyidejű­leg csak két irányból volt lehet­séges a sugárkezelés tervezete. Minél több irányból megy egyenként töredék energiával a sugár, annál kevésbé károsítja az ép szöveteket. Ha három di­menzióban tervezett a sugárte­rápia, akkor viszont nagyon pontosan behatárolhatóan csak a rákos sejteket, szöveteket éri a több irányból leadott sugár kemény, pusztító hatása. Az egy sugárforrás sugarát több tükör irányítja különböző irá­nyokból a kívánt pontra, a há­rom dimenzióban feltérképezett daganatra. A módszer lényege egy számítógépes program, me­lyet Heidelbergben fejlesztettek ki. Az Országos Onkológiai In­tézet két munkatársa is részt vett a fejlesztésben, így meg is kaptuk ezt a szoftvert, s az utóbbi fél évben már ezzel az egészséges sejtekre a korábbi­nál több nagyságrenddel ártal­matlanabb módszerrel folynak nálunk a nagyon pontosan cél­zott komputervezéreit három- dimenziós terezésű sugárkeze­lések. A módszer pontosságára jellemző, hogy a sugárkezelés pusztító hatása legfeljebb 1-2 milliméterrel terjed túl a célte­rületen. Hoffmann József rendőrség különleges szolgála­tának jut a főszerep, amely megalakulása óta minden konf­liktushelyzetet (túszszedések, különösen veszélyes fegyveres bűnözők elfogása) eredménye­sen megoldott. így szabadítot­ták ki vérontás nélkül a debre­ceni Arany Bika kaszinójából 1994 október 16-án azt a 17 túszt is, akiket P. I. helyi vállal­kozó egy éjszakán át fenyege­tett agyonlövéssel, ha nem tel­jesítik kívánságát. Terrorcselekmények tehát voltak, de terrorizmus nincs. Bár az utóbbi fogalom elfoga­dott tudományos meghatáro­zása eddig még a világon sehol sem sikerült (1986-ban az ame­rikai szenátus számára készített és publikált CIA-jelentés beve­zetőjében összegezte, hogy a terrorizmus 183 meghatározása ismert a szakirodalomban), azért a gyakorlatban a bűnüldö­zők, de a nagyközönség is tudja, miről van szó. Terrorizmusról, mint társa­dalmi jelenségről akkor beszé­lünk, ha a terrorcselekmények sorozatát tartósan együttmű­ködő, konspiráltan tevékeny­kedő bűnöző csoportok követik el, akik tetteikkel a társadalmat rendszeresen megfélemlítve, szervezetüknek nagy nyilvá­nosságot követelve akarják el­érni céljaikat. Ezek lehetnek politikaiak (magukat a szélső­jobbhoz vagy a szélsőbalhoz, de bármilyen színezethez tarto­zóknak vallhatják), kapcsolód­hatnak fanatikus vallási hithez éppúgy, mint a szélsőséges na­cionalista, erőszakos szepara­tista törekvésekhez vagy a nye­reségvágyhoz. Lehet, hogy bűntársaikat akarják kiszabadí­tani. Elkövethet persze terror- cselekményt idegbeteg ember is, különösen akkor, ha még be­számítható korában autodidakta módon vagy szervezetten meg­szerezte a szükséges ismerete­ket (jól tud lőni, képes robban­tani), de a pszichopaták nem tömörülnek szervezetbe. Nem valószínű, hogy nyilvánosságot kémek, hiszen véres vagy vér- telen tettüket (lásd az Intercon- tinentálban is gyújtogató esetét jó egy évtizede) önmaguk örö­mére hajtják végre. A csopor­toknak viszont van fegyvertá­ruk, robbanóanyaguk, s a leg­többször konspiráltan, olykor félkatonai szervezetbe tömö­rülve képezik ki magukat. Ilyen értelemben olyan csoportok, amelyek sorozatos akciókat követnének el, Magyarorszá­gon nincsenek, tehát a terro­rizmus a társadalmi jelenség szintjén napjainkban nálunk