Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-15 / 161. szám

1995. június 15., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 Szigetvári körkép Minősítő hangverseny Minősítő fúvószenei hangver­seny lesz június 15-én Sziget­váron a Vígadóban. A hangver­senyen a siklósi és a szigetvári zenekar vesz részt. A zsűri tag­jai: Balázs Árpád zeneszerző, dr. Várnai Ferenc népzene ku­tató és Apáthy Árpád zeneisko­lai igazgató. Városi bajnokság Befejeződött a városi kispályás labdarúgóbajnokság tavaszi fordulója. Az önkormányzat ál­tal felajánlott serleget a Peda­gógus nyerte el, második lett a Várbüfé, harmadik a Lendület. Retina-fesztivál Június 22-25. között rendezik meg Szigetváron a Retina ’95 IV. Nemzetközi Film és Videó- fesztivált a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával. Á vetítések helyszínei a Tinódi Általános Iskola és a Zrínyi Filmszínház lesznek. Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei Hőszolgáltatás kezdeti nehézségekkel A város önkormányzata több, mint egy évvel ezelőtt bízta meg a Szigetvári Ingatlanva­gyon Kezelő és Szolgáltató Kft-t a távfűtési hálózat üze­meltetésével. Az elmúlt időszak tapasztalatairól Illés László ügyvezető számolt be.- Indulásként a vagyonátvé- telnél több problémánk is akadt. A korábbi üzemeltető, a pécsi Hő & Cső Kft. vagyonel­számolás címén megtagadta az adatszolgáltatást, értve ez alatt a fogyasztói listát, a számlázási adatokat, illetve az üzemelte­téssel kapcsolatos alapadatokat. Részben ezért új számlázási programot kellett vásárolnunk, és az összes adatot újragyűjteni. A Radován téri kazánházban a Hő & Cső Kft. kicserélte az egyik kazánt. Az olajégőt le­szállították ugyan, de a felsze­relés, beüzemelés, beszabályo­zás ránk hárult. Az előbbiekből látható, hogy az elmúlt nyár a mindennapos karbantartási munkák mellett azzal is telt, hogy a távfűtési rendszer gaz­dasági és szervezeti működő- képességét fenntartsuk. A távfűtési hálózattal egy fé- lig-meddig amortizálódott, le­robbant rendszert kapott az új üzemeltető. A Radován téri ka­zánházban az előbb említett, kicserélt kazánon kívül két ka­zán 25 éves, állandó lyukadási problémák jelentkeznek. A Szent István lakótelepi hőköz­pontban a tartalék hőcserélő­blokkot lyukas, működésképte­len állapotban örökölte a SZIKSZ Kft., ennek felújítását, illetve cseréjét idén nyárra ter­vezték. A Szent István lakóte­lep használati melegvízellátását az I. sz. termálkút biztosítja. Az itt lévő technológiai berendezé­sek állapota szintén siralmas képet mutat. A korrodált me­legvíztároló tartályt és a gázta- lanítót tavaly nyáron kicserél­ték, felújították, a szivattyúház belső részét pedig a tél folya­mán hozták rendbe. Megoldot­ták a távvezeték-hálózat, vala­mint a kút védőterület és kör­nyékének állandó karbantartá­sát. Ezen a területen nagy gond, hogy ismeretlen tettesek szóra­kozásból, játékból megbontják a szigetelést. Erre a nyárra az egyik jelentős feladat a hiányzó szigetelések pótlása.- A pénzbeszedésnél vissza­tértünk a díjbeszedői módszer­hez, a beszedők jutalékos rend­szerben dolgoznak, így több­ször is felkeresnek egy-egy fo­gyasztót a havi fűtési díjak be­szedése érdekében. Ezzel, va­lamint azzal, hogy a fogyasztók bármikor elérhetnek bennünket telefonon, vagy személyesen problémáikkal és a legtöbb esetben sikerül is megoldást ta­lálnunk, elértük, hogy a fo­gyasztói díjhátralék mértéke nem éri el a díjelőírás 10 száza­lékát. Lakossági igények alap­ján bevezettük a korábbi gya­korlattal ellentétben, hogy aki igényli, a hődíjat évi 12 egyenlő részletben is befizet­heti. Halvacsora-est az Oroszlánban A hűsítő italokat, az ételkülönlegességeket ezentúl az Oroszlán Étterem hangulatos kerthe­lyiségében is elfogyaszthatják a vendégek müller andrea felvétele Újabb színfolttal gazdagodott Szigetvár belvárosa. Az elmúlt napokban az Oroszlán étterem előtti zöldövezetben udvari bú­torokat - székeket, asztalokat, napernyőket - helyeztek ki. A negyven fő részére kialakított kerthelyiség kulturált étel és italfogyasztásra ad módot a vá­ros lakóinak, illetve az ide ér­kező turistáknak. Az étterem új működtetője új ízekkel is meglepte a szigetvá­riakat. Az elkövetkezendő idő­ben a meglévő szolgáltatást újabbakkal kívánja bővíteni. Ennek első állomásaként június 23-án, pénteken 19 órától hal- vacsora-estre invitálja vendé­geit. Menüajánlata: pontyha­lászlé, rántott harcsa burgonya­salátával, illetve pontyhalászlé, harcsapaprikás kapros túrós- csuszával. A nem halevőknek borjúpap­rikást ajánl túroscsuszával. A menü része egy vegyes fagy- laltkehely is. A vacsoravendé­gek jó hangulatáról cigányzene gondoskodik. Az üzletvezető elmondta, hogy a vacsoraesteket rendsze­ressé kívánja tenni, illetve a jö­vőben további, más jellegű ételkülönlegességet is megkós­toltat vendégeivel. A szemétlerakó bővítésével 2-3 évre megoldódott a lakos­sági hulladék elhelyezése fotó: müller andrea Szeméttelepi bővítés A szervezett szemétszállítás Szigetváron történő bevezeté­sét követően az összegyűjtött szemét lerakóhelye közel másfél évtizedig a város nyu­gati részén, a beépítéssel öve­zett Tapasztó-gödrök voltak. Új szeméttelep létesítését 1986-ban kezdeményezte az akkori tanácstestület. Az egy évvel később használatba vett telepet közel 5 millió forintos költséggel hozták létre. A Nagytapasztó területét 1988-ban és ’89-ben a mező- gazdasági rekultivációs alap­ból nyert kamatmentes köl­csön segítségével földtakarás­sal látták el, illetve füvesítet­tek, facsemetéket ültettek, a területet bekerítették. Maul József irodavezető elmondta, az új szeméttelep első ütemének befogadóké­pessége 10 ezer köbméter tö­mörített szemét volt. A terve­zet szerint, 1992-ben kellett volna megtelnie a tárolónak, azonban csak két évvel ké­sőbb, 1994-ben vált szüksé­gessé a lerakó bővítése. A tég­lagyár tulajdonosától egymil­lió forintért megvásárolta az önkormányzat a betelt sze­méttelep és az attól északra lévő 90x60 méter területű gö­dör tulajdonjogát. A bővítés kapcsán a tereprendezési és kerítésépítési munkálatokat tavaly, az év végén fejezte be a telepet kezelő szövetkezet. A lerakó bővítésével várha­tóan 2-3 évre oldódott meg a lakossági szemét elhelyezése, azonban 1997-98-ban újabb hasonló gondokkal kell szembenéznie a testületnek. Ennek előkészítésére már ki­alakítottak egy fél hektár terü­letű agyaggödröt, amely 8-10 méteres mélységével legalább 5-6 évi szemétmennyiség összegyűjtésére és hosszú távú tárolására alkalmas. A városi kommunális sze­mét szervezett gyűjtését és a szeméttelep kezelését az el­múlt év elejétől a Zrínyi