nem létezik. Terrorizmus Magyarorszá­gon? Mint társadalmi jelenség, nem létezik. Nem árt azonban végiggondolni mások igen bő­séges tapasztalatait és saját helyzetünk alakulását. Másfél évtizede kezdődött meg az a céltudatos munka, amely ha­zánknak bizonyos fokú védett­séget biztosít: számos ország­gal kötöttünk és kötünk ma is kiadatási egyezményt. Az 1978-ban elfogadott BTK már szankcionálja a terrorcselek­ményeket. Eredményesen tevé­kenykedik a rendőrség külön­leges szolgálata is. Várat azon­ban még mindig magára né­hány olyan jogszabály, amely a terrorizmussal is foglalkozó rendvédelmi szervek, hivatalok feladat- és hatáskörét tovább pontosítja. Némethy Gyula Terrorizmus Magyarországon? Matuskától a Mátyás-templomig A kérdőjeles felcímre a válasz egyértelmű. A mai Magyaror­szágon a szó politikai értelmé­ben nincs terrorizmus. Terro­rista akciókban azonban hazánk története századunkban nagyon is bővelkedik. Matuska Szilveszter 1931 szeptember 13-án robbantotta fel biatorbágyi vasúti hidat, 22 ember halálát okozva. Janka- pusztán képezhették ki azokat az usztasákat, akik közül az egyik 1934 október 9-én Mar- seilleban végzett Sándor jugo­szláv királlyal és Barthou fran­cia külügyminiszterrel. A nagy kubai gépeltérítéseket meg­előzve 1956 tavaszán itt rabol­tak el először fegyveresen egy öreg LI-2-es belföldi utasszál­lító gépet, amely a HA-LIG jelzést viselve végül is nem Szombathelyen, hanem Ingol- stadtban landolt. A gépeltérítő csoport tagjai Nyugatra akartak menni. A második géprablás 1956 őszén csak kísérlet ma­radt, az egyik géprabló a biz­tonsági tiszttel vívott tűzharc­ban halálos lövést kapott. A hetvenes évek elejéről ismert annak a két balassagyarmati fiatalembernek az esete, akik egy csellel megszerzett gép­pisztollyal és egy TT-pisztoly- lyal túszul ejtették a helybeli leánykollégium 17 lakóját. Pénzt, autót, repülőgépet köve­telve napokig tartották sakkban a lányokat, míg a kellő másod­percben egy összehangolt akció során a géppisztolyos terrorista életét egy mesterlövész ki nem oltotta, s a túszokat pillanatok alatt kiszabadították. Időben közelebb, 1989 feb­ruár 17-én a fővárosban a metró 153-as számú kocsijában az As­toria és a Deák tér között házi készítésű, időzített csőbomba robbant. A tettes máig ismeret­len, bár a rendőrök eljutottak ahhoz az órásmesterhez, aki az időzített szerkezetet alkotó órát valamikor javította. Súlyos és emlékezetes az a merénylet is, amelyet 1991 december 23-án reggel 9.50-kor követtek el a Ferihegyi úton. Távirányítással robbantottak fel egy bérelt Fiat Tipót, mikor mellette elhaladt az Oroszországból Izraelbe ki­vándorolt zsidókat szállító au­tóbusz. A tettesek, bár hazánk­ból gyorsan eltávoztak, rendőr­ségünk nemzetközi összefogás­sal felderítette, az Interpol-kö- rözésük ma is élő. Ma is kutatják azonban an­nak a merényletsorozatnak az elkövetőjét, aki 1994. június 1- jén Szabadkán, ugyanaz napon Szegeden helyezett el egy idő­zített bombát, majd június 23- án a Mátyás-templomnál rob­bantott. A nyomozás napjaink­ban is erőteljesen folyik, az ak­ciók közötti kapcsolatot bizo­nyítottnak vélik, az ügy felderí­tése nem tűnik reménytelennek. Olyan éles helyzetekben, amikor a tettes a helyszínen akar mások életével zsarolni, a

Next

/
Thumbnails
Contents