Me­zőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet végzi, az önkor­mányzattal kötött koncepciós megállapodás alapján, amely 10 évre szól. A szövetkezet maga állapítja meg szolgálta­tásainak díját, amelyből fe­dezi az üzemeltetési költsé­geket és a gépi berendezések pótlását. A szolgáltató az el­múlt évben még a korábbi ár­szinten végezte tevékenysé­gét, azonban idén, az év ele­jén elkerülhetetlenné vált a 15 százalékos áremelés. A jogi és gazdasági változások fi­gyelembe vételével célszerű­nek tűnik, hogy a szövetkezet a saját szállítási költségét is magába foglaló díj mellett olyan szemételhelyezési és ár­talmatlanítási díjat is megál­lapítson, amely idegen szál­lító általi szemét befogadását, kezelését és ártalmatlanítását tartalmazza. A szemétgyűjtés a város egész területére kiterjed, Zsi- bót és Becefa kivételével. A tevékenység kibővítése a szomszéd településekre való kiterjesztéssel történhet az önkormányzatok közti megál­lapodás alapján. Eddig Szent- lászló és Szulimán jelezte szemétszállítási igényét. Falumúzeum Szentlőrincen Itt a nyár, a kirándulások ideje. Sokan talán nem is sejtik, mi­lyen néprajzi értékek láthatók Pécs közvetlen közelében, Szentlőrincen. A valamikori bölcsőde épü­letében a korábbi polgármester, dr. Varga Ádám és a jegyző Szili Zoltán segítségével nyitot­ták meg 1992-ben a Falumúze­umot. Vezetője Illés Antal hely- történész, aki maga is sokat gyűjtött a kiállított tárgyak kö­zül, különösen büszke arra a kis török mosdóra, amelyet egy időben szenteltvíztartónak használtak a templomban. A múzeum fő célja a Szentlőrinc környékén összegyűjtött hely- történeti, népművészeti, nép­rajzi és honismereti anyag be­mutatása. Folyamatos működ­tetését, törekvéseit a nagyköz­ség önkormányzata és Mátis István polgármester anyagilag is támogatja. A gondosan rendben tartott udvaron láthatók a nagyobb mezőgazdasági eszközök, gé­pek, köztük vetőgép, szecska­vágó, fagerendelyes eke, triőr - azaz magtisztító malomipari gép­A fehérre meszelt falú ház­ban, a múzeum épületében há­rom nagyobb helyiség talál­ható. Az első kiállítóteremként szolgál, jelenleg a 2. sz. Általá­nos Iskola szakköröseinek ja­pán zsírkőből készült kisebb- nagyobb alkotásai láthatók. A következő teremben részletes leírás számol be Szentlőrinc nevének eredetéről, de van itt kukoricamorzsoló, daráló, rokka, illetve Mánfai György fotói is láthatók a pusztuló ta­nyavilágról. A harmadik terem főként a mezőgazdasági mun­kához szükséges régi kéziszer­számokat így a répa- és burgo­nyaásót, a cséphadarót, a répa­villát mutatja be, de található itt ormánsági láda, bölcső, gombo­lyítófa is. Az irodának használt kis te­rem egy kialakulóban lévő helytörténeti könyvtárnak és gyűjteménynek ad otthont. Illés Antal munkája mellett itt állítja össze és őrzi a községi króni­kákat, Szentlőrinc történetét, de látható itt képeslapgyűjtemény, sőt több évfolyam a Baranya vármegye régi számaiból. A szentlőrinci Falumúzeum kedden 10-12 óráig, csütörtö­kön pedig 14-16 óráig tart nyitva, azonban csoportok előre is bejelentkezhetnek ettől eltérő időpontokra is. Sallai É. A múzeum látogatói megtekinthetik a Szentlőrinc környékén összegyűjtött helytörténeti, néprajzi, népművészeti és honismereti értékeket fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents